Egy üres műanyag palack vagy csomagolás mögött több rejlik, mint gondolnánk: a világon előállított műanyagok mintegy 98 %-a kőolajból és földgázból készül, tehát a műanyagipar közvetlenül épít a fosszilis energiahordozók kitermelésére és felhasználására. Ez a láncolat összekapcsolja a műanyagtermelést a klímaválsággal, az energiafüggőséggel és akár a geopolitikai feszültségekkel is – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség cikke.

Így támogatja egy műanyagpalack az orosz agressziót

Oroszország költségvetésének jelentős része (a GDP körülbelül 40 %-a) fosszilis energiahordozók exportjából származik, amelyekből az olaj- és földgázbevételek fedezik az ország katonai kiadásainak nagy részét. Amikor európai országok orosz olajat és gázt használnak – akár energiafogyasztásra, akár műanyaggyártási alapanyagként –, közvetve hozzájárulnak az orosz állami bevételekhez, ezzel is támogatva a háborús költségeket – írják a How Russian fuel feeds the world of plastic: a study of the correlation between fossil fuels and plastic című tanulmányra hivatkozva.

Ezek az összefüggések ritkán jelennek meg a közbeszédben vagy a döntéshozatali folyamatokban, pedig a kutatás szerint a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése közvetlenül érinti a műanyagipar alapját is.

A műanyag életciklusa – környezeti és egészségügyi hatások

Nemcsak az alapanyag előállítása okoz problémát. A műanyag termelése, használata és életciklusa során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hulladék pedig nem tűnik el: óceáni szigeteket hoz létre, a folyókban és a talajban marad, miközben a mikroműanyagok és a bennük lévő veszélyes vegyi anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Megoldások: energiafüggőség és műanyagtermelés csökkentése

A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozóktól való függés és az egyszer használatos műanyagok tömeges gyártása nem kezelhető külön intézkedésekkel. Ehelyett rendszerszintű, összehangolt politikai döntésekre van szükség – nemzeti, európai és globális szinten egyaránt.

1. Az orosz fosszilis energiahordozók elutasítása

Az orosz olaj- és gázimport csökkentése nemcsak energiafüggetlenséget hozhat, hanem közvetlenül hat a műanyaggyártási láncra is. Minél kevesebb fosszilis alapanyag áramlik az EU-ba, annál kisebb az a pénzügyi mozgástér, amely az agresszor államot támogatja.

2. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egyszer használatos műanyagok csökkentése kulcsfontosságú. Bár az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve (SUP) fontos lépés, további termékkörök kivezetése és a megelőzés erősítése szükséges a valódi hatás érdekében.

3. Zero waste és újrahasználható rendszerek

Újrahasználható csomagolások, betétdíjas rendszerek, valamint újratöltési és visszaváltási modellek kialakítása nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a fosszilis alapanyagok iránti keresletet is mérsékli.

4. Globális Műanyagegyezmény

Egy új, ambiciózus Globális Műanyagegyezmény célja az lenne, hogy a műanyagválságot a teljes életciklus mentén kezelje – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékká válásig. Az EU aktív szerepvállalása nélkül azonban ez csak részleges eredményeket hozhat.

A fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás nem csupán környezetvédelmi kérdés: energia-, klíma- és biztonságpolitikai dimenziókat is érint. Az európai döntéshozóknak lehetőségük van olyan lépések meghozatalára, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, növelik az energiabiztonságot és csökkentik a háborús agresszor közvetlen finanszírozását. A műanyagpolitika így valóban biztonságpolitikává válhat – minden egyes elkerült egyszer használatos termék egy lépés a klímavédelem, az energiafüggetlenség és a béke felé.

1. Papírszatyrok és műanyag zacskók

Még egy kisebb napi bevásárlásnál is rengeteg felesleges zacskó és papírtasak össze tud gyűlni. Éppen ezért tanácsos állandó eszközöket használni ezen a téren. A zöldségeknek, illetve a tejtermékeknek elegendő lehet a kosár, míg a nagyobb csomagolású élelmiszerek, háztartási cikkek hazacipelése egy-két erősebb papír szatyorral is megoldható. A zöldségek szállítására és mérésére érdemes 2-4 zárható, hálós szövetzsákot beszerezni. Így elkerülhető, hogy otthon felhalmozódjanak a műanyag vagy papír szatyrok.

