Jelenleg mintegy ötezer kiemelkedő minőségű antik, modern és kortárs műtárgy, dísztárgy és lakberendezési tárgy érhető el a Vatera Galérián belül tizenhárom kategóriában – amelyek közt aukcióra bocsátott, illetve fix áras tételek egyaránt megtalálhatók. Az itt elérhető tárgyak eredetiségét a szakértő eladók, galériák pénzvisszafizetési garancia vállalásával szavatolják.

“Már évek óta tapasztaljuk a műtárgyak iránt való online kereslet fokozódását, amely tovább erősödött azáltal, hogy a Z generáció képviselői egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a munkaerőpiacon. A Vatera Galéria elindításával az volt a célunk, hogy az online műkereskedelem Falk Miksa utcáját keltsük életre, amely képes kielégíteni akár az otthonaikat régi, de makulátlan állapotú tárgyakkal szebbé tenni kívánókat, akár a befektetési célból műtárgyat, régiséget kereső felhasználókat, és jól elkülönül a Vatera alapkategóriáinak kínálatából, amelyek továbbra is az online kincskeresés ideális platformja marad” – mondta el az új szekció beindítása kapcsán Várkonyi Balázs, a Vatera ügyvezetője.

Néhány ezres akvarelltől a több milliós aranyforintig

A Vatera Galéria egy olyan platform, ahol több mint ezerháromszáz festmény közül válogathatnak az érdeklődők. A kínálat minden darabja minőségi és prémium kategóriás, ugyanakkor széles árkategóriát lefed, így az elérhetőbb árú festmények, grafikák éppúgy megtalálhatók, mint a gyűjtők által keresett ritkaságok. A választékban találkozhatunk hétköznapibb olajfestményekkel, akvarellekkel és igazán különleges műtárgyak is fellelhetők, mint például Perlrott-Csaba Vilmos 1921-ben készült avantgárd alkotása, amely hétmillió forint.

A bútorok és lakberendezési kiegészítők kínálatában az érdeklődők csaknem kilencszáz tételt böngészhetnek végig: akad ezek közt biedermeier stílusú tükör, art deco íróasztal, vagy ötvenes évekbeli skandináv bútor is.

“Úgy gondolom, hogy az új Vatera Galéria oldal hiánypótló a piacon, hiszen a kiváló állapotú klasszikus régiségek mellett a mid-century alkotások és a későbbi évekből származó retro tárgyak is egyre népszerűbbek a mai felhasználók körében. Ezek a darabok kényelmesen böngészhetők egy modern, felhasználóbarát felületen, és szakértő eladók által biztosított eredetiségi garanciával megvásárolhatóak” – mondta Veszprémi Nóri, az Urban Antik alapítója.

Most indul a műtárgyak szezonja

A Galériához kapcsolódó kategóriák közül idén a Vaterán a legtöbben festményt, ezüst és arany tárgyakat, ékszereket, valamint Herendi és Zsolnay porcelánokra kerestek rá a platformon.

A Vaterán hagyományosan októbertől december végéig, illetve februártól májusig van a gyűjteményes és műtárgyak szezonja, így várhatóan a Vatera Galéria eladásai is ezekben az időszakokban lesznek a legerősebbek. Az év többi időszakaiban is folyamatos lesz az aloldalon a kimagasló minőségű régiségek jelenléte – az új felületen pedig a korábbinál kényelmesebben, gördülékenyebben lehet műtárgyakat böngészni és megvásárolni – írják.

„Higgyük el, hogy a kincs ott van a szemünk előtt, csak meg kell találnunk a helyét. Ez egy szemlélet kérdése, hogy hogyan értékeljük a tárgyi örökségünket, a múltunkat” – mondja Megyesi Balázs, aki hisz abban, hogy ezek a tárgyak a megfelelő kontextusban felértékelődhetnek, új életet nyerhetnek. A sorozat különlegessége, hogy olyan hétköznapi kincsekre fókuszál, mint a családi újságokba csomagolt régi cikkek, mesterségeket őrző szerszámok vagy épp a nagyi porcelánfigurái. A videók egyik legfontosabb üzenete az, hogy örökségünk gondozása ne korlátozódjon csupán a nagy múltú műtárgyakra. Az érték karnyújtásnyira, a szemünk előtt van.

Megyesi Balázs szerint hazánkban rengeteg felfedezésre váró tárgy található, és fontos, hogy az emberek nyitottak legyenek ezekre az értékekre. „Sokszor nem is az a bizonyos műtárgy az, ami megtalálja a helyét, hanem egyszerűen csak a befogadó válik nyitottabbá. Nem titkolt célom, hogy én ezt szeretném elérni. Az emberek alapvető tulajdonsága a kíváncsiság és a nyitottság, ezt kell még jobban felébreszteni azzal, hogy segítsünk nekik meglátni a felszín felett rejlő kincseket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bárhol lapulhat olyan érték, ami másnak igazi kincs lehet, ahol jobban értékelik azt.”

