A 4-17 évesek naponta átlagosan 2 óra 55 percet, szinte ugyanannyit, mint 2020-ban, és 9 perccel kevesebbet, mint 2021 végén. A 18-49 évesek átlagosan napi 4 órát töltöttek a képernyő előtt, ami 5 perces csökkenést jelent 2021-hez képest, és 11 perccel kevesebb, mint 2020-ban. Az 50 év feletti korosztály esetében látható a legnagyobb mértékű csökkenés: 2022 utolsó negyedében 6 óra 52 percet tévéztek egy átlagos napon: 17 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és 24 perccel kevesebbet, mint 2020-ban.

Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – 6,25 millió volt 2022 negyedik negyedében, ami 139 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben. Aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 55 percet töltött a képernyő előtt, ami 9 perces csökkenést jelent 2021-hez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2022. október – december közötti időszakban a szokásos trendeknek megfelelően a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 33 percet, ami 12 perccel kevesebb, mint tavaly, a legintenzívebb tévénézők pedig jellemzően a 60 év felettiek, ahol egy fő naponta átlagosan 7 óra 40 percet töltött a képernyők előtt, amely 24 perces csökkenést jelent 2021-hez képest. Iskolázottság szempontjából a diplomások tévénézési ideje volt a legalacsonyabb: 4 óra 25 perc, amely 8 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében közelített a két érték 2021-hez képest: a hölgyek 5 óra 13 percet tévéztek, míg a férfiak 4 óra 54 percet tévéztek, de amíg a hölgyek esetében 16 perces csökkenésről beszélhetünk, addig a férfiak esetében mindössze 2 perccel mérséklődött a tévénézési idő.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késleltetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. 2022 negyedik negyedéve során a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására. A TSV aránya a 4-17 és a 18-49 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1% illetve 2,3%-ot tett hozzá a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása, míg az 50 felettieknél ez az arány csupán 1,6% volt.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai életkor és nemek szerinti bontásban – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan közel 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 4,6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét, a 18-49 éveseknél 1,6 percet, az 50 felettieknél pedig alig 1 percet tettek hozzá a vendégek a nézési időhöz.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 37,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 21 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 9%-át képviselték, és naponta átlagosan 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 52 percet szántak a nézésükre.

Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,1%-át fedték le, naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 40 percet töltött el velük.

A hírcsatornák együttesen 8%-os közönségarányt mondhattak magukénak, amely lényegében megfelel az egy évvel korábbi értéknek (7,7%). Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami enyhén alacsonyabb 2021-hez képest (2,3 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 3 perccel több időt – 1 óra 34 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.

A teljes népességen belül a gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,5%-át tették ki 2022 utolsó negyedében, napi elérésük a 2021-ben mért 1,35 millióról 1,15 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 perccel többet, 1 óra 41 percet fordítottak rájuk. Érdemes hozzátenni, hogy a 4-17 évesek körében a tévénézési idő közel harmadát (29%-át) képviselték a gyerekcsatornák, naponta 379 ezer gyermeket értek el legalább 1 percre, és egy elért gyermek 2 óra 41 percet töltött el a nézésükkel.

A sportcsatornák közönségaránya 5,7% volt 2022 negyedik negyedében (férfiak esetében a tévénézési idő 9%-át tette ki), amely 1,9 százalékponttal magasabb, mit egy évvel korábban. Naponta átlagosan 1,62 millió nézőt értek el, ami 172 ezerrel több, mint 2021 végén, és egy elért néző 14 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 23 percet szánt rájuk. A sportcsatornák iránti megnövekedett érdeklődés feltehetően a rendhagyó módon év végén, az adventi időszakban megrendezett katari Labdarúgó VB-nek volt köszönhető.

