Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

2024-ben első alkalommal készített reprezentatív óradíjfelmérést a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), 2025-ben pedig még több, az ügynökségi szektor fenntarthatósága szempontjából különösen fontos adatra – gazdasági körülményekre, piaci várakozásokra – kérdezett rá a szervezet.

Az anonim kérdőívet kitöltő PR- illetve integrált ügynökségek a nettó listaóradíjaik, valamint az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó jellemző szakmai tapasztalat mellett megosztották a 2024. és 2025. év legfontosabb gazdálkodási paramétereit is. Ennek részeként beszámoltak arról, hogy tudtak-e inflációs és/vagy általános áremelést érvényesíteni, hogyan változtak a rezsiköltségeik, illetve miként érintette őket a bérinfláció. Az ügynökségi szektor hosszú távú fenntarthatóságát segítheti, ha a megbízók is tisztában vannak az ügynökségek gazdasági körülményeivel, a működésüket meghatározó pénzügyi trendekkel, illetve a jellemző (önbevallásos) piaci óradíjakkal. 

„A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a kommunikációs ökoszisztémában. Olyan széleskörű, speciális és komplex gyakorlati szaktudást, évtizedes iparági tapasztalatot kínálnak, amit akár a legnagyobb vállalatoknak sem feltétlenül racionális hosszú évek alatt házon belül felépíteni és folyamatosan rendelkezésre tartani” – mondta Gáspár Bence, az MPRSZ alelnöke, az OTP Bank kommunikációs vezetője. „A hatékony működéshez és az eredményes stratégiai kommunikációhoz létfontosságú, hogy egy-egy terület szakértői gyorsan, rugalmasan rendelkezésre álljanak, erre pedig a legjobb megoldás a sokszínű, hosszú távon fenntarthatóan működő ügynökségi szektor. Az óradíjfelméréssel célunk, hogy elősegítsük a megbízók és a tanácsadók közti megértést, segítséget nyújtsunk az ügynökségi munka kölcsönösen elfogadható, kifizetődő értékének meghatározását.”

Az MPRSZ 2025. évi hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:

“Szakmai szervezetként egyszerre képviseljük a vállalati és az ügynökségi oldalt, így alapvető feladatunknak tekintjük a felek együttműködésének segítését. Ennek fontos eleme, hogy második éve összesítjük az ügynökségek önkéntesen megosztott adatait bevételi és fejlesztési forrásaikról. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a korrekt üzleti feltételek kialakításához a megbízók és a tanácsadók között,” – emelte ki Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A felmérés alapján szűkült a különbség a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között: a kisebb cégek medián óradíjai jól láthatóan növekedtek, több beosztásban felzárkóztak a nagyobb szereplőkéhez. Eközben a nagyobb ügynökségek rezsiköltségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) értelemszerűen továbbra is magasabb, ráadásul gyorsabban is emelkedett. Erre jó példa, hogy míg a kis ügynökségek felénél 2025-ben egyáltalán nem volt bérfejlesztés, a nagyoknál akár 10 százalékot is meghaladta az emelés mértéke. Az ügynökségek létszáma ugyanakkor stagnált, és csak a megkérdezettek kisebb része nyilatkozott 10 százalékot meghaladó csökkenésről, vagy épp ezt a mértéket el nem érő létszámnövekedésről.

„Az idei óradíjfelmérés új kérdéseire kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a PR-ügynökségek komolyan veszik a legjobb szakemberek megtartását, a tehetséggondozást, fejlesztést, és erre a nyereségük terhére is komolyan áldoznak” – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségi szektort képviselő elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „2024-ben a válaszadók közel fele kétszámjegyű költség- és bérinflációval szembesült, és tavaly is a hivatalos 2024. évi inflációt meghaladó mértékben fejlesztette a béreket. A díjakban ennél szerényebb, nagyjából az előző éves inflációnak megfelelő emelést tudtak érvényesíteni. Felmérésünkben gazdasági várakozásaikról is kérdeztük a PR-ügynökségek vezetőit: relatív többségük a teljes árbevétel stagnálására vagy szolid, 5-10 százalékos növekedésére, ezen belül pedig a PR-díjbevételek markánsabb, akár 10-20 százalékos bővülésére számított.”

