A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet ötödik MRSZ Barométer felmérése szerint a kommunikációs iparág vállalatvezetői körében az év elejére 17 százalékra nőtt a visszaesésre számítók aránya az előző évi 6 százalékról, és a cégvezetők 40 százaléka vár növekedést. A megkérdezettek 30 százaléka számít árbevételének növekedésére saját cégében, az előző évi 54 százalék után.

A cégek 45 százaléka számít a munkaerőpiaci helyzet javulására, de a pesszimista kilátások aránya még így is 50 százalék.

A felmérés szerint a kommunikációs szakma 2023-ban ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, mint 2022-ben.

A megkérdezett vállalatok jellemzően az elhalasztott fejlesztésekkel (36 százalék) és beruházásokkal (33 százalék), valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken történő részvétel korlátozásával (29 százalék) igyekeztek faragni a növekvő költségeikből, és egyre többen váltanak kisebb energiaigényű irodára (16 százalék).

A negatív hatások mérséklésében a megkérdezettek 30 százaléka tervez létszámstopot, és minden negyedik cég dönt a fizetésemelés elhalasztása vagy a bérek befagyasztása mellett. A szabadúszók elbocsátásával és a szakmai képzések elhalasztásával a megkérdezettek 15-15 százaléka élt.

A felmérést kitöltők 12 százalékát nagymértékben, 56 százalékát közepesen vagy kissé érintette a kata adónem 2022-es év közbeni kivezetése.

Az MRSZ éves felmérésből kiderült, hogy az idén 321 milliárd forint értékű „médiatorta szeleteinek” sorrendjében nem várható változás, az arányok is hasonlítanak az előző évihez. A digitális reklámköltések – amelyek idén 25 százalékkal növekedhetnek és értékben megközelíthetik a televíziós szegmensét – a lokális médiában koncentrálódhatnak, szemben a globális reklámköltéssel, amelynek növekedési mértéke 2023-ban 2,7 százalékra lassulhat idén az előző évi 5,5 százalékos növekedési ütemről.

2023-ban a lokális digitális reklámköltések a 2022-es 55,1 milliárd forintról 69 milliárd forintra nőhetnek az idén, a globális platformokon elköltött reklámköltések értéke ugyanebben az időszakban 107,4 milliárdról 110,3 milliárd forintra emelkedhetnek.

A marketingkommunikációs költések az idén 8,5 százalékkal, 233,4 milliárd forintra csökkenhetnek, amely megfelel a 2021. évi szintnek. Az infláció miatt a visszaesés reálértéken elérheti a 20-25 százalékot – derül ki a felmérésből.

Fotó: Carlynn Alarid/unsplash.com