Az elmúlt évek edukációjának köszönhetően egyre több környezettudatosságot visznek az emberek a karácsonyi vásárlási szokásaikba – azaz vesznek a mutatós, de műanyagban gazdag fényes csomagolópapír és szalag helyett újrahasznosítottat, küldenek elektronikus képeslapot szeretteiknek, készítenek karácsonyi dekorációt 100%-ban újrahasznosítható anyagból, például hullámkartonból, és gyűjtik szelektíven a szemetet –, mégis számos felmérés bizonyítja, hogy az ünnepi szezonban világszerte megnövekszik a hulladéktermelés.

Az Egyesült Államokban például 25%-kal több szemetet dobnak ki Hálaadás és Újév között, mint az év bármely más időszakában, ez pedig 25 millió tonna többlet hulladékot jelent az ország számára. Ha minden amerikai család csak 3 ajándékot csomagolna újrahasznosított anyagba, azzal elegendő papírt takarítana meg 45 000 futballpálya lefedéséhez. Az Egyesült Királyságban termelődő szemét mennyisége is jelentősen, 30%-kal nő a karácsonyi időszakban: becslések szerint az ünnepek után körülbelül 1 milliárd képeslap kerül a kukába, 83 négyzetkilométer csomagolópapírt dobnak ki vagy égetnek el, és hatmillió kivágott fenyőfa landol a szeméttelepeken. Hazánkban is jól láthatóan, megközelítőleg 15%-kal nő a papírhulladék mennyisége karácsony és szilveszter környékén, ez pedig az online rendelésekkel idén csak fokozódik.

A májusi lezárások csúcspontján például az internetes értékesítés minden idők legmagasabb szintjét érte el: az Egyesült Királyságban a teljes kiskereskedelmi értékesítés 32,8%-át tette ki, Írországban pedig az online vásárlások során keletkezett csomagolási hulladék 2953 tonnával, vagyis 25%-kal nőtt az idei évben, de Magyarországon is jelentősen megugrott az online vásárlások száma: március közepe és április vége között 50 000 új vásárlót tudhatott magáénak az online kiskereskedelem, csak az első negyedévben pedig 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek a vállalatok. A vírus betörésekor a csomagolóanyag gyártóknál is hatalmas ütemben nőtt a termelés, hogy az élelmiszerek, tisztálkodó- és tisztítószerek, valamint gyógyszerek minél hamarabb eljuthassanak a vásárlókhoz – ekkor a megrendelt csomagolóanyagok 40%-a az élelmiszer, míg 10%-a az online kereskedelemben hasznosult.

„Az online kereskedelem növekedése rengeteg plusz csomagolási hulladékkal jár, a csomagok száma pedig az ünnepi időszakban csak nő – kifejezetten most, amikor rengetegen kerülik a személyes vásárlást. Ezért is kiemelten fontos, hogy a gyártók mellett a fogyasztók is a környezetbarát csomagolásokat keressék, azaz azokat a termékeket válasszák, amelyek fenntartható csomagolásban kerülnek a piacra, rendeléskor pedig, ha van rá lehetőség, környezetkímélő csomagolást válasszunk a kiszállításhoz. A hullámkarton – amit ma már rengeteg vállalat előnyben részesít a csomagolásnál és a szállításnál – teljes mértékben környezetbarát és újrahasznosítható, így nagy számban sem szennyezi a környezetet” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.

Az ajándékcsomagolásoknak, dekoroknak, képeslapoknak, rendelésekkel járó kartondobozoknak és italosüvegeknek köszönhetően tehát megnövekszik a háztartási hulladék, ami miatt fokozott jelentősége van a szelektív hulladékgyűjtésnek is.

„A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a 3 245 645 tonna elszállított települési szilárd hulladékból összesen 604 522 tonnát tett ki az elkülönítetten gyűjtött szemét, tehát a hulladék közel ötödét gyűjtötték a lakosok szelektíven. Nagyon fontos, hogy az ünnepi készülődés során se feledkezzünk meg a szelektív hulladékgyűjtésről, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az arra alkalmas csomagolások bekerüljenek a körforgásba, az újrahasznosítás után pedig ezek jussanak vissza a fogyasztókhoz az újak gyártása helyett” – tette hozzá Miklós Zsolt.

(Nyitóképünk illusztráció, a PET Kupa szervezőitől kaptuk)

Az ipari forradalom óta a gazdaságainkban a „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” növekedési minta alakult ki, amely egy lineáris modell, és azt feltételezi, hogy az erőforrások bőségesek, rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a minta veszélybe sodorja Európa és az egész Földünk életét[1]. A népesség és vele a nyersanyagok iránti igény növekedése miatt ugyanis egyre szűkösebbek az erőforrások, a nyersanyagok termelése, szállítása és felhasználása a környezetre is komoly hatással van, ezért a körkörös gazdaságra való törekvés az egyik legfontosabb tényezővé vált a fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése érdekében.

A P&G legfőbb célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon a környezetre és a társadalomra a márkákon, az ellátási láncon és a munkavállalókon keresztül, értéket teremtve a vállalat és a fogyasztók számára. A vállalat a 2030-ig tartó évtizedben 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 100%-ban megújuló erőforrásokra alapuló villamosáramra áll át gyártóegységeiben. A természetre alapozó klímamegoldásokkal kiegyenlíthetővé válik a következő évtized vállalati működéséből fennmaradó üvegházhatású gázok kibocsátása.

Lépések a körkörös gazdaság felé vezető úton:

A P&G számos díjart nyert, egyedülálló Holy Grail intelligens csomagolási projektje átalakítja a csomagolás hulladékként való rendszerezését, és jelentős változásokat hoz a csomagolás, rendszerezés, válogatás, valamint a műanyag hulladékból kinyert újrafelhasználható műgyanta használatának területén.

A vállalat újrahasznosított PET műgyantát használ a hajápoló termékeik csomagolásához, az Ariel 200 millió flakonnyi szűz műanyagot tervez megspórolni az elkövetkező 5 évben Viridor vállalattal kötött új körkörös gazdasági együttműködésnek köszönhetően.

A P&G által létrehozott Alliance to End Plastic Waste az első világszintű kezdeményezés a műanyaghulladék globális csökkentésére. A vállalat alapító tagja a Loop Alliance kezdeményezésnek is, amelynek célja, hogy megváltoztassa a világon elterjedt egyszerhasználatos, eldobható csomagolások használatát, és csökkentse a műanyag hulladékot egy forradalmi körkörös vásárlási rendszer révén.

A cég évek óta együttműködik a TerraCycle hulladékfeldolgozó vállalattal, és már 2017-ben létrehozták az első, kereskedelemben kapható olyan fogyasztói flakont, amely teljesen újrahasznosított (90%) és tengerpartról származó (10%) műanyagból készült.

„Nincs más út, mint a körforgásos gazdaság megteremtése. A klímaváltozás most zajlik, most kell cselekednünk – mondta David Taylor, a P&G elnök-vezérigazgatója. – Ha csökkentjük karbonlábnyomunkat és természetre alapozó klímamegoldásokba ruházunk be, egy évtized alatt karbonsemlegessé válunk, és segíthetünk megvédeni az érzékeny ökoszisztémákat és a közösségeket az egész világon.”

[1] Forrás: Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára – Az Európai Bizottság közleménye; https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014DC0398R(01)