Az MPRSZ óradíjfelméréséről

A 2025 harmadik negyedévében végzett kutatásban résztvevő ügynökségeket ezúttal is teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba. Ennek megfelelően
• a teljes nettó árbevétel alapján évi 200 millió forintig kis (33%), 200-500 millió forint között közepes (27%), 500 millió forint fölött pedig nagy (40%) méretűnek minősül egy ügynökség, míg
• a tisztán nettó PR-díjbevétel alapján évi 100 millió forintig kis (46%), 100-200 millió forint között közepes (20%), 200 millió forint felett nagy (34%) kategóriába tartozik.

Az eredményeket a PR-díjbevétel alapján szegmentálták. A Szövetség évente végzi el az óradíjfelmérést, amelynek 2024-es eredményei itt találhatók.

A shortlistre került pályamunkák készítői november 12-én mutathatják be kampányaikat a főzsűri előtt, az MPRSZ versenyein már hagyománnyá vált, háromperces prezentációk keretében. Az esemény támogatója idén a KPMG.

Az MPRSZ kiemelt hangsúlyt fektet a tudásmegosztásra – szövetségünk célja, hogy minél több szakember meríthessen inspirációt a legjobb hazai gyakorlatokból, ezért a döntős prezentációkat bárki megtekintheti. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet a következő linken lehet megtenni: EBA 2025 – shortlistes pályamunkák prezentációja

A verseny szervezőbizottsága a pályázati kiírásban szereplő bejutási ponthatárt 65-ről 60-ra módosította, hogy még több értékes és inspiráló projekt kaphasson bemutatkozási lehetőséget. Újdonság továbbá, hogy a pályázók idén szöveges értékelést is kapnak az előzsűritől, ezzel is elősegítve a szakmai fejlődést és a pontozási folyamat átláthatóságát.

A döntős prezentációk után a főzsűri választja ki a nyerteseket, az eredményeket pedig november 27-én hirdeti ki az MPRSZ.

 A shortlistre került pályamunkák listája és rövid leírása elérhető az MPRSZ honlapján.

Szoros határidőket szabtak idén az Employer Branding Awardra. Az early bird jelentkezés augusztus 7-től szeptember 7-ig tart, a normál időszak október 8-ig, a late entry pedig október 16-ig. Idén nem lesz hosszabbítás, így érdemes mielőbb leadni a nevezéseket.

November 5-én teszi közzé a shortlistet az MPRSZ, a döntőbe jutottak élő prezentációja november 12-én, a díjátadó pedig november 17-én lesz.

Idén új kategóriákat és díjakat is bevezettek: 16 iparágból és 7 kategóriában várják a nevezéseket, ezen kívül kiosztják az év employer branding megbízója díjat, az év employer branding ügynöksége díjat, az innovatív, digitális megoldások/az újdonság ereje díjat és a legkisebb költségvetésű, de a leghatékonyabb megoldásokat hozó pályázat díját is.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

A vezetésben a folytonosság adott, a közgyűlés döntése szerint az előző ciklusban is tisztséget vállaló szakemberek – Sztaniszláv András elnök, Gáspár Bence alelnök, valamint Panulin Ildikó és Szántó Balázs – mellé Németh Flóra csatlakozott új elnökségi tagként.

A Felügyelő Bizottság elnöke Liptay Gabriella lett, az ő munkáját segíti FEB-tagként Bujáki Zsolt és Soós Eszter.

Az Etikai Bizottság elnöke ismét Vas Dóra, tagjai pedig Lennert Dániel, Ludvig Orsolya, R. Nagy András és Szinai Ádám.

Az elnökség deklarált célja, hogy hangsúlyosabban körvonalazza a szervezet szolgáltatásait a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek, miközben igazodási pontot kínál a szakmának olyan etikai kérdésekben is, mint a mesterséges intelligencia használata vagy a fake news, a deepfake-ek és a tényellenőrzés. A magas szakmai minőség biztosítása érdekében az MPRSZ megerősíti a nemzetközi normák alapján működő ügynökségi (Consultancy Management Standard, CMS) és egyéni (Continuing Professional Development, CPD) szakmai minősítési programokat, emellett továbbra is részt vesz olyan PR-listák összeállításában, mint a TOP50 vagy a Signature40.

