A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint a tagállamok munkaerőpiacai továbbra is jellemzően feszesnek tekinthetők. A foglalkoztatási ráta viszonylag stabil az európai gazdaságokban, illetve Japánban a bevezetett munkahelymegtartó programoknak köszönhetően. A feszes munkaerőpiacok hatására az elmúlt két évtized legalacsonyabb szintjére csökkentek a munkanélküliségi ráták az OECD tagállamaiban, amihez az üres álláshelyek szokatlanul magas aránya párosult.

Az OECD által feltüntetett adatok szerint a tavaly az utolsó negyedévben 3,8%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami a 12. legalacsonyabb mutatónak számít azon 34 OECD-tagállam körében, amelyekkel kapcsolatban munkanélküliségi adatokat közölt a kiadvány. A hazai ráta így az 5,4%-os OECD-átlaghoz képest alacsonyabb értéket mutat.

A jelentés szerint a munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága. Magyarországon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2021-ben 9,7 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától, ami valamivel jobb érték, mint az OECD átlaga (10,5 százalékpont). A két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség hazai mértéke a 2011-ben mérthez képest alig, csupán 0,7 százalékponttal csökkent, miközben az OECD esetében az átlag mutató 2021-ben több mint 2 százalékponttal javult a 2011-es szinthez képest.

További részletek a Portfolio összefoglalójában.

Javult a munkaerőpiaci helyzet, legalábbis a járvány legsúlyosabb, 2020 közepét jellemző időszakához képest, amikor a munkanélküliségi ráta 4,5-5 százalékos volt: ehhez képest 2021 végére 4 százalék alá került a ráta. A fiatalok táborában is kedvezőbb lett a helyzet, a múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt, szemben a 2020 harmadik negyedévében mért 12,7, illetve 5,6 százalékos mutatóval. Bár a hivatalos statisztikák a munkaerőpiaci helyzet erősödését mutatják, a javulás miatt újra előkerül a járvány előtt már láthatóvá vált probléma, azaz egyes szektorokban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiányos helyzet alakult ki, sok posztra nincs elég alkalmazott. Ennek ellenére azért még nem lefutott meccs a munkakeresés, mert a meghirdetett pozíciókra nem mindig alkalmasak a jelentkezők.

Könnyű vagy nehéz?

A K&H ifjúsági indexéhez az idei első negyedévben készült reprezentatív felmérés eredményei szerint a 20-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka gondolja úgy, hogy gyorsan, azaz könnyen találna magának új állást. Ez 2020 eleje óta a legjobb eredmény. Igaz, a járvány előtt, például 2019 végén ugyancsak 36 százalékos volt az arányuk, de volt ennél magasabb szint is: 2018 harmadik negyedévében az érintett fiatalok 43 százaléka látta könnyűnek az álláskeresést. A mostani kutatás azonban rávilágít arra is, hogy a fiatalok 11 százaléka pesszimista, azaz úgy véli, nagyon nehezen találna másik állást.

Külföldön vagy itthon?

Ezzel párhuzamosan csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya. A felmérés szerint a dolgozók fiatalok 34 százaléka, vagyis harmada azt tervezi, hogy legalább egy időre másik országban teszi próbára magát. Hasonlóan magas arányra a felmérés közel 10 éves történetében csak néhány alkalommal – többek között 2013-ban, 2017 elején – volt példa. Ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka lényegében teljesen kizártnak tartja, hogy külföldön próbáljon szerencsét.