A Toyota Motor Europe (TME) bejelentette, hogy partnerségre lépett a H2 Grand Prix Alapítvánnyal (H2GP) a STEAM (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, művészet és matematika) oktatás előmozdítása és a hidrogéntechnológia népszerűsítése érdekében a diákok körében. Az együttműködés célja, hogy inspirálja a következő generáció újítóit és mérnökeit olyan magával ragadó tanulási élményekkel, amelyek elmélyítik a megújuló energiákról szóló ismereteiket.

A H2GP által vezetett program a következőket tartalmazza:

• Gyakorlati tananyagok biztosítása a megújuló energia és a hidrogén oktatásának támogatására, beleértve a hidrogénnel működő modellautó készleteket
• A tanárok és a diákok oktatása ezeknek az anyagoknak a használatáról és alkalmazásáról
• Versenysorozat szervezése, ahol az iskolai csapatok az általuk épített modellautókkal versenyeznek, tovább finomítva azokat a jobb teljesítmény és hatékonyság érdekében

„A karbonsemlegesség felé vezető úton a hidrogén fontos része többirányú stratégiánknak, de a technológia fejlesztéséhez erős innovációra van szükségünk, és ehhez sokszínű és képzett csapatok kellenek. Erről szól a „Girls STEAM the future” programunk, amely a sztereotípiák lebontásával és a fiatal lányok és fiúk segítésével népszerűsíti a STEAM-karriert mindenki számára, hogy lássák, bármik lehetnek, amit csak akarnak” – mondta Monica Perez Lobo, a Toyota Motor Europe fenntarthatósági alelnöke.

„A Toyota Motor Europe-pal kötött partnerségünk fordulópontot jelent a gyakorlati megújulóenergia és mérnöki oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztésében az egész kontinensen. A TME támogatásával nemcsak a diákokat ruházzuk fel a fenntartható jövőben vezető szerepet betöltő készségekkel, hanem különös hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a fiatal nők innovátoroknak, mérnököknek és a tiszta energia forradalma vezetőinek tekintsék magukat” – mondta Nicola Weiss, a H2GP Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A H2GP-vel kötött partnerség a TME „Girls STEAM the Future” programjának része lesz, amely az európai STEAM-területeken a nők alulreprezentáltságával foglalkozik, azzal a céllal, hogy javítsa a Toyota műszaki funkcióinak munkaerő-sokszínűségét.

A tevékenységek 2025 szeptemberében kezdődnek, amikor a hardvert kiszállítják az iskoláknak, és 2026 elején megkezdődnek a gyakorló versenyek. A program csúcspontja a 2026 májusában megrendezésre kerülő H2GP döntő lesz.

A Toyota Motor Europe NV/SA (TME) felügyeli a Toyota, GR (Gazoo Racing) és Lexus járművek, valamint alkatrészek és tartozékok nagykereskedelmi értékesítését és marketingjét, valamint a Toyota európai gyártási és mérnöki tevékenységeit. A Toyota közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be Európában. Nyolc európai gyártóüzeme Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Törökországban található. Ma megközelítőleg 14,7 millió Toyota, GR és Lexus jármű közlekedik az európai utakon, amelyek tulajdonosait 28 nemzeti marketing- és értékesítési vállalatból álló hálózat, valamint 53 országban (EU, Egyesült Királyság, EFTA-országok + Oroszország, Izrael, Törökország és más kelet-európai országok) mintegy 2.800 kiskereskedelmi egység támogatja. 2024-ben a TME 1.217.132 járművet értékesített Európában, 7,1 százalékos piaci részesedést elérve. További információkért látogasson el a www.toyota-europe.com oldalra.

A Toyota hisz abban, hogy ha az emberek szabadon mozoghatnak, akkor bármi lehetséges. A „Mobilitás mindenkinek” elve érdekében a Toyota biztonságosabb, még inkább összekapcsolt, inkluzívabb és fenntarthatóbb mobilitást kíván megalkotni, hogy elérje legfőbb küldetését: „Boldogságot mindenkinek”. Európában a TME elindította a KINTO mobilitási márkát, amely mobilitási szolgáltatások széles skáláját kínálja 14 országban, és ösztönzi a zéró emissziós üzemanyagcellás termékek, és azok műszaki támogatásának business-to-business értékesítését. Hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, a Toyota azon dolgozik, hogy Európa-szerte minden üzleti tevékenységének körében elérje a karbonsemlegességet. Európában a széndioxid-csökkentés terén történelmi távlatokban is vezető szerepet betöltő TME célja, hogy 2035-ig 100 százalékkal csökkentse minden új járművének széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, és továbbra is az elektrifikált hajtásláncok teljes választékát kínálja majd ügyfeleinek a régióban hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás modelljeinek képében.

