Milyen feltételekkel vállalható diákmunka és mire van szükség a jelentkezéshez?

Kevésbé ismert, hogy a diákmunka nem kizárólag az egyetemisták számára elérhető: a szülői beleegyező nyilatkozat esetén 15 év felett már lehetőség nyílik diákmunkát vállalni, a tizenhatodik életév betöltéséig kizárólag nyári időszakban, nappali és délutáni műszakokban. Az éjszakai munkákra és a túlórára a törvényi szabályzásoknak megfelelően kizárólag 18 év feletti diákok alkalmazhatóak. Bár számos munkáltatónál a nagykorúság előfeltétel, egyre többen alkalmazzák a lelkes középiskolásokat; jellemzően a nyári szezonban a turisztikai szegmensben jelent meghatározó segítséget a fiatal munkaerő.

A munkavállaláshoz a jelentkezőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vonatkozó felületein (a vonatkozó nyomtatvány kitöltése után, amennyiben még nem rendelkeznek azzal) ingyenesen igényelhető adókártyára, illetve adóazonosító jelre és a nappali tagozatos jogviszonyról szóló igazolásra lesz szükségük (valamint 18 év alatti diákok esetében természetesen a szülői hozzájárulásra). Az adóazonosító jel és a jogviszony igazolását követően nincs más teendő, mint regisztrálni a diákszövetkezetek egyikénél, és kiválasztani a megfelelő munkát!

Jobban járnak az iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállaló diákok

A diákmunka egyik legnagyobb előnye, hogy kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak rá a hagyományos munkaviszonnyal szemben. Míg diákmunka kapcsán mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, utóbbi esetében a megszerzett jövedelmet terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék is, amely így a foglalkoztatott diák zsebében marad. Iskolaszövetkezet tagjaként a diáknak a jövedelme után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie, míg munkaviszony esetén biztosítási jogviszony jön létre és társadalombiztosítási járulék fizetése kötelező.

A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatása a munkáltatók részéről is előnyösebb a munkaviszonyos foglalkoztatáshoz képest. Munkaviszony esetén a diákkal kapcsolatban a munkáltatót (a 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonása mellett) további 15,5% szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melyek a diákmunka esetén nem merülnek fel.

Jövő év január 1-jétől még tovább csökkennek a diákok adóterhei, ettől az időponttól vehető igénybe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye. A kedvezményt a 25. életévét be nem töltött magánszemélyek vehetik igénybe, többek között a bérnek minősülő jövedelmük után, így diákmunka esetén akár a jövedelem teljes összege mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezmény felső határa a KSH által az előző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely 2021-ben 433.700 Ft. Így a 25 év alatti diákok a diákmunka után akár havi 65 ezer forintos személyi jövedelemadó megfizetése alól is mentesülhetnek jövőre.

A fentieket egy gyakorlati példán keresztül is szemléltetjük: egy három hónapos nyári műszak esetén 1.500 forintos bruttó órabérrel és nyolcórás munkanappal számolva (belekalkulálva az esetleges szabadságokat is) a hagyományos foglalkoztatáshoz képest a diák munkavállaló szeptemberben jelenleg akár 100 ezer forinttal nagyobb keretből tud gazdálkodni! Ráadásul mivel a vonatkozó adó befizetéséről a diák intézménye gondoskodik, így a tanulóknak a sokszor nehézkes adminisztrációval sem szükséges foglalkozniuk, mivel az őket foglalkoztató diákszövetkezet automatikusan elintézi ezt helyettük. Az iskolaszövetkezet havi adatszolgáltatása alapján pedig az Adóhatóság automatikusan elkészíti a diák évvégi személyi jövedelemadó bevallását, amelyet (amennyiben más forrású jövedelme nem keletkezett az adóévben) csak át kell nézni és jóvá kell hagyni.

