Kovács András Péter 14 éve tölt be különböző pozíciókat a hazai marketingkommunikációs szakmában. A 37 éves szakember ezalatt gyártott TV műsort a TV2-nek, dolgozott ügynökségi oldalon az ACG kreatív ügynökségnél, és kétszer is megfordult a Magyar Telekom kampánycsapatában, legutoljára mint osztály-, illetve szegmens vezető, ahonnan a Yettelhez érkezik.

Korábban az RTL Magyarországnál a vezérigazgató kommunikációs tanácsadójaként dolgozott, illetve építette a nemzetközi országmárkát a 2024-es Budapesti Olimpiai és Paralimpiai pályázaton, és a Magyar Turisztikai Ügynökség márka főosztályvezetőjeként.

„Óriási lehetőség, hogy Magyarország egyik legfrissebb márkájának újabb lendületet adjunk, és termék- és szolgáltatásinnovációval, illetve egy megkülönböztető kommunikáción keresztül pörgessük fel a hazai telco piacot. Nagyon megtisztelő, hogy része lehetek ennek a csapatnak és közösen dolgozhatunk azon, hogy az emberekkel megismertethessük a digitalizáció adta lehetőségeket egy igazán dinamikus telco tolmácsolásában. Természetesen eddig is figyelemmel kísértem a Yettel kampányait és látom, hogy a csapatban megvan a felkészültség, a naprakészség és a megfelelő mennyiségű humor is, hogy együtt nagy dolgokat vigyünk véghez. Nagy köszönet Bölöni Olgának, aki az érkezésemig megbízott vezetőként összefogja és viszi előre a márkát” – mondta el a szakember.

„A Yettel márka jelentős elismerésnek és megbecsülésnek örvend ügyfeleink körében, ugyanakkor még van tere a növekedésnek, hogy teljes potenciálunkat elérjük. András kinevezésével az a célunk, hogy tovább lendítsük a márkát, bemutatva ajánlatainkat a magyar fogyasztóknak” – mondta el Nemanja Zilovic, a Yettel kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. András házas, egy mentett kutya büszke gazdája.
Szabadidejében aktív balkonkertész, hobbiszakács, lelkes amatőr túravitorlás, emellett a squash, a hétvégi túrázás, az olvasás és kezdőként a jóga az, ami a munka mellett kikapcsolja

A NAV adatai szerint a vendéglátóhelyektől származó bevétel 2021. január-december között 1 030,7 milliárd forint volt, ami 25,9%-kal több, mint a 2020-ban (819 Mrd forint), és csak 2,6%-kal kevesebb, mint 2019-ben (1 058 Mrd forint). A vendéglátás adta az összes online kassza bevétel 7,8%-át.

A bevételek 33,8%-a Budapesthez köthető, de kiemelkedő volt még Pest (9,7%), Győr-Moson-Sopron (5,1%) és Veszprém (4,6%) megye, járási szinten pedig Budapesten kívül a Debreceni és a Szegedi járásban realizálódott a legnagyobb forgalom. Ami a fajlagos bevételeket illeti, a legsikeresebben működő egységek Budapesten és annak vonzáskörzetében találhatók (Budakeszi, Dunakeszi, Tatabánya).

A turisztikai térségeket tekintve Budapest környéke hozta a legkiugróbb eredményeket év elején, ami a nyár elmúltával is magas szinten maradt. A Balatonnál leginkább a nyári hónapokat jellemezte kiemelkedő teljesítmény, míg májushoz képest év végén a Sopron-Fertő, a Győr-Pannonhalma térségben, illetve Debrecen és térségében mérték a legnagyobb emelkedést.

Budapest vendéglátásból származó bevétele tavaly 347 milliárd forintot tett ki, ami 2020-hoz viszonyítva 28,4%-os bővülés. Az adatokból az is kirajzolódik, hogy szeptember óta a havi eredmények szinte megegyeznek a 2019-es értékekkel.

Fotó: Zakaria Zanaye, Unsplash

Az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseknél kiemelt cél, hogy azok elsősorban az akadálymentesítést, a hozzáférhetőséget, a hálózatosodást, valamint a család- és látogatóbarát szolgáltatások kialakítását helyezzék a középpontba. A megvalósítandó beruházások során továbbra is szem előtt kell tartani az alapszolgáltatások minőségének emelését, így többek között a vizesblokkok és az öltözőkabinok megújítását, a vízbejutás feltételeinek javítását, az egységes arculati elemek használatával a koherens tájékoztató és vendégirányító rendszerek kialakítását az akadálymentesítés és a hozzáférhetőség jegyében. Szintén támogatható a zöld felületek megújítása és bővítése, az ingyenes wifi kiépítése, akárcsak az árnyékolók és utcabútorok telepítése.

