Az idei esemény mottója „A hangok által életre keltett képzelet, a rádió ereje!” volt, amely kapcsán több neves hazai, és egy brit szakember is kifejtette véleményét. Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója előadásában a Mindshare által összegyűjtött hirdetői bevételi és médiaköltési adatokat vizsgálta meg a rádió szempontjából. Ezekből az derült ki, hogy azon hirdetői klaszterekben, ahol növekedett a rádió aránya a média-mixben, nőtt a bevételi részesedés is, és nagyobb mértékű volt a növekedés, mint ahol csökkent, rövid és hosszú távon is.

Ezt követően Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára az etikus reklám fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy 2023-ban összesen 1,6 milliárd forint bírságot fizettek be tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a hirdetők, valamit, hogy a GVH bejelentése szerint 2024. augusztus 1-től akár az előző évi nettó árbevétel 15%-a is lehet a kiszabható bírság. Érdemes tehát kellő szakmai gondossággal eljárni és kérdezni, mert az olcsóbb, mint a büntetés.

Majd Galavics András, az Atmedia Rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a legfrissebb rádióhallgatottsági adatokat. Előadásából kiderült, hogy a magyar lakosság (15+) 66 százaléka napi szinten, 89 százaléka heti szinten rádiózik, ez több, mint 7,3 millió hallgatót jelent, vagyis többen rádióznak mind napi, mind heti szinten, mint ahányan tévéznek. A szakértő hangsúlyozta, hogy az elérés mellett a figyelem megszerzése is rendkívül fontos, amelyben a rádió szintén nagyon erős. Egy brit kutatás arra a következtetésre jutott, hogy míg a rádió, a podcast és az audio streaming hirdetésekre átlagosan 10 másodperc figyelmet fordítanak a tartalomfogyasztók, addig az egyéb digitális platformok hirdetéseire legfeljebb ennek egyharmadát, de jellemzően 1 másodpercnél kevesebbet. Ennek kapcsán kiemelte, hogy ahhoz, hogy a figyelem kialakuljon és az üzenet beépüljön a hallgatók memóriájába, kulcsfontosságú a jó kreatív anyag, és a márkahang következes használata is. Nagy Gergely, a Scores Group kutatási vezetője a műszeres rádióhallgatottság mérés legújabb fejleményeiről adott hírt. 2024 májusában sikerrel lezajlott az éles panelteszt, 24 adó és 900+ fő bevonásával, így indulhat az éles bevezetés módszertanának kidolgozása a csatornák bevonásával. Elmondta: a műszeres mérés a naplós mérés mellett, annak kiegészítéseként használható, mert konkrét dátumra vonatkozó, akár perc szintű adatok kinyerésére is alkalmas. Továbbá a két mérési módszer adatait összevetve az látszik, hogy a műszeres eredmények alapján a hallgatott rádiók száma magasabb.

Ügyféloldalról is érkezett előadó a konferenciára. Gesztesi Gábor, a DIEGO marketingigazgatója az idei digitális klubkártya kampányukról számolt be, amely különlegességét az adta, hogy a marketingkommunikáció első két hetében kizárólag rádiós hirdetést használtak. Az eredmények magukért beszéltek: a hirdetés nélküli időszakhoz képest több mint négyszeresére ugrott a rádiónak köszönhetően a klubkártya regisztrációk száma a kampány alatt. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy a rádió konverziót épít. Később Becker György címzetes egyetemi docens a hangok képzeletfelkeltő erejéről tartott inspiráló előadást, felhívva a figyelmet arra, hogy a rádióreklám, így az emberi beszéd tonalitása, hangszíne, dinamikája, valamint a zene erős és emlékezetes képzeteket generálhat a befogadóban. Majd Donna Burns, a Radiocentre UK Insight részlegének vezetője arról beszélt, hogy a rádiónak köszönhetően hogyan nő a márka láthatósága a polcokon és hogyan nő a vásárlási hajlandóság. Ezután ő is nyomatékosította a kreatív szpotok fontosságát, tippeket adva hatásának maximalizálásához, amellyel a rádió hatékonysága nagy mértékben tovább fokozható. Végül Győri Balázs díjnyertes Sound Designer, Foley artist engedett betekintést a zörejművészet rejtelmeibe, hangsúlyozva, hogy a kommunikáció tartalmát mindig a befogadó személye határozza meg.

A konferencián elhangzott előadások elérhetők a MiértRádió? iparági összefogás honlapján.

A rendezvényen hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a rádióról és a marketingkommunikációs csatornában rejlő óriási potenciálról. Elsőként Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiópiac aktuális hazai helyzetét. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy gyakran a rádió lehet a vásárlás előtti utolsó kontaktust a márka és a vásárló között, illetve, hogy továbbra is ez a legerősebb audiótermék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi adatok tekintetében Magyarországon kiugróan magas a rádiós elérés: míg az unióban átlagosan napi 2 óra 59 percet-, addig Magyarországon 3 óra 35 percet töltenek rádióhallgatással az emberek. Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság 91%-a rádiózik hetente – és ezzel az internet és a TV után a rádió szállítja a legnagyobb elérést – igencsak alulértékelt a hirdetők körében, ugyanis a 2021-es reklámtortából kevesebb mint 4 százalékos volt a részesedése (3,7 százalék). Galavics András elmondta, hogy a sikeres rádiókampányokhoz kulcsfontosságú a jó kreatív, így arra buzdítja a hirdetőket, hogy erre koncentráljanak a jövőben.

Ezt követően Módos Márton, a InfoRádió ügyvezető igazgatója ismertette a szövegalapú, hírrádiók előnyeit, valamint Tiszttartó Titusz, a Retro Rádió és a Best FM programigazgatója mutatott be két rádiós sikersztorit, kiemelve az érzelmi bevonás, illetve a történetmesélés fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy melyek Szikora Róbert kedvenc rádiói, valamit, hogy milyen sokat köszönhet az énekes a formátumnak. Majd Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója hozta el a résztvevők számára a HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) üzenetét a lokális rádiók előnyeiről. A hirdetői oldalról Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Consumer & Shopper Connection igazgatója a platform időtállóságát és korsemlegességét hangsúlyozta, ezután Rákóczi Feri beszélgetett a VALMAR tagjaival, akik elárulták, hogy milyen érzés volt először meghallani a saját zenéjüket a rádióban (a nyitóképen).

Az esemény zárásaként Hantosi Bálint, a Scoresgroup vezetője és Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média ügyfélkapcsolati igazgatója ismertették közös, a fiatalok (16-30 év közötti korosztály) rádiózási szokásait vizsgáló kvalitatív kutatásuk eredményeit. A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy bár a fiatal rádióhallgatók többségénél erős motivációt jelent a családi „rádiós rutin” folytatása, ugyanakkor a fiatalok a családi fészek elhagyásával, készülék híján könnyen leszokhatnak a rádióról. Ezért tudatosítani kell az új generációkban azt, hogy a rádióadások élőben, és archív formában is elérhetők online, okostelefonon keresztül. Emellett a kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos rádió-, és az online audio tartalomfogyasztás jól megfér egymás mellett, vagyis az új digitális csatornák használata nem megy a rádiózás kárára, hiszen az online audio tartalmakat fogyasztó fiatalok jellemzően többet rádióznak, mint kortársaik.