Betekintés a kulisszák mögé

Megyesi Balázs szívesen megy el terepre is, válaszol a hozzá érkező kérdésekre is, hogy ha kell, segítsen megtalálni azokat a magángyűjtőket, múzeumokat, akiknél igazán jó helyre kerülhet az adott tárgy, vagy éppen, aki a legtöbbet kínálja érte. Sokan állnak tanácstalanul hagyaték, örökség sorsával kapcsolatban is, ezzel kapcsolatban is érdemes érdeklődni. Vannak tárgyak, amelyeknek restaurálásra lehet szüksége, és valóban van, amelyik csak egyszerűen egy új tulajdonosra vár.

A Keressük a helyét videósorozatnak már több tucat epizódja elkészült. Ellátogatunk együtt a zsámbéki Lámpamúzeumba, ahol megismerhetjük az alapítót, a 90 éves Borus Ferencet, aki 1979 óta őriz több ezer lámpát. Megyesi Balázsnak sikerült egy olyan lámpával meglepnie az idős gyűjtőt, amelyet még ő sem látott sosem. De szerepel majd a videókban egy 1848-ban kiadott ritka Petőfi-kötet, a Gerbaud Kávéház teraszán írt régi szerelmeslevél, találkozhatunk reneszánsz velencei riasztóval, százéves vitrinekkel, tanulunk képet keretezni, ellátogatunk az ország egyetlen vízi vágóhídjára és nagyon sok érdekes ember sorsával, munkájával is megismerkedhetünk.

A fő videósorozat mellett két kiegészítő műsor is indul: a „Keressük a helyét Plusz” kimaradt jeleneteket, vágatlan riportokat és további érdekességeket mutat be, míg a „Keressük a helyét -Portré” riportokban mutatja be a műtárgyak világának szereplőit, például restaurátorokat, kortárs művészeket és gyűjtőket.

Október 7-től hetente több résszel jelentkezik majd Megyesi Balázs hivatalos felületein.

Rögtön a nyitótétel egy sporttörténeti relikvia volt: az aukció hangulatát megalapozó licitharcot követően egy Keleti Ágnes saját kézjegyével ellátott póló talált gazdára elsőként, az egymillió forintos összeget pedig teljes egészében a Bátor Tábor Alapítvány számára ajánlja fel a BÁV.

Ezt követően a nap a luxusórák, ékszerek és ezüst műtárgyak árverezésével folytatódott, ahol kalapács alá került többek között egy Varga Miklós által tervezett egyedi hajtű, egy pompás szecessziós nyakék, illetve egy páratlan, arany Patek Philippe Calatrava karóra is. Ezen a napon kelt el az árverés legmagasabb összegen megvásárolt darabja is, egy 75 darab briliánssal díszített fehérarany nyakék, amely végül 45 millió forintért talált gazdára.

Ezt követte egy több mint 4 karátos központi gyémánttal és 16 kisebb gyémánttal ékesített gyűrű, amelynek ára végül átlépte a 20 milliós lélektani határt, és elérte a 23,75 millió forintos vételárat.

Festmények kavalkádja

Az aukció második napján a festmények és a műtárgyak kapták a főszerepet, összesen több mint 300 műalkotás szerepelt a kínálatban. Több alkalommal is izgalmas licitálás alakult ki, ám nem volt meglepetés, hogy végül melyik festmények keltek el a legdrágábban: az aukció egyik legmagasabb kikiáltási árú darabja, Tornai Gyula „Gondolataim” című képe (a nyitóképen), amely 12,5 millió forintért talált gazdára; 8,125 millió forintos vételi árával pedig Willem van Herp „Az öt érzék allegóriája” című képe is a legértékesebbek között szerepelt.

A második napon több különleges műtárgy is gazdára talált, mint például egy XIX. századi Louis Vuitton bőr utazóláda 4,25 millió forintért, illetve Kisfaludi Strobl Zsigmond „Merengés” című márványszobra 3,25 millió forintos vételi árat ért el.

A két nap méltó zárásaként került kalapács alá a történelmi jelentőséggel is bíró Sissi-könyv, amely végül 8,75 millió forintért kelt el.

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó emléktárgy a magyar koronázási palást egy darabja, amit annak idején rekordáron vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Ezenkívül megnézhetjük többek között a 19. századi magyar romantika egyik legjelentősebb festőjének, Székely Bertalannak az Önarcképét, Johann Georg Hann ezüst levesestálját, amelynek súlya megközelíti a 10 kilogrammot, illetve a vibráló, lenyűgöző Fischer Emil vázát, amely Pálinkás Béla tervei alapján készült.

