Charaf Hassan rektor az ülést megnyitó beszédében az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kezdeményezőjét, Széchenyi Istvánt idézte, aki azt írta Hitel című művében, hogy „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. „A BME hallgat a legnagyobb magyarra: jelenleg 750 doktori hallgató van az egyetemen, és a célunk, hogy 2030-ra elérjük az 1000-et, 2035-re az 1500-at” – jelentette ki a rektor.

A Neumann János Professzori cím kitüntetettje, Roska Botond 2014 óta a Bázeli Egyetem professzora, alapító tagja és 2018 óta igazgatója az egyetem Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpontjának. Kutatócsoportja kidolgozott egy olyan génterápiát, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Sikerült működőképes, mesterséges retinát növeszteniük laboratóriumi körülmények között. Roska Botond egyebek mellett a magyar Szent István-rend és a Prima Primissima Díj kitüntetettje, továbbá a legrangosabb orvosi elismerések birtokosa. Roska Botond május 30-én pénteken a BME Simonyi előadótermében teltházas előadást tartott eredményeiről.

Az eseményen jelen volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Roska Botondnak Charaf Hassan egyetemi tanár, a Műegyetem rektora és Kovács Levente egyetemi tanár, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adták a kitüntetést igazoló oklevelet és plakettet.

A kitüntetett felidézte, hogy édesapja, Roska Tamás a Műegyetemen volt professzor: „Nagyon szerette a munkáját, ezért én 18 éven át hallgattam, hogy milyen jó mérnöknek lenni”. Roska Botond hozzátette, a BME missziója ma is az, mint akkor: a fizikai, matematikai tudást olyan tevékenységekre fordítani, amelyeknek kézzelfogható haszna van. Megemlítette, hogy valaha matematikusnak is készült, és bár Neumann Jánossal személyesen nem találkozhatott, de rendre beleütközött „olyan tételekbe, amelyek valamiképpen az ő nevéhez fűződnek”.

“Roska Botond kutatói pályája, tudományos teljesítménye és munkájának  társadalmi hatása egyaránt példaértékű. A mesterséges retina és a látás visszaállításának területén elért áttörései nemcsak a jövő orvoslását formálják, hanem Neumann János szellemiségét is méltón viszik tovább: a tudomány és technológia határainak átlépésével az emberiség szolgálatába állítják az innovációt” – fogalmazott Prof. Dr. Kovács Levente, az NJSZT elnöke.

A BME Neumann professzori címét 2024-ben Krausz Ferenc, a Műegyetemen végzett Nobel-díjas fizikus, 2023-ban Karikó Katalin, előtte pedig Sir Konstantin Novoselov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közösen alapította a Neumann János professzori címet, amelyet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphat meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

„A BME Magyarországon elsőként olyan platformot teremt, ami 360 fokban segíti az ipar-egyetemi közös munkát, megoldás orientált, és a projektmunkák és kutatások teljes körű menedzselését is támogatja” – mondta előzetesen a projektről.

Az Innovációs Napon mutatkozik be az újonnan alakult BME U[S]³ (BME University Spinoff Startup Studio) szervezet is, amelynek a küldetése, hogy intézményi keretben támogassa és fejlessze az egyetemi spinoffokat és startupokat. A szervezet Business Express Programjának legjobbjai a rendezvényen is bemutathatják pitcheiket tőkebefektetés és az akcelerátor rendszer ismertetése céljából. Sikeres példaként áll a hallgatók előtt az AutSoft fejlesztőcég, amely szintén egyetemi spinoff vállalkozásként jött létre a BME technológia-transzfer tevékenységének köszönhetően. A fejlesztőcég árbevétele 2021-ben meghaladta a 2 milliárd forintot, 2022-ben végül a brit Zenitech transzformációs technológiai vállalat vásárolta fel.

Az eseményre idén a hallgatókat is várják.  Az érdeklődők megismerhetik a legújabb technológiákat és azok felhasználási módjait. A résztvevő vállalkozások és cégek is bemutathatják saját innovatív megoldásaikat és projektcéljaikat. A rendezvény lehetőséget nyújt a vállalkozóknak és befektetőknek is, hogy megismerjék a BME tehetséges hallgatóit és kutatóit.

A Komptenencia Központ projekt keretében a mindennapokat érintő K+F+I tevékenységek, azok társadalmi hatásai és a jövőbe mutató megoldások lesz a témája az első nap kerekasztal-beszélgetésének, amelyen az egyetem ipari partnerei (MOL, ZÁÉV, thyssenkrupp) is részt vesznek. A beszélgetésben azt is érintik, hogyan lehet, és miért is éri meg egyetemi spinoffot alapítani.