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

Munkáltatói felmondás határozatlan idejű munkaviszony esetén

Általános szabály, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, amennyiben az megfelelően (valós, világos és okszerű) indokolva van. Önmagában azonban az iparági okok, vagy például a megrendelések kiesése nem mentesít a foglalkoztatási kötelezettség alól. Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy az ne járjon a munkaviszony megszüntetésével. Erre többféle megoldás is létezik: ilyen például az otthoni munkavégzés (home office), vagy távolléti díj állásidőre történő fizetése. Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azt is fontos kiemelni, hogy egy járványügyi intézkedés önmagában nem lehet a munkaviszony munkáltatói felmondásának indoka, mivel az nem függ össze a munkavállaló magatartásával, képességeivel vagy egészségi alkalmasságával, illetve a munkáltató működésével. A rendkívüli intézkedések következtében azonban a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért eredményezhet mentesülést. Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása, stb.) a munkáltató anyagi helyzetét olyan mértékben rendítik meg, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani a tartós foglalkoztatást, a felmondás indokaként alappal lehet hivatkozni azokra a koronavírus okozta gazdasági hatásokra, amelyek átszervezéshez és/vagy munkakör(ök) megszüntetéséhez vezetnek. A fenti indokok vonatkozásában egy esetleges jogvitában a felmondást megtámadó munkavállaló – a bírósági joggyakorlatnak megfelelően – nem hivatkozhat arra, hogy az átszervezés célszerűtlen, gazdaságtalan volt, mert ezeket az indokokat a bíróság nem vizsgálja.

Munkáltatói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt megfelelő indoklással ellátott felmondással többek között akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik valamilyen elháríthatatlan külső ok következtében. Ennek a kitételnek a munkáltatót érintő – de tágan nem értelmezhető – vis maior helyzetek felelnek meg, vagyis amelyekre a munkáltatónak semmilyen ráhatása, befolyása nincs. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a koronavírus miatt elrendelt intézkedések az adott eset összes körülményének vizsgálatától és annak eredményétől függően vis maior tényállásnak minősülhetnek. Mindemelett fontos megemlíteni, hogy a fenti munkáltatói felmondások esetében a munkavállalót a felmondási időre járó bér és – 3 évet meghaladó munkaviszony esetén – végkielégítés illeti meg.

Munkáltatói felmondás azonnali hatállyal

Megfelelő indoklással ellátott felmondás mellett a munkáltató azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Egyrészt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azonban mivel ezek a felmondási esetek a munkavállaló magatartásával kapcsolatosak, azok a hátrányos gazdasági hatások, amelyeket a koronavírus miatt elrendelt kormányzati intézkedések a munkáltatónak okoznak, nem szolgáltathatnak alapot az azonnali hatályú felmondáshoz. A munkáltató ugyanakkor a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti, ebben az esetben azonban a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Csoportos létszámcsökkentés

Amennyiben a munkaviszony megszüntetése több munkavállalót érint, a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munka törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezéseire is. Ha ugyanis a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott számú munkaviszonyt tervez megszüntetni, köteles tárgyalásokat folytatni az üzemi tanáccsal a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjáról, eszközéről, elveiről, a következményeinek enyhítését célzó eszközökről, valamint az érintett munkavállalók számának lehetséges csökkentéséről, és a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli mind az üzemi tanács, mind pedig az állami foglalkoztatási szerv felé.

Munkaviszony „felfüggesztése”

Ha a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem szünteti meg a munkaviszonyt, a vis maior következtében a munkaviszony lényegében „felfüggesztésre kerül”. A vis maior helyzet miatt a munkáltató nem köteles eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállalót nem terheli a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség, és természetesen nem illeti meg az alapbére. Ezt a helyzetet célszerű az egyértelműség kedvéért írásban is rögzíteni. A munkáltató azonban ilyen esetben is dönthet úgy, hogy – elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében – a korábbi munkabért vagy annak egy részét folyósítja a dolgozónak; mindezt annak érdekében, hogy a járvány okozta válság megszűnését követően minél előbb folytatni tudja normál működését. Ehhez azonban mindenképpen megállapodás szükséges, mivel a munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme Több uniós tagállam hozott olyan intézkedéseket, hogy ilyen esetre akkor is jár a munkanélküli segély, ha a munkaviszony nem szűnt meg.