A hazai és a globális műkereskedelem is kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak eredménye alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. Hazánkban is tovább emelkedett az általános árszínvonal. Míg a pandémia első évében a legmagasabb áron értékesített alkotás ára sem érte el a 100 millió forintot, 2021-ben a legdrágábban értékesített 10 festmény ára 110 és 460 millió forint között mozgott. A kortárs festmények közül legmagasabb áron, 55 millió forintért Keserü Ilona Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. ​​Ilyen összegű leütést még sosem ért el jelenleg is aktív, magyar művész árverésen. A második helyet Bak Imre Geometrikus kalligráfiája szerezte meg, a festmény a 2021-es Lengyelországban elért életműrekord után, az életműben hazai aukciós rekordot jelentő áron, 42 millió forintért kelt el. A kortárs iránti növekvő érdeklődést és a művek értéknövekedését jól mutatja, hogy számos életműrekord született, valamint a 10 legdrágábban aukcionált műalkotás átlagára a 2019-es szinthez képest közel duplájára emelkedett.

„Az elmúlt két év hazai műtárgypiaci tendenciáit érdemes egyben megvizsgálni. 2020 a private sale és digitalizáció éve volt a hazai műkereskedelemben. Hónapok teltek el, mire megtörténtek azok a fejlesztések, amelyek lehetővé tették az online aukciók megrendezését. A bizonytalan globális helyzet és az online árverésre való kényszeres áttérés miatt a pandémia első évében a legmagasabb árfekvésű művek nem jelentek meg a hazai aukciós piacon. 2021-ben először júniusban tudtuk élő aukciót szervezni. Már ez az esemény is megmutatta, hogy a jövő a hibrid árveréseké. Az online platformok lehetővé teszik, hogy nemcsak az ország, hanem a világ bármely részéről bekapcsolódjanak a hazai aukciókba, így egyre több új vásárló jelenik meg a piacon, akik nem szeretnének fizikailag jelen lenni, de mégis aktív, tőkeerős vásárlóerőt jelentenek és erős licitharcot generálnak az aukciókon élőben résztvevőkkel. Az éves forgalmat természetesen nagyban befolyásolja, hogy milyen kvalitású műveket tudunk aukcióra bocsátani. 2021 második felében számos kimagasló festmény került a piacra, így nem meglepő, hogy a legmagasabb áron elkelt alkotások leütésének mindegyike meghaladta a 100 millió forintos álomhatárt. Az pedig, hogy a Csontváry-mű 460 millió forintos leütési ára közel duplájára emelte a magyar aukciós rekordot, hosszú távon élénkítően hathat a teljes műkereskedelemre is. A jövőben a gyűjtők várhatóan könnyebben fogják átlépni a 250 millió forintos álomhatárt az igazán magas színvonalú műveknél” – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A stabilizálódás és a rekordok éve után 2022-ben várhatóan tovább szélesedik a hazai műgyűjtők köre, hiszen az elmúlt évek bebizonyították: hosszútávon a műtárgy az egyik legjobb hozammal kecsegtető befektetési eszköz.  Ezzel párhuzamosan a kínálat növekedésére is számítani kell, hiszen a folyamatosan növekvő aukciós eredmények segíthetik, hogy eddig akár ismeretlen művek is a piacra kerüljenek.

A BÁV Műtárgybefektetési Indexet, nemzetközi példákra építve, 2019-ben vezette be Magyarországon a piac egyik legnagyobb és legismertebb hazai szereplője, a BÁV Zrt. A kutatás célja a műtárgyakba való befektetési szándék mérése és a befektetési eszközök ismertségének növelése, népszerűsítése. A BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. reprezentatív online kutatása 2021 márciusában zajlott, az index 2020-as évre vonatkozó műtárgybefektetési hangulatot méri, de már 2021-es előzetes trendet is tartalmaz.  A kutatás során létrehozott mutató a várható befektetési szándék 22 különböző dimenzióba és 7 alindexbe sorolt elemeit egyesíti egy értékben. Az Index 0 és 100 között mozoghat, ahol a növekvő érték nagyobb befektetési kedvet jelent, és azt jelzi, hogy a jövőben több ilyen jellegű befektetésre lehet számítani.