2. Csomagolásmentes boltok

Bár ma még kevés ilyen bolt található, de érdemes kipróbálni a csomagolásmentes üzleteket, ahol többek között tésztákat, fűszereket, hüvelyeseket, különféle liszteket, illetve étolajat vásárolhatunk kimérve. „Ebben az esetben az otthonról hozott tárolóedényeket, üvegeket kell segítségül hívnunk, de nem keletkezik plusz hulladék, vagyis fenntartható és környezetbarát módon vásárolhatjuk meg a sütéshez és főzéshez az alapanyagokat” – hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

3. PET-hulladék nélkül

A legtöbb háztartásban az üres PET-palackok jelentik a legnagyobb kihívást a hulladékok tárolása terén. Mióta ezek visszaválthatóvá váltak, ezért elkerülhetetlen, hogy hosszabb-rövidebb ideig otthon kerüljenek tárolásra a már kiürült példányok.

Egy szénsavasító készülék beszerzésével azonban örökre búcsút mondhatunk a problémának. Egy ilyen géppel ugyanis saját ízlésünknek megfelelő szénsaverősséggel állíthatók elő frissítők. „Célszerű a család minden tagjának egy-egy újratölthető kulacsot beszerezni, így az otthon készített frissítőket kényelmesen magunkkal vihetjük az iskolába, munkahelyre, vagy kirándulásokra. Ökológiai lánynyomunkat jelentősen csökkenthetjük, mivel egyetlenegy többször használatos szénsavasító palackkal legalább 2500 PET-palacktól kímélhetjük meg a Földünket” – hívta fel a figyelmet a SodaStream termékmenedzsere. Hozzátette továbbá, hogy kevesen gondolnak bele, de körülbelül 2,5 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátással jár az üres PET-palackok üdítőfel történő feltöltése. Vagyis az otthoni frissítők készítésével jelentősen csökkenthető lenne az üdítők előállításához köthető károsanyag-kibocsátás is. A PET-palackos üdítőket ráadásul cipelni kell otthonunk és a bolt között, egy szénsavasító készülékkel tehát az életminőségünket is kedvezően befolyásolhatjuk.

4. Komposztálható konyhai hulladék

A sütés-főzés közben rengeteg olyan konyhai hulladék keletkezik, ami általában azonnal a kukában landol. Holott egy hatékony konyhai komposztáló géppel ezekből értékes komposzt készíthető a szobanövények, vagy a kerti növények számára. Hazánkban egyelőre csak 14 településen, illetve Budapest két kerületében indult el a konyhai biohulladék gyűjtése. Egy komposztáló géppel tehát hosszabb távra megoldást találhatunk a háztartási hulladék csökkentésére.

5. Újrahasznosítás

Ma már egyre szélesebb azon termékek kínálata, amelyek újrahasznosított alapanyagokból készülnek. Ha lehet, akkor részesítsük előnyben ezeket, mivel ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon a globális gazdaság. Vannak már például tengeri hulladékból készült sportcipők, vagy újrahasznosított poliészterből (rPET) készült plüssmackók. Lényeges azonban, hogy ezekből is csak annyit vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van!

A SodaStream továbbra is elkötelezett a hulladékcsökkentés iránti küzdelemben és hisz abban, hogy úgy lehet leginkább csökkenteni a szemét mennyiségét, ha azokat le sem gyártják. A márka által kínált szénsavasító gépek teljes mértékben ezt az irányt képviselik – írják.

Alternatívaként a diszkontlánc együttműködő partnereivel közösen strandokon és tengerparti régiókban gyűjti össze a műanyaghulladékot, hogy megakadályozza, hogy az a tengerbe kerüljön. A hulladékot azáltal hasznosítják újra, hogy az Ocean Bound Plastic sportruházatok szálaiba építik be. Így születik meg a hulladékból valami új, egy stílusos és környezetbarát sportruházat. A part menti régiók és az óceánok szennyezettsége ezáltal mérséklődik, a környezetben lévő hulladék pedig visszakerül az újrahasznosítási körbe, hozzájárulva a körkörös gazdaság előmozdításához is.

A Schwarz vállalatai által közösen kidolgozott REset Plastic stratégia részeként a Lidl azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-re minden saját márkás csomagolását maximálisan újrahasznosíthatóvá tegye, és ezekben átlagosan 25 százalékban újrahasznosított anyagot használjon fel. Emellett a vállalat azon is dolgozik, hogy 2025-ig 20 százalékkal csökkentse műanyaghasználatát a saját márkás termékei csomagolásának optimalizálása révén. Az Ocean Bound Plastic újrahasznosított anyag felhasználásával a Lidl csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét a környezetben, és egy fenntarthatóbb alternatívát kínál vásárlóinak, akik ezáltal hozzájárulhatnak az erőforrások védelméhez is.

Az újrahasznosított Ocean Bound műanyag felhasználásával készült, többféle színben kapható Crivit női sporttop, férfi sportpóló, illetve a női és férfi sport rövidnadrág 2023. július 24-től, akciós jelleggel érhetőek el a Lidl áruházakban.

„Üzleti filozófiánk egyik sarkalatos pontja a környezettudatos működés, emiatt kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a negatív környezeti hatásokat a minimálisra csökkentsük. A rolli-ponyva alkalmazása a cégcsoport-szintű célkitűzéseket is támogatja, miszerint 2030-ig jelentősen csökkenjen a hulladéktermelés, a megelőzés, a csökkentés, az újrahasznosítás és az újra használat révén.  Az áruházaknál keletkező és értékesíthető másodlagos nyersanyagok – papír, műanyag – szelektálása terén a kezdeti 46 százalékos újrahasznosítási arány mára már több mint 70 százalékra nőtt üzleteinkben. Természetesen a legjobb csomagolási hulladék az, ami eleve nem is jön létre. A rolli-ponyva esetében éppen erről van szó: jelentős mennyiségű műanyag fóliát váltunk ki, s helyette egy környezetbarát megoldást részesítünk előnyben” – fogalmazott Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A SPAR a számítások szerint évente legalább 59 tonnányi műanyag csomagolóanyagot takarít meg az újítással, csökkentve a környezeti terhelést.

„Ez csak egy apró változtatás, de reményeink szerint nagy hatással lesz az újrahasznosításra, a szelektív gyűjtésből így nem maradnak ki a kupakok sem” – mondta Jon Woods, a Coca-Cola nagy-britanniai vezérigazgatója.

A Greenpeace magyarországi tapasztalatai szerint a dunai műanyag jelentős része Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. termékeinek üres PET-palackjaiból áll. A környezetvédő szervezet szerint az újrahasznosítás önmagában még nem jelent kiutat a műanyagválságból, a cégeknek fel kellene hagyniuk az eldobható csomagolóanyagok használatával – írja a Telex.

Fotó: Coca-Cola

Mint ismeretes, a műanyag zacskók (jogszabályi meghatározással: könnyű műanyag hordtasakok) visszaszorításáért az Európai Parlament és Tanács még 2015-ben módosította a csomagolási és csomagolási hulladékról szóló irányelvét. Ebben azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi tagországban a könnyű műanyag hordtasakok felhasználását 2019 végéig a 90 db/fő/év, 2025 végéig pedig 40 db/fő/év szintre kell mérsékelni. Az EU irányelv arról is rendelkezik, hogy a boltokban ne bocsássák ezeket díjmenetesen a vásárlók rendelkezésére. A jogalkotó részéről az elsődleges indok az, hogy ez is arra ösztönzi majd a vevőket, csak annyi zacskót vegyenek meg, amennyire feltétlenül szükségük van. A banán például csomagolásmentesen is lemérhető és hazavihető.

„A legutóbbi ismert adatok szerint hazánk a 2019-es limitet teljesítette, de utána nem csökkent, hanem növekedett a műanyag zacskók használata, ami a COVID-19 járvány miatti fogyasztói óvintézkedésnek is betudható. Mindenesetre érdemi beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy 2025-re évi 40 darabnál ne használjunk többet” – mondta Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.

