Először az Atmedia történetét tekintjük át röviden, megbeszéljük, hogyan nőtt nagyra a bő egy évtizede alapított multimédiás kereskedőház. Fő profiljuk mindmáig a televízió, így először azt a piacot nézzük meg közelebbről: hogyan alakult a piac, a televíziós árak az elmúlt években, hogy állunk a hasonló méretű és fejlettségű piacokhoz képest. Röviden kitérünk az Atmedia többi üzletágára is.

Az idei év bővelkedett kihívásokban, a Covid után jött az orosz-ukrán háború, a felgyorsult infláció, bizonyos területeken (pl. autó) az áruhiány. Milyen lesz az idei év üzleti szempontból, belekalkulálva a karácsonyi szezont is?

Végül természetesen kitérünk a jövő évi fejlesztésekre, a várható kihívásokra, a 2023. év perspektíváira.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A multimédiás kereskedőház, az Atmedia rádiós üzletága évek óta egyedülálló országos lefedettséget biztosít a hirdetőknek, és az idei őszi szezont a fővárosi rádiós hirdetési felületek bővítésével indítja. Az ATV Csoporthoz kapcsolódó, de a Közösségi Rádiózásért Egyesület üzemeltetésében lévő Spirit FM néven a rádió 2019 szeptemberében indult el a médiavállalat első rádiós felületeként. A Spirit FM, mint kereskedelmi rádió tartalmi kínálatában főként közéleti, hír, portré- és kulturális műsorok vannak, valamint a rádióban az ATV-ből is ismert televíziós műsorvezetők és elismert újságírók is hallhatóak.

A Spirit FM sugárzási frekvenciája idén megváltozott, az NMHH ideiglenes kereskedelmi engedélye alapján 2021. május 3. és október 29. között a fővárosi 92,9 frekvencián fogható, amelynek vételkörzetében több mint 3 millió embert él. Májusban megújult a rádió műsorkínálata és a szlogenje – „Nagyváros Hangja”- is, mivel az új frekvencia a korábbinál jóval nagyobb elérésű földi FM-sugárzást biztosít.

A Manna FM a budapesti régió új közösségi rádiójaként 2019 február 5-én a 98.6 frekvencián indult el. A műsorkészítők igényes szórakozást kínálnak mindazon hallgatóknak, akik fontosnak tartják a lelki, szellemi és testi egészségük megtartását, fejlesztését, érdeklődnek környezetük helyi és közösségi eseményei iránt, a zenei kínálatban pedig igényes, alternatív, értéket közvetítő magyar előadókra kíváncsiak. A rádió tulajdonosa a Gospel Közhasznú Alapítvány, amelynek köszönhetően vallásos tematikájú műsorok is megtalálhatóak a kínálatukban. A rádió az analóg frekvenciának köszönhetően akár 2,2 millió embert is elérhet a hagyományos rádión keresztül.

Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője elmondta: „Örülünk a rádiós portfólióbővülésünknek, amely lehetővé teszi, hogy ősztől a budapesti piacon is nagyobb lefedettséget kínáljunk a hirdetőknek. Természetesen a rádiók egyedileg is elérhetőek lesznek, de tapasztalataink szerint a kampányoknál a megrendelők a minél nagyobb hallgatói elérést biztosító csomagajánlatokat részesítik előnyben. Ezért a Spirit FM és a Manna FM a Rádió 1 Budapest és a Best FM Budapest mellett úgynevezett „BUDAPEST CSOMAGBAN” is megrendelhető szeptembertől, és ezt még kiegészíthetik hirdetőink a Fitrádió a budapesti termeivel is.”

Az Atmedia rádiós portfóliójában a fővárost lefedő kibővített kínálat ősztől 4 rádiót tartalmaz majd, amelyek együtt költséghatékonyan érik el a budapesti 15 évnél idősebb  lakosság 35%-át, ugyanakkor a 15-29 éves lakosság esetén az a szám már 60% (Forrás: NMHH Rádió Napló, 2021. 06; BP).

Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a különböző médiatípusokon futó kampányok termékforgalomra gyakorolt hatását. 2020-ban néhány év után a szakemberek ismét az FMCG retail piac szereplőit választották. A televíziós reklámköltések aránya ebben a kategóriában 90% körül van a Kantar által vizsgált listaáras média-mixben.

