Saját hallgatói körében szervezett nagyszabású influenszermarketing versenyt a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU). Az eseményen közel 70 hallgató próbálhatta ki magát tartalomgyártóként 2-4 fős csapatokba rendeződve. A résztvevőknek egy valós vállalat iránymutatásai alapján kellett tipikus közösségimédia-tartalmakat, például TikTok videókat, Instagram posztokat és Instastorykat készíteniük. A közreműködő márkák – többek között a Burn, a Maggi, a Garden Gourmet, a Chocapic, Nissin – képviselői, a METU oktatói, illetve a Territory Influence influenszermarketing-ügynökség képviselője együtt értékelték a beadott munkákat. Mindegyik márka a számára legjobb tartalmakat készítő csapatokat díjazásban részesítette.

Az egész napos program részeként a hallgatók és a téma iránt érdeklődők egy workshopon is részt vehettek, a Territory Influence (TI) influencer marketing ügynökség szakmai támogatásával. Az ügynökség jóvoltából Stumpf Patrik (@stumpfpatrik) és Dr. Husz Orsolya (@fromorsiwithlove) tartalomkészítők adtak elő arról, ők hogyan építették fel személyes márkájukat és mit tanácsolnak a kezdő tartalomgyártóknak. A beszélgetésen szó esett arról is, mennyi munka van egy-egy tartalom mögött, milyen elvárásoknak kell megfelelni a követők és a márkák kereszttüzében, illetve Tóth Annamáriától (TI, Client Service Team Lead UK) megtudhattuk, hogyan zajlik a valóságban egy márkaegyüttműködés. A beszélgetés moderátora a Territory Influence Key Account Managere, Wéber Anna volt.

„Az influenszermarketing versennyel a célunk egyrészt az volt, hogy közelebb hozzuk a márkákat az egyetemhez és az oktatáshoz, másrészt fontos eleme volt a METU  marketingszakmai közösség építésének ” – mondta Dr. Dér Csaba Dezső, a Kereskedelem és marketing alap-, illetve Marketing mesterszak, valamint az eseményt szervező Marketing Műhely vezetője  – „A METU saját MyBRAND oktatási módszertanában is hangsúlyos szerepet kap, hogy megtanítsuk, hogyan tudják a hallgatók tudatosan építeni az énmárkájukat, ennek pedig az egyik leghatékonyabb eszköze a közösségi média. A versenyzők élesben tapasztalhatták meg, milyen, amikor egy valós márka iránymutatásai és elvárásai szerint kell tartalmat készíteniük úgy, hogy az közben hiteles is maradjon.”

A gyakorlati tapasztalatok mellett a hallgatók új szakmai kapcsolatokat építhettek, és személyesen is bemutatkozhattak a márkák képviselőinek a versenyen. A METU azon dolgozik, hogy hasonló eseményeken keresztül a jelenlegi és volt hallgatókkal, az oktatókkal és a szakmai partnerekkel közösen egy aktív marketingszakmai közösséget alakítson ki, ahol aktív párbeszéd folyhat a legaktuálisabb témákról.

1) Ötleteljünk közösen

Szánjunk rá időt, hogy leüljünk ötletelni gyermekünkkel arról, milyen szakmák érdeklik, milyen hivatások közül választhat, és bátorítsuk információgyűjtésre a lehetséges karrierutakról. Érdemes példaképe életútját átbeszélnünk vele, kiemelve, milyen szerepe volt a sikerben a kitartásnak, mekkora energiára és időbefektetésre volt mindehhez szükség, hogyan szerzett tapasztalatot, illetve milyen folyamat kellett képességei felismeréséhez.

2) Teremtsünk lehetőséget az inspirációra

Bátorítsuk gyermekünket arra, hogy beszélgessen a család barátaival, tanáraival arról, ők hogyan találták meg munkájukat, milyen akadályokkal és motiváló tényezőkkel találkoztak szakmai útjuk során. Ezekből a beszélgetésekből rengeteget tanulhatnak, alakíthatják elképzeléseiket és növelhetik motivációikat.