A Strandfejlesztés 2021 pályázat az ERFA GINOP-7.1.10-21-2021-00001 − A természetes fürdőhelyek komplex és élményközpontú fejlesztése című projekt keretében elnyert európai uniós forrás felhasználásával valósul meg. Mivel uniós forrásból a Közép-Magyarország régió nem támogatható, így Pest megye szabadvizű strandjainak fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Kisfaludy Strandfejlesztési Konstrukciója 300 millió forintos, önálló pályázati keretet biztosít hazai forrásból. A Strandfejlesztés 2021, valamint a Kisfaludy Strandfejlesztési Konstrukció V. ütem Pest megye pályázati kiírások az kisfaludyprogram.hu honlapon olvashatók.

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-ben indította el a Kisfaludy Strandfejlesztési Programot, amelynek célja, hogy 2030-ig az összes hazai szabadvízi strand megújuljon. A több lépésben megvalósuló fejlesztések eredményeként országszerte európai színvonalú, azonos szolgáltatási minőséget biztosító, családbarát, akadálymentes fürdőhelyek fogadják a látogatókat. A támogatássorozat első négy ütemében hazai forrásból, 12 milliárd forint támogatásból kelt új életre 114 szabadvízi strand. A most meghirdetett pályázatok keretében mintegy 100 projekt nyerhet el ismét további fejlesztési forrásokat.

További információk: sajto@mtu.gov.hu

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a turisztikai forgalom mindhárom nyári hónapban felülmúlta a tavalyi számokat: júniusban 66%-kal, júliusban 22%-kal, augusztusban pedig 16%-kal volt magasabb a vendégéjszakák száma országosan, összességében idén nyáron 14,9 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, ami 25%-kal több mint tavaly. Ez az előzetes várakozásokat is túlszárnyalja – mondta el szezonértékelő sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Pozitív elmozdulás látszik a beutazó turizmusban is. A külföldi vendégek 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szálláshelyeken idén nyáron, ami 40%-kal magasabb, mint tavaly. Tőlük júniusban 85%-kal, júliusban 18%-kal, augusztusban 47%-kal több vendégéjszakát regisztráltunk.
Országosan a szállodákban az átlagos szobafoglaltság 46%-os volt a tavalyi 35%-kal szemben. A SZÉP Kártyára a nyári időszakban 89 milliárd forintot töltöttek fel a munkaadók, ami 13%-kal több mint a tavaly nyári időszakban. Nyáron összesen 145 milliárdot költöttek a vendégek, ami 53%-kal több mint 2020-ban és több mint kétszer annyi, mint 2019-ben. A szálláshelyeken a teljes árbevétel 183 milliárd forint volt a három nyári hónapban, ez 41%-kal több, mint tavaly nyáron.
2021 nyarán vendéglátóhelyek árbevétele országosan megközelítette a 360 milliárd forintot, összehasonlításképpen 2020 nyarán ez az összeg 288 milliárd forint volt, így összességében 25%-os a növekedés, sőt a 2019-es rekord évhez képest is 10% a bővülés.
A nyárral a turizmus nem ér véget, napról napra dinamikusan emelkednek az őszi előfoglalási adatok, már most 5 millió feletti vendégéjszaka látható a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Szeptemberre a tavalyinál 25%-kal magasabb a megvalósult és a foglalt belföldi éjszakák száma, a külföldi vendégéjszaka pedig közel négyszeres. Az őszi forgalom élénkítésére az ügynökség újabb, adatokra épülő kampányokat indított itthon és külföldön. Az MTÜ arra ösztönöz mindenkit, hogy aki teheti, induljon útnak ősszel is.
A koronavírus-járvány után a kormány célja, hogy a gazdasági növekedés elérje az 5,5 százalékot. Ennek elérésében kiemelt szerepe van a turisztikai ágazatnak is. A biztonság továbbra is elsődleges, de aki mindkét oltását felvette, bátran szervezhet utazást az őszi-téli időszakra.

Idén másodszor kereste az ország legszebb balkonjait és legvirágosabb előkertjeit a Magyar Turisztikai Ügynökség. A hobbikertészek számára kiírt pályázat során mindkét kategóriában 9-9 díjat, köztük Borbás Marcsi „Kertem” különdíját ítélte oda a kertészeti szakemberekből álló zsűri. A három legvirágosabb előkert, illetve legszebb balkonkert mellett díjazták többek között a legszínesebb növénykavalkádot, a legkisebb vagy a legharmonikusabb balkonkertet, a legszebb kertépítészeti kompozíciót, a szépen fenntartott kerteket és a fenntartható megoldásokat.

A három legvirágosabb balkont és előkertet egyenként 100 ezer forintos kertészeti utalvánnyal jutalmazzák, ezen kívül a 6-6 tematikus díjban részesített pályázó 70 ezer forint értékű utalványt nyert.

A versenyre a közösségi médiában is nagy figyelem irányult: a Virágos Magyarország Facebook oldalán zajló közönségszavazáson közel 12.500 szavazat érkezett a különböző pályázatokra, amelyek közül a kategóriák 3-3 legnépszerűbb kompozíciója részesül 50 ezer forint értékű kertészeti utalványban.

A pályázatok értékelésekor a szakemberek a balkonkertek esetében arra az örömteli tendenciára hívták fel a figyelmet, hogy bár még mindig a klasszikus egynyáriaké a főszerep, egyre többen alkalmaznak virágzó évelőket, futónövényeket, gyümölcs- és zöldségtermő növényeket. A zsűri szerint a pályaművek bebizonyították, hogy akár egy panelház 8. emeletén, akár egy régi parasztház tornácán is lehet harmonikus és zöld kerti teret kialakítani, igazi oázist varázsolva. Az előkertek esetében figyelemreméltó, hogy hozzáértő gondoskodásnak köszönhetően jellemzően egészséges, ápolt növények szerepeltek a beküldött képeken, illetve itt is megfigyelhető, hogy egyre több virágzó vagy levéldíszt adó évelővel is találkozhatunk a kerti kompozíciókban.

A Virágos Magyarország környezetszépítő verseny a települési önkormányzatok számára még további izgalmakat tartogat. Az idén 28. alkalommal megrendezett megmérettetés jelentkezési szakaszának július 15-i lezárását követően jelenleg is zajlik a pályázatok értékelése, amelynek eredményhirdetésére várhatóan szeptember végén kerül sor – ekkor tudjuk meg, melyek lesznek idén az ország legvirágosabb települései.

A „Virágos balkonok, virágos kertek” verseny győztesei

Balkon-kategória

Nguyen Nhi                                 Fődíj – Legszebb balkonkert (Pest megye, Budaörs)

Paluska Beáta                             Fődíj – Legszebb balkonkert (Budapest, XIII. kerület)

Antal Mónika                              Fődíj – Legszebb balkonkert (Komárom-Esztergom megye, Esztergom)

Reiter-Kispál Brigitta                 Borbás Marcsi „Kertem” különdíja (Budapest, IV. kerület)

Tiszai Zsófia                                A legszebb gangkert (Budapest, IX. kerület)

Barna Andrea                             A legvirágosabb tetőterasz különdíj (Budapest, IX. kerület)

Teknyős Péter                             Jó térelosztás, egyedi megoldások különdíj (Budapest, III. kerület)

Farkas Renáta                             Harmonikus balkonkert különdíj (Baranya megye, Pécs)

Liszits Ferenc                              Legvirágosabb futtatott balkon különdíj (Fejér megye, Székesfehérvár)

Előkert-kategória

Mogyorósi Rita                           Fődíj – Legszebb előkert (Győr-Moson-Sopron megye, Sopron)

Kmetyó Lászlóné                       Fődíj – Legszebb előkert (Tolna megye, Kapospula)

Fáth Péter                                   Fődíj – Legszebb előkert (Pest megye, Piliscsaba)

Vigh Kata                                     Borbás Marcsi „Kertem” különdíj (Pest megye, Budaörs)

Rózsáné Szakálos Ildikó            A legszínesebb növénykavalkád tematikus díj (Békés megye, Gyomaendrőd)

Dr. Kovács Éva                            Hagyományőrző kert díj (Győr-Moson-Sopron megye, Pannonhalma)

Szomoru Miklós                         A legszebb kertépítészeti kompozíció díj (Pest megye, Pilisszentkereszt)

Tóthné Gerzsenyi Márta          Változatos növényalkalmazás különdíj (Hajdú-Bihar megye, Debrecen)

Pappné Rippel Mária  Szépen fenntartott előkert díj (Baranya megye, Vajszló)

A közönségszavazás nyertesei

Balkon-kategória

• Bene József, Szomolya
• Bakó Géza Gyuláné, Hajdúszoboszló
• Kovács Mariann, Békéscsaba

Előkert-kategória

• Kósa Kristóf, Mezőnyárád
• Polgárné Hudák Éva, Tarnaméra
• Horváthné Galián Bernadett, Börcs

A Magyar Turisztikai Ügynökség a következő napokban intenzív edukációs kampányt folytat, amelynek célja, hogy mindenki megismerje a biztonságos utazás szabályait. Az online kisfilm ismerteti, hogy milyen szabályokra kell figyelniük a szálláshelyen, éttermekben, vagy éppen a sportlétesítményekben. A kisfilm a különböző online platformokon, szakmai szövetségek közvetítésével és a Magyar Turisztikai Ügynökség weboldalán lesz látható.

„Magyarország Kormánya ilyen döntést nem hozott. A brüsszeli forrásból érkező vakcinák nem elegendőek a tömeges oltás elindításához, ezért a Kormány Kínával és Oroszországgal is tárgyal a vakcinák tömeges beszerzéséről, hogy mielőbb elinduljon a tömeges oltás Magyarországon. Ezt követően, ahogy lehet, azonnal kinyithatnak a szektorban működő vállalkozások” – olvasható az MTÜ közleményében.

Foto: Patrick Tommaso, Unsplash

Magyarország Kormánya a koronavírus-járvány második hulláma alatt nemcsak adókedvezménnyel támogatja a vállalkozásokat, hanem a szabályok egyszerűsítésével is.

A hosszú távú versenyképesség érdekében olyan döntések meghozatalára is szükség volt, amelyek az újraindítás után biztosítják az ágazati szereplők működését és megerősödést– hangsúlyozta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. A most elfogadott intézkedések célja, hogy egyszerűsítsék azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését. Egyúttal segítik a 400 ezer ember megélhetését és a GDP 13,5%-át adó stratégiai ágazat visszaépülését.

A december 22-én megjelent 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletet értelmében megtörtént a vendéglátóhely-típusok definiálásának felülvizsgálata, melyet a szektor régóta szorgalmazott. Olyan korszerű tipizálás jött létre, amely lehetővé teszi az ágazat megfelelően szegmentált és átlátható irányítását.

A kormányrendeletnek köszönhetően az utazásszervezők, utazásközvetítők az utazásokról szóló tájékoztatóikban, a különböző hirdetési felületeken kizárólag olyan (minimális, vagy ún. „-tól”) árat tüntethetnek fel, amelynek megfizetése valóban lehetővé teszi az utazáson való részvételt, és az utasnak ezen felül nem kell kötelezően további összeget fizetnie. A szabályozás lehetővé teszi az utasok könnyebb tájékozódását, valamint javítja az utazási irodák versenyhelyzetét.

A kormány tovább erősíti a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártyát is. A rendelet szerint ugyanis az utazási irodáknál is lehetővé válik belföldi szállásfoglalás SZÉP-kártyával. Ez nemcsak a kártyabirtokosoknak jelent újabb felhasználási módot, de az utazási irodákat is további bevételekhez juttatja.

Szintén a szektort segítő intézkedés, hogy a 638/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletnek köszönhetően a járulék- és bértámogatások kedvezményeit már a járványválság következtében nehéz helyzetben lévő magántulajdonú buszos vállalkozások is igénybe vehetik.

A kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a turizmusra, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a veszélyhelyzet elmúltával felkészülten várjuk a turistákat. A most elfogadott intézkedések is azt szolgálják, hogy Magyarország és a turisztikai szektor vállalkozásai nyertesei lehessenek az újjáalakuló turizmusnak. A Magyar Kormány turizmust érintő támogatása összességében eléri a 800 milliárd forintot, ami meghaladja a 2 milliárd eurót, ez európai szinten is kiemelkedőnek számít.

A közösségi bormarketing állami feladatainak hatékony ellátása érdekében Magyarország Kormánya 2020 elejétől a magyar bor eladásösztönzését célzó feladatokat – melyek része többek között a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenések szervezése is – az Agrárminisztérium irányítása alatt működő AMC-hez delegálja. Az MTÜ a továbbiakban a magyar bor ernyőmárkájának (MAGYAR BOR – SZEMÉLYESEN) gondozását, valamint a borturizmus fejlesztésének és népszerűsítésének feladatait látja el. Ezzel a lépéssel a magyar borok még erősebb részévé válhatnak Magyarország turisztikai márkájának, és a borturizmus fellendülésével hozzájárulhatnak az országba látogató turisták átlagos tartózkodási idejének meghosszabbodásához, mind a hazai turizmus területi és időbeli eloszlásához.