„A BÁV ma már egyet jelent a modern pénzügyi megoldásokkal, a professzionális műkereskedelemmel, illetve a művészet pártolásával is. Segítő kezet nyújtunk az embereknek a hétköznapokban, függetlenül attól, hogy merre élnek, honnan származnak és milyen lehetőségeik vannak. A kiállított 250 értéktárgy egytől egyig a bizalom jelképe, a magyar emberek történetének és jövőbe vetett hitének szimbólumai” – mondta Nagy Elek, a BÁV Igazgatóság elnöke.

„A kiállításra kiválasztott tárgyak hamisítatlan esszenciáját alkotják a sokszínű és izgalmas műkincskereskedelemnek, amely csaknem 100 éve jellemzi hazánkat” – hangsúlyozta Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója. Hozzátette: a gyűjtemény összeállításánál arra törekedtek a szervezők, hogy egy valódi aukciós esemény hangulatát teremtsék meg – természetesen árverés nélkül. A festmények, grafikák, bútorok, ezüsttárgyak, ékszerek, órák, érmék, üveg- és porcelántárgyak, kerámiák, legyezők és textiltárgyak reprezentálják mindazt a sokszínűséget, amit a BÁV évszázadok óta képvisel a zálogpiacon és a műkereskedelemben.

„250 éves a BÁV”

A kiállítás megtekinthető: 2023. október 19. – november 12.

Helyszín: BÁV ART Aukciósház és Galéria, 1055 Budapest, Szent István krt. 3.

Fotó: Majtényi Kálmán, a BÁV Igazgatóságának tagja

A társaság egyik mindmáig legmeghatóbb története a szocializmusból maradt ránk. A második világháborút követő időszakban tért be az egyik zálogfiókba egy idősebb hölgy, kezében két konyharuhával. A viharos történelmi években ez volt az egyetlen értéke, melyért akkor pont annyi pénzt kapott, amiből egy szelet húst tudott vásárolni. A katonaságból hazaérkező fiát az ebből készült vacsorával fogadta.

Balatoni láz

A zálogházak jól tükrözik a kor társadalmi, jóléti viszonyait. Így nem meglepő, hogy az 1970-es években a zálogba adható tárgyak köre is rendkívül széles volt. A zálogházat a Kádár-korszakban a társadalom minden rétege látogatta, főleg akkor, ha hó végén gyorsan kellett egy kis pénz: kinek azért, hogy leugorjon a Balatonra, kinek azért, hogy hűtőgépet vegyen részletre. Gyakori jelenségnek számított, hogy a nerc- és szőrmebundákat nyárra beadták, télen, mikor szükség volt rájuk, kiváltották.

Hello, tourist!

A BÁV népszerűségét azoknak a nyugati árucikkeknek köszönheti, amelyekhez a szocializmus alatt szinte csak itt lehetett hozzájutni. Sok magyar család így szerezte meg első farmernadrágját, mikrohullámú sütőjét, hifitornyát vagy színes televízióját. A nyári időszakban a kempingholmik is keresettek voltak, kellettek a hétvégi nyaralókba a táskarádiók mellé. A vállalat 1964-ben nyitotta meg az úgynevezett Konsum-tourist üzletét, ahova csak útlevél felmutatásával lehetett belépni. Itt nem csupán a svájci csokoládé, a márkás italok és cigaretták, parfümök, hanem a Casio órák, a matchboxok, a legók vagy a Barbie babák is beszerezhetők voltak.

Rekordok sora

Érdemes megemlíteni, hogy a záloghitelezés mellett a XX. századra a műkereskedelem is fontos tevékenysége lett a társaságnak. A különböző aukciókat mindig komoly érdeklődés övezte. Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festményére 2018-ban a 72. Művészeti aukción lehetett licitálni. Az 1910-es években született, művészettörténészi körökben jól ismert, lírai szépségű alkotás a BÁV aukcióinak történetében rekordáron, 75,6 millió forintért kelt el.

Nem minden arany, ami fénylik

A zálogházak életének velejárója, hogy néha-néha hamisítvánnyal találják magukat szembe a szakemberek. Tipikus eset, amikor egy aranyékszer tartalmaz valamilyen „töltelékanyagot”. Ez nemrégiben egy szilícium-karbiddal töltött karkötő esetében fordult elő. A sok éves tapasztalattal rendelkező kollégák tudása ilyenkor is nélkülözhetetlen, ők azonnal kiszúrják az ilyen próbálkozásokat. Ezért is fontos a becsüs szakma, ők gondoskodnak arról, hogy a kereskedelemből kiszűrjék az ilyen tárgyakat, a vevők pedig ezért igyekeznek olyan helyen vásárolni, ahol hozzáértő szakemberek dolgoznak.

