Az EY friss felmérése szerint 2025-ben az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékkal kevesebb külföldi befektetéssel finanszírozott projekt valósult meg Európában. A csökkenés okai egyértelműek: tízből négy döntéshozó szerint a geopolitikai feszültségek és konfliktusok jelentik a kontinens tőkevonzó erejét fenyegető legfontosabb kockázati tényezőt a következő három évben. Az emiatt aggódók aránya növekedést mutat: egy évvel korábban a válaszadók több mint harmada, azt megelőzően pedig még csak a negyede tartozott ebbe a körbe. Szintén bő egyharmad azok aránya, akik a lassú gazdasági növekedést, a növekvő államadósságot, valamint az energiaárak által hajtott inflációt tartják a legnagyobb kihívásnak.

A kutatás ugyanakkor rávilágít arra, hogy mindezek, illetve a globális bizonytalanság ellenére Európa továbbra is stabil és vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ezt bizonyítja, hogy a térség tavaly a csökkenés ellenére is több mint 5000 új beruházást vonzott. Ráadásul a megkérdezett vezetők többsége arra számít, hogy Európa tőkevonzó képessége a következő három évben tovább javul. A topmenedzserek tehát bíznak a régió hosszú távú erősségeiben, például a fejlett infrastruktúrában és a jelentős piaci potenciálban.

A hazai FDI-projekteket a nagyberuházások határozták meg

A tőkebeáramlás célpontjai terén érezhető átrendeződés zajlik. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a hagyományos FDI-célpontok vonzereje csökken, addig Dél-, Közép- és Kelet-Európában új növekedési központok formálódnak. Ezeknek a régióknak a fejlődését a kedvező munkaerőköltségek, az elérhető ipari területek, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések és az egyre erősebb digitális ökoszisztémák támogatják.

Tavaly Lengyelországban, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is számottevően emelkedett a beruházási projektek száma, miközben Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban kétszámjegyű visszaesést mértek. Összességében ugyanakkor változatlanul ez utóbbi három országban landol a legtöbb FDI.

„A felmérés alapján Magyarország a 16. legvonzóbb befektetési célország lett Európában tavaly, 73 bejelentett projekttel. Ez enyhe csökkenést jelent az előző évben nyilvánosságra hozott 80 FDI-befektetéshez képest. A beruházásokat itthon egyértelműen a nagy fejlesztések dominálták, aminek eredményeként projektenként átlagosan közel 300 munkahelyet jelentettek be” – emelte ki Ésik Róbert, az EY Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.

Az MI és a védelmi ipar a nagy nyertesek között

Az Európán belüli átrendeződés az egyes iparágak esetében is tetten érhető. A tartós strukturális problémák, az emelkedő gyártási költségek, a magas energiaárak és az egyre erősödő globális verseny miatt a tradicionális ágazatokban csökkent a beáramló FDI volumene. A projektek száma az egészségiparban negyedével, a vegyiparban ötödével, az autóiparban pedig tizedével esett vissza az elmúlt év során.

A gyorsan fejlődő ágazatokban – a továbbra is óvatos befektetői hangulat ellenére – növekszik az invesztíciós aktivitás, és erősödni látszik a kontinens innovációs potenciálja. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó FDI-projektek száma például megduplázódott tavaly, ami több mint 14 ezer új munkahelyet jelent. Hasonló volumenű bővülés történt a védelmi iparban is, ahol közel 7 ezer pozíciót jelentettek be. Az alacsony karbonkibocsátású energetikai szektorban megvalósuló külföldi működőtőke-befektetések révén elindult projektek száma negyedével nőtt 2025-ben, tovább erősítve Európa szerepét a zöldberuházások egyik vezető célpontjaként.

Összesen 5,877 FDI-projekt valósult meg Európa-szerte 2021-ben, ezzel 5 százlakkal emelkedett a működőtőke-befektetések száma a kontinensen. A befektetők közel kétharmada (64%) arra számít, hogy a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére a térség a következő három évben is egyre több beruházást vonz majd magához. Már idén a válaszadók több mint fele (53%) erősítené jelenlétét a kontinensen az EY felmérése szerint.

A legvonzóbb befektetési célpontnak ezúttal Franciaország (1222), az Egyesült Királyság (993) és Németország (841) bizonyult az FDI-projektek számát tekintve. A megkérdezettek Nyugat-Európát (60%) és Észak-Amerikát (52%) követően Kelet- és Közép-Európát (42%) tartják a befektetések szempontjából leginkább ideális régiónak. Az európai városok közül pedig Londont (34%), Párizst (28%) és Frankfurtot (21%) emelték ki.

Magyarországon 2021-ben 76 FDI-projekt valósult meg az EY elemzése szerint, ami 58 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a 15. helyre emelkedett az európai listán. Idehaza a járműgyártásra, a szoftver- és IT-szolgáltatásokra, valamint az elektronikai szektorra vettettek leginkább szemet a külföldi befektetők elsősorban Dél-Koreából, Németországból, az Egyesült Államokból és Ausztriából.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint hazánk teljesítménye régiós összevetésben is kiemelkedő. Magyarországon 2021-ben mintegy 5,3 milliárd euró értékű kiemelt működőtőke-beruházásról született pozitív döntés − ami ötször annyi, mint a hasonló népességű Csehország eredménye (985 millió euró), míg Szlovákiáét (0,5 milliárd euró) tízszer, Lengyelországét (3,5 milliárd euró) pedig másfélszer haladja meg. Népességarányosan ugyanakkor mindhárom vezető mutató tekintetében (beruházási volumen, projektek és új munkahelyek száma) a magyar befektetésösztönzési erőfeszítések voltak a legsikeresebbek a múlt évben V4 viszonylatban.

„Az orosz-ukrán háború okozta bizonytalan gazdasági környezet a közeljövőben kihívást jelenthet Európára nézve, de a befektetők optimisták a kontinens, így Magyarország hosszú távú kitátásait tekintve” – mondta Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadással és állami támogatásokkal foglalkozó területének partnere. „A működőtőke-befektetésekhez leginkább olyan országokat keresnek a piaci szereplők, ahol kedvező és kiszámítható az adózási- és szabályozási környezet, elérhető a megfelelő technológiai képességekkel rendelkező munkaerő és biztosított a szellemi tulajdonjog védelme. Ebben a tekintetben hazánk hosszú évek óta élen jár” – tette hozzá.

„A tavalyi rekord beruházási volument követően is töretlen az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt mind az újonnan beruházni kívánó, mind a már hazánkban jelen lévő külföldi vállalatok részéről – mondta el Joó István, a HIPA vezérigazgatója. „Az utóbbi időszak ázsiai dominanciája folytatódhat, miközben a hagyományosan erős német és amerikai reláció továbbra is aktívnak ígérkezik. A jövőben főként tudás- és technológia-intenzív projekteket részesítünk előnyben, és az így testet öltő folyamatos működőtőke-beáramlás jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.”