A tavalyi év végén 2024. december 5-én született ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az ügyben korábban született elsőfokú bírósági ítéletet. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék tavaly júliusi ítélete értelmében a közmédiának ki kell adnia az elmúlt öt év során kínai szervezetekkel kötött minden szerződését az Átlátszó újságírója részére – írják.

Eredetileg 2024. május 14-én fordultak a tárgyban közérdekű adatigényléssel a közmédiát állami finanszírozásból működtető MTVA-hoz.A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az adatigénylés teljesítését megtagadta, ezért bírósághoz fordultak. Az elsőfokú bíróság tavaly júliusban a javukra ítélt.

Az MTVA azóta fellebbezést nyújtott be, érveik között az az ügy tárgyalása soron már első fokon is felmerült, meglepő állítás is szerepelt, hogy a közmédia szerződéskezelő nyilvántartása nem alkalmas arra, hogy meg lehessen általa találni a kínai szervezetekkel kötött szerződéseket.

A Fővárosi Ítélőtábla – az elsőfokú bíróság érveléséhez csatlakozva – indoklásában jelezte, hogy különösen elképzelhetetlennek tartja, hogy az MTVA-nál ne folytatnának elektronikus iratkezelést.

Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).

Ezek a következők:

• hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között,
• memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között,
• együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között.

A kínai oldalról a megállapodásokat jegyző három médiaszervezet közül a Xinhua hivatalos, több nyelven szolgáltató állami hírügynökségként, a Kínai Népköztársaság államtanácsa alá rendelve működik, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group különböző, részben nemzetközi rádió-és televíziócsatornákat ad ki, a Zsenmin Zsipao pedig a párt hivatalos, szintén többnyelvű napilapja.

További részletek az alábbi linken érhetőek el.

Photo by Nuno Alberto on Unsplash

„Szerencsére most is izgulhatunk a tv-képernyők előtt, mivel a novemberi Nemzetek Ligája és a jövő évi vb-selejtezőkön annak szurkolhatunk, hogy a magyar válogatott is remélhetőleg kijut a világbajnokságra. Természetesen a magyar közmédia felületein előfizetési díj nélkül, élőben láthatja a közönség a mérkőzéseinket. Nagyon szurkolunk, hogy ne csak a vb sikerüljön jól, ne csak a közvetítői jog legyen meg, hanem az eredményes magyar részvétel is.”

Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója kifejtette, az Európa-bajnokság már egy korábban megszerzett jog volt 2028-ra. „A 2028-as Eb-t is nagyon várjuk, mivel a kontinensviadalokon rendszeresen ott van a magyar válogatott. Nagyon bízunk benne, hogy vagy a 2026-os vagy a 2030-as, esetleg mindkét vb olyan lesz, ahol a bővített létszámnak is köszönhetően, de elsősorban a saját teljesítménye nyomán a magyar válogatott szintén ott lehet” – mondta Székely, majd hozzátette, hogy erre 2026-ig bezáróan már negyven éve vár Magyarország.

A csatornaigazgató kiemelte, hogy a vb új lebonyolításának köszönhetően 64-ről 104-re nő a mérkőzések száma, ráadásul 32 olyan meccs lesz, amely az egyenes kieséses szakaszban zajlik, tehát a nap végén eldől melyik csapat jut tovább és melyik utazik haza. Ebből adódik, hogy a vb egy héttel tovább, öt hétig tart majd.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) arra is odafigyel, hogy az európaiaknak is megfelelő időpontban legyenek majd a találkozók a 2026-os vb-n, amelyet az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendez közösen – írja az MTI.

Fotó: FIFA

A közmédia vidéki stábjának is meggyűlhetett a baja a tökéletes nyilatkozó felkutatásával, mert végül a zalaegerszegi riportjaikat felvevő operatőrnek kellett elmondania a kormány új lakástámogatási programjáról, hogy „mindenféle segítség az jó segítség nekünk is, hiszen most a párommal most éppen egy albérletben lakunk, és szeretnénk elindítani a saját életünket most már nagybetűsen”.

A Zalaegerszegi Televízió honlapja szerint a riportban megszólaló Fábián Martin a csatorna műszaki munkatára. A helyi tévé pedig szerződésben áll az MTVA-val, ennek értelmében pedig rendszeresen készítenek ellátják anyagokkal az M1 hírcsatornát, az M2 Petőfi TV-t, a DUNA TV-t, az M4 sportcsatornát, valamint az M5 kulturális csatornát a Zalaegerszegen és a megyében történő eseményekről. Ez sem az első alkalom, hogy Fábián Martint szerepeltették – teszik hozzá.

Fotó: M1 – Híradó/Youtube

A Nemzeti Sportról 2022 őszén derült ki, hogy állami tulajdonba kerül. Az állam a lap kiadói jogait a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában lévő Mediaworkstől vette meg, a 444.hu szerint 3 milliárd forint közpénzt fizettek az N.S. Média Kft.-ért. Ráadásul az állam nem csupán ennyit áldozott az újságra, hiszen 2023 nyarán kiderült, hogy a kormány a költségvetésben forrást különített el arra, hogy 2024-ben 10 ezer példányra előfizessen. Az indoklásból akkor kiderült, hogy az N.S. Média működésének biztosítására 2024-ben 1 milliárd 338 millió forintot szánnak.

Arról, hogy a cég ismét gazdát cserél, a 24.hu számolt be márciusban a saját információi alapján. Bár az értesülést hivatalosan senki nem erősítette meg, nem sokkal később a parlament elé került a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében szükséges törvények módosítása, amely a médiatörvényen is változtat. Ebbe került be az a passzus, hogy a Nemzeti Sportot és egyéb, a laphoz köthető termékeket kiadó kft. tulajdonosi jogait a jövőben az MTVA gyakorolja – írják.

Fotó: Nemzeti Sport

Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán

A közlemény szerint Magyarország legnagyobb médiavállalata karrierlehetőséget és piacképes tudást kínál a média vagy a médiatechnológia iránt érdeklődő, diploma előtt álló vagy friss diplomás fiataloknak.

A jelentkezők megismerhetik a hír- és magazinműsorok, valamint zenés-táncos showműsorok készítésének folyamatát, vagy választhatják a műsorgyártás technikai oldalát – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a tartalmi, produkciós és műszaki terület jövőbeli szakembereit keresi a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány: a szeptemberben induló ingyenes tehetséggondozóra meghosszabbított határidővel, augusztus 11-ig lehet jelentkezni.

„A résztvevők a szakma legjobbjaitól tanulhatnak, valamint számukra kijelölt mentor iránymutatása mellett, közvetlenül kapcsolódhatnak be a munkafolyamatokba” – fogalmaztak a közleményben.

A több hónapos program végén a legígéretesebb fiatalokra munka- és karrierlehetőség várhat; a közmédia már számos jelenlegi munkatársát köszönheti a tehetséggondozónak – írták.

Kifejtették, hogy a program tartalomgyártási vonalát választók elsajátíthatják a rádiós és televíziós szakma alapját jelentő szerkesztői és riporteri feladatkört, a gyakorlatban ismerhetik meg a hír- és magazinműsorok készítését, valamint olyan showműsorok részesei lehetnek, mint a Csináljuk a fesztivált! vagy A Dal, ezek mellett egyénre szabott beszédtechnikai képzést is kapnak.

Akiket a műsorkészítés technikai oldala vonz, európai szinten kiemelkedő technikai környezetben szerezhetnek tapasztalatot a híradástechnika, a távközlés és a műsorinformatika területén.

A mentoráltak máshol nem tanulható munkakörök alapjait sajátíthatják el, és izgalmas alkotófolyamatokban vehetnek részt, mint a 3D televíziós grafikai tervezés vagy a képmérnök- és hangmérnökfeladatok.

Pályázni augusztus 11-ig lehet a jelentkezes@mtva.hu e-mail címen, bővebb információ a media-akademia.hu oldalon található – jelezték.

A program szeptember 18-án kezdődik, és a végén a legeredményesebb résztvevőknek a közmédia karrierlehetőséget biztosíthat – olvasható az MTVA közleményében.

Fotó: MTVA

Ő volt a Virtuózok tehetségkutatójának zsűrielnöke, szerepelt a Csináljuk a fesztivált!-ban, számos műsor vendége volt, eddig. Az állami média most megvált tőle – írja a Blikk egy bennfentes informátorra hivatkozva.

Miklósa Erika csak annyit mondott, az MTVA hivatott megindokolni a döntését, ő abban bízik, a jövőben fog még a köztévé „fantasztikus” szerkesztőivel dolgozni. Erre most nincs esélye. Az MTVA ugyanis megerősítette, a közmédia által alapított Dohnányi Ernő-díj kitüntetettjével egyelőre nem terveznek. Miklósa Erika „a szerződése szerinti műsorvezetői feladatait maradéktalanul teljesítette a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által készített produkciókban” – írja a 24.hu.