 „A BÁV történelmi múltra visszatekintő tevékenységének középpontjában mindig az ügyfelek álltak. A kulcs a tradíciókra és a kollégáink szakmai tudására épülő folyamatos megújulás. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása sokat jelent nekünk, hiszen cégünk története hazánk múltjával is egybefonódik, ezt szeretnénk most megmutatni” – foglalta össze Dandé Imre hálózatirányítási igazgató.

A „Ha a tárgyak mesélni tudnának…” – A 250 éves BÁV című kiállítás május 11. és november 26. között lesz látható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest, Korona tér 1.).

A BÁV szeptember 30-án kezdődő 6. Online Aukcióján több, mint háromszáz tételből válogathatnak az axioart.com oldalára látogató érdeklődők. Az aukcionált műtárgyak árkategóriája széles spektrumon mozog, a százezres tételtől kiindulva a milliós tételig találhatóak érdekes darabok, és mindegyik megtekinthető a BÁV felújított Szent István körúti galériájában. Íme, néhány kiemelkedő darab az árverés katalógusából:

Denevéres ezüst szelence

A BÁV 6. Online Aukciójára több különleges szelence gyűlt össze. Az empire rajongói ugyanúgy találnak érdekességet a szelencék, dobozkák között, mint az art deco kedvelői. A fedőlapján denevért ábrázoló szelencére meghökkentő témaválasztása és finom kidolgozása miatt is nagy érdeklődés várható. Az 1920-as években készült, belül dúsan aranyozott női cigarettás szelencét zafír nyitógomb díszíti. Az art deco korszakában a denevér motívum viszonylag ritkának számít, a szecesszióból örökölt egzotikus ázsiai szimbólumok iránti érdeklődés viszont töretlen a mai napig, ahol a denevér többek között a hosszú élet és az egészség szimbóluma.

Szecessziós kulacs

A Fischer Emil kerámiagyárában készült szecessziós kulacs igazi ritkaságnak számít, hiszen a műkereskedelemben inkább tányérokon, csészéken és vázákon szoktunk találkozni ezzel a jellegzetes, Pálinkás Béla által tervezett dekorral. Az éles kontúrrajzos alföldi, népi életből vett jelenetek ezer szállal kötődnek a Szolnoki Iskolához, megfogalmazásukban viszont a Gödöllői Művésztelep hatása érezhető.  Sikeres és elismert pályáját – 1903-tól Fischer Emil budapesti kerámiagyára részére tervezett, 1904-ben részt vett és bronzérmet nyert a St. Louis-i világkiállításon, 1907-ben a pécsi iparművészeti kiállításon ezüstérmet kapott – derékba törte az I. világháború, hadifogság. Életművének jelentős része (vázlatok, festmények, bútorok) a rákosszentmihályi műterméből a II. világháború alatt eltűnt. A XX. század legelején készült, Pálinkás által tervezett és Fischer Emil gyárában készült fajansz kulacs a magyar szecesszió fontos iparművészeti emléke, kikiáltási ára 100.000 forint.

Duplafedeles zsebóra

A zsebóra (a nyitóképen) szó hallatán lelki szemeink előtt általában egy elegáns öltözékű úriember képe villan fel. Bár ez a kép jellemző, de a sztereotípiával ellentétben nők is előszeretettel viseltek zsebórát. A BÁV őszi aukcióján mintegy hatvan darab ékszer keresi új tulajdonosát, melyek között kiemelkedő az a hölgynek készült duplafedeles arany zsebóra, melynek virágmintái és kézzel vésett, zománcozott fedele is kuriózumnak számít, de a 200.000 forintos kikiáltási áron meghirdetett ékszer igazi különlegessége, hogy a fedelét nyolc gyémánt díszíti.

Gyémántokkal díszített melltű

Az őszi időben újra előkerülnek a brossok a női fiókokból. Az eredetileg funkcionális szerepet játszó tárgy ma már inkább kiegészítőként szolgál. Az aukciós tételek között 300.000 forintos kikiáltási áron találunk egy olyan melltűt, amelynek leveles bimbós formáját a két kontrasztos nemesfém, az arany és az ezüst kombinációja, valamint két régi csiszolású gyémánt, tizenhárom kisebb briliáns és huszonkét gyémánt teszi különlegessé. Az ékszer eredeti állapotában alakítható volt és eredeti tulajdonosát rejtély övezi, de abban bizonyosak lehetünk, hogy egy ilyen drágakövektől ragyogó bross csakis egy különleges hölgynek készülhetett.

