A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”
A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska, Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

„Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak.” – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.

Az elemzésről

A Coface CEE Top 500 rangsor 17. kiadása átfogó képet nyújt arról, hogyan navigálnak Közép- és Kelet-Európa legnagyobb vállalatai egy összetett és folyamatosan változó gazdasági környezetben. A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel alapján, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az ágazati megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez. Ezek eredményeként a Coface CEE Top 500 elemzés részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak. Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?

Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják: https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/cee-top-500-vallalati-rangsor-2025

Egyre érzékenyebbek vagyunk a klímaváltozásra: a 28 országra kiterjedő Edelman Trust Barometerben 2022-ben megkérdezett 27 000 ember háromnegyede fejezte ki erős aggodalmát, és az éghajlatváltozást, a légszennyezést, valamint a hulladékkérdést jelölte meg kiemelt környezetvédelmi témaként.

Az erősödő társadalmi igényre a finanszírozói rendszerek is reagáltak. Az EU Fenntartható Pénzügyi Akciótervének keretében 2020 nyarán életbe lépett úgynevezett taxonómiarendelet megteremtette a szükséges szabályozói keretet, amely szerint összesen hat osztályba csoportosítva definiálta a klímasemleges célokhoz jelentősen hozzájáruló, a környezeti szennyezés visszaszorítását és a természeti erőforrások hatékony felhasználását segítő erőfeszítéseket. Ezzel a piaci szereplőknek és kiemelten a pénzügyi intézményeknek felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a környezeti és társadalmi szempontból pozitív, úgynevezett ESG tevékenységek azonosításához.

Az ESG az angol Environmental (környezet), Social (társadalom), Governance (irányítás) szavak rövidítése. Az ESG befektetések lényege, hogy olyan vállalatokba áramlanak, amelyek a várható nyereségesség mellett környezeti, társadalmi értékek megőrzésében is szerepet vállalnak.

Mivel tud egy befektető hozzájárulni az ESG tevékenységek támogatásához?

A tőkefinanszírozás a pénzügyi ökoszisztéma létfontosságú része, valamint a munkahelyteremtés és az innováció jelentős motorja. Meghatározó szerepe van abban, hogy milyen gazdasági tendenciák válnak uralkodóvá. „Hosszú távon elengedhetetlen az értékteremtéshez, hogy minél több profitábilis, ugyanakkor fenntarthatóan működő hazai vállalkozás legyen a piacon. Eddig is egy üzletileg versenyképes vállalkozói ökoszisztéma kialakításáért dolgoztunk, amit most megtoldunk azzal, hogy az ESG szempontoknak megfelelő cégeinket specifikusan is támogatjuk” – mondta el Katona Bence, a Hiventures ügyvezető igazgatója.

A nemzetközi piacokon néhány év alatt megkerülhetetlenné váltak az ESG befektetések, Magyarország azonban egyelőre lemaradásban van ezen a téren. Éppen ezért tűzte zászlajára a Hiventures, hogy élen jár a hazai startupszcéna ESG-felkészítésében. Az ESG profil ráadásul jóval több puszta egzotikumnál: a felelős és fenntartható értékek kiaknázása vonzóbbá is teheti a startupokat a további befektetők szemében.

Inkubációs fázisban lévő cégei számára ezért témaspecifikus mentorokat és tanácsadást biztosít a Hiventures, segítve az ESG értékek mentén történő innovációt és fejlődést. Mint Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb kockázati tőkealap-kezelője, a Hiventures emellett reputációjával és ökoszisztéma kapcsolataival segíti a társbefektetések, az újabb körös finanszírozások létrejöttét, ezáltal is biztosítva a hosszútávú értékteremtést. Katona Bence kiemelte az ESG szempontokban rejlő exit-stratégia fontosságát, amelynek kialakításában a Hiventures szakértői segédkeznek. „Továbbra is megtartjuk az eddigi aktív és iparágaktól függetlenül minden igényt lefedő befektetői szerepünket, azonban szeretnénk minél inkább arra ösztönözni a jelen és a jövő startuppereit és innovátorait, hogy ötleteikbe már a kezdetektől beépítsék a felelős és fenntartható értékeket, így hozzásegítve vállalatainkat, hogy az ESG szempontok figyelembevétele mellett növekedhessenek” – szögezte le a vezérigazgató.

A fenntarthatóság áll majd az idei, 5. Regional Startup and Innovation Day (RSID) középpontjában is, amely évek óta a kelet-közép-európai régió legjelentősebb fiatal vállalkozóknak szóló networking eseménye. A Visegrádi Csoport 2021-22. évi magyar elnökségének égisze alatt megvalósuló rendezvény előadói között lesz Dietmar Dahmen, az innovatív és diszruptív trendek és technológiák szakértője, aki a felelős jövőről és a bizalom szerepéről beszél majd, garantáltan nem hétköznapi módon.

A program egyik újdonságaként, a „Be short and to the point!” program keretében négy előadó, négy egymástól merőben eltérő szemszögből ad rálátást a fenntarthatóság aktuális kihívásaira. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a világ egyik legelismertebb klímakutatója avat be mit tehetünk egyéni, társadalmi és gazdasági szinten azért, hogy egy egészségesebb, tisztább, élhetőbb világot hagyjunk az unokáinkra. Míg Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója, Balog Zsolt, a termelőket és éttermeket összekötő Supp.li ügyvezetője és Aleksandra Szol, a Modivo divatáruház kereskedelmi igazgatója saját iparágaikban világítják majd meg eddig megtett lépéseket és jövőképüket.

„Az MVM Csoportban azt valljuk, hogy a társadalmi és a környezeti tényezők figyelembevétele nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés. Ennek alapja az innováció, szoros együttműködésben a hazai és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplőivel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Mi azon dolgozunk az MVM Csoportban, hogy a nap mint nap felbukkanó kihívásokra felkutassunk innovatív megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a megfizethető, fenntartható és biztonságos energiaellátáshoz” – mondta el Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója, az esemény főszponzora, az MVM nevében.

A networking találkozó egyik csúcspontja a Startup and Innovation Award of Hungary díjátadó lesz, ahol négy kategóriában díjazzák a legkiválóbb hazai alapítókat. Kiderül, hogy a hazai startup ökoszisztéma neves képviselői kit tartanak a legjobb feltörekvő startupnak; eldől, ki kapja a legjobb scale-up elismerést, illetve a Hiventures által életre hívott Év Alapítója díj is gazdára talál. Idén először adják majd át a Best Impact Startup díjat, amit a közönség szavazatai alapján az a vállalkozás érdemel ki, amely üzleti sikerei mellett tevékenységével mérhetően nagy pozitív társadalmi vagy környezeti hatást is kivált.

Az esemény második felében a Get in the Ring! startup verseny regionális döntőjén vehetnek részt a jelenlévők. A V4 régió startupperei előadói (pitch) képességeiket mérik majd össze energetikai innovációikkal kapcsolatban, hogy jutalmakat, potenciális finanszírozást és belépőt nyerjenek a 2022-es Global Get in the Ring döntőre.

Az MVM, az OTP Bank, a Budapesti Értéktőzsde, a Graphisoft és a Szerencsejáték Zrt. támogatásával június 2-án megrendezésre kerülő Regional Startup and Innovation Day ezek mellett a személyes kapcsolatépítés tere, ahol startupperek, mentorok és befektetők, nagyvállalatok találkozására nyílik lehetőség.

A magyar zeneművészet meghatározó szereplőiből álló zsűri döntése alapján idén a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájában Balogh Máté zeneszerző, Dolfin Benedek cselló-, Demény Balázs, Horváth Benedek és Kovács Gergely zongoraművész, valamint Könyves-Tóth Mihály trombitaművész, Pataki Bence basszus, bassz-bariton operaénekes, Rafael Mário dzsessz-zongoraművész, Rajna Martin karmester, valamint Tomasz Máté Milán csellóművész vehette át a fejenként kétmillió forint támogatással járó díjat.