Ezért köszönetüket fejezték ki. Bár az RTL-nél vállalt szereplése miatt most közös produkciót nem terveznek vele, vendégként majd örömmel látják a állami média műsoraiban – tették hozzá.

A Blikk több példát is hoz arra, hogy az MTVA fontos műsorainak szereplői korábban feltűntek más csatornákon, ám most a lap szerint feszültebb lett a viszony, miután az RTL megszerezte a közmédia elől a Bajnok Ligája közvetítési jogait.

Fotó: RTL

Élőben jelentkezik a Sándor-palotából, a Szent György térről, a Karmelita kolostorból, a Szent István-bazilikából, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonából, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból és az Istenszülő oltalma görögkatolikus templomból, valamint a Papp László Budapest Sportarénából, a Kossuth Lajos térről és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről is. A pápa érkezése és búcsúztatása a Liszt Ferenc-repülőtérről szintén követhető lesz a képernyőn keresztül – sorolták a kommünikében.

Mint írták, a Duna műsorfolyama pénteken 9:40-kor kezdődik, 10 órától már élő adásban követhető Ferenc pápa érkezése a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre; 11 órától a Sándor-palota előtti téren történő ünnepélyes fogadását, majd a köztársasági elnöki látogatást, valamint a miniszterelnökkel való találkozást kísérhetik figyelemmel a nézők; 12:20-tól az egyházfő állami vezetőkkel, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel folytatja programját a Karmelita kolostorban, amelyet szintén élőben láthat a közmédia közönsége. A 16:40-kor kezdődő stúdióbeszélgetés után 17 órától a Szent István-bazilikából látható a katolikus egyházfő találkozója a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal.

Ismertetésük szerint szombaton 8:30-tól kezdődik a Duna műsora, élő kapcsolással a Vakok Batthyány László Gyermekotthonába, majd a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-templomba, ahol Ferenc pápa szegényekkel, menekültekkel, valamint a görögkatolikus közösség képviselőivel találkozik. Ugyancsak élő adásban, 15:55-től láthatják a nézők a katolikus egyházfő találkozóját a Papp László Budapest Sportarénában őt váró mintegy 11 ezer fiatallal. Az eseményen szimfonikus zenei kísérettel csendül fel a pápalátogatás hivatalos dala, a Camino Dolhai Attila, Szűcs Renáta, Szandi, Nagy Bogi, Dánielfy Gergő és Vizy Márton előadásában.

A látogatás zárónapján, vasárnap 9:30-tól közvetíti a Duna a katolikus egyházfő által celebrált szentmisét a Kossuth Lajos térről, majd 15:50-től Ferenc pápa találkozóját az egyetemi és kulturális élet képviselőivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán – olvasható az összegzésben.

A háromnapos műsorfolyam utolsó felvonásaként 17:30-kor Ferenc pápa búcsúztatását követhetik a Duna nézői a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről – közölték.

Az MTVA arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna mellett az M1 és a Kossuth rádió is részletesen hírt ad az eseményekről, valamint valamennyi nyilvános program elérhető lesz a Bizony, Isten! YouTube-csatornán.

A televíziós közvetítés élő jelét a közmédia ingyenesen biztosítja az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) valamennyi tagjának. A szabad hozzáférésnek köszönhetően a legnagyobb nemzetközi orgánumok is részt vesznek a katolikus egyházfő magyarországi látogatásának közvetítésében – olvasható a kommünikében.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A műszaki leírás szerint az MTVA a szolgáltatást jellemzően a Kunigunda útján található székhelyén működő stúdiókban, illetve más külső helyszínen veszi igénybe. A közönség feladata az MTVA gyártásában készülő műsorokban való un. »tapsoló« feladatok ellátása – írták.

Az eljárásban a mennyiségeknél 12 hónapos időszakkal számoltak, a keretösszeget az MTVA egyéves várható igényét figyelembe véve határozták meg. Eszerint a közönség igénybevétele napi legfeljebb 12 óra, a tervezett maximum létszám 200 fő naponta, a tervezett maximum létszámmal számolva 16 felvételi nap. Megjegyzik, hogy a közönség adott felvételi napon igénybe vett valós létszáma változhat a szolgáltatási igényben megrendeltek szerint, ebből adódóan a valós felvételi napok száma is változhat. A szolgáltatás becsült mennyisége mindezek alapján 3200 fő.