A public relations terület – a többi kommunikációs szakmához hasonlóan – nagy figyelmet szentel az utánpótlás-képzésnek, hiszen mind a megbízói, mind az ügynökségi oldal várja a lelkes, elkötelezett és szakmailag kiváló fiatalokat, akik a garancia arra, hogy a pr-hivatás évtizedek múlva is megtartsa jelentőségét és vonzását. Két éve az MPRSZ ingyenessé tette a tagságot a diákok számára, évente megrendezi a Next Generation PR World Cup-ot a 35 év alatti szakembereknek, idén pedig egy hackathon rendezvényt is terveznek. A Szövetség 2025-ben elindítja a Next Gen Meet programot, amely során a szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók betekintést kapnak ügynökségek és nagyvállalatok kommunikációs csapatainak munkájába.

Folytatódik a szövetség havi szakmai és networking rendezvénysorozata, a Drinks&Links – ennek idei első eseménye január 30-án lesz –, illetve az MPRSZ számos konferencián képviseli a szakma érdekeit.

Új program lesz a „Közelebb a médiához” sorozat, idén 4 szerkesztőségbe látogathatnak el az érdeklődő kommunikációs szakemberek, így hozza az MPRSZ egymáshoz közelebb az újságírókat és a kommunikációs szakembereket.

A tagozatok nagyon jól működtek a korábbi években, mert terepet biztosítanak az azonos érdeklődésű szakemberek együttműködése számára. A jelenleg aktív három tagozat (employer branding, kríziskommunikációs, kulturális) mellett elindul a belső kommunikációs tagozat is.

„Az elmúlt években sikerült megszilárdítani az MPRSZ-t, letenni több program alapját, és sikerrel növeltük a taglétszámot.” – mondta el Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke. – „Úgy érzem, támogató szakmai közegben kezdheti meg munkáját az elnökség. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy ismét erős, kiváló szakembereket összefogó Felügyelő Bizottsággal és Etikai Bizottsággal kezdjük meg a következő 2 éves ciklust. Számítok mindenki aktív részvételére.”

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András elnök
• Gáspár Bence alelnök
• Németh Flóra elnökségi tag
• Panulin Ildikó elnökségi tag
• Szántó Balázs elnökségi tag

Felügyelő Bizottság:
• Liptay Gabriella FEB elnök
• Bujáki Zsolt FEB tag
• Soós Eszter FEB tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra elnök
• Lennert Dániel EB tag
• Ludvig Orsolya EB tag
• R. Nagy András EB tag
• Szinai Ádám EB tag

Az ünnepi díjátadó kedden zajlott. Többek között egészségügyi-, energiaipari, FMCG- és építőipari szereplőket is díjazott a főzsűri.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Örömmel indítottuk újra az Employer Branding Awardot, a pályázatok számából ítélve pedig a szakma is pozitívan fogadta a versenyt, hiszen remek pályamunkák érkeztek be hozzánk. Nemcsak a kreativitást, hanem a hatást is értékeltük, hiszen ma már a munkaadói márkaépítés kulcsfontosságú a vállalatok versenyképessége szempontjából. A tehetséges munkaerő megszerzése és megtartása a piaci előny megőrzésének egyik legfontosabb eleme lett. Ebben a gazdasági környezetben az employer branding nem csupán egy HR-feladat, hanem a vállalati stratégia szerves része, amely hosszú távon hozzájárul a cégek stabilitásához és a növekedéséhez is.”

Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, az EBA-zsűri elnöke is értékelte a versenyt: „Rengeteget fejlődött a munkaadói márkakommunikáció az országban az elmúlt években, s erről a pályázati anyagok is tanúbizonyságot tettek. Egyre több komplex és fenntartható programot látunk, teret nyer a taktikai helyett a stratégiai gondolkodás. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben tovább fejlődik ez a kommunikációs terület is, s egyre több, a fogyasztói márka értékeivel összhangban lévő, valóban megkülönböztető márkapozícionáláson alapuló programmal fogunk találkozni” .

Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának elnöke, a főzsűri tagja szerint a szakma szépen fejlődik, egyre több employer branding-pozíció nyílik a cégeknél és mind vállalati, mind ügynökségi oldalon vannak már nemzetközi szinten is díjazott, elismert esettanulmányok. Hozzátette: „Az EBA mezőnye is kifejezetten erős volt, az innovatív megoldások között már megjelentek az első AI-integrációs pályázatok, amit a szakmai úttörők már nem csak szöveg- vagy képgenerálásra használnak.”