A csökkentés felé tett most egy lépést az Auchan Magyarország azzal, hogy összes áruházából kivonta a gurigáról téphető, egyszer használatos és nem lebomló tasakokat. Ezzel a számítások szerint a vállalat évi 172 tonna műanyagot válthat ki.

De mi van a hagyományos műanyag helyett?

Napjainkban a környezetvédelem, valamint a körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan sokat lehet hallani a biopolimerekről, de sajnos számos tévhit és félrevezető információ is napvilágot lát velük kapcsolatban, egyebek mellett az, hogy nem is bomlanak le, legfeljebb mikroműanyagokra esnek szét.

„Ez óriási tévedés!” – mondja Dr. Belina Károly professzor, a megalakuló Műanyagipari Tudományos Klaszter elnöke, amit az alábbiakban támaszt alá.

„Először is a megújuló forrásból előállított biopolimerek nem kőolajalapúak, és igenis lebonthatók biológiai úton, igaz, bizonyos mikroorganizmusok és megfelelő körülmények hatására. A velük való találkozás során szemmel nem látható részekre esnek szét, és a bomlástermékek nem szennyezik a környezetet vagy a komposztot, mert CO₂, víz és biomassza keletkezik. Tehát nem arról van szó, hogy nem bomlanak le, hanem arról, hogy nem önmaguktól bomlanak le! A komposztálható anyagoknak ugyanis több kulcsfontosságú tényezőre van szükségük a komposztálásukhoz: mikrobákra, oxigénre, nedvességre, megfelelő hőmérsékletre és időre. Valóban léteznek olyan biopolimerek is, amelyek lebontásához ipari komposztálás szükséges. De attól, hogy speciális körülményekre van szükség, ezek a polimerek még biológiailag lebomlók – pontosabban – lebonthatók!

A másik probléma, hogy szétesés és szétesés között is óriási különbség van, ezt pedig sokan összekeverik! A korábban forgalmazott műanyag termékek között voltak olyanok, amelyek fény hatására mikroműanyagokká aprózódtak szét. Sokáig emlegették ezeket lebomló műanyagokként, holott esetükben semmiféle bomlás nem történik, csupán apró darabokra esnek szét, fokozva ezzel a műanyagszennyezést. Ezek a visszamaradó műanyag darabkák ugyanis sosem lesznek biológiai úton lebonthatók. Ellentétben a biopolimerekkel, amelyek szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, így vízre, szén-dioxidra és biomasszára bomlanak el. Ha a biopolimerek mikroszkopikus szemcséi be is jutnak az emberi testbe – a mikroműanyagokkal ellentétben – azért nem fognak gondot okozni, mert a szervezetünk például egy olyan közeg, ami azokat részben vagy egészben elbontja” – mondja a szakember.

Hogyan állapítsuk meg, hogy a zacskónk valóban komposztálható?

A legbiztosabb, ha a terméken a TÜV AUSTRIA független tanúsító szervezet komposztálható logóját keressük. Ezen az OK compost HOME vagy az OK compost INDUSTRIAL felirat szerepel, valamint egy S betűvel kezdődő 4 jegyű számkód. Ezzel a kóddal az interneten a termék gyártóját is beazonosíthatjuk. Az OK compost HOME a kerti komposztban való lebomlást garantálja, kalkulálva azzal, hogy ennek hőmérséklete alacsonyabb és kevésbé állandó, mint az ipari komposztáló környezeté. Ezért is lassabb a kerti komposztálás, mint az ipari, de attól még működik! Még egy fontos információ, ha nem az otthoni komposztálás mellett döntünk, akkor ezeket a lebomló zacskókat a kommunális hulladékok közé kell dobni!

