A munkahelyi kultúra tényleg ennyire fontos?

A vállalati kultúra ma már az egyik legmeghatározóbb tényező a toborzás során. A munkavállalók olyan környezetet keresnek, ahol értékelik az ötleteiket, partnerként kezelik őket, és ahol a vezetők hitelesen kommunikálnak. Egy barátságos, támogató közeg növeli a lojalitást, csökkenti a fluktuációt és sokkal erősebb érzelmi kötődést alakít ki, mint bármilyen bónuszrendszer. Az olyan munkaerőközvetítés területén működő cégek, mint az IDBC is, tudatosan építenek erre: számukra nemcsak az a fontos, hogy megtalálják a szakmailag megfelelő jelöltet, hanem az is, hogy az új munkahely valóban illeszkedjen az egyénhez.

Mennyit számít a fejlődési lehetőség?

A modern munkavállalók a legtöbb esetben már nemcsak egy állást keresnek, hanem karrierutat is. Így a toborzás sikerét ma már az is meghatározza, hogy a cég milyen fejlődési lehetőségeket kínál. Ez lehet képzés, mentorálás vagy akár részvétel egy innovatív projektekben. Az a munkahely, ahol a dolgozók látják a szakmai előrelépés lehetőségét, sokkal könnyebben megtartja a tehetségeket. A hosszú távú elköteleződés kulcsa lehet, ha a cég nemcsak alkalmazottként tekint a munkavállalóra, de a fejlődését is segíti.

A rugalmasság újraírja a játékszabályokat?

A pandémia óta a rugalmas munkavégzés már alapelvárásnak számít. A home office, a hibrid modellek és a rugalmas munkaidő nemcsak a munka–magánélet egyensúlyt segítik, hanem a toborzás sikerességét is növelik. A munkaerő közvetítés során a rugalmas lehetőségek említése gyakran döntő érv a jelöltek számára. Egy vállalat, amely nyitott az egyéni igényekre, sokkal hitelesebb és emberközelibb képet mutat magáról, ez pedig komoly versenyelőnyt jelent.

Hogyan épül a bizalom a toborzás során?

A vonzó munkahely ismérve a bizalom. Az állásinterjún kapott benyomás, az őszinte kommunikáció és az átlátható folyamatok mind-mind azt üzenik a jelöltnek, hogy a cég megbízható partner lesz. A munkaerő közvetítés itt kap különösen nagy szerepet: a közvetítő nemcsak a szakmai illeszkedést méri fel, de azt is, hogy az adott munkakörnyezet valóban passzol-e a jelölt személyiségéhez. A sikeres toborzás tehát nem az interjúval, hanem a bizalomépítéssel kezdődik.

Általánosságban elmondható, hogy a modern munkahely már nemcsak az a lényeg, hogy „mennyit fizet”, de az is, hogy mit ad emberileg. Egy támogató közeg, a fejlődési lehetőségek és a rugalmasság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók ne csak dolgozzanak, hanem jól is érezzék magukat.

A vállalat törekvéseit idén a Munkahelyeink.hu-n keresztül a Penny jelenlegi és korábbi munkavállalói is elismerték: a diszkontlánc a munkatársi visszajelzések alapján a Top Employers Hungary listán a kiskereskedelmi szektorban az első, a teljes rangsorban a 4. helyen végzett.

A felmérés megmutatta, hogy a munkavállalók különösen elégedettek a vállalat vezetésével és a cég belső működésével: a Menedzsment területén 4,43-as, a Folyamatok és cégérték kategóriában pedig 4,45-ös értékelést adtak. Ezenkívül a diszkontlánc NPS (Net Promoter Score) mutatója is kiemelkedő eredményt ért el, hiszen a PENNY munkatársak 86%-a ajánlaná a vállalatot ismerőseiknek – teszik hozzá.

Így alakul országszerte a PENNY üzletek nyitva tartása:

• Meghosszabbított nyitva tartás december 19-én, 20-án, 21-én és 23-án: zárás minden üzletben 21:00 órakor,
• December 22-én: szokásos vasárnapi nyitva tartás,
• December 24-én, kedden 12:00 órától zárva,
• December 25-én és 26-án zárva,
• December 27. és 30. között a megszokott nyitva tartási rend szerint várják a vásárlókat,
• December 31-én, kedden 14:00 óráig tartanak nyitva,
• Január 1-én, szerdán zárva,
• Január 2-től a megszokott nyitva tartás folytatódik.

A járvány alatt a magyarok csaknem 40 százaléka belekóstolt az otthoni munkába, negyedük pedig rendszeres home office dolgozóvá vált. A home office a munkavállalók számára elsősorban rugalmasságot jelent, ami egyebek mellett egészen új, felszabadultabb, de legalábbis kényelmesebb ügyintézési szokásokban is megmutatkozik, hiszen végre nem kell alkalmazkodni a szolgáltatók, hivatalok merev ügyfélfogadási idejéhez – derül ki a Comnica országos, reprezentatív kutatásából, amely a magyarok ügyintézési szokásait és a cégek, márkák kommunikációs gyakorlatát vizsgálta.

Ezt a változást jól jelzi, hogy az otthonról végzett munka közben a megkérdezettek 70 százaléka végre el tudott intézni olyan ügyeket, amelyekre korábban csak a munkaidő előtt vagy után volt lehetősége. Nincsenek kevesen, akik még ennél is tovább mentek: tízből három home office-os dolgozó még az elhúzódó online meetingek alatt is el szokott intézni ezt-azt. Ez egyrészt fejlett multitasking-képességet mutat, másrészt sokat elárul az ilyen értekezletek hatékonyságáról is…

„A járvány miatti lezárások tavalyi kezdetekor szinte mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy home office-ban sokkal többet dolgozunk, mint az irodában. Ennek az volt az oka, hogy a szinte folyamatos online jelenlétben, nem mellesleg az egyes ágazatokon végigsöprő elbocsátási hullám hatására, a munkavállalók úgy érezték, demonstrálniuk kell a jelenlétüket: itt vagyok, jelen vagyok, dolgozom. Mindemellett persze valószínűleg a vezetők részéről is mutatkozott egyfajta ellenőrzési kényszer” – mondja Pápai Bernadett, a Comnica HR-vezetői posztját is betöltő szakértő.

„Később, ahogy megszoktuk az új működést, egyre bátrabban engedtük meg magunknak azt, amit a hagyományos 8 órás irodai jelenlét alatt is, vagyis a pihenőidők, ügyintézések közbeiktatását. A fontos változás itt abban áll, hogy sok esetben már nem kell kiszaladni az ügyintézéshez, hiszen egyre több cég és hivatal szolgáltatása lett online is elérhető.”

A járványhelyzetben terjedő új technológiák is ösztönzik a „home office-os” ügyintézést

Az, hogy az otthonról dolgozók ilyen lelkesen rákaptak a munka közbeni spontán ügyintézésre, nem kis részben annak köszönhető, hogy egyre több cég kínál távolról, mégis személyesen, például videóhívással igénybe vehető szolgáltatásokat. Az új technológia robbanásszerű elterjedésében a járványidőszak volt a fordulópont: a két évvel ezelőtti 1 százalékos arány után 2021-ben már szinte minden tizedik magyarnak volt rendszeresen dolga videós ügyintézéssel. A többség számlanyitásra, biztosításkötésre vagy más pénzügyi szolgáltatás megvásárlására használta ezt a megoldást, és amint azt az alábbi grafikon is mutatja, erről a jövőben sem mondana le.

Ha a home office intézménye, akár hibrid formában is, velünk marad, valószínűleg számíthatunk rá, hogy a távoli ügyintézési csatornák is egyre népszerűbbek lesznek. Azaz vélhetően több munkavállaló fog majd a hosszú, zsibbasztó online meetingek közben átruccanni bankja vagy biztosítója oldalára, hogy egy videóhívással gyorsan elintézze ügyeit.

Mi lesz tehát a home office-szal?

„Sokaknak annyira bevált a home office, hogy a legszívesebben többé be sem mennének az irodába, hiszen hatékonyabban tudnak dolgozni, és az utazási időt is megspórolják. Másoknak viszont végképp elegük lett abból, hogy az otthonuk a munkahelyük is. Mindkét nézőpont érthető, így a legtöbb cég valószínűleg a hibrid felállás mellett dönt” – mondja Pápai Bernadett.

„Személyes találkozás nélkül ugyanis nehéz egyben tartani egy szervezet szociális hálóját, hiszen ekkor a csapat szinte úgy működik, mintha szabadúszók csoportja lenne, akiket azon túl, hogy egy-egy projekten közösen dolgoznak, más nem is köt össze. Célszerű tehát bejárós napokat is rögzíteni, ám ennek értelmet is kell adni, vagyis érdemes ide szervezni a személyes jelenlétet igénylő meetingeket és a közösségi élményeket, azaz a közös reggeliket, sütizéseket, stb. Ahhoz, hogy ez a hibrid rendszer jól működjön, továbbra is szükség van a bizalomra, valamint a munka menetének újrastrukturálására, folyamatos finomhangolására.”

