Más külföldi országokból, elsősorban az Egyesült Államokból érkező turisták viszont ismét jelentős számban látogatták tavaly a nagy párizsi kiállításokat – derül ki a francia főváros önkormányzatának közleményéből.

A világ legnagyobb múzeumának számító Louvre-ot 7,8 millióan keresték fel tavaly, ami 170 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még 19 százalékkal elmaradt a 2019-es évtől, amikor is 9,6 millióan váltottak jegyet a párizsi múzeumba.

Az amerikaiak aránya 18 százalékra emelkedett a 2019-es 16 százalékról, de kínai turistákat gyakorlatilag nem regisztráltak tavaly a Louvre-ban a 2019-es 8 százalék után. Ezzel szemben az európai országokból érkezők száma megemelkedett, annak ellenére is, hogy a múzeum szerint az év első hónapjaiban az akkor még érvényben lévő korlátozó intézkedések miatt a külföldi látogatók aránya csekély volt.

Laurence des Cars, a Louvre elnöke üdvözölte, hogy a látogatók 60 százaléka tavaly járt először a múzeumban, s 45 százalékuk 25 évnél fiatalabb volt. A látogatás körülményeinek javítása érdekében a múzeum június óta napi 30 ezerre korlátozta a látogatók számát, péntek esténként azonban tovább tartanak nyitva a tárlatok, amelyekhez kapcsolódóan számos előadást is tartanak.

A versailles-i kastély látogatottsága szintén jelentősen nőtt tavaly, s a látogatók 77 százaléka külföldről érkezett. A 6,9 millió megváltott jegy még 16 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben, de már nem hasonlító a 2021-es évhez, amikor is 73 százalékos volt a visszaesés.

Az impresszionista gyűjteményéről ismert Orsay Múzeum 3,2 millió látogatót vonzott 2022-ben, ami 10 százalékkal kevesebb a 3,6 millió látogatóval rekordévnek számító 2019-hez képest. A tárlatokra érkezők 58 százaléka külföldi volt, és 14 százalékuk 18 évnél fiatalabb. Az Edvard Munch (1863-1944) norvég festőművész életművét bemutató nagyszabású tárlat pedig már három héttel a zárás előtt, 600 ezer megváltott jeggyel rekordot döntött.

A nagy kortárs összművészeti tárlatoknak helyet biztosító Pompidou Központ tavaly 3 millió látogatót fogadott, többségében Párizsból és környékéről, s 2021-hez képest megduplázta a látogatóinak számát. A múzeum szerint a látogatottság visszatért a pandémia előtti szinthez. A kortárs és modern művészeti központ állandó gyűjteményének tárlatát tavaly mintegy másfél millión keresték fel, többen, mint 2019-ben (1,4 millió).

Az Európán kívüli kontinensek őslakos civilizációit és művészeti örökségét bemutató Quai Branly-Jacques Chirac Múzeumban tavaly egymillióan jártak, ami szintén megközelíti a 2019-es évet, amikor is 1,1 millióan váltottak jegyet.

Az önkormányzati fenntartású 14 párizsi múzeum tavaly rekordévet zárhatott. A hosszú felújítási munkálatok után 2021-ben újranyitott Carnavalet több mint egymillió látogatót vonzott, a Petit Palais kiállítócsarnokhoz hasonlóan. A Modern Művészetek Múzeumában 560 ezren jártak 2022-ben, ami kétszer annyi, mint 2019-ben. A jelentős emelkedés a nagy tárlatoknak, az Oskar Kokoschka vagy Frida Kahlo művészetének szentelt kiállításoknak köszönhető – írja az MTI.

Fotó: Matthieu Oger/unsplash.com

A Q Contemporary-t a kelet-közép-európai posztkommunista régió társadalmi-gazdasági változásaira reflektáló művésztehetségeinek feltörekvő generációja inspirálta. „Gyűjteményünk ma elsősorban a 20. század második felétől napjainkig aktív közép-kelet-európai művészek munkáira összpontosít. A Q Contemporaryban ezeket a látnokokat ünnepeljük, akiknek a műveit nem csak szeretjük, hanem —globális művészeti térként és a közép-kelet-európai kortárs művészet nagyköveteként — elkötelezettek vagyunk népszerűsítésükben is” – írják.

A Q Contemporary központja egy 19. századi négyemeletes palota Budapest szívében. Londoni és hongkongi kiállításaikkal együtt globális művészeti teret kínálnak a közép-kelet-európai művészeknek, amely elősegíti nemzetközi bemutatásukat és karrierjüket.

Fotó: A Q Contemporary Múzeum épülete a megnyitó ünnepség napján Budapesten, az Andrássy úton 2022. július 25-én. MTI/Balogh Zoltán

A Reneszánsz, valamint a 2018-ban, átfogó rekonstrukció után megnyílt Román mellett, péntektől a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk csarnokot is birtokba veheti a nagyközönség – közölte az MTI-vel a Szépművészeti Múzeum. Mint a közlemény emlékeztet, a most átadott Barokk csarnok a múzeumépület átfogó felújításnak és modernizációjának köszönhetően újult meg.

Az intézmény városligeti szárnyának felújítása ezzel gyakorlatilag befejeződött: az épület rekonstrukciójának utolsó szakaszában, 2021 végén a Régi Képtár 17. századi, tavasszal pedig a 18. századi művészetet bemutató kiállítóterei nyíltak meg a látogatók elől – idézték fel.

A most megnyílt múzeumi térben mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet is megcsodálhatnak a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait, valamint velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit. A szobrok mellett a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott mintegy harminc festménnyel is találkozhat itt a közönség, képet kapva a barokk festészet stiláris sokszínűségéről és tematikus gazdagságáról.

Mint a közlemény kiemeli, a Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlékhelyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei közül a Barokk csarnok idézi fel a korban legközelebb álló stílust. Az eredeti tervek szerint ennek a térnek nemcsak a kialakítása emlékeztetett volna a 17-18. század művészetére, de az ebben a korszakban készült híres szobrok gipszmásolatai is ide kerültek volna. A Barokk csarnok belső dekorációjának tervezése során az is felmerült, hogy a Román és Reneszánsz csarnokhoz hasonló díszes festést kapjon. Ez végül nem valósult meg, csak az aranyozott stukkódekoráció készült el, és a barokk szobrok másolatainak beszerzése is elmaradt. Így a csarnok kezdetben nem is kiállítótérként, hanem a gipszmásolatok és modern szobrok raktáraként működött. A 2. világháború után a terem középső részében 19. és 20. századi szobrokból rendeztek tárlatot, a pillérek mögötti körfolyosót pedig – paravánnal leválasztva – raktárnak és közlekedőnek használták. A következő évtizedekben ismét raktárként funkcionáló teret a múzeum korábbi, 1987-ben elkezdett, kisebb léptékű rekonstrukcióját követően, eredeti barokk festményekkel és szobrokkal berendezve, 2000-ben nyitották meg. A 2015-ben indult, átfogó múzeumrekonstrukció során a termet újból felújították, és a most megnyílt csarnok a barokk festmények és szobrok újrarendezett kiállításának is otthont ad – áll a közleményben.

Fotó: Szépművészeti Múzeum

Az MNM 23 műtárgya között szerepel a szkíta aranyszarvas, Liszt Ferenc portréja és a Sztálin-szobor keze – mondta el az MNM főigazgatója a szeptember 19-ig ingyenesen látogatható tárlat megnyitóján. L. Simon László köszönetét fejezte ki a francia államnak és a francia kulturális minisztériumnak az önzetlen és nagyszerű kezdeményezésért, amelynek segítségével az Európai Unió tagállamai között a kultúrák közötti közeledés valósulhat meg. Kiemelte annak fontosságát, hogy a múzeumokat, kiállításokat kivigyék a szabadtérre, ezáltal pedig bevonzzák – elsősorban a fiatalokat – a múzeumi térbe.

Krucsainé Herter Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a digitális kiállítóhely a 21. század csúcstechnológiáját reprezentálja. A Micro-Folie megálmodói nagyhírű múzeumok műtárgyait hozzák közel az érdeklődőkhöz, és a technika a tárgyak olyan dimenzióit tárja fel előttünk, amelyeket másként nem ismerhetnénk meg – mutatott rá. Felhívta a figyelmet a digitális tárlat összművészeti kitekintésére, mivel a mintegy kétezer műtárgyon kívül a dizájn, az építészet, az előadóművészet és a tudomány is helyet kap a kulturális térben.

Sophie Sellier francia kulturális attasé elmondta, hogy a 2017-ben kísérleti céllal létrehozott projekt szórakoztató és technológiai kulturális tartalmakat kínál a közönségnek, a 12 alapító között olyan intézmények találhatók, mint a Louvre, a Pompidou Központ és a versailles-i kastély. Mint kiemelte, a program középpontjában a digitális tárlat áll, amelyet soros EU-elnöksége alkalmából Franciaország a tagországok kulturális kincseivel gazdagított. A Digitális Múzeum európai gyűjteménye a kontinens kulturális és művészeti történetét kívánja elmesélni multidiszciplináris alkotásokon keresztül – mutatott rá, hozzátéve, hogy idén a gyűjteményt 20 európai országban mutatják majd be – írja az MTI.