Czóbel Béla: Asztali csendélet

Czóbel Béla töretlen népszerűségnek örvend a műgyűjtők körében. 2016-ban igazi bombaként robbant a BÁV aukcióján a több, mint száz évig elveszettnek hitt, ritkaságnak számító Körhinta című festménye, mely átmenetet képez a festő művészetében. Ez a kép megtriplázta a kikiáltási árát. A mostani árverésre kínált Asztali csendélet címet viselő olajfestmény is gyönyörű darab, amely igazán passzol az őszi időszakhoz. Színeiben az évszakot jellemző lehulló levelek melegségét hozta vissza a művész. Czóbel igen gazdag életművében a csendéletfestészet jelentős szereppel bír, így ennek a 1.200.000 forintos kikiáltási áron meghirdetett műnek is érdekes lesz figyelni a sorsát.

Kontuly Béla: Csendélet

Kontuly Béla stílusának alakulásra először mestere, Réti István volt hatással. A Római Ösztöndíj elnyerése újabb fontos impulzusokat hozott festészetébe. Olaszországban a reneszánsz művészet újrafelfedezése, majd a novecento új tárgyiassága hat művészetére. A II. világháborút követően számítjuk Kontuly újabb festői korszakát, mely haláláig tart. Jelentős csendéletei ebből a korszakából származnak és jelen árverésre bocsátott, különleges japán színházi maszkos festménye is ebben az időszakban készült.

Idén ősszel, szeptember 30. és október 9. között immár 6. alkalommal kerül megrendezésre a BÁV Online Aukciója, amelyre helytől függetlenül mindenkit várnak, akik érdeklődnek a műtárgyak, ékszerek különleges és izgalmas világa iránt.

A kormányfőhelyettes Az üres képkeretek elnevezésű, a háború során a lengyel gyűjteményekből a németek és a szovjetek által elvitt műkincsekre emlékeztető kampány megnyitóján számolt be a Moszkvával szemben emelt újabb visszaszolgáltatási követelményekről.

A varsói Wilanów kastélymúzeumban rendezett sajtóértekezleten Glinski elmondta: a világháború idején a megszállt Lengyelországból az akkori Szovjetunióba több százezer műtárgyat vihettek el. Az orosz múzeumi gyűjtemények és levéltárak elérhetetlensége miatt viszont nehezen meghatározható, hány lengyel műkincs található ma Oroszország területén – tette hozzá. Megerősítette: Lengyelország eddig diplomáciai úton több mint tízezer műtárgyra vonatkozó húsz visszaszolgáltatási kérelmet továbbított Moszkvának, az orosz kormány viszont eddig egyet sem bírált el.

A hét műtárgyat, nagyrészt vallási tárgyú, régi olasz mesterek műhelyeiből származó festményeket, amelyet most követelnek vissza, a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumban azonosították – közölte Glinski. Aláhúzta: a nemzetközi joggal összhangban Oroszországnak kötelessége visszaszolgáltatni a háború során elrabolt műkincseket, ezek az ügyek nem évülnek el.

Glinski felidézte: Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadása után a németek az egyházi, a magán- és közgyűjtemények „megtervezett és szisztematikus fosztogatását hajtották végre”, az 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadást követően viszont úgynevezett trófeagyűjtők is bevonultak Lengyelországba. Ezek szovjet műértőkből álltak, „pontosabban szólva tolvajokból, akik műalkotások rablásával foglalkoztak” – jelentette ki a politikus.

Az üres képkeretek nevű kampányról a kormányfő-helyettes elmondta: Lengyelország a második világháború során a legnagyobb károkat szenvedett az összes érintett ország közül, mégpedig a kultúra és a szépművészet terén is. „Sok lengyel múzeumban mindmáig üres keretek találhatók, amelyek a háborús veszteségeinket jelképezik” – tette hozzá. Bejelentette: a kampány során a veszteségekre emlékeztető táblákat helyeznek el tizenkét lengyelországi múzeumban.

A második világháború utáni becslések szerint a lengyel gyűjteményekből az állomány több mint fele, megközelítőleg 516 ezer műtárgy tűnt el, ezek egy része megsemmisült. Kizárólag a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkról szóló, szeptember 1-én bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit.

Lengyelország 2015 óta több mint ötszáz, a második világháborúban eltűnt műtárgyat nyert vissza. A Glinski irányította tárca által összeállított, folyamatosan bővülő adatbázisban jelenleg mintegy 63 ezer keresett, a háború idején eltűnt műtárgy szerepel – írja az MTI.

Fotó: Andrew Neel/unsplash.com

A befektetési szándékokat hét különböző irányból mérik fel, s ezek alindexeiből kalkulálnak egy összevont mutatószámot.  Az index a tavalyi 40,1-ről 37,6-ra mérséklődött, azaz visszaállt a két évvel korábbi szint közelébe.  Az okok között a meglóduló infláció és a kivárásra késztető gazdasági-politikai bizonytalanság állhat, ám több tényező is arra utal, hogy csak átmeneti megtorpanásról van szó.

