Hol kezdjük a keresést, ha betelt a pohár és mennyire használjuk az állásportálokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ. A több mint 1000 kitöltő részvételével készült kutatásból izgalmas adatok derültek ki.

Szemünk a pályán

Megdöbbentő, de a válaszok tanúsága szerint téves a feltételezés, hogy már csak akkor nézelődünk az ajánlatok között, ha aktív álláskeresők vagyunk. A kutatásban részt vevők közel 52 százaléka ugyanis akkor is folyamatosan böngészi az állásajánlatokat, ha éppen nem gondolkodik a váltáson. Mindez az egyre kényelmesebb online megoldásoknak, valamint a magyar munkaerőpiac sajátosságainak is köszönhető. Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben, hiszen az élethosszig tartó állás fogalma a váltásra való hajlandóság növekedésével eltűnni látszik. Amennyiben egy munkavállalót bármilyen módon is foglalkoztatja a váltás gondolata, akkor nézelődni kezd. Sőt, sokan már akkor is, ha elégedettek a munkahelyükkel, méghozzá azért, mert tisztában szeretnének lenni a piaci értékükkel.

Talán annak is köszönhető, hogy sokan folyamatosan a piacon tartják szemüket, hogy rengeteg, akár személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre az online felületeken. Ezzel párhuzamosan persze a munkaadók is folyamatosan pásztázzák a kínálatot, és rendszeresen keresik meg az ígéretesnek tűnő munkavállalókat ajánlataikkal. Kereslet és kínálat talál egymásra tehát, hiszen a megkeresett munkavállalók tájékozottságuknak köszönhetően az esetek többségében tisztában vannak azzal, mennyit érnek, ebből kifolyólag pedig el tudják dönteni, hogy mérlegeljék-e az ajánlatot.

Hódítanak az internetes állásportálok

A felmérésből az is kiderül, hogy álláskereséskor a legnépszerűbb felületek az online állásportálok lettek. A kitöltők közel 96 százaléka az online állásportálokra szavaz, mindössze 2 százalék az, aki fejvadász segítségét veszi igénybe. A válaszadók 69 százaléka feliratkozott valamelyik álláskereső portál hírlevelére, így azt is elmondható, hogy a kutatásban részt vevők nagy része napi szinten értesül lehetőségeiről.

20 másodperc alatt dől el minden

Köztudott az is, hogy napjainkban már nem elég egy telegépelt fehér lapot benyújtanunk önéletrajzként. Egy jobb állásra a mai napig számtalan jelentkezés érkezik, és kutatások bizonyítják, hogy egy nagy volumenű kiválasztási folyamatban egy HR-szakember átlagosan 20 másodperc alatt dönti el, esélyt ad-e a jelentkezőnek vagy sem. Éppen ezért a jó CV kitűnik a tömegből, ha szépen szerkesztett, lényegre törő és olyan kvalitásokkal rendelkezik, melyeken azonnal megakad az azt olvasó HR-es szeme. Természetesen nem kell azonnal grafikust fogadnunk, mert az interneten is számtalan szerkeszthető sablon áll rendelkezésre. Ezt választotta a kitöltők többsége is, 45 százalékuk online elérhető mintákat keres és közel 9 százalékuk veszi igénybe szakértő segítségét.

Kijelenthetjük tehát, hogy az állásportálok, melyek minden eddiginél könnyebbé teszik a munkaerőpiac saját szempontjaink szerinti radarozását, egyúttal a munkavállalói szokások megváltozásához is vezettek: eddig soha nem látott szintre emelték a munkaerőpiaci (ön)tudatosság szintjét.

A Workaniáról

A Workania.hu a közel ötezer aktuális álláshirdetésével Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb állásportálja. Több mint 12 éves tapasztalattal és finn anyavállalatának köszönhetően nemzetközi háttérrel rendelkezik. A legkorszerűbb technológiai fejlesztéseket ötvözi az egyszerűséggel, így biztosítva a munkavállalóknak és a munkaadóknak a gyors és eredményes egymásra találást.

A munkaerőhiány hatása

A munkaerőhiány miatt sokan úgy gondolják, hogy munkavállalóként manapság könnyen lehet állást találni. Az álláskeresők azonban nem így látják a helyzetet: a lakosság kétharmada szerint ez egyáltalán nem igaz. Különösen nehéznek találják az elhelyezkedést a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők: körükben ez az arány 71 százalék, míg a diplomával rendelkezők esetében 60 százalék.

Munkakeresési szempontok

Az ELMŰ-ÉMÁSZ online kutatása arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a magyarok számára mik a legfontosabb szempontok munkakereséskor. A stabil állás, a jó csapat és a versenyképes fizetés egyértelmű helyet foglalnak el a toplistán, ezeket követi a munka és a magánélet egyensúlya, a munkahely megközelíthetősége, a rugalmas időbeosztás és a távmunka lehetősége, illetve az emberközeli, családbarát vezetőség.

Ugyanakkor érdekes eltérések mutatkoznak a nemek, az egyes korcsoportok és a különböző végzettségek közt. Míg a versenyképes fizetés és a béren felüli juttatások a férfiak több mint felének kiemelten számítanak, addig a nőknek csak 37 százalék említette ezt a top három szempont közt. A rugalmas munkaidő lehetősége inkább női szempontnak mutatkozik, csakúgy, mint a munkahely közelsége a lakóhelyhez.

Így pályázik a magyar

A lakosság saját bevallása szerint az esetek nagy részében csak és kizárólag valós dolgokat ír az önéletrajzába. Csupán az álláskeresők 4 százaléka állítja, hogy némileg kozmetikázza az igazságot egy-egy vonzó pozíció érdekében. A kutatás alapján ezt a férfiak 6 százaléka, míg a nők 2 százaléka teszi meg.

Más a helyzet a motivációs levelekkel. A pályázók harmada ugyanis a legtöbb esetben át sem szokta írni, hanem ugyanazt a szöveget küldi el több jelentkezés mellé.

A fizetési igény mindig kényes kérdés mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Arra a kérdésre, hogy a pályázók szoktak-e jóval magasabb összeget feltüntetni igényként, mint amennyivel valójában elégedettek lennének, csupán 17% válaszolta, hogy rendszeresen. Úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben a 30 év alatti és a diplomás munkakeresők a legbátrabbak, körükben ez az arány már közel 30%.

Mi kell a munkaerő megtartásához?

Ahhoz, hogy egy munkáltató-munkavállaló viszony hosszú távon is sikeresen legyen, mindkét fél számos kritériumnak kell megfeleljen. Ma már nem elég üres hívószavakkal bevonzani a tehetséges munkatársakat, és egy-egy jól kozmetikázott önéletrajzzal sem lehet messzire jutni. Azonban, ha a két fél kölcsönösen elégedett, akár a 30-40 éves jubileum sem kizárt! Az ELMŰ-ÉMÁSZ kutatása szerint ugyanis nemtől, kortól és végzettségtől függetlenül a munkavállalók több mint 70 százalék a el tudja képzelni, hogy ugyanannál a cégnél dolgozzon egészen a nyugdíjba vonulásig.

*A felmérés 1008 fő megkérdezésével készült, a 18 év feletti magyar internethasználó lakosság körében 2019 januárjában, a 18 év feletti magyar lakosságra súlyozva.