A Cabin Pressure – Anya leszek csak azért is! című dokumentumfilm mély, intim portré egy szingli, Barcelonában élő sikeres magyar látványtervezőről, aki nagyon szeretne anya lenni, és ehhez egy orosz, meleg férfit választ társszülőnek. A szokatlan családmodellt bemutató film február 14-től lesz látható a Max kínálatában, és február 20-án pedig az HBO csatornáján is elérhető az alkotás.

A DIMSZ E-mail marketing tagozata és az IAB Hungary a tavalyi alapképzést követően idén egy haladó e-mail marketing tematikát dolgozott ki.

A 2014-es jelentős, 51%-os növekedést követően 2015-ben az e-mail marketing szegmens újabb 8%-kal, 1341 millió forintra bővült az IAB Hungary adatai alapján.

2015 májusában a DIMSZ E-mail marketing tagozata benchmarkot adott ki; a felmérés saját, illetve bérelt adatbázisok esetét szektoronként külön-külön vizsgálta a megnyitási, kézbesítési, átkattintási és leiratkozási arányszámokat. Saját lista esetében a kézbesítési arány átlaga 97,58% volt. A legmagasabb kézbesítési arányt az egészségügyi szektorban mérték, mely 99,13% volt. A legmagasabb megnyitási arányt is az egészségügyi szektorban mértük, ez 64,66% volt. A saját listás kiküldések leiratkozási arányának átlaga pedig 0,1% volt.

A fenti számok mögötti munkafolyamatok részleteiről, változásairól, piaci és jogi szabályozási környezetéről is többet tudhatnak meg azok a szakértők, akik jelentkeznek aDirekt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail marketing tagozata és az Interactive Advertising Bureau Hungary által szervezett, átfogó e-mail marketing képzést nyújtó egynapos akadémiájára. A résztvevők elismert és tapasztalt szakemberektől sajátíthatják el az e-mail marketing emelt szintű fortélyait; mind ügynökségi, mind megrendelői oldalról bemutatják a konverziónövelés lehetőségeit, az e-mail marketing jogi hátterét, illetve megmutatják, hogy a szegmensképzésnek és stratégiai tervezésnek milyen fontos szerepe van egy kampány kialakítása és elemzése során. A képzés elsősorban olyan szakembereknek szól, akik jártasak az e-mail marketing területén, és tudásukat szeretnék elmélyíteni.

Az akadémia programja:

• Hogyan növeljünk konverziót?
• A tenderezés alapjai és rejtett buktatói
• Szegmensképzés és stratégia
• Reaktiváló rendszerek technológiai megvalósítása
• Viselkedés alapú tartalmak, „customer journey”
• Technikai háttér (változók, tartalom, perszonalizáció)
• A lead gondozása az inbound marketingben
• Az e-dm jövője
• Jogi keretek

Az egész napos képzés egy workshoppal zárul, melynek keretein belül a résztvevők a megszerzett tudást kipróbálhatják a gyakorlatban is.

Az akadémia előadói:

Bánki Márton (Proaktív Tanácsadás), Dely Gábor (d-code), Egri Viktor (Protopmail), Fialka Krisztina (ReachMedia), Dr. Freidler Gábor (DIMSZ Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozata), Hegyesi Csaba (Visionline), Hiba Dóra (Crane), Illyés Márton (Open, Click and Convert), Kurucz Gábor (GroupM), Nagy Eszter (Avon)

További információ és jelentkezés: www.dimsz.hu/emailmarketingakademia

Early Bird regisztrációval 2016. május 19-ig 20% kedvezménnyel jelentkezhetnek az érdeklődők.

Beszélgetőtársaink: Dely Gábor (d-code), Koncz Gábor (Protopmail), Komáromi Erika (ReachMedia), Nagy Eszter (Avon), Illyés Márton (origo)

Az eDM előnye a felhasználó szempontjából, hogy olyan üzenetet kap, ami érinti őt, fontos számára és személyre szabott. Minél többet tudunk az e-mail mögött álló emberről, annál könnyebb helyzetben vagyunk. (A technika már adott az egyedi igények kiszolgálásához, de a rendszer önmagában kevés: fel kell tölteni adattal és logikával.)

A felhasználók többsége nem kattint, tehát nincs róla adat. Ilyen esetekben (is) érdemes az egyéb rendszerekkel – pl. webshop, banking – összekapcsolni az e-mailt. Ha ez sem áll rendelkezésre, opció lehet a fogyasztók szegmentálása néhány – akár önkényesen definiált – csoportba, pár releváns változó alapján. Ehhez az ügyfélnek ismernie kell a saját piacát. Ne féljünk kérdezni a felhasználóktól sem. Akár azzal is kampányolhatunk, hogy így neki lesz könnyebb, költséghatékonyabb. Személyes adatokat ugyan nem szívesen adnak ki, de találhatunk olyat, amit nem érez igazán érzékenynek, viszont jól definiálja.

A nyers adatokon túl érdemes az emberi logikát is a tevékenység mögé tenni: ilyen pl. az ügyfél-életciklus ismerete és az ebből levont következtetések a relevanciára, vagy a vásárlás jellege (saját célra vagy ajándékba vásárolhatja az adott terméket).

A beszélgetés résztvevői a fentiek tükrében jó példaként nevezték meg azokat a rendszereket, amelyek már feliratkozáskor rákérdeznek a felhasználót érdeklő témákra; az Amazon ajánlórendszerét és ritkuló, reaktiváló jellegű leveleit; illetve általában az ügyfél életciklusának megfelelő, a funnelt figyelő tartalmakat: lead nurturing, lead scoring, ajánlat, utókövetés/kiegészítő ajánlat, upsell…

Közvetlenül mérni alapvetően a következőket szokták e-mail kampányoknál: megnyitás, kattintás, leiratkozás, visszapattanás. A megnyitás esetében továbbra is a levélben elhelyezett egypixeles kép megjelenítését mérik, ami – leginkább a megjelenítési beállítások miatt – nem ad pontos eredményt. (A megnyitási arány az e-mail kampány és a contact center összekötésével is javítható: a levél kiküldését követő emlékeztető hívás igen hatékony módszer.) Amit nem lehet mérni, az a végigolvasás – ebben iránymutatást a szöveg vége felé elhelyezett link átkattintási aránya nyújthat.

Fontos, hogy a mérés kapcsán stratégiai döntéseket hozzunk, még a kampány előtt: mit fogunk mérni és mire fogjuk felhasználni az eredményeket. A kulcs mutatószámokat folyamatukban, trendjeikben is vizsgálni kell, de teszteléshez, hatékonyságnöveléshez is elengedhetetlenek. A megnyitás, vagy akár a különböző célokra mutató linkek pedig a retargetingben és a szegmentálásban is segítséget nyújtanak.

Mivel az e-mailben sok rendszerben nem működik a reszponzivitás, ezért érdemes a leggyakrabban használt eszközöket és levelezőrendszereket is figyelni, és ezekre optimalizálni a kampányainkat. (A használt eszközök napszakonként is eltérhetnek.) Az egyes eszközök a kiváltott akciókban is eltérhetnek: a telefont inkább a vásárlás előtti többlet-információk begyűjtésére használják, míg maga a vásárlás – és különösen az online fizetés – jellemzően számítógépen történik.

Sorozatunk következő részében az adatbázis-építés jogi kérdéseivel és az adatvédelemmel foglalkozunk.

Beszélgetőtársaink voltak: Dely Gábor (d-code), Koncz Gábor (Protopmail), Komáromi Erika (ReachMedia), Nagy Eszter (Avon), Illyés Márton (origo)

Ami a tartalmat illeti, a legfontosabb feladat, hogy a hirdető ügyfél jól definiálja a célt: pl. eladás, lead generálás vagy magasabb ügyfélérték. A gyakorlatban nagyon változó, hogy egy ügyfél mennyi tanácsadást igényel a célok terén. Vannak elzárkózók, akik a „nálunk ez működik” elv alapján nem kérnek a tanácsokból– új célokra, célcsoportokra azonban nem biztos, hogy a máshol bevált megoldás működni fog. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy a levelet kik kapják: meglévő vásárlóink, saját gyűjtésű vagy vásárolt adatbázisban szereplő olvasók?

A sok tesztelés (tárgysor és a tartalom is) nem spórolható meg, mint ahogy a jó szövegíró sem. Az e-mail szövegírás ráadásul eltér más felületektől, mint például az óriásplakátok vagy a PR-cikkek fogalmazásától.

A tárgymezőben általában a kevesebb több elv érvényesül, és egy ideig az új, meghökkentő formátumok is működhetnek – majd elöregednek, és új kreatív megoldásokat kell találni. Egy külföldi tanulmány szerint a 7-14 karakter hosszú tárgy kifejezetten jól működik, mert vizuálisan – lefelé – kilóg a hosszú szövegek közül a bejövő levelek listájában. Ami viszont tartósan működik, az a címzett keresztnevének feltüntetése a tárgyban. Szintén jól szerepelnek a nyereményeket ígérő szövegek. Ezek között az iPhone örök sláger, és a fix levásárolható összegek is népszerűek. Ha nem nyereményről beszélünk, eredményes lehet még az x forint megtakarítást ígérő változat. Az ajánlat mindig legyen konkrét, tűnjön kivételesnek, és rendeljünk hozzá rövid határidőt, hogy gyors döntésre bírjuk az olvasót. A másik véglet, a félrevezető, hatásvadász címek csoportja, de ezeket gyakrabban jelölik spamnek, és a listánk minőségét is tartósan rombolják.

A feladóról se feledkezzünk el! Az ott megjelenő cím legyen konzekvens, azonosítható és hiteles. A no-reply típusú megoldás öngól, mert azt sugallja, nem vagyunk kíváncsiak a potenciális ügyfél véleményére. Ezzel összhangban: ha reagálnak a levelünkre, azt ne hagyjuk válasz nélkül.

A levél hossza a hirdetőtől is függ, pl. a biztosításnak fel kell építenie a bizalmat, szemben egy FMCG termék akciójával. A PR-célú levelek lehetnek szépek és nagyok, míg a konverziónövelést célzók hatékonyak. Ha pedig átkattintást szeretnénk elérni, akkor csupán a legfigyelemfelkeltőbb információk legyenek a levélben, mert a részletes szöveg esetén nincs CT. A kulcsszavak és az egyedi ajánlat (USP) legyen az első nézet része: tűnjön szembe, amint az olvasó rápillant az e-mailre.

Ha hosszú e-mailt küldünk sok ajánlattal, vizuálisan is legyenek kódolva a kategóriák. Hosszabb távon kialakul a megszokás, és már scannelés közben felméri, mi az, ami érdekelheti. (Ebben edukatív üzenetekkel is támogathatjuk az olvasót, pl. „pirossal mindig ezt jelöljük”.) A kódolás legyen átgondolt, következetes, és ne használjon túl sokféle jelölést. Ha a kódolás nem működik, legalább tegyünk tartalomjegyzéket a hosszú levelünk elejére.
A konverzió mindenképpen legyen látványos („bazi nagy gomb”), és egyébként sem kell félni a tarka, ronda, villogó megoldásoktól – ezek a bannerek esetében is gyakran működtek. Ami az ügyfél kezelését illeti a kreatív folyamat során: a tapasztalat szerint ha egyvalamihez ragaszkodik (pl. a nagy piros gombhoz), minden máson nyugodt szívvel változtathatunk, amíg azt az egy kérését tiszteletben tartjuk.

A vizualitás lehet fontos, de számítanunk kell arra, hogy bizonyos beállítások mellett a képek nem jelennek meg. Ezért alapszabály, hogy a levél képek nélkül is legyen szép és tökéletesen olvasható.

A küldési gyakoriság különösen akkor jut szerephez, ha bérbe adjuk a tulajdonunkban álló adatbázist. A hatékonyság optimalizálása és a leiratkozások csökkentése érdekében érdemes limitálni a naponta kiküldhető levelek számát. Ugyanakkor, ha saját célra építünk listát, „make me smarter” típusú (konkrét ajánlatok helyett hasznos információkat tartalmazó) leveleket akár nagyobb gyakorisággal is küldhetünk. Ezzel azt is elérhetjük, hogy a nem eléggé érdeklődők leiratkoznak, aki viszont marad, az tényleg elkötelezett irányunkban.

Sorozatunk következő részében az adatbázisok információtartalmát és a mérhetőséget járjuk körbe.