„Bár a rádió nem mindig a hirdetők első választása, de aki kipróbálja, visszatér hozzá, mert más médiatípusokkal szimbiózisban működik és felerősíti a digitális, tévés és közösségi hatásokat, vagyis a multiplikátor szerepe vitathatatlan. A költési trendek is azt igazolták, hogy a hirdetők egyre nagyobb bizalommal fordultak a rádió, mint média irányába.” – emelte ki nyitóbeszédében Nagy Marcell Tamás.

Az első előadás részletes áttekintést adott a magyar rádiózás történetéről. Galavics András, az Atmedia rádiós stratégiai és üzletfejlesztési vezetője egészen az 1893-tól működő telefonhírmondótól, a Calypso Rádió zoknijain át, egészen napjainkig adott betekintést a médiatípus múltjába. Hangsúlyozta, hogy a rádió ma is népszerű platform, hiszen heti szinten 7,5 millió 15 évnél idősebb lakos érhető el vele, akik ráadásul sokat, átlagosan napi 3,5 órát rádióznak.

Ezekre az adatokra erősített rá Perjés Tamás is: a Kantar Hoffmann Kft. médiaszektor-vezetőjének friss kutatásából kiderült, hogy a rádió nemcsak elérésben és az eltöltött időben erős, hanem a szponzorációs esemény és az eladáshelyi hirdetés után a harmadik leghitelesebb hirdetési eszköz. Sőt, a rádiós reklám a befogadás és az észlelés aránya tekintetében az óriásplakát-hirdetéseket megelőzve a 7. legerősebb, és a befogadási hajlandóság szempontjából is a top 5-ben szerepel. Ebben a szegmensben egyébként jellemzően a lokális offline tartalmak sokkal erősebbek az online hirdetésekkel szemben, így megkérdőjelezhető a digitális körüli hype – emelte ki a szakember. Fontos eredmény volt továbbá, hogy a megkérdezettek szerint a rádió reklámok ugyan szórakoztatóak, ugyanakkor ezeket tartják a legkevésbé minőségi tartalomnak, ezért a hirdetőknek érdemes a kreatívokra nagyobb hangsúlyt fektetniük.

Ezt követően Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének vezetője elmondta, hogy bár a rádió helyzete átalakulóban van a 21. században, a médium erősségét pont az adja, hogy az ember természetes energiaminimumra törekszik, aminek tökéletesen megfelel a rádió, hiszen a hallgatónak semmit sem kell tennie a befogadásához. Később Somlói Zsolt, a Mindshare reklámügynökség ügyvezetője biztatta a szakmát a frissítésre, innovációra és fiatalításra, utána Becker Györgypszichológus szociálpszichológiai tényekre támaszkodva kínált tartalmi ötleteket a hirdetőknek, hangsúlyozva, hogy a rádióban a kötődés és tájékozódás motivációk megjelenítésével lehet érzelmeket kelteni a hirdetésekkel.

Majd az Atmedia rádiós szakembere, Kapitány János operatív és nonspot értékesítési vezető előadásában a rádió brandépítő erejét mutatta be, ezen belül egy új területre, a rádióra, mint BTL eszközre fókuszálva. Kiemelte, hogy a jellemzően zajos hirdetési piac kihívásaira jelenthet választ a rádiós eseményalapú ökoszisztéma, ahol a BTL és a rádió nem csupán kiegészítik egymást – hanem egy élményalapú branded content platformot alkotnak. Egy ilyen kampány kiindulása ugyanúgy egy helyszíni aktiváció – promóció, kóstolás, installáció –, amelyre ráépül az on-air támogatás és a social media tartalom, így a lokális elérés országossá terjeszthető. A bemutatott esettanulmányok azt is alátámasztották, hogy a formátum jelentősen növeli a márkák weblapjának látogatottságát, valamit bolti és webshopos eladások számát egyaránt megemeli. Végül Sebestyén Balázs is megérkezett a Nagy Rádiós Napra, aki betekintést engedett a Balázsék rádióműsor kulisszatitkaiba, többek között a szponzorációs tartalmak elhelyezéséről is mesélt.

A nap zárásaként a magyar rádiópiac meghatározó szakemberi, Ürge Dezső (RAME, Heroe, Sláger Rádió), Nagy Marcell Tamás (MiértRádió?), Szabó László (NMHH), Turi Árpád (RadioFactory Kft.), Tiszttartó Titusz (Retro Rádió), Bertók László (Rádió1), Suri Imre (Jazzy), Módos Márton (Info Rádió), Szőke Tibor (Café), Kapitány János és Galavics András (Atmedia) közösen vágták fel a magyar rádiózás 100. szülinapjára készített tortát.