Fotó: John Cameron/unsplash.com

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

Az úgynevezett ocean boundnak nevezett műanyag az a műanyag, amelyet a partvonaltól számítva 50 km-en belülről, vagy fő vízi útvonalak mentéről gyűjtenek össze, nagy részét elhagyatott halászati eszközök, vagy a rosszul kezelt szemétszállítás eredményeképpen kallódó PET-palackok és egyéb műanyagok adják. Az újrahasznosítás során, az összegyűjtött műanyagot apró granulátumokra bontják, ami a poliamid és poliészter fő alapanyaga, majd extrudálják és szintetikus fonallá fonják.

A Skagen Offshore Jacket abban az eszmében készült, hogy támogassa a nyílt tengeri és partközeli környezetben dolgozó hajósokat, akik nap mint nap megbirkóznak az árapályok és áramlatok közötti hajózás, valamint a változékony és kiszámíthatatlan időjárás adta nehézségekkel. A kabát legalább 50%-ban tartalmaz ocean bound szövetet, emellett védelmet nyújt a hullámokkal és a széllel szemben, különösen a dzseki nyak és arc részénél, hogy viselője száraz maradhasson bármely óceáni tevékenység során. Az elcsomagolható láthatósági kapucni, a SOLAS által minősített fényvisszaverők és a dupla mandzsetták pedig tovább fokozzák a kényelmet, a láthatóságot és a védelmet.

„Miközben szüntelenül azon dolgozunk, hogy vitorlásruházatainkat folyamatosan megújítsuk és fejlesszük, arra törekszünk, hogy egyre fenntarthatóbb felszerelést is hozzunk létre, amire nagyon büszkék vagyunk. Az ocean bound szövet felhasználásával nem csupán ahhoz járulunk hozzá, hogy megakadályozzuk, hogy a műanyag bekerüljön az óceánjainkba, hanem létre is tudtunk hozni egy olyan kabátot, ami egyszerre funkcionális és felelősségteljesen gyártott. Így mindenki nyer, a környezet és a ruházatunkban bízó hivatásos szakemberek is” – mondta Øyvind Vedvik, a Helly Hansen vitorlás kategóriáért felelős igazgatója.

A zöldség-gyümölcs és pékáru pultoknál gurigáról letéphető műanyagzacskókat általában egyszer használjuk, addig, amíg lemérjük és hazavisszük bennük a termékeket. Aztán azonnal a kukába dobjuk, és pár óra szolgálat után 200 évig bomlanak le hihetetlen mértékű műanyagszennyezést okozva ezzel a természetben. Elrettentő arány, hogy Magyarországon a csomagolásra szánt műanyaghulladékoknak csak alig 30%-át hasznosítjuk újra, és ezzel sajnos nem vagyunk egyedül, hiszen a világszerte legyártott, óriási mennyiségű műanyag körülbelül kétharmadát csupán egyetlen egyszer használják. És még egy beszédes adat: egy év alatt annyi műanyaghulladékot állítunk elő, ami vetekszik a teljes emberiség súlyával, ami kb. 300 millió tonna.

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk a szakemberek szerint, ezért minden komoly vállalásnak helye van, amit a környezetünk védelméért teszünk. Az Auchan Magyarország most az élelmiszerkereskedelmi szektorban egy nagyon jelentős lépést tesz azzal, hogy kivonja a forgalomból az ingyenes rollbageket, mert azt gondoljuk, hogy muszáj végre megálljt parancsolni ezeknek a súlyosan környezetszennyező műanyagzacskóknak. Bízunk benne, hogy nem csak vásárlóink értenek velünk ebben egyet, hanem hamarosan piaci versenytársaink is követik majd a példánkat” – mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.

A műanyag rollbagek helyett a zöldség- és gyümölcsosztályon többször használatos, egyszerre hat termék tárolására is alkalmas táskákat; mosható, három darabos Retasakokat; illetve a 100%-ban lebomló, komposztálható, biológiai alapanyagokból készült környezetbarát zacskókat vásárolhatunk meg. A pékárukat mosható, többször használatos biopamut és 100%-ban papírból készült tasakokban vihetjük haza. Érdemes ezeket a többször használható változatokat a táskánkban tartani, hogy a vásárlásnál mindig nálunk legyenek.

Fotó: Mathias P.R. Reding/unsplash.com

Fotó: tanvi sharma/unsplash.com