A H2GP

A H2GP Alapítvány egy nonprofit szervezet, amely a hidrogéntechnológiával kapcsolatos oktatási programok és kutatási kezdeményezések támogatására szakosodott. Az alapítvány célja az innováció ösztönzése, ösztöndíjak biztosítása és a hidrogén gazdaság fejlődését elősegítő partnerségek létrehozása. A Suburban Renewables részvétele a H2GP Alapítványban tükrözi stratégiai elképzelését, amely szerint együttműködésen keresztül kell támogatni a jövő tehetségeit és fejleszteni a hidrogéntechnológiákat.

A H2GP Alapítvány hozzáférhető, megfizethető és vonzó oktatási programokat kínál, amelyek célja a hidrogén és a fenntartható energia területén új generációs vezetők képzése. Az alapítvány elkötelezett amellett, hogy a gyakorlati tanulás révén a diákoknak szilárd alapismereteket nyújtson a megújuló energiáról és a mérnöki koncepciókról, miközben felhatalmazza a mai fiatal elméket és vezetőkké, innovátorokká és a környezet jövőbeli őrzőivé neveli őket. Az alapítvány kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalok számára akadémiai és szakmai utakat teremtsen a feltörekvő zöld gazdaságban való részvételhez, miközben áthidalja a megújuló energiával kapcsolatos ismeretek hiányát az ellátatlan közösségekben.

A 2023-as év bizonytalanságát követően világszerte újra optimista a művészeti piac. A ReportLinker 2024-es kutatása szerint hazánkban is egyre többen érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt, a gazdag kulturális örökség és a virágzásnak induló kortárs művészeti színtér pedig nemcsak a külföldi érdeklődőket vonzza hazánkba, hanem a magyar művészek is egyre népszerűbbek világszerte.

Miért kerül egyre inkább előtérbe, és valójában mire jó a művészet?

Oly mértékben része a környezetünknek és hétköznapjainknak, hogy gyakran nem is vesszük észre a körülöttünk lévő művészetet, művészeti beavatkozásokat, műalkotásokat, amelyek számos módon érvényesülő hasznosságát így szinte nem is realizáljuk. A leginkább magától értetődő hatás nyilvánvalóan az esztétikai értékben, a szépségben, a dekorativitásban rejlik. A műalkotások kiemelkedően alkalmasak a kellemes közérzet, általános jó hangulat biztosítására, így munkahelyi környezetben akár a termelékenységre is pozitív hatással lehetnek. A jól kiválasztott műalkotások az azokat befogadó helyszínek esetében ráadásul nemcsak a pozitív felhasználói élmény fokozására alkalmasak, hanem az adott tereket jól beazonosíthatóvá teszik, hozzájárulnak azok egyedülálló jellegéhez, javítják azok ismertségét és vonzerejét. Ebből fakadóan éppúgy szolgálhatnak például turisztikai célokat, mint ahogy hozzájárulhatnak az ingatlanok értékének növeléséhez.

A művészet jelenlétének értéknövelő hatására számtalan példa adódik. Gondoljunk csak arra az épületre Angliában, amelyben a bérleti díjak megsokszorozódtak, amikor Banksy festménye váratlanul felkerült a falára, vagy a világhírű Anish Kapoor szobrára Chicago Millennium Park nevű városrészében, amely felállítása óta 10 milliárd dollár értékű ingatlanberuházást vonzott a környékre. A különösen fogyasztóérzékeny területeken esetenként kifejezetten a márkaismertség és vonzerő fokozására használják a művészeti referenciákat. A Citroen egyik népszerű modellje például a Picasso elnevezést kapta, az autókon a festőfejedelem szignója látható, és a BMW sem ok nélkül indított művészeti programot, amelynek keretében képzőművészek, köztük például Jeff Koons által tervezett autók segítenek a márkának az arculatépítésben és egyes különösen értékes fogyasztói csoportok megszólításában.

A műalkotások gazdasági értelemben vett „haszna” azonban még közvetlenebb módon is kézzelfoghatóvá tehető, sokan – más motivációk mellett – kifejezetten befektetési szemlélettel vásárolnak műtárgyakat. Egy gondosan összeválogatott műtárgy-portfólió akár jelentős értéknövekedést is produkálhat, és ilyesmire magyar példa is adódik. Aki korábban, de nem is nagyon régen olyan, mára kortárs klasszikussá vált alkotók munkáiból vásárolt, mint például Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Bak Imre, ma már komoly profittal számolhat.