Fotó: MNM

A pandémia első szakaszában a teljes lezárások azonnali reakciókra késztették a múzeumokat: az intézmények teljes tevékenységét át kellett szervezni, az online tér miatt pedig újfajta tartalomgyártásra kellett átállni azoknak, akik folyamatosan kapcsolatban kívántak maradni a látogatókkal. A fokozatos újranyitás során – főleg a távolságtartási szabályok miatt – a múzeumi terekben számos ponton új gyakorlatot kellett bevezetni, amelyek alapvetően határozták meg a látogatói élményt, s ezzel párhuzamosan az online fejlesztéseknek is tovább nőtt a szerepe. Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata (NEMO) 2021-es felmérése szerint tavaly a múzeumok 75%-a növelte közösségi média aktivitását, 53% pedig a videós tartalmak gyártását növelte vagy kezdte el a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanakkor a múzeumok 80%-a jelölte meg, hogy a digitális eszközök bővítéséhez és az átalakuláshoz további segítségre van szüksége.

Idén a világ nagy részében már nyitva vannak a múzeumok, a látogatók viszonya azonban részben átalakult: az online felületeken, különösképpen a közösségi média felületeken megnövekedett a múzeumi tartalmak fogyasztása a fiatal korosztály körében is. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok és a megváltozott látogatói igények tehát hosszú távon átalakítják a múzeumok működését: egyre fontosabb a digitális stratégia, az online tartalomgyártás és az, hogy ez miként van integrálva a szolgáltatás teljes folyamatába. Ezt az integrált folyamatot a service design fogja össze, így erre a szemléletre nemcsak a pénzügyi, a gazdasági vagy a magán egészségügyi szektorban, hanem a kulturális iparágakban is egy nagyobb igény mutatkozik.

„A service design a látogatói útvonal egyes pontjait veszi górcső alá tág eszköztárral, ami a UX designtól, a kommunikáción, a HR-en át akár belsőépítészetre is kiterjedhet. Majd ezeket a területeket összehangolva szervezi át a szolgáltatás egyes pontjait a legapróbb részletekre is figyelve. Ennek a tudatos tervezésnek a hatása sokszor nagyobb lehet, mint gondolnánk. Munkatársaimmal 2021 tavaszán a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi c. időszaki kiállítására készülve alkalmaztuk ezt a módszertant.  Service design szempontból külön kihívást jelentett, hogy a kiállítás a többség előtt még kevésbé ismert, nem bejáratott helyszínen valósult meg. Feltérképeztük a teljes látogatói útvonalat – a kiállításról való tájékozódástól a tényleges látogatásig és utána –, majd ezeket figyelembe véve terveztük meg az online felületet és jelenlétet, valamint a látogatói élményt támogató helyszíni eszközöket.  A sikert jól mutatja, hogy a tárlat 30.000-nél is több látogatót vonzott, és az online felületeken is kimagasló aktivitást értünk el” – emeli ki Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív vezetője, aki évek óta foglalkozik a kulturális területen alkalmazható service designnal, s tapasztalataival a hazai múzeumi szakembereket is segíti.

A service design tehát a látogatói élmény köré szerveződő problémák megoldására létrejött holisztikus megközelítés. Kiemelten vizsgálja, hogy látogatóként mit kapunk a személyes jelenléttel és hogyan válik például egy múzeumi látogatás kompromisszumoktól mentes élménnyé. Ma már szinte minden látogatás az online térben kezdődik: ott történik a bevonódás és az elköteleződés az iránt, hogy ellátogatok a múzeumba. Ebben a megközelítésben ezért kiemelt szerepe van az online eszközöknek, egészen onnan, hogy miként találkozik a látogató a kiállítás hírével a digitális térben, milyen az online jegyvásárlás élménye, odáig, hogy a kiállításról hazatérve mit oszt meg a közösségi média felületeken. A múzeumi térben pedig a látogatói irányítást és a térrendezést is befolyásolja: kiemelten fontos, hogy a használt megoldások összhangban legyenek a márkaidentitással és az urbanisztikai környezettel is. A különböző vizuális rendszereknek pedig nemcsak a szabályozás kell, hogy a célja legyen, hanem extra tartalmat is kell, hogy adjon a látogatónak.