Az ismeretterjesztő csatornák 6,2%-ot, az életmód csatornák 3,4%-ot, a zenecsatornák pedig 1,1%-ot képviseltek a tévénézési időből, ami mindhárom kategória esetében 2-3 százalékpontos csökkenést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Ez a kategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14,9%-át képviselte 2022 utolsó három hónapjában, ami másfél százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Naponta átlagosan 4,86 millió néző töltött el legalább 1 percet az egyéb tartalmak megtekintésével, amely mintegy 105 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor egy elért néző átlagosan 1 óra 19 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 7 perccel több, mint egy évvel korábban. Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a 18 év alattiak esetében az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése 37,6% volt (2021-ben 31,8%), ami azt is jelenti, hogy a gyerekek lényegesen több időt fordítottak az egyéb tartalmakra, mint a gyerekcsatornákra 2022 utolsó negyedévében.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,5%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 21,2%-ban részesedtek.

A mozifilmek a műsoridőből 11,5%-ban részesedtek, míg a szórakoztató műsorok aránya valamivel kisebb, 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 12,1%-ot mondhattak magukénak.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a hírcsatornákhoz hasonlóan – ezúttal nem volt markánsan kiérezhető a háború és az ezzel kapcsolatos gazdasági, politikai események iránti fokozottabb érdeklődés. A hírműsorok a szokásos trendeknek megfelelően viszonylag csekély, 2,7%-ot tettek ki a műsoridőből, a műsorfogyasztási időből ennek több mint négyszeresét – 11,4%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely csupán 0,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (10,8%), és így a hírműsorok álltak az ötödik helyen a műsorfogyasztásban. A kissé könnyedebb „információ” kategória a hírekéhez hasonló arányt, 2,5%-ot képviselt a műsoridőből, míg a fogyasztásban ennek alig kétszeresét, 4,3%-át képviselte.

A sportműsorok a sugárzási időből 7,4%-ot fedtek le, míg a műsorfogyasztásból 6,4%-ot mondhattak magukénak: ez közel 2 százalékponttal nagyobb 2021 végéhez képest (4,6%), amely – ahogy azt a sportcsatornák esetében is megjegyeztük – feltehetően az év végén megrendezett Labdarúgó VB iránti nagy érdeklődésnek volt köszönhető.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét tette ki, és a műsorfogyasztásunk egyötödét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21%). Ily módon ez volt a második legtöbbet sugárzott és fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb. A TV fikciók, a filmek, a szórakoztató, hír- és sportműsorok ezen kategóriával kiegészülve együttesen a műsorfogyasztás 87,5%-át fedték le 2022 negyedik negyedévében. A fennmaradó 12,4%-on osztoztak az információs, az ismeretterjesztő és a zenei műsorok.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a szórakoztató műsorok, vagy akár a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, de a fogyasztási arányuk a sugárzási arány kevesebb mint fele, vagyis 4,7% volt.

Reklámok világa

A sugárzott reklámok napi átlagos száma 2022 utolsó negyedévében mérsékelten kevesebb volt a korábbi évekhez képest: 2022. október 1 – december 31. között naponta átlagosan 43 503 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 725 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, továbbá 631 db reklámmal volt kevesebb, mint 2020-ban, a Covid járvány második hullámának lecsengését követően. Ez egyben azt is mutatja, hogy a Covid okozta első sokk után 2020 végére a tévés reklámpiac vissza tudott térni a szokásos trendhez.

Egy fő naponta átlagosan 37 percnyi tévéreklámot látott 2022 negyedik negyedévében, ami napi 146 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 7 db reklámfilmmel, időt tekintve pedig 3 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, de 2020-hoz képest is 2 perces csökkenést és kettővel kevesebb megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat: 2022 utolsó negyedében 5,68 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely 196 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 408 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. A teljes, össz-tévépiaci GRP értéke idén 891 ezer volt, ami 66,5 ezerrel kevesebb, mint 2021 végén, és 2020-hoz képest is 43,8 ezerrel maradt alul.

A 2022 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján a különböző termékosztályok nézettség, más néven bruttó kontaktusszám (GRP) szerinti hirdetési rangsorában a „Megfázás, influenza elleni készítmények” termékosztálya áll az első helyen, ezt követik az „Egyéb kereskedelem” valamint a ”Vitamin, vitaminital” termékosztályának televíziós hirdetései.