„A Junior Prima Díj az MVM Csoport számára az egyik leginkább kiemelkedő társadalmi ügy. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben már több mint száz rendkívül tehetséges fiatal zeneművésznek nyújthattuk át az elismerést és az ezzel járó anyagi támogatást. Közülük sokan ma már a nemzetközi zenei élet elismert szereplői. Tudjuk, hogy a tehetségek támogatása a legjobb befektetés, az eddigi eredmények pedig maximálisan visszaigazolták törekvéseinket” – mondta Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Junior Prima Díj zsűrijének tagjai a szakma kiválóságai közül kerülnek ki. A zsűri elnöke dr. Vigh Andrea Liszt- és Prima-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. A testület tagja mellette Marton Éva Prima Primissima-, Kossuth- és Szent István Rend-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze, Vásáry Tamás Kossuth- és Szent István Rend-díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszékének vezetője, Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője, Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszékének vezetője, Boldoczki Gábor, Liszt- és Junior Prima-díjas trombitaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, Fülei Balázs, Liszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének vezetője, Balázs János, Liszt-, Prima- és Junior Prima-díjas zongoraművész, Érdemes Művész, valamint Jakobi László gordonkaművész, Cziffra Életmű-díjas hangversenyrendező.

„Évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerül a zsűri a díjazottak kiválasztásakor. Ugyanakkor ez azt mutatja számunkra, hogy hihetetlenül gazdag ez az ország az ifjú tehetségekben, nagyon komoly a zeneművészeti utánpótlás hazánkban. Korábbi díjazottjaink nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is kiemelkedő művészeknek számítanak, a világ legnevesebb hangversenytermeit töltik meg zenével. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar zeneművészet az új generációk tekintetében is a legmagasabb színvonalat képviseli” – tette hozzá dr. Vigh Andrea, a zsűri elnöke.

Újjáéledő bútorok, kidobásra szánt tárgyakból készülő design-kiegészítők – a kreatív alkotóképességüket a környezettudatosság és a hulladékmennyiség csökkentése jegyében is felhasználó alkotók jelentkezését várja az Alkotó Energia pályázat, az ország legnagyobb „Csináld magad” megmérettetése. A Paksi Atomerőmű szervezésében megvalósuló kezdeményezés célja, hogy elősegítse és népszerűsítse a meglévő értékek megőrzését, illetve felhívja a figyelmet a környezetet terhelő anyagok újrafelhasználásának lehetőségeire.

A szervezők idén – a korábbi évekhez hasonlóan – több ezer pályaművet várnak négy kategóriában, két életkori csoportban. A 14–18 évesek a junior, az idősebbek a felnőtt kategóriában indulhatnak el. Az érdeklődők bútorfelújítással, bútorfestéssel, bútorátalakítással, valamint bútor- és használatitárgy-készítéssel, funkcióváltással, illetve hulladék és maradék anyagok újrahasznosításával készült lakberendezési, használati tárgyakkal és gyermekjátékokkal, továbbá DIY dekorációkkal, ajándéktárgyakkal nevezhetnek a versenyre. A díjakat idén is a Csináld magad! mozgalom meghatározó alakjaiból álló zsűri ítéli oda a legjobbaknak, közel hárommillió forint értékben.

„Az Alkotó Energia mára széles körű programmá, igazi közösséggé bővült. A program legfőbb célja a társadalmi tudatosság fejlesztése, hogy példát adjon az egyébként kidobásra szánt tárgyak új életre keltésére, a környezettudatosság és értékőrzés e hétköznapi megoldásaira” – emelte ki az Alkotó Energia program életre hívója, Iványi Krisztina, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs fő szakértője.

Egy pályamű csak egy kategóriában nevezhető, legalább három fotóval és technikai leírással. További részletek, illetve a jelentkezés pontos feltételei az Alkotó Energia pályázat hivatalos oldalán, ITT olvashatók.

A pályázatok beküldésnek határideje: 2018. december 31. 24 óra.

