Ez a javulás 10 hónapja a legmagasabb, az iparban és az építőiparban érzékelhető pozitív változásoknak köszönhető, míg a kereskedelmi szektorban enyhe romlás tapasztalható. Az ipari szektorban a rendelésállomány és a termelési kilátások javultak, az építőiparban a rendelésállomány értékelése nőtt, de a foglalkoztatási várakozások óvatosabbá váltak. A kereskedelemben a készletek növekedése és az üzletmenettel való elégedettség csökkenése ellenére a jövőbeli megrendelések iránti optimizmus nőtt. A szolgáltatási szektorban az üzletmenet javult, bár a foglalkoztatási tervek és forgalmi várakozások romlottak.

A foglalkoztatási hajlandóság nem mutatott jelentős változást, az iparban és az üzleti szolgáltatások területén az optimisták, míg az építőiparban a pesszimisták vannak többségben. Az áremelési tervek általánosságban csökkentek, különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban.

A fogyasztói bizalom továbbra is javuló tendenciát mutat, a lakosság a gazdaság és saját pénzügyi helyzetét is kedvezőbben ítéli meg, noha a következő 12 hónapra vonatkozóan a pénzügyi kilátások nem változtak. Az inflációs várakozások nőttek, és a munkanélküliség várható növekedése kapcsán is romlott a helyzetkép, állapította meg a GKI elemzése.

Forrás: Portfolio.hu

A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzések kulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van.

A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé, elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben.

A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.

A publikáció¹ szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.

„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára” – magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.

„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva.”

Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint „Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat.”

1.A fiatalság munkájának jövője, Stijn Broecke és Veerle Miranda, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szenior közgazdászai, a „Beszélgetések a jövőről” című kiadványban: „A munka jövője most kezdődik el”, Capgemini Kutatóintézet.

Azzal, hogy az álláskeresés mennyire összetett, komoly odafigyelést igénylő folyamat, az ember általában akkor szembesül, amikor elveszíti munkáját. Sokan ekkor döbbennek rá, hogy a megfelelő hirdetések megtalálása és maga a jelentkezés csupán részfeladatok. Tájékozódni kell a munkanélkülivé válást követően a pénzbeli juttatásokról, önéletrajzot, motivációs levelet kell írni, állásajánlat-figyelőket beállítani, feliratkozni hírlevelekre, regisztrálni álláskeresői adatbázisba. A jelentkezést követően fel kell készülni az interjúkra, informálódni kell, hogy mekkora bért lehet kérni. A Profession.hu eddig is segítette cikkekkel, videókkal, tanácsokkal, kalkulátorokkal és sablonokkal az álláskeresőket, de a részletek megismeréséhez megfelelő felhasználói tudásra, időre és kitartásra is szükség volt. Az új Álláskeresési térkép célja, hogy minden praktikus tudást egy helyen gyűjtsön össze, és az egyes lépéseken közérthetően vezesse keresztül a munkakeresőket.

Nehéz idők

A kijárási korlátozások idején fele annyi állásra jutott ugyanannyi jelentkezés a Profession.hu rendszerében, mint tavaly ilyenkor. A koronavírus-válság miatt hivatalosan Magyarországon összesen 116 ezren veszítették el a munkájukat márciusban és áprilisban – mutatnak rá a KSH friss statisztikái. Ezzel a munkanélküliségi ráta 6 százalék fölé emelkedett a válság előtti 3,5 százalékról. A mutató utoljára 2016 elején volt ilyen magas. Ugyanakkor még lehet ennél is rosszabb a helyzet, miután egyes elemzők úgy vélik, hogy 2021 első negyedévére az állás nélküliek aránya 7 százalékra kúszhat fel. Ez azt jelentené, hogy egy év alatt 170 ezer fővel növekedne a hazai munkanélküliek száma.

Egy összetettebb megoldásra volt szükség

„Magyarország népszerű, több évtizede működő állásportáljaként első kézből értesültünk az elbocsátásokról, a munkavállalók és munkaadók egyaránt nehéz helyzetéről. A mélyponton az álláshirdetések száma 70-80 százalékos csökkenést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest. Válaszként először az egészségügyi és önkéntes munkákat hirdetők számára tettük ingyenessé a szolgáltatásunkat, majd Mentőöv néven külön szolgáltatást hoztunk létre azon álláskeresők részére, akik egyik napról a másikra vesztették el az állásukat” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.

„Személyes ügynek tekintjük, hogy mindenki számára segítsünk a neki leginkább legmegfelelőbb állás elnyerésében, ezért dolgoztuk ki az álláskeresési térképet, amely úgy segít összekapcsolni a megnövekedett keresletet a kínálattal, hogy közben lépésről-lépésre vezeti át a munkakeresőket a sikeres elhelyezkedéshez vezető állomásokon. Ez mindenki számára egy lelkileg is megterhelő időszak. Éreztük, hogy a praktikus tudás átadása mellett erre a személyes síkra is figyelnünk kell. Ezért segítünk az új eszköz egy dedikált verziójával a Máltai Szeretetszolgálat szakembereinek” – tette hozzá.

Együttműködésben a Máltai Szeretetszolgálattal

A civil szervezetet sokan a hátrányos helyzetűeket segítő kezdeményezéseiről ismerik, pedig komoly szerepet vállalnak a munkanélkülivé vált dolgozók támogatásában is. A Máltai Szeretetszolgálat jelenleg az egyetlen olyan civil alapokon működő szervezet Magyarországon, amely most is futó három programjával több mint 9 ezer álláskeresőt segít aktívan.

A Máltai Szeretetszolgálat számára az elmúlt időszakban az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy a hozzájuk beérkező álláskeresők száma ezres nagyságrenddel megnövekedett, és nem tudnak mindenkinek személyesen segíteni. Számos személyes folyamatukat áthelyezték ők is az online térbe, és ehhez a támogatáshoz tudják mostantól felhasználni az álláskeresési térképet. A Profession.hu oldaláról érkező munkakeresőknek pedig ezzel párhuzamosan lehetősége nyílik, hogy munkaerőpiaci tanácsadást kérjenek a szervezet szakembereitől.

Visszatérés a munkába

A korlátozások enyhítésével lassan visszatérhet az élet a régi kerékvágásba, a munkájukat elvesztők pedig gyorsabban találhatnak új munkát az álláskeresési térkép által megkönnyített folyamatnak köszönhetően. A munkáltatókat egy ingyenes visszatérési kézikönyvvel segíti az állásportál a biztonságos újrainduláshoz.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.