Milyen szerepet vállalhat a művészet népszerűsítésében, hasznosságának bemutatásában egy képzőművészeti vásár? Milyen törekvésekre épül például az Art Market Budapest?

Az Art Market Budapest minden kétséget kizáróan a kortárs művészet közönség felé való közvetítése, a művészeti és gazdasági közeg közötti kapcsolatépítés legintenzívebb fóruma Magyarországon. 500 feletti művész több ezer műtárgya egy helyen már önmagában is olyan választékot biztosít, ahol fogalmilag kizárt, hogy az ember ne találjon olyat, ami megmozgatja a fantáziáját. És bár a volumen sok szempontból meghatározó tényező, a megfelelő hatás kifejtése nem pusztán mennyiségi kérdés. Amiben az Art Market Budapest jó szolgálatot tesz, az a műalkotások fogyasztásának (és nemcsak megtekintésének, hanem megvásárlásának) megkönnyítése. Sokan viszonyulnak ugyanis eleinte kétkedve, idegenkedve a kortárs képzőművészethez, majd a vásárra érkezve azt tapasztalják, hogy a kortárs művészet mennyire sokrétű, érdekes, voltaképpen szerethető. Kiderül továbbá, hogy sem szakértőnek, sem milliárdosnak nem kell ahhoz lenni, hogy kiválasszunk és hazavigyünk egy-egy alkotást.

Mindeközben természetesen a művészet iránt érdeklődők, tehát a már elkötelezett fogyasztók igényeit is kielégítjük a nemzetközi szakmai testület által garantált minőségű, széles választékkal és olyan kiegészítő programokkal, mint az eseményt kísérő tárlatvezetések, a régió legjelentősebb művészeti és műtárgypiaci konferenciája vagy a kiállítók bevonásával létrehozott művészeti akciók.

Tehát az Art Market Budapest a kortárs műkereskedelem legfontosabb találkozóhelye Magyarországon.

Ebben számomra nem is a „legfontosabb”, hanem a „találkozóhely” az igazán meghatározó mozzanat, a céljainkat leginkább megjelenítő elem. Olyan eseményt, intézményt akartunk ugyanis létrehozni, ami a találkozásokra, a művészet közegében együtt töltött időre, a közösen megszerzett élményekre épül.

Idén mintegy harminc országból érkező közel száz kiállító által biztosított kiállítási anyaggal és olyan kísérő programokkal készülünk, amelyek egyrészről emlékezetes, szórakoztató látogatói élményt nyújtanak, másrészről az ínyenc műértők érdeklődését is felkelthetik. Kiemelt figyelmet kap például a művészet helye az ingatlanfejlesztések, az épített környezet kontextusában: Building on Art címen egy szakmai találkozó teremti meg a művészettel való találkozás lehetőségét a tervezők, építészek, az ingatlanszakmai ökoszisztéma szereplői számára, a közösségi terekben megjelenő művészet hatásának és gazdagságának illusztrálására pedig sCULTURE címen látványos szoborpark kerül kialakításra a Millenáris épületei között.

Továbbá ezúttal is hangsúlyos komponens lesz a fotográfia. A vásár Art Photo Budapest néven létrehozott fotószekciója Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként erősíti meg Magyarország pozícióját a nemzetközi fotóművészeti életben. Az idei évben nemzetközi szereplők bevonásával André Kertész születésének 130. évfordulóját ünnepeljük, Kertész életművének máig érvényesülő hatását részben a kiállítási anyag egy része, részben pedig egy nemzetközi konferencia mutatja be. És még hosszan sorolhatnám az Art Market Budapest további elemeit, de a személyes jelenlét, a műtárgyakkal, alkotókkal és galériákkal való közvetlen találkozás semmivel sem pótolható.

Az Art is Business 2024. június 12-i nyárindító Connections eseményén a Magyar Zene Háza könyvtárában Mátray Csenge, a Wing Zrt vezérigazgató-helyettese, Dobos Máté, az Optinvest Zrt. alapító részvényese, Major Krisztina, az IO Partners Iroda tranzakciós igazgatója, Pápai Dorottya, a RE/MAX üzletfejlesztési igazgatója és Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné Építésziroda alapítója arra keresik majd a választ, hogyan lehet érdemben a művészetet az építőipar és ingatlanszektor területén még inkább előtérbe helyezni és a vállalatok az ESG, CSR vállalatirányítási elvek mentén, mennyire nyitottak az új gondolatok befogadására.

Minden Connections alkalmon bemutatkozási lehetőséget kap egy művészeti szereplő, hogy pitch formájában megtalálja a vendégek között a jövőbeni partnerét. Ezúttal a művészeti pitchet Vandlik Júlia, a MÜÜSKA Rebeldesign tulajdonosa tartja. A MÜÜSKA koncepciója szerint a kortárs művészetet lehozzák a falakról és “használják”. Elkérik a művészektől a képeiket, hogy bútor formájú, izgalmas alkotásokat csináljanak belőlük.