Hiába rázta meg az egész világot a koronavírus járvány, a BÁV Műtárgybefektetési Indexe a tavalyi 37,2-ről 40,1-re, mintegy 8%-kal emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy a globális vírushelyzet ellenére itthon az elmúlt évhez képest a műtárgybefektetés lehetősége vonzóbbá vált. A mért növekedésnek külön jelentőséget ad, hogy a felmérés eredménye már a járvány harmadik hullámának hatásait is tartalmazza. A 40,1 index azért is rendkívül figyelemre méltó, mert ez az eddig mért legmagasabb érték, meghaladja az első, 2019-ben publikált felmérés során elért 38,9-et is. Márpedig az a 2018 évi műtárgybefektetési hangulatot tükrözte, amikor konjunktúra jellemezte a világgazdaságot.

„Figyelemre méltó, hogy az elmúlt három év legjobb eredményét hozta a BÁV Műtárgybefektetési Indexe. Mindez azt mutatja, hogy ennek a befektetési kategóriának nagyon stabil, a várakozáson felüli a megítélése, hiszen a világjárvány okozta gazdasági visszaesés sem tudta kikezdeni az emberek bizalmát” – értékelt Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója.

Derűlátóbbak a magyarok az anyagi kilátásaikat illetően

A demográfiai csoportokat vizsgálva kiderül, hogy az aktív keresők, a diplomások és a kisebb városban élők körében növekedett markánsan a Műtárgybefektetési index az előző évhez képest. Az egyes alindexek alakulásában jellemzően mérsékeltebb változások láthatók már 2018 óta. Egyes területeken azonban egészen kiemelkedő előrelépést mutatnak az adatok. A tavalyi jelentős romlás után például újra javulást mutat az anyagi kilátások alindexe. A 16,5%-os növekedés azt mutatja, hogy válaszadók az anyagi kilátásaikat illetően a korábbiakhoz képest derűlátóbbak, amiben akár az is közre játszhat, hogy a koronavírus elleni vakcinák megjelenésével belátható távolságba került a járvány leküzdésének és a hétköznapi élet normalizálódásának lehetősége.

A lakosság csaknem harmada gondolkozik valamilyen műtárgy vásárlásán

A felmérés eredményei alapján összességében pedig az is elmondható, hogy az egyik leginkább stabil kategóriának a műtárgybefektetés bizonyult, a klasszikus pénzügyi megtakarítási lehetőségek (pl.: kötvény, részvény, befektetési alap, bankbetét) vonzereje mérséklődött, az állampapíroké viszont emelkedett.

Látványosabb előrelépés látszik a műtárgyvásárlási szándékot leképező alindexben is, amely csaknem 30%-kal nőtt. Az alindex vizsgálja a jelenlegi vásárlási szándékot és a jövőbeni bevételek függvényében történő vásárlást. A válaszadók közel harmada (29%) jelezte, gondolkozik műtárgyak (festmények, ékszerek, klasszikus műtárgyak, fotó, plakát stb.) vásárlásán. Ez az érték még egyik előző kutatásban sem volt ilyen magas. Még figyelemre méltóbb eredményt hozott az a felvetés, hogy megfontolná-e ilyen tárgyak vásárlását, ha váratlan egymillió forintos forráshoz jutna. A válaszadók 41%-a számba venné a műtárgyvásárlást is, ami ugyancsak az elmúlt három év legmagasabb értéke.

A műtárgypiac felé terelheti a célközönséget az is, hogy jelentősen (7-ről 14%-ra) emelkedett azok tábora, akik szerint a következő 5 évben messze az inflációt meghaladó mértékben emelkedhet a festmények, műtárgyak ára. Sőt, a válaszadók negyede szerint a műtárgyak hozama más befektetési formánál is kedvezőbb vagy sokkal kedvezőbb.

Mindezek fényében egyáltalán nem mondható meglepő fejleménynek, hogy a műtárgybefektetés megítélése és az azzal kapcsolatos bizalom rendkívül magas. A többség egyértelműen egyetért azzal, hogy egy képzőművészeti alkotás, műtárgy növeli egy lakás, iroda, üzlethelyiség presztízsét.

Továbbra is a festmények a legnépszerűbbek

A műtárgyvásárlás iránt nyitottak körében a legnagyobb népszerűségnek – ahogyan korábban –, úgy idén is a festmények örvendenek (53%), de szorosan mellettük vannak az ékszer-befektetések (46%). A műtárgytípusok preferencia-sorrendjében a harmadik helyen az órák (29%) állnak – népszerűségük 4%-kal ugrott meg az elmúlt évhez képest. A sorban a kerámia-, üveg- és ezüsttárgyakat, bútorokat magába foglaló egyéb műtárgyak (24%), a régi pénzek (20%), és az antik könyvek (14%) következnek. Az órák megőrizték ugyan a helyüket a sorban, de az érdeklődés irántuk egyértelműen emelkedett.