Anyagi kilátások és befektetési formák

Ilyen például, hogy az emberek egyre nagyobb hányada bízik saját anyagi helyzete javulásában. A válaszadók 52%-a nem vár változást, 22%-a pedig kifejezetten optimista a pénzügyeivel kapcsolatban. Ez az adat egyébként az elmúlt három év messze legmagasabb eredménye.  A többség még mindig folyószámlán, készpénzben vagy bankbetétben tartja a pénzét, de az is igaz, hogy ezek népszerűsége – legfőképpen az infláció miatt – csökkent 2020-hoz képest. Egyetlen megtakarítási forma volt, amelynek jelentősen javult a megítélése: az arany-, ékszer- és műtárgyba fektetők aránya több, mint a duplájára nőtt tavaly óta.

A befektetési órák utolérték a műtárgyakat a népszerűségben

Az emelkedés egyik oka lehet, hogy 2 év alatt 80%-ra nőtt azok tábora, akik szerint a műtárgyakba való befektetés legalább a reálérték megőrzését biztosíthatja, 41% pedig úgy gondolja, hogy infláció feletti hozamot is várhatnak tőlük. Vagyis ezeket a lehetőségeket kifejezetten inflációálló befektetésnek tartják a megkérdezettek.

A műtárgyvásárlás iránt nyitottak körében változatlanul a festmények a legkedveltebbek, ezt 50% vásárolna, de szorosan mellettük ott vannak az ékszer-befektetések is 46%-os népszerűséggel. Sokatmondó adat, hogy harmadik helyen a műtárggyal holtversenyben az órák állnak. Érdekes fejlemény, hogy az elmúlt évhez képest is emelkedett a szobrok, kisplasztikák népszerűsége.

Nem csak a befektetésért vásárolnak

A befektetésen túl ezeket a tárgyakat kifejezetten nagy becsben tartják. A kutatásban résztvevők közel fele (43%) ugyanis úgy véli, hogy egy művészeti alkotás növeli egy lakás vagy iroda presztízsét.

A felmérés a lakosság műkereskedelemmel kapcsolatos jártasságát is vizsgálta, s az eredmények arról árulkodnak, hogy az emberek csak kis hányada követi a műkereskedelemmel, művészettel kapcsolatos híreket. A megkérdezettek túlnyomó többsége azonban legalább egy aukciósházról vagy galériáról már hallott, a legtöbben (85%) a BÁV Aukciósházat ismerik. Ezzel immár négy éve folyamatosan a BÁV a legismertebb brand a szektorban.

„A festmények, műtárgyak, ékszerek és órák jellemzően a befektetési portfoliók egy szeletét foglalják el. A BÁV Aukciósház eladási adatai azt mutatják, hogy az emberek bíznak abban, hogy ezek a befektetési eszközök értékállóak, és akár infláció fölötti hozamot is hozhatnak. A kereslet a teljes piacon belül leginkább az ékszerek és órák iránt növekedett, jól mutatja ezt, hogy 2021-ben mind az ékszer- mind az óra eladási rekord is megdőlt. A befektetők az arany rövid- és hosszútávú árfolyam növekedésében bíznak. Ezt támasztják alá a 2022-es év első két hónapjának eladásai adatai is, hiszen jelentősen megnőtt a kereslet az aranyékszerek és a befektetési aranytömbök iránt” – mondta el Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója.

A hazai és a globális műkereskedelem is kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak eredménye alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. Hazánkban is tovább emelkedett az általános árszínvonal. Míg a pandémia első évében a legmagasabb áron értékesített alkotás ára sem érte el a 100 millió forintot, 2021-ben a legdrágábban értékesített 10 festmény ára 110 és 460 millió forint között mozgott. A kortárs festmények közül legmagasabb áron, 55 millió forintért Keserü Ilona Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. ​​Ilyen összegű leütést még sosem ért el jelenleg is aktív, magyar művész árverésen. A második helyet Bak Imre Geometrikus kalligráfiája szerezte meg, a festmény a 2021-es Lengyelországban elért életműrekord után, az életműben hazai aukciós rekordot jelentő áron, 42 millió forintért kelt el. A kortárs iránti növekvő érdeklődést és a művek értéknövekedését jól mutatja, hogy számos életműrekord született, valamint a 10 legdrágábban aukcionált műalkotás átlagára a 2019-es szinthez képest közel duplájára emelkedett.