Az A4 vagy A3 méretű papírra készített pályaművekről május 30-ig várja a digitális másolatokat az LG és a Magyar Nemzeti Galéria. Az alkotás készülhet ceruzával, filctollal, szénnel, olajpasztellel, pasztellkrétával, zsírkrétával, vízfestékkel, temperával, illetve bármilyen kreatív anyaghasználattal, vegyes technikával is.

A pályázatokat 2024. június 7-ig bírálja el a Magyar Nemzeti Galéria zsűrije. Az első helyezett egy nagy értékű LG ARTCOOL Gallery Special légkondicionálóval és egy Szinyei MúzeumShop ajándékcsomaggal térhet haza. Az LG hűtésre és fűtésre is alkalmas ARTCOOL Gallery légkondicionálójának különlegessége, hogy egyáltalán nem hasonlít egy hagyományos klímaberendezésre: négyzetes kialakítása és tetszőlegesen cserélhető előlapja miatt pontosan olyan, mintha egy képet akasztottunk volna a falra.

A második helyezett egy LG DUALCOOL Premium légkondicionálót és egy Csontváry MúzeumShop ajándékcsomagot, a harmadik helyezett egy LG DUALCOOL Special ET légkondicionálót és egy Gauguin MúzeumShop ajándékcsomagot nyer.

A nyeremények speciális jellegére való tekintettel az LG Electronics biztosítja azok telepítését is országos lefedettségű, minősített partnerhálózata által.

Az eredményhirdetés 2024. június 7.-ére várható, az első három helyezett pedig 2024. június 14-én a Magyar Nemzeti Galériában, egy átadó ünnepség keretében veheti át a díjakat.

Pályázati részletek és nevezés: https://www.lg.com/hu/az-elet-szep-rajzpalyazat-2024

Ebbe a tárgykörbe az üzleti szereplők mellett beemelték azokat a művészeket is, akik amellett, hogy professzionális módon alkotnak, több szálon is kapcsolódnak a forprofit világhoz. A májusi eseményre olyan szereplőket hívtak meg, akik példáin keresztül az érdeklődők válaszokat kaphatnak  arra, hogy a vállalati vezetők, menedzserek szerint “mi a művészet relevanciája a vállalati világban”?

Minden Connections alkalmon bemutatkozási lehetőséget kap egy művészeti szereplő, hogy pitch formájában megtalálja a vendégek között a jövőbeni partnerét. Ezúttal a Nézőművészeti Kft.-vel találkozhatnak a résztvevők. A társulat független színházi és kőszínházi partnerekkel, alkotó társakkal együttműködve színházi alkotóműhelyként tevékenykedik 2009 óta, tagjai: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László, Kovács Krisztián és Gyulay Eszter dramaturg. Mindannyiuk számára alapvető érték a szabad gondolkodás és alkotás, a független színházi létből következő rugalmasság és mobilitás.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, Balla Krisztina, a Swicon Group üzletfejlesztési igazgatója, Szalai Éva zongoraművész (a nyitóképen), Miranda Liu hegedűművész, koncertmester (Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar), Benyovszky Szűcs Domonkos festőművész, az Értsd a Kortárst képzés kitalálója; a beszélgetést vezeti:  Balatoni József (Jocó Bá) történelemtanár, influenszer

Időpont: 2024. május 23. 18.00; Helyszín: A38 Hajó (1117 Budapest, Infopark, A38 kikötő)

A Képző tekintélyes névvel bír, különleges helyet foglal el a hazai felsőoktatásban, a magyar képzőművészet szereplőinek 80 százaléka itt tanult az elmúlt bő 150 évben. Minden évben sokszoros a túljelentkezés, a nyílt napon az egyetem arra helyezi a hangsúlyt, hogy az érdeklődőknek testközelből bemutassa, hogyan is folyik a művészeti képzés az egyetemen. A nyílt nap fő célja, hogy kívül-belül láthatóvá tegye az egyetemet a potenciális felvételizők előtt.

A program 10 órától kezdődik. A leendő felvételizőket az Andrássy út 69. szám alatt lévő patinás épületben dr. habil. Erős István rektor köszönti, majd praktikus, az egyetemi jelentkezéshez elengedhetetlen információkat kapnak a Tanulmányi Osztálytól. A Hallgatói Önkormányzat képviselőit is lehet kérdezni, akik bemutatják a diákoknak, miért érdemes a Képzőre jönni, milyen közösségi élet és programok várják a leendő egyetemistákat. Mindezt a tanszékek – Szobrász Tanszék, Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Vizuális Művészet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Intermédia Tanszék, Restaurátor Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Tanárképző Tanszék – tematikus bemutatkozása követi, ahol jeles képzőművész oktatók színes, érdekes szövegeken és vizuális anyagokon keresztül ismertetik meg az érdeklődőkkel a különböző képzések sajátosságait.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a régi, klasszikus képzések mellett az új, csupán két tanévvel ezelőtt indult szakok – a képzőművész mesterszak, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzés, valamint a vizuális művészet alapképzés – is várják a diákokat. A vizuális művészet képzés egyre népszerűbb a világ más művészeti egyetemein is, hiszen lehetőséget biztosít a hallgatóknak a képzőművészeti műfajok komplex tartalmi és technikai változatosságának egyidejű használatára, a témákhoz leginkább illő technikák kombinálására.

A nyílt nap résztvevőinek műterembejárásra is lesz lehetőségük az MKE Andrássy úti főépületében, valamint az Epreskertben is. A nyílt napon a Képző jelenlegi hallgatói is részt vesznek az egyetem bemutatásában: megismertetik a műtermi élet sajátosságait, a műhelyekben folyó munkát, valamint személyes tanácsokat adnak és egyéni kérdésekre is válaszolnak. A Képző diákjai az információs pontokon is segítenek a potenciális hallgatóknak: tájékoztatják őket a felvételi tudnivalókról és a személyes tapasztalataikról a képzéseket illetően.

A nyílt nap alatt a Képző kiállítóterei, a büfé és a hallgatói közösségi tér is meglepetésekkel várja a látogatókat – írják.

Fotók: Nyíri Julianna

A magyar táncos azon szerencsések közé tartozik, akik Bécsben, Szentpéterváron és Budapesten is tanulhatta a mesterséget, mégis úgy érzi, vannak olyan tudományterületek, amelyekre a táncművészetet oktató intézmények egyikében sem fektettek túl nagy hangsúlyt.

A legtöbb iskolában csak minimálisan készítik fel a művészeket arra, hogyan kell Londonban, Párizsban, vagy éppen Vilniusban egy állásinterjún jól szerepelni. „Jómagam is meglepődtem mennyire nehéz helyzetbe is kerülhet az ember, ha állásinterjúra megy mondjuk a világ egyik leghíresebb orosz balettegyütteséhez, a Mariinszkij Színházba, vagy a varsói operába. Sem Bécsben, sem Szentpéterváron nem készítettek fel erre” – mondta.

Szerinte egy frissen diplomázott művész  viszonylag keveset tud arról is, hogyan kell egy jó önéletrajzot, professzionális motivációs levelet megírni, de adózási és társadalombiztosítási ismeretei is meglehetősen gyenge lábakon állnak, holott külföldi munkavállalásnál kevés fontosabb kérdés van, mint ezek.

A magyar táncos szerint nem igazán használjuk tudatosan a vizuális kultúrához kapcsolódó szakterületeket sem. Csak kevés iskolában tanítanak fotózási, esetleg filmkészítéssel kapcsolatos ismereteket a táncosoknak, miközben az élet szinte minden területére beszivárog a socal media információs rengetege. A hiányosságok miatt, a legtöbb táncosnak fogalma sincs arról, hogy mi az a fotózási beállítás, ami igazán előnyös neki, nem tudja, hogy egy-egy jól elkészített filmfelvétel milyen fontos lehet akkor, amikor a motivációs levél mellé egy videót kell mellékelni, ha jelentkezik meghallgatásra a világ egyik vagy másik operájába. Ilyen dolgokat leginkább csak intézményi kereteken kívül tanulhatunk önszorgalomból, mondjuk akkor, ha sokat elemezzük a világ jelenleg legismertebb táncosának, Roberto Bolle felvételeit. Az olasz szólista technikai tudása mellett, leginkább a közösségi médiának köszönheti hírnevét, a világháló különböző platformjain közel egymillió ember követi az „influencer” szólistát.

„Az én iskoláimban nem tanítottak meg kommunikálni az újságírókkal sem. Kimondottan meglepett, hogy ezt milyen jól is lehet csinálni. Amikor Oleg Ivenkoval, a világ leghíresebb táncosáról Nureyevról szóló film főszereplőjével  találkoztam, csodálkoztam, milyen könnyen veszi a kommunikációs akadályokat, miközben kamerák hada veszi körül. Azt hiszem, hogy ez volt az első olyan pillanat, amikor elhatároztam, hogy a művészetek iránt érdeklődő sajtót én is felkészültebben és tervszerűbben fogom használni. Talán ezért került be egyik utcai performanszom a New York Times oldalára, de még kínai és indiai lapok is írtak rólam akkor” – mondta a magyar táncos.