A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója beszélt:

„Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen mértékben járul hozzá az értékesítés növeléséhez a televíziós kampányok kiegészítése online display jelenléttel vagy rádióval, illetve milyen eredményt produkál mindhárom eszköz együttes használata. Jelen esetben az Impetus Research-el a GFK preferált partnerével dolgoztunk, ugyanazokkal az emberekkel, mint korábban, az élen Bacher Jánossal, csak már önálló cégként végezték el a munkát. A GfK fogyasztói paneljéből nyert értékesítési adatokat használtuk, a Kantar listaáras költésekből az MRSZ adatok segítségével becsültünk net/net-et. Ezúttal 5 szereplő, 3 évnyi adatát vizsgáltuk – 2017-2019 – heti bontásban. A módszertan ugyanaz volt, mint a korábbi években: statisztikai modellt készítettünk.

Az elemzés első lépésében meghatároztuk az 5 vizsgált kereskedelmi lánc átlagos heti net-net költését mindhárom média típusra a vizsgált 3 éves periódusban. Ez alapján a televíziós heti átlagköltés 16,288 millió forint, a display/videó költés 871 000 Ft, a rádió pedig 1,574 millió Ft – innen indulnak az x tengelyek. Az y tengelyen pedig az értékesítés növekedést látjuk, ahol is a kiindulási 100%, az átlagköltéshez tartozó értékesítési volumen. Minden egyéb átlagos szinten rögzítve: a tévés ábra estén a display és a rádióköltés is, a display ábra esetén a tévé és a rádióköltés és így tovább. Vagyis, ha csak adott médiatípuson növeljük a költést, láthatjuk, hogy miként nő az értékesítés az átlagköltéshez tartozó 100%-hoz képest. Mások a nagyságrendek, de a növekvő költés, mindhárom eszközön növekvő értékesítést eredményez. A vizsgált időszakban az egy láncra eső átlagos heti bruttó árbevétel 6 milliárd forint volt a GfK fogyasztói paneljében vizsgált kategóriákban, ennek az 1%-a 60 M Ft. Vagyis minden eszköz szignifikáns árbevétel növekedést és ROI-et eredményez.

Majd megvizsgáltuk, hogy mi történik az értékesítéssel akkor, ha a tévé költést kiegészítjük fél, egy, másfél, illetve kettő 2 M Ft display/videó vagy rádióköltéssel. Azt találtuk, hogy mindkét eszköz tudja fokozni a tévé hatását. A display/videó hirdetések hatása nem igazán függ a tévés költések szintjétől. Alacsony és nagyobb költés mellett is tud növelni, de nem a végtelenségig. A rádió hatása nagymértékben függ a televízióra fordított összegtől. Minél magasabb a televízióra költött összeg, úgy nyílik az olló az egyes görbék között. Erre talán az a magyarázat, hogy a rádió és a televízió nagyjából ugyanazokat éri el, míg az online display/videó és a televízió elérésében jóval kisebb az átfedés. Az Atmediában arra jutottunk, hogy az online display/videó inkább inkrementális reach-et, míg a rádió inkább inkrementális frequency-t ad a tévéhez.

De mi a helyzet akkor, ha mindhárom platformot egyszerre használjuk? Ebben a szektorban még nem általánosan jellemző a 3 médiatípus együttes használata, ezért ezt esettanulmány jelleggel, valós adatokon, egy láncra vonatkozóan tudom csak bemutatni. Az ő tévés görbéjük a kategória átlaga alatt van, de ahhoz nagyon közel. Először megnéztük, hogy egymilliós költésnövelés mit eredményez, úgy, hogy először tettünk fél milliót csak online display-re majd csak rádióra, végül mindkettőre. Ugyanezt megtettük 1 M forintokkal is. Egyértelműen a 3 eszköz együttes használata eredményezte a legmagasabb értékesítési eredményeket.

Végül egy grafikonra pakoltuk a mindhárom eszközt együttes használatát bemutató görbéket, és nagyon érdekes következtetésre jutottunk. Ha megemeljük a tévé költést 3 M Ft-tal, akkor az értékesítés növekedés 1,7%. Ha csak kétmillióval növeljük a tévéköltést, és a maradék egy millió forintot egyenlő arányban elosztjuk a másik két eszköz között, akkor az értékesítés növekedés már 3%. Ha pedig csak egy millió forinttal többet fordítunk televízióra és egy-egy milliót teszünk online display / videóra és rádióra, akkor a legmagasabb az értékesítés növekedés: 3,8%!”

A kutatás legfőbb megállapítása az, hogy ha a TV kampány online-nal és rádióval multimédiás kampánnyá egészül ki, akkor szignifikánsan nő az értékesítés.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.