3) Ne helyezzünk nyomást a gyermekre

Beszéljünk a karrierről úgy, mint olyan folyamatról, amelyben lehet hibázni, és válthatunk is, ha nem érezzük megfelelőnek számunkra. „Ne helyezzünk nyomást a gyermekre olyan üzenetekkel, hogy mindent ki kell bírnia, vagy az a jó, ha egyre feljebb lépdel a ranglétrán – mondja Kovács Orsolya tanácsadó és iskolapszichológus, a BeBalanced Tanácsadó Központ vezető pszichológusa. – „Abban segítsük őt, hogy minél alaposabban meg tudja vizsgálni belső mozgatórugóit, illetve minél több szempontból mérlegre tudja tenni a körülményeket.”

4) Adjunk visszajelzést

Ezért érdemes reális, pontos és célzott visszajelzést adnunk gyermekünknek arról, miben látjuk tehetségesnek. Nemcsak az eredményt, hanem az erőfeszítést is célszerű pozitív értékeléssel jutalmaznunk. Ha azt látjuk, hogy egy tantárgyi projektet különös élvezettel dolgoz ki, hívjuk fel figyelmét arra, hogy azt érdemes lehet továbbvinnie a későbbiekben. Érdemes megkérdeznünk, mi volt számára meghatározó élmény tanulmányai vagy hobbija során, így közel juthatunk ahhoz, mi okoz neki örömet, és saját visszajelzései is segítik a választás útján. Például ha imádta megszervezni az iskolai rendezvényeket, szervezőkészségére, jó kommunikációs készségére építheti továbbtanulási preferenciáit.

5) Segítsünk a tapasztalatszerzésben

A gyakorlatok, önkéntes munkák, gyakornoki munkák során alaposabb képet kaphat a kamasz arról, milyen a valóságban álmai munkája, vagy épp kedvet kaphat valamihez, ha nem tudja merre induljon. Ha van konkrét elképzelés a vágyott munkáról, akkor érdemes lehet néhány napig bekapcsolódni egy olyan személy mindennapjaiba, aki azt az adott szakterület képviselője – ezt hívják shadowingnak, amikor a fiatal a dolgozó árnyékaként követi a szakember munkatevékenységét.

6) Támogassuk képességeinek felmérésében!

A megfelelő pálya kiválasztásához nélkülözhetetlen, hogy a gyerek alaposan felmérje érdeklődési területeit és képességeit, tisztában legyen erősségeivel. Ez nemcsak a középiskolában, de az egyetemen is fontos szempont – ha a kamasznak nincs határozott elképzelése arról, mivel szeretne felnőttként foglalkozni, válasszon olyan egyetemet, amely esélyt teremt több irány kipróbálására is.

 „Az egyetemi évek már az énmárka tudatos építéséről szólnak. A METU-nál nagy hangsúlyt helyezünk a személyes márka fejlesztésére, és ezt myBRAND elnevezésű oktatási módszerünkkel támogatjuk – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. – Hallgatóink nálunk megtalálhatják saját útjukat: segítünk karriercéljaik megfogalmazásában, hogy a képzés végére átlássák, mi teszi majd egyedivé őket a munkaerőpiacon. A képzés végén egy olyan portfólióval a kezükben hagyják el az intézményt, amely saját készségeiket és erősségeiket egységesen foglalja össze, az így kialakított stabil önismeretükre pedig egész karrierútjuk során építhetnek.”

A későbbi tanulmányok és sikeres karrier előfeltétele, hogy szeressük, amivel foglalkozunk, ehhez viszont ki kell próbálni magunkat különféle tevékenységekben. Ehhez szülőként a megfelelő lehetőségek biztosításával, gyermekünk látókörének tágításával járulhatunk hozzá.

„Arra mindig ügyeljünk, hogy ne gyermekünk helyett keressünk ilyen aktivitásokat, hanem legyünk mellette a keresésben, és koncentráljunk választásai előnyeire. Sok szülő esik abba a hibába, hogy túlzott féltésből a választások kudarcát hangsúlyozzák ki, ami azonban elbizonytalanítja a kamaszokat és negatívan hat önértékelésükre – mondta el Kovács Orsolya. – Ha gyermekünk nyitott rá, érdemes együtt listát készítenünk erősségeiről és a még megszerzendő készségekről. Így azt is látni fogja, és tervet készíthet, hogy a vágyott munkához milyen erőfeszítéseket kell megtennie. Minél világosabbak ezek a lépések, annál kevesebb szorongást okoznak.”