Nem ártana, ha némi üzleti- és marketingoktatásban is részesülnének a táncosok. Ezek birtokában megalapozottabb döntéseket hozhatnának művészeti életükkel  kapcsolatban, az ilyen tudás a birtokában jobban tudnák megbecsülni, milyen fizetéssel lennének elégedettek, hogyan tudnák azt elérni.  Némi marketingtudással felvértezve jobban tudnák magukat menedzselni is a médiában, mindez lehetővé tenné, hogy jobban kézben tudják tartani karrierjük  irányát, akár nemzetközi szinten is.

„Litvániai munkám mellett, tavaly több hónapot Japánban töltöttem, a Giselle újragondolására kértek fel. Ebben az időszakban megtapasztaltam, hogy az ázsiai művészek milyen felkészültek anyagi területen. Ott tanultam meg, hogy azok a művészek, akik jól ismerik a pénzgazdálkodás fortélyait, jobban felkészültek a művészeti világ hullámvölgyeinek kezelésére. Képesek okos döntéseket hozni a munkájuk „árazásával” kapcsolatban, jobb szerződéseket kötnek, amely segít biztosítani pénzügyi stabilitásukat” – elemezte a helyzetet a magyar szólista.

„Néhány éve részt vettem a Holland Nemzeti Balett kurzusán, ott figyeltem fel arra, hogy sok táncos mennyire fókuszál arra is, hogy már az első nap új ismeretségeket kössön. Nemrég a svájci Bejar Balettben tett látogatásomkor már én is használtam azokat a networking technikákat, amelyeket Amszterdamban láttam. Meg is lett az eredménye. Nem tudok arról, hogy a tudatos hálózatépítésről tartanak magyar művészeti oktatással foglalkozó iskolában mélyreható kurzusokat. Holott az üzleti networkingben jártas emberek nagyobb valószínűséggel kötnek kapcsolatokat a művészeti világban is. Ha egy magyar táncos ki szeretne törni az uram-bátyám világból, akkor a legjobb, ha szakmailag átlag felett teljesít, miközben tudatosan építi nemzetközi kapcsolatait is” – tette hozzá.

A fentebb említett gazdasági, pénzügyi területek mellett, még számtalan tudomány van, amelyben érdemes volna elmélyedni egy táncosnak, kezdve az anatómiától, az idegennyelvi ismereteken, a szépirodalom, a zenén át a táplálkozástudományokig. Ezekkel az ismeretekkel felvértezve a magyar előadókra nem csak tehetséges táncosként, hanem  profi művészként  tekintenének a nemzetközi színházi világban.

Persze mondhatnánk, mindez túlterhelné az iskola diákjait, így is sok mindent kell tanulniuk. De ez csak önámítás lenne, hiszen vannak olyan iskolák, ahol ezekre a tudományterületekre akkor is nagy hangsúlyt fektetnek, ha éppen a diákoknak nem ez a fő szakterületük. Londonban még a jogászok is tanulhatnak művészeti ismereteket, a párizsi egyetemek közgazdászai hallgathatnak tárgyalástechnikát és a moszkvai egyetem műszaki beállítottságú diákjai is találhatnak maguknak olyan kurzust, amelynek köszönhetően mondjuk munkavállalással kapcsolatos technikákat tanulhatnak. Ha ez így van, akkor miért kellene kimaradni ebből azoknak,  akik balettművészek szeretnének lenni? Persze az iskola nem oldhat meg mindent a táncosok helyett. Ezeknek az ismereteknek a birtokában is sok minden van, amire csak az egyetem utáni élet tudja megtanítani a művészeket.

Fotó: Kovács Zsolt Vencel a Giselle című előadásban (Nara Centennial Hall)

Az előző években többek között olyan magánemberek, vállalatok és városok érdemelték ki a díjat, mint Dinyés Dániel zeneszerző, Gergye Krisztián táncművész, Horgas Eszter fuvolaművész, Polgár András, Egri Orsolya, Radnóti Zsuzsa és Rényi Andrea mecénások, a B.Braun Magyarország, a BMW Magyarország, az Intelligent Power Solutions, a KPMG, a Magyar Telekom, a Mastercard, a Vylyan Pincészet, valamint Pécs és Nyíregyháza.