Az Atmedia már tavasszal elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, illetve 2021-re. Multimédiás kereskedőházként a kutatás elindításakor az volt a hipotézisük, hogy ebben a sajátos helyzetben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a különböző médiumok – Tv, online, rádió – fogyasztásával kapcsolatos insightok.

A szakemberek a kutatást online végezték, mivel a személyes megkérdezés a kijárási korlátozás miatt kizárt volt. A vállalat szakmai partnerével a Ipsos-szal úgy döntöttek, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő módszer az online fórum lesz. Ez, mint kvalitatív kutatási módszer, nem arra ad választ, hogy mit, mennyit, mennyien, vagyis nem statisztikailag reprezentatív – ezeket tudják más forrásokból, hanem a miért-ek és a hogyan-ok feltérképezésére alkalmas. Ebben a kutatási formában a megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolni és alaposan, bőven kifejteni a válaszaikat, kifejezni a gondolataikat, valamint egymást is stimulálhatják a beszélgetés során.

A fórumbeszélgetés 2020. április 14-17. között négy napig tartott, amelynek 28 fő, 18-59 év közötti résztvevője volt. A kutatás vezetője Balogh Sára, az Ipsos kvalitatív kutatási igazgatója volt.

Sok elemzés és kutatás látott már napvilágot a megváltozott médiafogyasztási szokásokról. Az Atmedia ezen kutatás keretein belül az alábbiakra volt kíváncsi:

• Hogyan használják, milyen motivációkkal közelítenek az egyes médiumok felé?
• Milyen az egyes médiumok fogyasztásának funkcionális és emocionális háttere?
• (Vizsgálatuk tárgya volt továbbá a fogyasztók viszonyulása a reklámokhoz a korlátozások alatt. Az erre kapott néhol meglepő válaszokat még tavasszal, a korlátozások ideje alatt publikálta az Atmedia. Tavasszal már foglalkoztunk a témával)

Az eredményeket az Ipsos belga székhelyű Censydiam (Centre for Systematic Diagnostics in Marketing rövidítése) Intézete által, a freudi és az adleri pszichológiai elméletek alapján kidolgozott és validált keretben értelmezték. Ez a keretrendszer egyfajta iránytűként nyújt segítséget a márkáknak abban, hogy hogyan tudnak mélyebb emberi motivációkhoz kapcsolódni mind funkcionális mind emocionális síkon. A modell nyolc alapvető emberi motivációt határoz meg egyéni és társas dimenziók mentén. A kutatásban a különböző feltárt insightokat hozzárendelték ezekhez az alapvető emberi motivációkhoz. Ezek alapján felrajzolható, hogy a médiumok hol helyezkednek el a motivációs térképen és arra is fény derül, hogy vannak-e átfedések, és ha igen, akkor hol. (A Censydiamról részletesebben itt olvashat.)

Médiatípusonként kibontva az alábbi insightok és a hozzájuk kapcsolódó alapvető emberi motivációk kerültek felszínre:

A televízió tehát a mindennapok szerves részeként egyfajta megnyugvást, biztonságot ad, egyben segít társas szükségleteinket kielégíteni, azáltal, hogy szól, azáltal, hogy együtt lehet nézni a hozzánk közel álló személyekkel.

Az online ezzel szemben az egyéniség, a szabadság, korlátlanság, az elismertségre való vágy motivációinak ad teret.

A rádió esetében is sikerült újabb motivációkat találni: az élvezet, az öröm, és a szenvedély.

Mindezt egy motivációs térképre helyezve láthatóvá válnak a különbségek és az átfedések is. Kiderült, az egyes platformok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, mert mindegyik alapvetően a fogyasztó más-más motivációs igényét elégíti ki.

És hogy mindezek milyen kereskedelmi szempontból is fontos információt adtak, azt Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója így fogalmazta meg: „Az Atmedia immár multimédiás kereskedőház, ezért nagyon fontos, hogy ne csak az egyes médiatípusok, hanem a média-mix használata mellett is legyenek érveink. Kiderült, hogy a médiumok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A kutatás legfőbb tanulsága az, hogy minél több platformon jelenik meg a reklám, annál biztosabb, hogy a fogyasztó alapvető emberi motivációi közül többet is hatásosan megszólít. Ha egy márka ismeri a fogyasztók fő motivációit, akkor könnyebben tud hozzájuk kapcsolódni adekvát média-mix használatával. Az Atmedia multimédia portfóliója sok fontos kereskedelmi célcsoport elérésére alkalmas, affinis média-mixet alkotva a három vizsgált médiatípusból, és biztosítva a nagy elérést és a kontaktusszámot is.”