„Az elmúlt két év hazai műtárgypiaci tendenciáit érdemes egyben megvizsgálni. 2020 a private sale és digitalizáció éve volt a hazai műkereskedelemben. Hónapok teltek el, mire megtörténtek azok a fejlesztések, amelyek lehetővé tették az online aukciók megrendezését. A bizonytalan globális helyzet és az online árverésre való kényszeres áttérés miatt a pandémia első évében a legmagasabb árfekvésű művek nem jelentek meg a hazai aukciós piacon. 2021-ben először júniusban tudtuk élő aukciót szervezni. Már ez az esemény is megmutatta, hogy a jövő a hibrid árveréseké. Az online platformok lehetővé teszik, hogy nemcsak az ország, hanem a világ bármely részéről bekapcsolódjanak a hazai aukciókba, így egyre több új vásárló jelenik meg a piacon, akik nem szeretnének fizikailag jelen lenni, de mégis aktív, tőkeerős vásárlóerőt jelentenek és erős licitharcot generálnak az aukciókon élőben résztvevőkkel. Az éves forgalmat természetesen nagyban befolyásolja, hogy milyen kvalitású műveket tudunk aukcióra bocsátani. 2021 második felében számos kimagasló festmény került a piacra, így nem meglepő, hogy a legmagasabb áron elkelt alkotások leütésének mindegyike meghaladta a 100 millió forintos álomhatárt. Az pedig, hogy a Csontváry-mű 460 millió forintos leütési ára közel duplájára emelte a magyar aukciós rekordot, hosszú távon élénkítően hathat a teljes műkereskedelemre is. A jövőben a gyűjtők várhatóan könnyebben fogják átlépni a 250 millió forintos álomhatárt az igazán magas színvonalú műveknél” – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A stabilizálódás és a rekordok éve után 2022-ben várhatóan tovább szélesedik a hazai műgyűjtők köre, hiszen az elmúlt évek bebizonyították: hosszútávon a műtárgy az egyik legjobb hozammal kecsegtető befektetési eszköz.  Ezzel párhuzamosan a kínálat növekedésére is számítani kell, hiszen a folyamatosan növekvő aukciós eredmények segíthetik, hogy eddig akár ismeretlen művek is a piacra kerüljenek.

A BÁV Műtárgybefektetési Indexet, nemzetközi példákra építve, 2019-ben vezette be Magyarországon a piac egyik legnagyobb és legismertebb hazai szereplője, a BÁV Zrt. A kutatás célja a műtárgyakba való befektetési szándék mérése és a befektetési eszközök ismertségének növelése, népszerűsítése. A BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. reprezentatív online kutatása 2021 márciusában zajlott, az index 2020-as évre vonatkozó műtárgybefektetési hangulatot méri, de már 2021-es előzetes trendet is tartalmaz.  A kutatás során létrehozott mutató a várható befektetési szándék 22 különböző dimenzióba és 7 alindexbe sorolt elemeit egyesíti egy értékben. Az Index 0 és 100 között mozoghat, ahol a növekvő érték nagyobb befektetési kedvet jelent, és azt jelzi, hogy a jövőben több ilyen jellegű befektetésre lehet számítani.

Hiába rázta meg az egész világot a koronavírus járvány, a BÁV Műtárgybefektetési Indexe a tavalyi 37,2-ről 40,1-re, mintegy 8%-kal emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy a globális vírushelyzet ellenére itthon az elmúlt évhez képest a műtárgybefektetés lehetősége vonzóbbá vált. A mért növekedésnek külön jelentőséget ad, hogy a felmérés eredménye már a járvány harmadik hullámának hatásait is tartalmazza. A 40,1 index azért is rendkívül figyelemre méltó, mert ez az eddig mért legmagasabb érték, meghaladja az első, 2019-ben publikált felmérés során elért 38,9-et is. Márpedig az a 2018 évi műtárgybefektetési hangulatot tükrözte, amikor konjunktúra jellemezte a világgazdaságot.

„Figyelemre méltó, hogy az elmúlt három év legjobb eredményét hozta a BÁV Műtárgybefektetési Indexe. Mindez azt mutatja, hogy ennek a befektetési kategóriának nagyon stabil, a várakozáson felüli a megítélése, hiszen a világjárvány okozta gazdasági visszaesés sem tudta kikezdeni az emberek bizalmát” – értékelt Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója.

Derűlátóbbak a magyarok az anyagi kilátásaikat illetően

A demográfiai csoportokat vizsgálva kiderül, hogy az aktív keresők, a diplomások és a kisebb városban élők körében növekedett markánsan a Műtárgybefektetési index az előző évhez képest. Az egyes alindexek alakulásában jellemzően mérsékeltebb változások láthatók már 2018 óta. Egyes területeken azonban egészen kiemelkedő előrelépést mutatnak az adatok. A tavalyi jelentős romlás után például újra javulást mutat az anyagi kilátások alindexe. A 16,5%-os növekedés azt mutatja, hogy válaszadók az anyagi kilátásaikat illetően a korábbiakhoz képest derűlátóbbak, amiben akár az is közre játszhat, hogy a koronavírus elleni vakcinák megjelenésével belátható távolságba került a járvány leküzdésének és a hétköznapi élet normalizálódásának lehetősége.

A lakosság csaknem harmada gondolkozik valamilyen műtárgy vásárlásán

A felmérés eredményei alapján összességében pedig az is elmondható, hogy az egyik leginkább stabil kategóriának a műtárgybefektetés bizonyult, a klasszikus pénzügyi megtakarítási lehetőségek (pl.: kötvény, részvény, befektetési alap, bankbetét) vonzereje mérséklődött, az állampapíroké viszont emelkedett.

Látványosabb előrelépés látszik a műtárgyvásárlási szándékot leképező alindexben is, amely csaknem 30%-kal nőtt. Az alindex vizsgálja a jelenlegi vásárlási szándékot és a jövőbeni bevételek függvényében történő vásárlást. A válaszadók közel harmada (29%) jelezte, gondolkozik műtárgyak (festmények, ékszerek, klasszikus műtárgyak, fotó, plakát stb.) vásárlásán. Ez az érték még egyik előző kutatásban sem volt ilyen magas. Még figyelemre méltóbb eredményt hozott az a felvetés, hogy megfontolná-e ilyen tárgyak vásárlását, ha váratlan egymillió forintos forráshoz jutna. A válaszadók 41%-a számba venné a műtárgyvásárlást is, ami ugyancsak az elmúlt három év legmagasabb értéke.

A műtárgypiac felé terelheti a célközönséget az is, hogy jelentősen (7-ről 14%-ra) emelkedett azok tábora, akik szerint a következő 5 évben messze az inflációt meghaladó mértékben emelkedhet a festmények, műtárgyak ára. Sőt, a válaszadók negyede szerint a műtárgyak hozama más befektetési formánál is kedvezőbb vagy sokkal kedvezőbb.

Mindezek fényében egyáltalán nem mondható meglepő fejleménynek, hogy a műtárgybefektetés megítélése és az azzal kapcsolatos bizalom rendkívül magas. A többség egyértelműen egyetért azzal, hogy egy képzőművészeti alkotás, műtárgy növeli egy lakás, iroda, üzlethelyiség presztízsét.

Továbbra is a festmények a legnépszerűbbek

A műtárgyvásárlás iránt nyitottak körében a legnagyobb népszerűségnek – ahogyan korábban –, úgy idén is a festmények örvendenek (53%), de szorosan mellettük vannak az ékszer-befektetések (46%). A műtárgytípusok preferencia-sorrendjében a harmadik helyen az órák (29%) állnak – népszerűségük 4%-kal ugrott meg az elmúlt évhez képest. A sorban a kerámia-, üveg- és ezüsttárgyakat, bútorokat magába foglaló egyéb műtárgyak (24%), a régi pénzek (20%), és az antik könyvek (14%) következnek. Az órák megőrizték ugyan a helyüket a sorban, de az érdeklődés irántuk egyértelműen emelkedett.

A globális aukciós piac is talpon tudott maradni

Ha a globális aukciós piacot nézzük, akkor az Artprice.com 2020-as elemzése is azt mutatja, a műkereskedelmi piacot kevésbé viselte meg a tavalyi válság. Bár 2020-ban 21% volt a csökkenés (összehasonlításként 2009-ben 36%), az összforgalom így is elérte a 10,57 milliárd dollárt. Kína a piac 39%-át uralta, a második helyen USA áll 27%-kal. Figyelemreméltó, hogy a csökkenést leginkább a nagyértékű műtárgyak késleltetett eladása jelentette, amelynek egy része a második félévben realizálódott. Nemzetközi viszonylatban is a festmények iránt érdeklődnek a legtöbben (61%), a második helyen viszont az itthon még alulértékelt egyedi grafikák állnak (25%).

„A nemzetközi trendekhez hasonlóan a járvány tavalyi első hullámát követő visszaesés után erősen zártuk az év második felét. Az erőforrásainkat az első hullám idején az értékesítési csatornák megújítására fordítottuk. A hagyományos májusi és év végi, személyes részvétellel zajló aukcióink tavaly elmaradtak, így más aukciósházakhoz hasonlóan későbbre tolódik a nagyobb értékű festmények, műtárgyak eladása. A bevételkiesést ez idő alatt is sikeresen kompenzáltuk a kisebb online árverésekkel.  Az index eredményei megerősítik a saját tapasztalatainkat is, miszerint a műtárgyakra a befektetők valóban hosszútávú, válságálló befektetésként tekintenek. Reméljük, hogy júniusra visszatérhetnek az élő árverések, és velük az aukciós rekordok” – tette hozzá Kovács Ádám.