Fotó: Ashley Byrd/unsplash.com

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 5 perccel nőtt 2020-hoz képest, és ugyanennyivel növelték tévénézési idejüket a 18-49 évesek is, akik így 3 óra 26 percet töltöttek a képernyők előtt. A 4-17 évesek pontosan annyit tévéztek egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, míg az 50 felettieknél 1 perces növekedés történt. Összességében – az 50-59 évesek kivételével – valamennyi 18 feletti korcsoportnál megfigyelhető bizonyos mértékű növekedés a Covid előtti 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. július – szeptember közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 20 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 4 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 3 óra 56 percet – amely egyébiránt 18 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 4 óra 50 percet töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 38 perccel kevesebbet, ugyanakkor növekvő tendencia volt jellemző mindkét nem esetében.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5%-ot, míg az 50 felettieknél 1,6%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 harmadik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 8 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,67 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 10 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 50 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 37 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami megfelel a szokásos trendeknek. Napi átlagos elérésük közel 2,13 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 21 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,25 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 8 perces csökkenést jelent 2020 harmadik negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,4% volt az idei harmadik negyedévben, amely a tavaly mért értékhez képest 1,8 százalékponttal magasabb, naponta átlagosan több mint 1,5 millió nézőt értek el, negyedmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 1 óra 17 percet szánt rájuk, ami 16 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg a nyári sporteseményekkel, hiszen a Labdarúgó EB időszaka érintette a harmadik negyedév elejét, és a tokiói Olimpia is ekkor került megrendezésre.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,8%-át képviselte az idei harmadik negyedévben, ami 2,7%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez félmillióval több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami 7 perccel több, mint 2020-ban.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is igen hasonló mértékben, 27,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,3% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,2%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 13,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 8,8%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le a harmadik negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,5%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,4%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 7%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (4,1%) közel kétszerese. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az idén megrendezett Labdarúgó EB és Olimpia közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyeket 1 évvel korábban a Covid helyzet miatt nélkülöznünk kellett, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben kerültek adásba.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,9% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,7% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte (24,7%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,1%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok, illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. július – szeptember között naponta átlagosan 44 076 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 7 500 db reklámfilmmel több 2020 harmadik negyedévéhez képest, jelentősen meghaladva ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 harmadik negyedévében, ami napi 139 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 3 perccel és 17 db reklámfilmmel több, mint 2020 azonos időszakában, és 2019-hez képest is 2 perces növekedést és +11 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkenő trendet mutat: idén 5,510 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 167 ezerrel kevesebb, mint tavaly, és 206 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 720 ezerről 815 ezerre nőtt, és ez jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-es szinthez (755 ezer) képest is.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem, az egyéb gyógyhatású készítmények és a fájdalomcsillapítók/nyugtatók termékosztálya áll, őket követik az egyéb kereskedelem és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető. A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is a 2 évvel korábbi szint körül alakult. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,742 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 122 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 603 ezerről 797 ezerre nőtt, és ezzel visszatért a Covid előtti, 2019-es szinthez.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

A teljes összefoglaló itt tekinthető meg.

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 harmadik negyedéhez képest 9 perccel, míg 2018 harmadik negyedéhez képest 7 perccel volt több. A legnagyobb növekmény a 18-49 éveseknél látható: a tévénézési idejük 13 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 3 óra 21 percet töltöttek a képernyők előtt, míg a 4-17 éves korosztály ideje pontosan ugyanennyivel csökkent, és ily módon 2 óra 36 percet tévéztek egy-egy átlagos napon.  Az 50 év felettiek esetében a napi tévénézési idő 2018 és 2019 harmadik negyedévének összehasonlításában csupán 2 perccel nőtt, mely idén további 11 perccel emelkedett, és így naponta átlagosan 6 óra 17 percet töltöttek a tévé előtt.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. július-szeptember közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 21 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak naponta átlagosan 6 óra 55 perccel. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 47 perc volt, ami 43 perccel több, mint a férfiaké, és 20 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 4,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 harmadik negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá, míg a 4-17 évesek a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

Immár másfél éve – 2019. április óta – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében volt a legjelentősebb mértékű vendégnézés: 10 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.