Az Innovációs Napon mutatkozik be a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma is, amelynek célja, hogy létrehozzon egy olyan fórumot, amely az ipar digitalizációjában, kutatásában és fejlesztésében nemzeti és regionális szinten is kulcsszerepet játszik. Öt, olyan magas tudást igénylő technológiai területen folytatnak kutatói munkát, mint a terepi járművek, platformok autonóm irányítása; a hálózatközpontú, kooperatív automatizálás; a drón technológia; a bionika, robotika és az additív gyártás és anyagtechnológia.

A BME kifejezetten aktív a FIEK által koordinált, 2021-ben az Európai Bizottság által útjára indított “Horizon Europe” keretprogramban, amelynek a költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra 95,5 milliárd euró. A program keretében kiosztott ERC starting grantet tavaly egyetlen magyarként Nagy Péter a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa nyerte el öt évre. Ez  1,2 millió eurós támogatást jelent a kémiai anyagok és folyamatok modellezését célzó kutatáshoz. Idén januárban pedig Makk Péter a BME szilárdtest fizikával foglalkozó kutatója is uniós támogatást nyert az ERC Consolidator Grant keretében. Öt évre közel 2 millió euró támogatást kapott a kutatására, amelynek célja ultragyors számítógépek létrehozása.

A kutatókat a BME saját fejlesztésű Kompetencia Térképe is támogatja a partnerkeresésben, ahol összesen 152 kutatói csoport és 441 kutató egyéni profilja között lehet böngészni. Az online adatbázis könnyen navigálható formában nyújt információkat publikációkról, projektekről, és kutatási eredményekről, amely idén már új matchmaking funkcióval is bővült, hogy hozzásegítse a kutatókat a közös projektek elindításához – írják.

Október 10-én nyílik meg Magyarország legnagyobb múltú állásbörzéje, amely két napon át több ezer hazai és külföldi álláslehetőséget, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget kínál egy helyen. Pályakezdőknek 106, tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak 101, míg hallgatóknak 81 kiállító kínál nyitott pozíciókat. Az előzetes felmérés szerint a 140 résztvevő cég legnagyobb számban (78) informatikusokat, villamosmérnököket (74) és gépészmérnököket (66) keres, de más végzettséggel rendelkezőknek is bőven van miből válogatniuk a a 47. Műegyetemi Állásbörzén szerdán és csütörtökön.

„51-51 cég kínál pozíciókat közgazdasági és pénzügyi területen. Műszaki menedzsert 49 vállalat keres, mechatronikai végzettséggel 51 cég ajánlatai közül lehet válogatni. Logisztikai, közlekedésmérnöki és vegyészmérnöki végzettségűeknek 37-25-19 cég kínál állást. Az építő- és építészmérnökök pedig 21-18 munkáltató ajánlatai közül válogathatnak. A kevésbé keresett bölcsész, természettudományi és jogi végzettségűeknek is több mint 15 cég hirdetett meg nyitott pozíciókat. 31 kiállítónk pedig olyan pozíciókat is hirdetett, melyek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség” – mondta Kiss Gergő, a Műegyetemi Állásbörzére szervezője, aki hozzátette: a munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 3 és 37 000 fő közt mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 7–100% közötti, átlagosan 62,8%.

A sikeres álláskereséshez nélkülözhetetlen felkészülést ingyenes tanácsadásokkal és előadásokkal segítik a helyszínen. Az esemény ingyenes és nyitott bárki számára, aki aktívan állást, gyakornoki pozíciót keres, vagy aki csupán tájékozódni szeretne a munkáltatók igényeiről és a könnyebb elhelyezkedés feltételeiről.

A legtöbb állásajánlat online is elérhető a www.allasborze.bme.hu oldalon, így már a rendezvény előtt érdemes böngészni a kiállítók által kínált pozíciók között, hogy céltudatosan lehessen felkeresni minél több, számunkra releváns lehetőséget kínáló standot.

„Előzetesen célszerű rendbe rakni, frissíteni az önéletrajzot és a közösségi profilokat is. CV-t a honlapra is érdemes feltölteni és célszerű a rendezvényre is elhozni pár darabot, hiszen ennek alapján tudja majd felvenni a kapcsolatot a pályázókkal a leendő munkaadó. Ezt elősegítendő a Felkészítő Szinten ingyen nyomtatunk, fénymásolunk majd önéletrajzokat 20 példányig. Más felsőoktatási intézményekből is várunk hallgatókat, és már tapasztalattal rendelkező látogatókra is számítunk” – tette hozzá a szervező.

A Műegyetemi Állásbörzén és a Külügyi Börzén az állást vagy szakmai gyakorlatot keresők 1 helyszínen, 2 napon keresztül, 2 emeleten válogathatnak több, mint 140 résztvevő cég, több ezer ajánlata között 2018. október 10-én szerdán és 11-én csütörtökön 10–17 óra között, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületében.