A költségvetés elemzése

Bármilyen átalakítás vagy változtatás alapját az adatok adják, ebben az esetben a költségvetés elemzése. Csak ennek segítségével vehetjük szemügyre, mire költünk a legtöbbet, mi hozza a legnagyobb bevételt, hol van szükségünk a költségek lefaragására, vagy épp mire kell nagyobb gondot fordítanunk.

A költségvetés elemzésének egyik legalapvetőbb eszköze a bevételek és kiadások számbavétele. Vizsgáljuk meg a bevételeink hosszú távú alakulását! Árulkodó lehet, melyik hónap, vagy épp melyik termékünk, szolgáltatásunk hoz kiugróan magas, vagy épp váratlanul alacsony bevételt. Dönthetünk úgy, hogy a bevételi szempontból leggyengébben teljesítő árukról vagy szolgáltatásokról lemondunk, és inkább a jövedelmezőbbekre koncentrálunk. Vagy épp fordítva: arra koncentrálunk, ahol a legtöbbet kell javítanunk. Ennek eldöntésében a költségvetés elemzése segíthet.

Vegyük számba minden költségünket: az állandókat – például rezsi, adók, munkabér – és a változókat – például marketing, beszerzések – is. Így látni fogjuk, mire megy el a legtöbb pénz, a bevételek arányában pedig dönthetünk ezek módosításáról.

Gyűjtsünk továbbá tartalékot a váratlan költségek fedezésére! A legcélravezetőbb, ha eredménykimutatást készítünk, és ez alapján vágunk bele a változtatásokba! A cél, hogy a bevételeink és kiadásaink egyensúlyban legyenek, a jövőnk pedig a váratlan helyzetek esetén is tervezhető legyen és előre kiszámíthatóan alakuljon!

Készítsünk költségstruktúrát, amely költségeinket az árbevételekhez viszonyítva mutatja be! Ehhez használhatunk online, akár ingyenesen elérhető sablonokat, vagy profi szakemberhez is fordulhatunk. Az egyik legismertebb ilyen sablon az üzletimodell-séma, azaz Business Model Canvas, amely kilenc részben foglalja össze üzletünk legfontosabb elemeit, így tisztán, könnyen elemezhető módon mutatja meg, kik a legfőbb partnereink, melyek a legfontosabb költségeink vagy épp bevételeink.

Hasonlóan bevett eszköznek számít az ún. SMART-módszer, ami a konkrét, mérhető, elérhető, fontos és határidőhöz kötött célokat jelöli. Ha ezek mentén gyűjtjük össze legfontosabb célkitűzéseinket, az szintén segíthet a költséghatékonyság elérésében.

Kedvezmények kiaknázása

Szintén javíthatunk üzletünk költséghatékonyságán, ha kihasználunk minden elérhető kedvezményt és lehetőséget. Üzleti tevékenységünktől függetlenül rengeteg uniós pályázat, zöldítésre és környezetvédelemre felhasználható tender érhető el – csak utána kell járnunk ezeknek, és persze nyitva tartani a szemünket.

Ha üzletünket fenntarthatóbbá tesszük, a jövőbe fektetünk be! Nemcsak ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, de rengeteg kedvezményre is jogosultak lehetünk. Ezek egyike a h-tarifa: a kedvezményes díjszabást itthon 2010-ben vezették be, és a megújuló energiaforrások működtetéséhez vehető igénybe. A h-tarifa egész Magyarország területén elérhető a fűtési időszakban, segítségével pedig rengeteget spórolhatunk!

Adóoptimalizálás

A költségeink csökkentésének egyik kézenfekvő módszere az adóoptimalizálás: vizsgáljuk meg, milyen adókedvezményekre vagyunk jogosultak, éltünk-e minden lehetséges módszerrel az adóalapunk csökkentése érdekében.

Vegyük számba, elérhetőek-e számunkra az olyan adózási formák, mint a KIVA (Kisvállalati Adó), vagy épp a KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója). Az iparűzési adó alapja csökkenthető az anyagköltség, vagy épp a közvetített szolgáltatások elszámolásával. Számtalan munkaadói kedvezmény is elérhető a végzettségtől vagy életkortól függően. Az adóoptimalizálás természetesen nem adóelkerülést jelent, csupán azt, hogy élünk minden legálisan elérhető kedvezménnyel és lehetőséggel.

Energiahatékonyság minden területen

Az energiahatékonyság nem csupán egy divatos, zöld jelszó – a spórolás, a költséghatékonyság egyik legfőbb eszköze is lehet! Vegyük számba, hatékonyan használjuk-e a munkaerőt és a munkaeszközöket, mindenki a munkaköréhez, lehetőségeihez és tapasztalatához leginkább illő munkát végzi-e! Érdemes elemzést végezni, megéri-e befektetni modernebb gépekbe, van-e olyan munkafolyamat, amit digitalizálni vagy egyéb módon optimalizálni lehet.

Mindez olyan, aprónak tűnő változtatásokban is megjelenhet, mint az energiahatékonyabb izzók használata, vagy épp automatikusan fel- és lekapcsoló lámpák használata. Ha ilyen szemmel vesszük végig vállalkozásunk minden részlegét, biztos találunk lehetőséget a működésünk még hatékonyabbá tételéhez.

Dolgozói elégedettség

Ha vállalatunk több embert is foglalkoztat, fontos odafigyelnünk az ő igényeikre is – hiszen munkavállalóink a legfőbb értékeinknek számítanak! A megbecsültség nem pusztán a fizetést jelenti, bár kétségkívül ez járul hozzá leginkább az elégedettségükhöz.

Alakítsunk ki olyan vállalati kultúrát, ahol minden kolléga azt érzi, nemcsak anyagilag, de erkölcsi értelemben is megbecsülik munkáját! Az elégedett dolgozók ugyanis hatékonyabban is végzik munkájukat, így az ő elégedettségük végső soron a költséghatékonyságot is szolgálja. Sőt: ha alacsony a fluktuáció, akkor költségeink is csökkennek, hiszen nem kell áldoznunk az új munkaerő felvételére, az ő betanítására.

Kiszervezési lehetőségek

Azzal is javíthatunk vállalatunk működésén, ha annak bizonyos tevékenységét kiszervezzük. Nem érthetünk mindenhez és nem is kell: sok esetben hatékonyabb, ha egyes folyamatokat más, erre szakosodott profikra bízunk. A leggyakrabban kiszervezett tevékenységek közé tartozik például a marketing, a könyvelés, vagy épp a HR-folyamatok, például az új munkatársak felvétele.

Mint látható, vállalatunk működését több módon is hatékonyabbá tehetjük. Sok esetben az is elég, ha átgondoljuk cégünk működését, optimalizáljuk a folyamatokat, vagy épp élünk olyan, régóta elérhető kedvezményekkel, mint például a H-tarifa.

A munka törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, mind az alapbérre, mind a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.

„Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – emeli ki dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az árfolyamértékhez kötött munkabér is járható út

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja.

A szakember szerint az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait ebben az esetben nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.

Devizaszámlára való utalás esetén a munkavállaló viseli az átváltás költségeit

„Viszonylag egyszerű alternatíva az is, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy devizaalapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a dolgozó alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog” – egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni.

A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti

A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között polgári jogi megállapodás (pl. megbízási szerződés) jön létre, akkor nem kötik őket a munkajogi szabályok, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják – teszik hozzá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Fotó: Ibrahim Boran, Unsplash