A tévére szánt időnk 40,5%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 107 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és ezen nézők több mint 3 óra 8 percet el is töltöttek ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan több mint 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 34 percig nézték.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,4 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,6 millió nézőhöz jutottak el, és egy-egy néző átlagosan 1 óra 29 percet töltött el velük. A nyár folyamán enyhülni látszott, és a nézők is mérsékeltebb figyelmet szenteltek a hírcsatornákra, melyek együttesen 7,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, napi átlagos elérésük pedig közel 2,5 millió volt, ami 156 ezerrel több néző, mint egy évvel korábban, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 18 percet szánt rájuk, ami csupán 1 perces növekmény tavalyhoz képest. A gyerekcsatornák a tévénézési idő 6%-át tették ki, és közel 1,35 millió főt értek el naponta, ami 170 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, ugyanakkor az elért személyek átlagosan 1 óra 46 percig – ami 1 perccel több, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat 6 %-át tette ki 2020 harmadik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,4 millió főt ért el: 227 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

A sportcsatornák közönségaránya 4,5%-ról 3,6%-ra mérséklődött tavalyhoz képest: a vírushelyzet okán törölt sportesemények hiánya ezúttal is éreztette hatását.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3].
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése alig 10% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 14,6%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok 29,2%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanekkora arányt (29,1%) képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,1%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest (2019 harmadik negyedében 9,5% volt), ugyanakkor mérsékeltebb az előző negyedévhez képest, amikor a nézők a szokásosnál is aktívabban érdeklődtek a napi aktualitások iránt.

A sportműsorok a sugárzási időből 7,6%-ban részesedtek, és bár a várva várt nyári olimpia és a Vizes EB elmaradt, néhány sportesemény megfelelő óvintézkedések mellett már megrendezésre került, ennek köszönhetően a sport tematikájú műsorok az előző negyedévhez képest nagyobb, 4,1%-os részesedést értek el, ami alig marad el a tavaly mért értéktől (4,7%), ugyanakkor lényegesen elmarad attól a szinttől, melyre a vírushelyzetet megelőzően az olimpia kapcsán számíthattunk.

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 10,4% volt, ami nagyságrendileg hasonló a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, de a fogyasztásból csupán fele akkora arányban, 5,1%-ban részesedtek.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő 23%-át, és a tévénézési idő ötödét tette ki. Ez kétszer annyi időt jelent, mint amennyit szórakoztató vagy hírműsorokkal töltöttünk, és négyszer annyi, mint amennyit ismeretterjesztő/kulturális tematikára fordítottunk.

Mérsékelten csökkent a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de az idei évben a sugárzott reklámok mennyisége tavalyhoz képest visszafogottabb volt, ugyanakkor meghaladta a két évvel korábbi szpotszámot.

A július – szeptember időszakban naponta átlagosan 36 578 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 2 014 db reklámfilmmel kevesebb 2019 harmadik negyedévéhez képest, ugyanakkor 2 993 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,677 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami alig kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke tavalyhoz hasonlóan 0,21 GRP volt, míg két évvel korábban enyhén magasabb, 0,23 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának csökkenésével párhuzamosan tavalyhoz képest kevesebb reklámot láttunk mind darabszám, mind pedig idő tekintetében, ugyanakkor meghaladtuk a két évvel korábbi értékeket. Egy fő naponta átlagosan 30 percnyi reklámot látott 2020 harmadik negyedévében, ami kevesebb, mint 1 percnyi csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest, és amíg 2018 harmadik negyedévében egy elért néző 117 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, 2019-ben már 128 db reklámmal, addig idén a megtekintett reklámok átlagos száma 122 db volt.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a meleg nyári napokat idéző frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében