A párizsi Notre-Dameban, 2019 áprilisában bekövetkezett pusztító tűzvész után sürgősen felülvizsgálták az UNESCO világörökségi helyszínnek számító aacheni székesegyház tűzvédelmi rendszerét. A felülvizsgálat eredményeképpen új, az ABB technológiájából felépülő rendszert telepítettek.

A Németország belga és holland határához közeli aacheni főszékesegyház korábban csak egy, a tetőszerkezetbe telepített tűzjelző rendszerrel rendelkezett. A teljes szentély, a szentély fából készült padjai, az oltárok, az orgona, valamint a textilművészeti tárgyak védtelenek voltak. Tekintettel az átfogó védelem hiányára, és a Párizsban bekövetkezett katasztrófa esetére, sürgős cselekvésre volt szükség.

Az aacheni dóm fenntartásáért felelős hatóságok úgy döntöttek, hogy az 1200 éves zarándoktemplomot, Nagy Károly császár temetkezési helyét egy innovatív, csúcstechnológiát képviselő, új tűzvédelmi rendszerrel látják el. A munkát a mesterséges intelligencia támogatásával végezték, mely segítségével azonosították a potenciális veszélyforrásokat és hibalehetőségeket, és a teljes elektromos rendszer felújítását ezt is figyelembe véve végezték el. A felújítás fontos elemeként az ABB ívzárlatfigyelő készülékeit (AFDD reléket) telepítették, hogy segítségükkel megelőzzék a kontakt-hibákból kialakuló ívzárlatokat, amelyek tüzet eredményezhetnek, ahogyan az a Notre-Dame-ban 2019-ben történt.

„A dóm áramellátásának maximális biztonsága érdekében régi partnerünk, az ABB megbízható AFDD termékportfóliója mellett döntöttünk” – mondja Michael Wagner, a felújítással megbízott helyi vállalkozó cég, a Wagner & Müller vezetője, amely az új villamoshálózat tervezéséért és a székesegyházban lévő villamos elosztószekrény telepítéséért felel.

Elektromos szikra: az alábecsült kockázat

„A széles termékportfóliónkhoz tartozó AFDD-relék az ívzárlatok automatikus észlelése és gyors megszakítása révén javítják az elektromos biztonságot. Ezek a készülékek hatékonyan csökkentik az elektromos szikra okozta tűz keletkezésének kockázatát” – magyarázza Tim Hippler, az ABB regionális képviselője.

Az elektromos ívkisülés jelensége a villamos felső-vezetékeknél is megfigyelhető, amikor a jármű elhaladásakor a vezeték és az áramszedő között néha pattogó, repülő szikrák keletkeznek. Ezek az ívek általában akkor keletkeznek, ha két eltérő potenciállal rendelkező elektromos vezető között nincs elegendő távolság vagy szigetelés. Ez a jelenség a villamos kapcsolókészülékeken belül is előfordulhat, ha például két érintkező nem válik el elég gyorsan egymástól. A termikus elhasználódás vagy az észrevétlen anyaghibák miatt előfordulhat, hogy a feszültség alatt álló részek közötti szigetelőréteg idővel elveszíti szigetelőképességét. Előfordulhat, hogy a berendezésben észrevétlenül bekövetkező ívhiba nem azonnal okoz tüzet, azonban a kialakuló magas hőmérséklet felgyorsítja a termikus elhasználódást, és ezzel rontja a készülék biztonságos és megbízható működését.

Fokozott biztonság: feszültség-, frekvencia- és áramfigyelés

A fentebb felsorolt veszélyek miatt a teljes elektromos infrastruktúrán állandó ívzárlat-figyelési és megelőzési rendszer kiépítése kiemelt fontosságú. Az ABB AFDD technológiája folyamatosan figyeli, elemzi a frekvenciát, a feszültséget és az áramerősséget annak érdekében, hogy észlelje egy esetleges ívveszélyre utaló jeleket. Ívzárlat kialakulásakor az érintett berendezések azonnal lekapcsolásra kerülnek. Ez jelentősen csökkenti a berendezések meghibásodásából fakadó elektromos gyújtású tüzek kockázatát. Ugyanakkor az AFDD csökkenti a kritikus kapcsolóelemek termikus elhasználódását is: ez pedig nemcsak a megbízhatóságukat javítja, hanem meghosszabbítja az élettartamukat is, ami megtakarítást eredményez a jövőbeni potenciális költségek terén.

Az aacheni székesegyház új rendszeréhez a projekt tervezői különböző, integrált kismegszakítókkal kombinált AFDD-ket választottak. Ezek a kapcsolókészülékek az ívzárlatok megelőzése mellett túlterhelés és rövidzárlat ellen is védelmet nyújtanak. Az ügyfél ezekkel a készülékekkel költséghatékony módon és az infrastruktúra bonyolultságának szükségtelen növelése nélkül építette ki a hatékony tűz- és létesítményvédelmet. Az ABB valamennyi terméke megfelel az IEC 62606 nemzetközi szabványnak, valamint a DIN VDE 0100-420 jelenlegi változatában rögzített követelményeknek – írják.

Az új erőátviteli- és adatkábelezéssel kapcsolatos munkálatok 2022 nyarán kezdődtek, míg a teljes átalakítás 2023 júniusában fejeződött be. Az új tűzvédelmi rendszert az Aachener Karlsverein-Dombauverein által összegyűjtött adományokból és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány támogatásából finanszírozták.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki, az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt. A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavultak, ezek közül sokat felújítanak, de – alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől a társadalmi elvárásokon át, (műemlék esetén) a műemlékvédelmi előírásokig és a városkép szempontjaiig egyaránt, mindezt naprakészen. Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is, amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modern kori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe. A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

„A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés” – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet. Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása. Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg. A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során.

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett (nyitó képünk). Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.  Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is hamarosan megismerheti, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is. A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át. Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Stadiont, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.