2023.12.29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.

Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. „A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani” – fűzte hozzá Gáspár Gergely.

Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi -, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására. „Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttműködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója.

Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie. „A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését” – nyilatkozta a szakértő.

A rendelet és így a változások 2024. január 1-jén léptek hatályba.

A munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, ebből az egyik legfontosabb, hogy a kölcsönbe vevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, azokat helyettük a munkaerő-kölcsönző viseli. Emellett a 2012 óta hatályos Munka Törvénykönyve nem védi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalót, miután a kölcsönbeadót tekinti munkáltatónak, aki a munkavállalót bármikor indoklás nélkül elbocsáthatja. Amennyiben tehát a kölcsönzés megszűnik, a kölcsönbeadó egyedül erre a körülményre hivatkozva megszüntetheti a kölcsönözött munkavállalóval fennálló munkaviszonyt. Ugyanakkor épp ez a lehetőség teszi a munkáltatók számára vonzóvá a munkaerő-kölcsönzést: hosszú távon enyhe munkajogi garanciák mellett vehetik igénybe a munkavállalót, miközben bármikor indoklás nélkül elbocsáthatják – emelte ki a szakértő.

Kérdőjelek a bérfeszültség, fluktuáció és kollektív viták körül

Miközben az új szabályozás több szempontból is előnyös lehet a cégek számára, a következményeit tekintve több kérdést is felvet. Hatására egyrészt a harmadik országokból érkező munkaerő alacsonyabb fizetésigénye miatt bérfeszültség alakulhat ki a munkavállalók között dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint. Szintén kérdés a fluktuáció: azokban a szektorokban, ahol eddig is gyakran cserélődtek a munkavállalók, megoldhatja-e a problémát a harmadik országbeli állampolgárok kikölcsönzése, vagy épp ellenkezőleg, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak közötti feszültség miatt inkább növekszik a munkaviszonyban állók távozása. A kölcsönzés intézményének nem megfelelő alkalmazása tehát akár ahhoz is vezethet, hogy a folyamatos munkaerőfelvétel mellett több munkavállaló távozik, mint amennyit kölcsönzött munkavállalókkal helyettesíteni lehet. Az is potenciális feszültségforrás, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte esetlegesen aláássa a kollektív vagy egyéni viták során kialakított konszenzusos megoldásokat. A harmadik országbeli munkaerő ugyanis nyilvánvalóan nem lesz tisztában a hazai munkajogi szabályozás sarokpontjaival, illetve szervezkedés esetén is egyszerűen elküldhető. Ez pedig akár a munkavállalók által kiharcolt, akár a bírói gyakorlat által megteremtett munkakörülmények, munkajogi garanciák kiüresedését hozhatja magával.

Megfelelő alkalmazás esetén a munkaerő-kölcsönzés a munkáltatónak nemcsak segíthet a munkaszervezet költségeinek csökkentésében, hanem nagy rugalmasságot is biztosít. Mindennek a hatékony kihasználásához azonban a munkáltatók részéről szükséges lenne a megfelelő előkészítés, a HR-menedzsment és egyéb tényezők vizsgálata. Ugyanakkor az már most tisztán látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályozása a foglalkoztatók számára előnyösebb helyzetet teremt a munkavállalókkal szemben, akiket nem védenek garanciális rendelkezések – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Így jelenleg mind a munkaerő-kölcsönzők, mind a kölcsönbe vevők a „rendes” munkaviszony esetéhez képest kisebb kockázati tényezővel számolhatnak, ha a kölcsönzött munkaerőt érintő munkáltatói intézkedések jogszerűségének, például a munkaviszony megszüntetésének vizsgálatára kerülne a sor.

Fotó: Christina @ wocintechchat.com/unsplash.com