„Nem akarom túlértékelni a díj jelentőségét, de azt gondolom, hogy ma Magyarországon mindennél fontosabb felmutatni és kiemelni azokat, akik igenis hisznek az »art-and-business« gondolkodásban, együttműködéseket hoznak létre és hitelesen képviselik az értékalapú gondolkodást ebben a közösségben is. Ezzel a díjjal szeretnénk bebizonyítani, hogy akármilyen nehézségek is jelentkeznek, vannak, akik bástyaként állnak és bízhatunk bennük. Egyre nagyobb szükség van rájuk!” – jegyezte meg Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület vezetője.

2023-ban a díj megújul, az eddigi pályázati és kiválasztási metódus frissül, a fókuszterület bővül

A bírálóbizottság tagjai: Bíró Árpád, az Örkény Színház marketing- és kommunikációs vezetője; Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum marketing és kommunikációs vezetője; Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs és értékesítési vezetője; Jávor Zsófia, a MÜPA PR és kommunikációs tartalomfejlesztési vezetője; Juhász Dóra, a MOME brand és kommunikációs igazgatója; Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív igazgatója; Horn Péter, a BBraun Magyarország vezérigazgatója; Liptay Gabriella, a KPMG Magyarország marketing és kommunikációs vezetője; Rényi Andrea, a Zeneakadémia támogatója; Salgó András, a BMW Magyarország kommunikációs vezetője; Dr. Vasas Norbert, a Győri Balett támogatója

Pályázati díjkategóriák: Vállalati kategória, Vállalati és művészeti projekt kategória, Innovatív művészeti kezdeményezés kategória, Forprofit mecénás kategória, Felelős vállalati vezető kategória

A pályázat kiemelt szereplőit az Art is Business decemberi lapszámában mutatják be a szervezők, és a legjobbakat díjátadó gála keretében ünneplik meg december közepén.

Az idei pályázat benyújtásának határideje: 2023. szeptember 15. éjfél

Közleményük szerint immár 30. alkalommal írták ki a pályázatot, amelyre idén 197 fotós 3533 felvételt küldött be.
„A III. fordulóba bejutott körülbelül 400 kép mindegyike megérdemelte volna, hogy falra kerüljön. Ez a magas színvonal eredményezte, hogy idén a korábbinál több, összesen 120 pályamű kerül falra, illetve az albumba. Nagy örömünkre 49 olyan szerző volt a pályázaton, akik kimagasló képet tudtak készíteni és képeik bemutatásra kerülnek” – idézték a szerdai közleményben Fáth Pétert, a naturArt elnökét, aki elmondta azt is, hogy idén új kategória jelent meg a pályázati kiírásban: lehetett pályázni mobileszközzel készített fotóval is.

„A pályázati képek között már nemcsak meghökkentő nézőpontokkal találkozhatunk, hanem felfedezhetők olyan kreatív technikák is, amelyekkel eddig még sehol, még a külföldi pályázatokon sem találkozhattunk” – méltatta a fotókat Kalotás Zsolt, a zsűri elnöke. Mint hozzátette: „nyugodtan kijelenthető, hogy a vezető magyar természetfotósok nemcsak tudatosan készítik megdöbbentő látványt közvetítő képeiket, hanem képesek a technikai háttér továbbfejlesztésére is, ami egyértelműen jelzi, hogy kiemelkedő alkotókészséggel rendelkeznek”.

A közlemény szerint Az év természetfotósa címet elnyerő Daróczi Csabának 18 képe szerepel a legjobbak között. Ez, mint írták, rekord a pályázat 30 éves történetében. Daróczi Csaba nyerte el egyebek mellett Esküvői vendég című fotójával a Kezünkben a Föld, Jég-madár-akt című képével a Kompozíció forma és kísérletezés, valamint Fabarlang című fotójával a Mobillal a természetben kategória fődíját.

A fotós vízpótlás után a soltvadkerti tóban egy víz alatt elhelyezett kamerával készítette éjjel A halak csillagképe című fotóját, amellyel kiérdemelte Az év természetfotója elismerést.

Kártyás Gergő lett idén Az év ifjú természetfotósa, aki számos nagyszerű képet készített. Az ifjúsági kategória fődíját Vonalkód című munkájával érdemelte ki a 16 éves természetfotós. A fotó 2021 januárjának első heteiben készült Döröskén, középpontjában egy tőkésrécepár látható a téli tájban.

A tavaly nyáron megrendezett Centenáriumi Aukción feltűnt egy aprócska méretű, ámde annál izgalmasabb műkincs: a magyar koronázási palást egy töredéke, amely a maga 2,4×3 cm-es méretével 1.800.000 forintos kikiáltási árról indulva végül 21.250.000 forintért kelt el.