A globális aukciós piac is talpon tudott maradni

Ha a globális aukciós piacot nézzük, akkor az Artprice.com 2020-as elemzése is azt mutatja, a műkereskedelmi piacot kevésbé viselte meg a tavalyi válság. Bár 2020-ban 21% volt a csökkenés (összehasonlításként 2009-ben 36%), az összforgalom így is elérte a 10,57 milliárd dollárt. Kína a piac 39%-át uralta, a második helyen USA áll 27%-kal. Figyelemreméltó, hogy a csökkenést leginkább a nagyértékű műtárgyak késleltetett eladása jelentette, amelynek egy része a második félévben realizálódott. Nemzetközi viszonylatban is a festmények iránt érdeklődnek a legtöbben (61%), a második helyen viszont az itthon még alulértékelt egyedi grafikák állnak (25%).

„A nemzetközi trendekhez hasonlóan a járvány tavalyi első hullámát követő visszaesés után erősen zártuk az év második felét. Az erőforrásainkat az első hullám idején az értékesítési csatornák megújítására fordítottuk. A hagyományos májusi és év végi, személyes részvétellel zajló aukcióink tavaly elmaradtak, így más aukciósházakhoz hasonlóan későbbre tolódik a nagyobb értékű festmények, műtárgyak eladása. A bevételkiesést ez idő alatt is sikeresen kompenzáltuk a kisebb online árverésekkel.  Az index eredményei megerősítik a saját tapasztalatainkat is, miszerint a műtárgyakra a befektetők valóban hosszútávú, válságálló befektetésként tekintenek. Reméljük, hogy júniusra visszatérhetnek az élő árverések, és velük az aukciós rekordok” – tette hozzá Kovács Ádám.

A magyarországi műtárgykereskedelmi eredmények magasan meghaladták a korábbi rekordokat. Ezen felül érdekes tendencia, hogy míg a klasszikus modern főművek kínálata csökken, addig hazai szinten kiugróan emelkedik az érett kortárs, a 60-as, 70-es, 80-as években született munkák iránti érdeklődés. Erre a műtárgypiaci változásra reagálva 2019 őszén először rendezett háború utáni és kortárs művekből aukciót a Virág Judit Galéria. A szakmai értékelések szerint az árverés mérföldkő lett a kortárs műalkotások piacán. Több életműrekord is született: a legnagyobb szenzáció a korszak szimbolikus jelentőségű alkotása, Lakner László Metamorfózis (1964-1967) című festményének 42 millió forintos leütési ára lett, de Nádler István Kapcsolatok című műve is rekordáron, 35 millió forintért kelt el. Az elért eredmények fordulatot jelenthetnek a műtárgypiacon, és komoly hatással lehetnek az érintett magyar képzőművészek nemzetközi értékére is.

A klasszikus modern műveket továbbra is nagy érdeklődés övezi, amit jól mutatnak a Virág Judit Galéria tavaszi, őszi és téli aukciójának sikerei is. A tavaszi árverés szenzációja Dénes Valéria Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festményének 110 millió forintos leütési ára lett. Ő az első magyar festőnő, aki átlépte a 100 millió forintos álomhatárt. Vaszary János 1930-as években készült Virágcsendéletéért pedig 70 millió forintot fizettek. A Virág Judit Galéria 62. aukcióján az őszi árverési szezon legmagasabb leütési árát Kádár Béla Concertina című festménye érte el, amely 110 millió forintért cserélt gazdát, ezzel megdöntve az alkotó eddigi életműrekordját. 85 millió forinton koppant a kalapács Schönberger Armand Abszintivók című művénél, ami szintén életműrekord.

A tavalyi év legdrágábban értékesített hazai műalkotása a Virág Judit Galéria téli aukcióján cserélt gazdát. 190 millió forintos leütési árával Rippl-Rónai József Kertben című festménye egyúttal az alkotó legmagasabb áron elkelt műve. Vaszary János nagyvárosi vedúta-képeinek kiemelkedő darabja, a Dunaparti korzó 140 millió forintért kelt el, megegyező áron a festőművész eddigi legdrágább festményével, a Pesti Duna-korzóval.

A Virág Judit Galéria tavalyi árveréseinek összleütési értéke közel 2,5 milliárd forint lett, ezzel a 2019-es aukciós szezon legsikeresebb hazai galériája. Emellett a háború utáni és kortárs művek aukciójával kiemelt szerepet vállalt abban, hogy a magyar kortárs képzőművészek itthon és a határon túl is értéküknek megfelelő helyre kerüljenek.