Több mint másfél évtizedes, a felsőoktatáshoz kapcsolódó irányítási, menedzseri tapasztalatokkal rendelkező vezető került Magyarország legnagyobb magánegyetemének élére. Dr. Tóth Ágnes február elején Johan Strömsätertől vette át a Budapesti Metropolitan Egyetem vezetését.

Az új vezérigazgató jól ismeri az intézmény működését, hiszen korábban ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesként, marketingvezetőként, illetve stratégiai tanácsadóként is támogatta az egyetem fejlődését. Több mint kilenc éve vesz részt a Budapesti Metropolitan Egyetem életét meghatározó folyamatok és döntések előkészítésében és végrehajtásában. Személyéhez köthető több olyan intézkedés bevezetése, amely 30 százalékkal növelte meg a hallgatói elégedettség szintjét. Doktori tanulmányait a Nyugat-magyarországi Egyetemen végezte. Diplomáit a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) közgazdaságtanból, valamint a Debreceni Egyetemen (DE) matematika és informatika mesterszakon szerezte.

Dr. Tóth Ágnes továbbra is vezető nemzetközi oktatási intézményként kívánja pozicionálni az egyetemet a régióban. A folyamat első lépéseként a METU az elmúlt időszakban látványosan megnövelte a külföldi hallgatók számát, így mára több mint 800 külföldi diák jár az egyetemre. A frissen kinevezett vezérigazgató irányításával a szervezet − a folyamatos növekedés mellett − a továbbfejlesztett oktatási stratégia megvalósítására fókuszál a jövőben, amellyel a gyorsan változó munkaerő-piaci elvárásokra kívánnak reagálni. Ebben kulcsszerepet játszik a MyBrand néven indított, Magyarországon egyedülálló képzési rendszer, amelynek célja, hogy a hallgatók portfólióba rendezhessék a megszerzett kompetenciáikat. A képzés során összeállított egyéni portfólió reális képet ad a hallgatók által elsajátított készségekről, amely tapasztalat markánsan megkülönbözteti majd az itt végzett fiatalokat a munkaerőpiacon.

Az egyetem első számú vezetője kiemelt területként tekint az oktatás minőségére és a tanulóknak nyújtott szolgáltatásokra, amelyek a hallgatói elégedettség legmeghatározóbb tényezői is, így folyamatos fejlesztést kívánnak. „Arra törekszem, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetemre nemcsak Magyarország, hanem a régió egyik leginnovatívabb és leginkább haladó szemléletű felsőoktatási intézményeként tekintsenek. Hiszem, hogy a METU rendelkezik az ehhez szükséges adottságokkal” – mondta dr. Tóth Ágnes, a METU vezérigazgatója.

„Amellett, hogy a nemzetközi hallgatói létszámot 800 fő fölé, azaz több mint a kétszeresére növeltük, sikeres stratégiát alakítottunk ki az oktatás minőségének javítására, valamint megerősítettük a szervezet szakmai értékeit. Minden kollégának azt kívánom, hogy az egyetem további építésével egy még sikeresebb és gyorsabban fejlődő intézményt hozzanak létre” – hangsúlyozta Johan Strömsäter.

„A METU folyamatos sikerének titka az egyetemen biztosított minőségi képzés és a hallgatói élmény állandó fejlesztése. Ezúton szeretném megköszönni Johannak azt a lelkesedést és elkötelezettséget, amelynek köszönhetően a METU egy valóban nemzetközi intézménnyé alakulhatott át” – mondta Szalai Tamás befektetési igazgató, a METU igazgatósági tagja, aki nagy reményekkel tekint a közös munkára dr. Tóth Ágnessel új pozíciójában.

Dr. Tóth Ágnes, a Budapesti Metropolitan Egyetem új vezérigazgatója 2019 februárjától tölti be hivatalát.