A home office és az ügyintézés kapcsolatát is vizsgáló országos kutatás teljes terjedelmében itt érhető el: comnica.hu/kutatas2021

Fotó: May Gaulthier, Unsplash

Pár hét telt el az újrakezdés óta, de már egyértelműen körvonalazódnak a karantén és az otthoni munkavégzés hatásai. „Az eredetileg 2-3 hétig tervezett karanténidőszak végül több mint 3 hónapig tartott, emiatt drasztikusan megváltozott az irodai dolgozók napi rutinja. Az időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya felborult, a dolgozók többsége ugyanis nehezen tudta megoldani, hogy elkülönüljön a családtól, amíg dolgozik. A munkaidőnek nem volt határozott kezdete és vége, gyakorivá váltak az este 7 órakor kezdődő megbeszélések is, miközben szinte mindenkire többlet feladat hárult. Villámgyorsan kellett új folyamatokat létrehozni, hirtelen rengeteg új és váratlan helyzet adódott, ami miatt mérlegelni, átszervezni kellett és mindezt távolról is egy csapatként kellett megoldani” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

„A munkából jövő kihívásokon felül pedig még számtalan helyről jött a nyomás, hogy a karanténidőszak hatékony eltöltéséhez próbáljunk ki érdekes hobbikat, edzésprogramokat, tanuljunk új nyelveket vagy akár süssünk minden nap friss kenyeret. Egyszerre akartuk tehát bizonyítani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is tökéletes szülők, ideális kollégák, profi sportolók és persze pékek vagyunk. A kezdeti időszak felfokozott hangulatában a munkában és magánéletben is felerősödött a munkavállalókban egyfajta teljesítménykényszer, ami  bár rövid távon segítette a vírus miatt kialakult új helyzet feldolgozását, elfogadását, hosszú távon azonban ez semmiképpen nem fenntartható, könnyen kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet a szakember a karanténidőszak „mellékhatásaira”.

Kisebb fordulatszám a fenntartható hatékonysághoz

A munkavállalók a legtöbb helyen sikeresen alkalmazkodtak a rendkívüli időszakhoz, mára azonban világossá vált, hogy a vírus és az új munkarend még sokáig kíséri a mindennapokat. A következő időszakra ezért a K&H összegyűjtött öt tippet, amire javasolt odafigyelni, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a hatékonyságunk a munkában és a családi életben egyaránt.

1. Legyen az otthon újra az a hely, ahol kikapcsolódunk és feltöltődünk.

Szabjunk ismét keretet a munkaidőnek a rendszertelen műszakok helyett: ha a munkával foglalkozunk, igyekezzünk arra teljesen koncentrálni, előtte és utána pedig már a családra, önmagunkra szánjunk időt. A minőségi, családi együttlét és a feltöltődés alapjaiban fogja megváltoztatni a munkához való hozzáállásunkat és a hatékonyságunkat.

2. Ideje priorizálni!

A karantén ideje alatt sok mindenbe belekezdtünk, most viszont érdemes prioritásokat felállítani és minimalizálni a túlzott vagy irreális elvárásokat önmagunkkal, a családunkkal és a kollégáinkkal szemben.

3. Törekedjünk a minőségre!

Feladatvégzéskor a gyorsasággal szemben a minőségre törekedjünk. Ahogy visszakapcsolunk a normál tempóra, a feladatok mennyisége is megváltozik, de így akár még hatékonyabban végezhetjük a munkánkat. Minél jobban tudjuk ugyanis megoldani a ránk bízott feladatokat, annál inkább nő az elégedettség vezetői és dolgozói oldalról is, miközben csökkenthetjük a stresszt és a bizonytalanság érzését.

4. Nem muszáj mindent egy napba belesűríteni.

Ahogyan a karanténidőszak előtt is jutott idő arra, hogy munka mellett izgalmas programokkal szórakoztassuk a gyerekeket, úgy ebben az új helyzetben is kialakíthatunk egy rendszerezett heti rutint. Legyen meg a helye és ideje a munkavégzésnek, a sütésnek, a nagybevásárlásnak és a játéknak.

5. Munka után időnként legyünk offline!

A home office szinte egyenlő azzal, hogy mindig online és elérhetők vagyunk, így folyamatosan kitesszük magunkat az új ingereknek, feladatoknak, kihívásoknak. Ez a nyomás azonban könnyen csökkenthető: szabadidőnkben merjünk offline lenni, kapcsoljuk ki időnként a készülékeinket. Már fél óra csendnek is érezni fogjuk a hatását telefoncsörgés és üzenetjelző hangok nélkül, miközben nem fogunk semmiről sem lemaradni.