A töredék az 1867-es javítást megelőzően minden bizonnyal a koronázási palást része volt, derült ki Szentey Sándor, a korabeli javítást végző szabómester írástöredékéből, amely szintén rendelkezésre állt és segítette az Iparművészeti Múzeum munkatársait az azonosítás során.

A kutatók munkájának gyümölcseként megállapítható, hogy az anyagdarab története szorosan összefonódott a koronázási jelvények históriájával, ezért az aukciós kiállítás idején védetté nyilvánították, amelynek köszönhetően a magyar állam elővásárlási jogot szerzett a műtárgy felett. A palásttöredék végül a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába került, így mostantól mindenki nyomon tudja követni további életútját.

A december 6-án kezdődő 80. Művészeti Aukcióra újabb történelmi darab érkezik. Ezúttal Teleki Sámuel erdélyi főkancellár ezüst kínálótálja kerül kalapács alá, amely az egykori 72 darabos étkészlet része. A korszak jellemző ornamentikájával ellátott tál Johann Georg Hann ötvös keze munkáját dicséri, egyúttal bepillantást enged a kor egyik jelentős vezetőjének elegáns vacsoraasztalára is.

Zsolnay Júlia titokzatos dísztálja

Sokaknak ismerős lehet a Zsolnay-család neve és a hozzájuk köthető csodálatos kerámia tárgyak. Sokféle, a család gyárában készült műtárggyal találkozhattunk már, de ezek között is különlegességnek számít Zsolnay Júlia rejtélyes, saját önarcképét ábrázoló szecessziós dísztálja.

A feltehetően 1900-1910 között készült tál esetében a 2.800.000 forintos induló árról egészen 4.600.000 forintos összegig emelték a licitálók a végső leütési árat a tavaly decemberi 78. Művészeti Aukción, így a szerencsés nyertes árverési jutalékkal együtt összességében 5.520.000 forintért jutott a hozzá ehhez a különleges műtárgyhoz. A tál érdekessége, hogy a szinte holografikus hatást keltő design felületet a háttérben meghúzódva pókhálómintázat szövi át, amellyel az alkotó a gyárban lévő személyes kapcsolatokra kívánt utalni. Egyedi festése és titokzatos jelentése muzeális ritkaságúvá avatja, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Műtárgyfelügyeleti Hatóság az árverés előtti utolsó pillanatban védetté nyilvánította. Ezáltal elérhetővé vált a szakemberek számára a jövőbeli kutatásokhoz.

A december eleji aukción újabb mesélő mintázatú Zsolnay műtárgy jelenik meg az árverési tételek között, ezúttal egy szecessziós díszváza várja majd az érte harcba szálló licitálókat. A vázán megjelenik a cseresznyefák alatt aranyfácánokat etető lány alakja, és jellemző jegye a több rétegben felvitt selyemfényű, a Zsolnay kerámiákra jellemző eozin mázak sokrétű alkalmazása. Ez a Zsolnay műtárgy most 1.800.000 forintos kikiáltási árról indul.

Szív alakú briliáns függő

Idén tavasszal került kalapács alá a BÁV Aukciósház történetének legnagyobb briliánsa. A 10 karátos, GIA tanúsítvánnyal rendelkező, szív alakú gyémántot csiszolása és mérete mellett különleges halványsárga színe is vonzóvá tette. A hatalmas drágakövet 44 kisebb briliáns foglalta keretbe és egy ötsoros, modern eleganciát képviselő fehérarany lánc tette teljessé. Az ékszert, amelyet 32 millió forintos induló áron kiáltott ki a BÁV, végül hosszú licitharc után jutalékkal együtt 57,5 millió forintént vihette haza a szerencsés nyertes, ezzel magáénak tudva a magyarországi aukciók eddig legdrágábban elkelt ékszerét.

A rekorddöntő nyakéket ezen a télen újabb különleges darab követi, amely egyben a licitharcok egyik nagy várományosa is lesz. Az ékszerkollekció kiemelkedő darabja egy sárga, több mint négy karátos gyémántgyűrű, amely szintén rendelkezik a Nemzetközi Gyémánt Osztályozási Rendszer legmagasabb minősítésével, a GIA tanúsítvánnyal. Érdemes lesz rá figyelni!

A BÁV 80. Művészeti Aukcióján többek között Vaszary János 1910-es Parkrészlet című festménye, két Rippl-Rónai alkotás és sok más érdekesség, köztük luxusórák széles skálája is várja majd a műkedvelő közönséget. A december 6-7. között megrendezésre kerülő árverés előtt november 26. és december 5. között, a hagyományokhoz híven, a BÁV ART Aukciósházban (1055 Budapest, Szent István krt. 3.) lehetőség nyílik a licitre kínált tárgyak személyesen megtekintésére.