A tapsbeszerzés érdekessége, hogy az MTVA tavaly júliusban írt ki ugyancsak 30 millió forintos keretösszeggel közbeszerzést közönség biztosítására, ezt ugyancsak a Casting Office Kft. nyerte, augusztus közepén kötöttek szerződést. A megrendelő az összeg 70 százalékára vállalt lehívást, ahogyan jelen közbeszerzésnél is.

Ugyancsak 12 hónappal számoltak, a szerződést azonban nem egyéves időtartamra, hanem a keretösszeg kimerüléséig kötötték. Ez az új eljárásból kiindulva kimerülhetett, viszont a kalkulációban használt 12 hónap bőven nem telt le. Erről megkérdeztük az állami médiát is, válaszukkal bővítjük cikkünket – teszik hozzá.

Fotó: Zih Zsolt / MTI

A korábban már kifizetett kereskedelmi rádiós jogdíjak után most először MTVA-s rádiós ismétlési jogdíjakat is kifizet az EJI. Az egyesület kitartó, következetes munkával jutott hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek lehetővé tették a magyar közszolgálati média eredetileg saját céljaira készített – tehát lemezen soha ki nem adott – 70 ezer, túlnyomórészt a rendszerváltás előtt készített, de a mai napig ismételt felvételének feldolgozását. Az előadók és szereplők pontos beazonosításához a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó, a Duna World rádiók és más kisebb közszolgálati adások 52 millió másodpercnyi hanganyagát kellett feldolgozni – írják.

Míg a kereskedelmi hangfelvételekre vonatkozó, nyáron lezárt felosztás jogdíja elsősorban a popzene felvételeinek jutott, a rádiós ismétlési jogdíjak felosztása a legnagyobb számban a magyar nóta, népzenei és cigányzene előadók számára hozott bevételt, és zömmel ebből a körből került ki a 100 legmagasabb összegű kifizetés is. A média hagyományos területein rendszerint háttérbe szoruló hangjáték és versmondás színészei is ennek a munkának az eredményeképpen jutottak hozzá járandóságukhoz, ugyanúgy, ahogyan a jazz- és a komolyzenei előadások művészei. Tekintettel arra, hogy az egykori Magyar Rádió szinte kizárólag magyar előadókkal dolgozott, ezért a jogdíj is zömében magyar előadókat illet meg.

A mostani kifizetés a 2012-2021 közötti időszak, azaz kilenc esztendő együttes összege megközelíti a 660 millió forintot. Mivel a rádió részéről a sok évtizede készített felvételekre vonatkozó adatszolgáltatás még mindig nem teljes, az EJI folytatja a kutatást és az eredmények feldolgozása után további jelentős összegek megállapítása várható.

Spotify jogdíjak

Az EJI világszerte az első előadói jogkezelő szervezet, amely a jogdíjfizetés kikényszerítése mellett megegyezésre jutott két meghatározó nemzetközi streaming szolgáltatóval, a Deezerrel és a Spotify-jal arról, hogy csak az engedélyével használhassa az előadók felvételeit. Ezzel lehetővé vált a jogdíjak pontos megállapítása.

A mostani felosztás a Spotify által 2012 óta streamingelt felvételek jogdíjait rendezi. A szolgáltató összesen csaknem 3.500.000 felvétel után számolt el az EJI-vel. Sokmilliárd elhangzás adatainak feldolgozását követően 260 millió forint jogdíj került felosztásra 75 ezer előadó között, akik között a hazai előadók száma, illetve aránya és így a nekik fizetendő jogdíjak összege is sajnálatosan alacsony. A kifizetésre kerülő jogdíj összege tartalmazza a magánmásolási díjakból ráosztott jogdíjat is.

Jogosultkutatás

Az EJI szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy megtalálják azoknak a jogdíjaknak a gazdáját, akik a korábbi években lezárt felosztásokból a legfontosabb adatok hiánya miatt kimaradtak. Ezúttal 90 millió forint jogdíj jogosultját sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani és a járandóságot kifizetni.

Az EJI egyébként a külföldi jogkezelőkkel ápolt együttműködése eredményeként a jelenlegi kifizetésekkel együtt több mint négymillió forintot fizetett ki a jogosultaknak.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com