Az idei esemény mottója „A hangok által életre keltett képzelet, a rádió ereje!” volt, amely kapcsán több neves hazai, és egy brit szakember is kifejtette véleményét. Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója előadásában a Mindshare által összegyűjtött hirdetői bevételi és médiaköltési adatokat vizsgálta meg a rádió szempontjából. Ezekből az derült ki, hogy azon hirdetői klaszterekben, ahol növekedett a rádió aránya a média-mixben, nőtt a bevételi részesedés is, és nagyobb mértékű volt a növekedés, mint ahol csökkent, rövid és hosszú távon is.

Ezt követően Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára az etikus reklám fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy 2023-ban összesen 1,6 milliárd forint bírságot fizettek be tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a hirdetők, valamit, hogy a GVH bejelentése szerint 2024. augusztus 1-től akár az előző évi nettó árbevétel 15%-a is lehet a kiszabható bírság. Érdemes tehát kellő szakmai gondossággal eljárni és kérdezni, mert az olcsóbb, mint a büntetés.

Majd Galavics András, az Atmedia Rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a legfrissebb rádióhallgatottsági adatokat. Előadásából kiderült, hogy a magyar lakosság (15+) 66 százaléka napi szinten, 89 százaléka heti szinten rádiózik, ez több, mint 7,3 millió hallgatót jelent, vagyis többen rádióznak mind napi, mind heti szinten, mint ahányan tévéznek. A szakértő hangsúlyozta, hogy az elérés mellett a figyelem megszerzése is rendkívül fontos, amelyben a rádió szintén nagyon erős. Egy brit kutatás arra a következtetésre jutott, hogy míg a rádió, a podcast és az audio streaming hirdetésekre átlagosan 10 másodperc figyelmet fordítanak a tartalomfogyasztók, addig az egyéb digitális platformok hirdetéseire legfeljebb ennek egyharmadát, de jellemzően 1 másodpercnél kevesebbet. Ennek kapcsán kiemelte, hogy ahhoz, hogy a figyelem kialakuljon és az üzenet beépüljön a hallgatók memóriájába, kulcsfontosságú a jó kreatív anyag, és a márkahang következes használata is. Nagy Gergely, a Scores Group kutatási vezetője a műszeres rádióhallgatottság mérés legújabb fejleményeiről adott hírt. 2024 májusában sikerrel lezajlott az éles panelteszt, 24 adó és 900+ fő bevonásával, így indulhat az éles bevezetés módszertanának kidolgozása a csatornák bevonásával. Elmondta: a műszeres mérés a naplós mérés mellett, annak kiegészítéseként használható, mert konkrét dátumra vonatkozó, akár perc szintű adatok kinyerésére is alkalmas. Továbbá a két mérési módszer adatait összevetve az látszik, hogy a műszeres eredmények alapján a hallgatott rádiók száma magasabb.

Ügyféloldalról is érkezett előadó a konferenciára. Gesztesi Gábor, a DIEGO marketingigazgatója az idei digitális klubkártya kampányukról számolt be, amely különlegességét az adta, hogy a marketingkommunikáció első két hetében kizárólag rádiós hirdetést használtak. Az eredmények magukért beszéltek: a hirdetés nélküli időszakhoz képest több mint négyszeresére ugrott a rádiónak köszönhetően a klubkártya regisztrációk száma a kampány alatt. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy a rádió konverziót épít. Később Becker György címzetes egyetemi docens a hangok képzeletfelkeltő erejéről tartott inspiráló előadást, felhívva a figyelmet arra, hogy a rádióreklám, így az emberi beszéd tonalitása, hangszíne, dinamikája, valamint a zene erős és emlékezetes képzeteket generálhat a befogadóban. Majd Donna Burns, a Radiocentre UK Insight részlegének vezetője arról beszélt, hogy a rádiónak köszönhetően hogyan nő a márka láthatósága a polcokon és hogyan nő a vásárlási hajlandóság. Ezután ő is nyomatékosította a kreatív szpotok fontosságát, tippeket adva hatásának maximalizálásához, amellyel a rádió hatékonysága nagy mértékben tovább fokozható. Végül Győri Balázs díjnyertes Sound Designer, Foley artist engedett betekintést a zörejművészet rejtelmeibe, hangsúlyozva, hogy a kommunikáció tartalmát mindig a befogadó személye határozza meg.

A konferencián elhangzott előadások elérhetők a MiértRádió? iparági összefogás honlapján.