Gyakori téma a kapuzárási pánik, azonban kevés szó esik a kapunyitásról, pedig a felsőoktatásban tanulók félnek a jövőtől, az önállóságtól, amely sokukból szorongást és bizonytalanságot vált ki. A Budapesti Metropolitan Egyetem Sok/k/színűség című TEDx eseményén éppen ezért foglalkozott az elsősorban pályakezdés előtt állókat érintő problémával: a rendezvényre készített felmérés során a kapunyitási pánikról kérdezte őket. A felmérésben részt vevők közel 80 százaléka tisztában van a kapunyitási pánik jelentésével, sőt a fiatalok harmada már magán is tapasztalta a tüneteket. A megkérdezettek megítélése szerint ismerőseik nagy többségét is érinti ez a jelenség.

Megfelelni az elvárásoknak

A hallgatók negyede leginkább a szülőknek szeretne megfelelni, az iskola csak ez után következik. 17-17 százalékuk néz szembe nap mint nap különféle társadalmi és párkapcsolati elvárásokkal. A válaszadóknak magukkal szemben is komoly követelményeik vannak: a legfontosabbak közé tartozik a boldogságra való törekvés, a saját karriercélok megvalósítása és a hivatás megtalálása, de a saját megítélésük szerinti siker is.

Az egyetemisták közel fele érintett

A hallgatók közel egyötödét megbénítja a kapunyitási pánik, és egyedül érzik magukat, minden harmadik válaszadó azonban tisztában van azzal, hogy másoknak is van ilyen jellegű problémája. Az érintettek elsősorban a családjuktól várnának el segítséget, de nyitottak egy külső tanácsadó vagy szakértő, illetve a barátok véleményére is. „A huszonévesek azért is hihetik, hogy valami nincs rendjén velük, mert a társadalmi vélekedés szerint ez az az áhított időszak, amikor mindenki jól érzi magát. Ők azonban nem tudják eldönteni, hogy a média, a közvetlen környezetük vagy a saját elvárásaiknak kell-e megfelelniük” – mondta el Simon Orsolya, a METU TEDx konferenciájának előadója.

Mi a megoldás?

Az a feltételezés, miszerint egy új munkahely, iskola vagy más életkörülmények megoldást jelenthetnek erre a helyzetre, megosztotta a kérdőívet kitöltőket. 27 százalékuknak nem igazán lenne segítség az új környezet, míg egynegyedük úgy gondolja, valószínűleg jobban éreznék magukat a váltás után. A megkérdezettek alig több mint egytizede gondolja határozottan, hogy kiút lenne a kapunyitási pánikból a környezet vagy más életkörülmény megváltozása. A kitöltők többsége szerint lehet önállóan, egyedül is megoldást találni a kapunyitási pánik jelenségre, a fiatalok harmada azonban nehezen bízik saját magában.

Megelőzhető a jelenség?

A válaszadóknak arról is megoszlik a véleményük, hogy a kapunyitási pánik megelőzhető-e. A megkérdezettek 40 százaléka szerint nem elkerülhető ez az állapot, 41 százalékuk pedig úgy véli, a megfelelő iskolai felkészítés lenne a legjobb megoldás, de az is segítene a helyzeten, ha a szülők jobban odafigyelnének gyermekeik pályakezdéssel kapcsolatos kérdéseire és problémáira.

„Miért ön a legalkalmasabb a pozícióra?” – hangzik el sokszor az állásinterjúkon. A javarészt munkatapasztalat nélküli, de már diplomás fiatalok megtorpannak egy ilyen kérdéstől. „Az egyre több felelősség megrémiszti a pályakezdőket, hiszen sokuk nincs tisztában saját képességeivel” – mondta el dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. A METU egyedülálló, portfólióalapú képzési rendszere, a MyBrand az elsajátított szakmai tudás mellett éppen ezért az egyéni kompetenciákra is fókuszál. „A képzés alatt kialakított portfólió segítségével a hallgató folyamatosan figyelemmel kísérheti, milyen készségeket és attitűdöket sajátított el az elvégzett kurzusok során. Az egyetemi évek végére reális képet kapnak saját erősségeikről, amelyekre építve kiemelkedhetnek a versenyből.”