Parabolikus napkollektort, IORA Smart Systemet, e-zászlót gyártó vállalkozások nyerték – egyebek mellett – az MVM EDISON Light Up! energetikai startup idei versenyét. Az MVM Csoport által második alkalommal kiírt pályázat fináléjában ezúttal is tizenkét döntős versenyzett a zsűri és az inkubációs cégek képviselői előtt. A Budapest Music Centerben május 10-én rendezett záró show legjobbjai maximum 50 millió forint összegű magvető befektetést és akcelerációs szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Az MVM EDISON LIGHT UP! tavaly októberi felhívása év végéig várta azoknak az innovátoroknak a jelentkezését, akik clean energy, energy efficiency, IoT, Big Data és mesterséges intelligencia témakörhöz kapcsolódó ötletükkel ez idáig nem álltak a nyilvánosság elé. A beérkezett pályázatok első körös értékelése után tizenkét projekt került a döntőbe; az ötletgazdák 1 millió forintos fejlesztési támogatásban részesültek, egyúttal továbbjutottak a második forduló mentorprogramjába is. A két hónapos képzés ideje alatt az IBM és az MVM Csoport inkubátor cége, a Smart Future Lab Zrt. (SFL) közös szakembergárdája személyre szabott segítséget nyújtott a csapatoknak. A programot záró végső megmérettetést követően a nyertes projektek szerződéses ajánlatot kapnak az SFL-től, annak érdekében, hogy a startup vállalkozások az energetika területén működő sikeres piaci szereplővé válhassanak.

Az új név – korábban MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek hívták a társaságot – és új arculat is jelzi, hogy új szakaszba, a megvalósítás szakaszába lépett az erőműberuházás – fogalmazott Lenkei István vezérigazgató. Az Európai Bizottság teljes egészében napokban publikált, de március óta ismert állásfoglalása előírta, hogy funkcionálisan és jogilag különüljön el a társaság a meglévő erőművet üzemeltetőtől. Ez a Paks II. MVM-csoportból való 2014. évi kiválásával megtörtént, amit immár a név is tükröz. A fejlesztő szó elhagyása pedig azt jelzi, hogy nemcsak az építés, hanem a majdani, hatvan évre szóló üzemeltetés is a társaság feladata – vázolta Lenkei István.

Az új arculatot, beleértve a logót, ami egy P betű és a római számmal írt kettes kombinációjából szerkesztett, start, play gombot „idéző” háromszög, külső vállalkozó bevonása nélkül, a társaság kommunikációs szakemberei tervezték élükön Nagy Tamással – mondta el Mittler István. A kommunikációs igazgató hozzátette, annak köszönhetően, hogy jól tervezetten zajlik az átállás, csupán a nagy arculati elemek kiváltása jelent plusz költséget, ami 3-5 millió forint között van. Az új nevet és arculatot október 9-étől használják, bevezetéséhez kampányt nem társítanak.

(Forrás: MTI, paks2.hu)

A Kormány rendeletével nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy az ENKSZ Zrt. – amelynek új neve NKM Nemzeti Közművek Zrt. – apport útján megszerezze az MFB Zrt.tulajdonában álló Főgáz Zrt. részvények 100%-át. Mindez lehetővé teszi, hogy 2017. június végére megváltozzon a nemzeti közműszolgáltatási rendszert irányító társaság tulajdonosi struktúrája az országos földgáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságok tevékenységének összehangolása érdekében. A tranzakció-sorozatot követően a FŐGÁZ-t és a DÉMÁSZ-t tulajdonló Nemzeti Közművek tulajdonosa a Magyar Állam, az MFB és az MVM lesz.

„A jelenlegi lépésekkel tovább erősödő, immáron új néven működő Nemzeti Közművek hosszú távú célja, hogy szolgáltatás-portfóliójának fokozatos fejlesztésével a lakosság teljes körű otthonszolgáltatójává váljon. Azzal, hogy a FŐGÁZ a Nemzeti Közművek teljes értékű tagjává válik, illetve a DÉMÁSZ villamosenergia-szolgáltatói tevékenysége országossá bővült, minden ügyfél számára jó lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy kézben tarthassa a villamosenergia- és földgázszolgáltatással kapcsolatos ügyeit” – mondta Kóbor György, a Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója.