Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban ezt szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe. Ezt a hiányt pótolta a magyar tudósoknak az Európai Unió által támogatott új kutatása, melynek során egy öntöttvas kályhában égettek olyan hulladékokat, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is. Az égés során a kutatók megmérték, hogy mennyi és mennyire mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók ennek hatásait a fatüzeléshez viszonyították. (A fa égetése során ugyanis önmagában is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe.) Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több egészségkárosító részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltőbb kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a tűzifa égetésekor.

Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor (!) rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

Gelencsér András, az MTA levelező tagja, az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője a kutatás szakmai irányítójaként elmondta: vizsgálataikat arra is kiterjesztik, hogy az egyes településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó mérgező anyagok hozzájárulása a helyi levegőszennyezéshez, azonban az már az eddigi eredmények alapján is kijelenthető, hogy azonnali érdemi intézkedéseket kell hozni a lakossági hulladékégetések felszámolására.

Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője elmondta: irodájukhoz évente több ezer panasz érkezik olyan lakosoktól, akik hulladékégetés mérgező füstjétől szenvednek. “Minden esetben igyekszünk tanácsadással segíteni nekik, de ez messze nem elegendő. Ez a kutatás is megerősítette, mennyire fontos lenne a háztartási hulladékégetés felszámolása. Ehhez a lakosság szemléletformálására, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség.”

Az angol nyelvű tanulmányról a Levegő Munkacsoport összefoglalót készített magyar nyelven.