Az MTÜ 2020-tól a változás eredményeként célzottabban foglalkozik a borturizmus fejlesztésével, az ide kapcsolódó utazások ösztönzésével, a magyar borvidékek ismertségének növelésével itthon és külföldön. Az MTÜ célja mindezek mellett a kialakított eszköztár – több nyelven elkészített kiadványok, térképek, fotó- és videóanyagok, webes felületek stb. – további fejlesztése, hogy ezeket az ágazati szereplők is hasznosíthassák a kommunikációs tevékenységük során.

A döntés értelmében számos bormarketinghez kötődő feladatot a jövőben az AMC lát majd el, a többi között a világ legnagyobb borszakmai vásárán, a 2020. március 15-17. között megrendezendő ProWein Düsseldorf 2020 kiállításon már az AMC valósítja meg és üzemelteti a magyar bor közösségi standját, a tervek szerint összesen 45 magyar pincészet részvételével.

Az évről évre rekordokat döntő turizmusnak jelentős szerepe van annak, hogy Magyarország biztonságos ország, az elmúlt években végrehajtott fejlesztések Budapestet vonzóbbá tették, és a magyar családok is többet tudnak belföldi utazásokra, nyaralásokra költeni. A cél az, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen, ennek érdekében pedig folytatódnak az ágazati fejlesztések, a magyar turizmus versenyképességét pedig 2020-tól naprakész szálláshelyi forgalmi adatok, és január elsejétől szálláshelyszolgáltatási áfacsökkentés is segíti.

A turizmus a magyar gazdaság egyik motorja, növekedése 2010 óta töretlen.  A 2018-as történelmi rekordévet követően az elmúlt esztendőben is tovább javultak a turisztikai mutatószámok, és a 2019-es évre is az uniós átlagot meghaladó, tíz százalék körüli növekedés várható az idegenforgalomban. A magyar turizmus aranykorát éli, hiszen soha ennyi fejlesztés, turista és ekkora növekedés nem volt még az ágazatban, mint az elmúlt esztendőben. 2019-ben Budapest volt a legnépszerűbb európai úti cél és egyre több külföldi vendég érkezik a biztonságos és folyamatosan fejlődő Magyarországra, a magaskategóriás fővárosi szállodák a legmagasabb kihasználtsággal üzemeltek Európában és új közvetlen légijáratok is nyíltak. Mindeközben mi magyarok is többet utazunk itthon – a belföldi turizmus továbbra is a vendégforgalom felét adja, amit a 2019-ben megugrott SZÉP-kártya forgalom is támogat.

Az elmúlt évben mintegy 1000, minőséget emelő és élménykínálatot bővítő turisztikai fejlesztés zajlott országszerte, amelyek nagy része év végéig be is fejeződött. 2019-ben elindult 750 szálláshely felújítása és fejlesztése, a strandfejlesztési program folytatásaként megújult 43 szabadstrand, az élményparkok fejlesztésének keretében átadtuk Magyarország első fix telepítésű hullámvasútját, és nagy lépést tettünk az ágazat hosszú távú versenyképességét is biztosító digitalizáció irányába is. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz a szállodákat és panziókat követően decemberben a magán- és egyéb szálláshelyek is csatlakoztak, így a jövőben már a teljes szektorra vonatkozóan naprakész statisztikai adatok növelik majd a turisztikai fejlesztések és marketingkampányok hatékonyságát.

„Magyarország Kormánya rendkívül fontosnak tartja a turizmus és az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, kkv-k versenyképességét, ennek érdekében döntött arról, hogy a vendéglátás áfa után, tovább csökkenti az ágazat adóterheit. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány a szálláshelyek áfáját 18 százalékról 5 százalékra csökkentette 2020. január elsejétől, amely intézkedés 23 milliárd forintot hagy a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál. Az áfacsökkentés és a digitális adatszolgáltatás pedig amellett, hogy fehérítik az ágazatot, hosszú távon garantálják a turizmus versenyképességét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat növekedési üteme a következő években is tovább folytatódjon. 2020-ban újabb szálláshelyek és strandok újulnak meg, elindul a balatoni és a dunai hajók, illetve a balatoni vízicsúszdák fejlesztése, befejeződik számos kulturális és aktív turisztikai fejlesztés, házigazdái leszünk újabb nagy nemzetközi rendezvényeknek, Magyarország részt vesz a Dubaji Világkiállításon és haladunk tovább a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában 2030-ig kitűzött céljaink felé” – olvasható a közleményben.