A nyertesek listája elérhető ezen a linken.

A verseny hasonlóan zajlik az évek óta megrendezett PR Excellence Awardshoz: a beérkezett pályázatokat egy szakmai előzsűri online fogja értékelni, majd a shortlistre kerülő versenyzők a főzsűri előtt prezentálhatják kampányaikat. Az MPRSZ a shortlistes pályaművek listáját október 15-én teszi közzé, a továbbjutók pedig október 21-én adhatják elő prezentációikat a főzsűri előtt. Az élő zsűrizés idén a K&H támogatásával valósulhat meg.

Horváth-Magyary Voljč Nóra, a főzsűri elnöke, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója elmondta: „Nem szűnik a nyomás a munkáltatói piacon, továbbra is a kereslet dominál. Ez komoly bérnyomást is jelent a munkáltatók számára. Miként lehet egy ilyen piacon mégis a nyertesek közt lenni? Természetesen márkázással, és az értékajánlat adekvát kommunikációjával. Erre fogunk látni remek példákat várakozásaim szerint a zsűrizés során. Most már csak az a kérdés, hogy ki lesz a nyertes?”

A főzsűri tagjai:

Elnök: Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója

• Balaton Anita, a FleishmanHillard Café tulajdonosa
• Bede Márta, a Well PR ügyvezetője
• Fazekas Máté, a BT regionális operációs központjának vállalati-, public affairs- és márkáért felelős vezetője
• Horváth Ádám, a Brandfizz Chief Sparke Offizzere
• Klaudia Angoujard, az Auchan Employer Branding-vezetője
• Székeli Dalma, a HPROWER Business Unit Managere
• Szokody Ágnes, a Randstad marketing managere
• Tóth György, a Mediator pr-vezetője

Az előzsűri 14 tagból áll, akik a következők:

• Beck Márton, MindMiners Collective, tulajdonos
• Bocskai Egri Enikő, OTP Bank, pr-kommunikációs tanácsadó
• Cseri-Szilágyi Zsuzsa, Trans-Sped kft., kommunikációs és marketing osztályvezető
• Csernai Rita, Thermo Fisher Scientific, Senior Communications Manager
• Garamszegi Éva, Impact Works, Senior Employer Branding Szakértő
• Gerőcs Vendel, Computacenter, Communications Lead
• Knáb Anita, Merkbau Zrt., HR-vezető
• Lennert Dániel, Noguchi, vezető tanácsadó
• Németh Krisztina, FERLING, pr-centervezető, ügyféligazgató
• Pocsai Norbert, Universum 8, Creative Director
• Rácz Székely Éva, OD és EB szakértő/Business Coach
• Szabó András, Szerencsejáték Zrt., Kommunikációs szakértő
• Tóth-Szabó Szilvia, eSense Human Resources Szolgáltató Nyrt., Kommunikációs vezető
• Zsófia Sarkantyu, Yettel, Senior Communications Expert

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

A legtöbb pályázat a pr-vezérelt integrált kampányok, illetve a társadalmi kommunikáció kategóriában került a főzsűri elé, a legértékesebb díjakat is ezekben ítélték oda. A zsűri különösen szigorú volt, rendkívül magas szakmai kiválósági mércét állított fel, így már a bronz díjjal kitüntetett pályázatok is kiemelkedő eséllyel indulhatnak bármelyik meghatározó nemzetközi pr-versenyen.

„A PREXA zsűrije az egyik legszigorúbb volt, amelyikben valaha alkalmam volt részt venni. Tudatosan úgy értékeltük a pályázatokat, hogy a Szövetség díját a nagy nemzetközi szakmai versenyek elődöntőjének tekintettük, magasra tettük a lécet. A belépőszint az volt, hogy egy kampány átgondolt és jól kivitelezett – díjat csakis a legkiválóbb munkák kaphattak. Az, hogy épp ebben a két kategóriában került a legtöbb pályázat a shortlistre, aláhúzza a PR évről-évre meghatározóbb szerepét a kommunikációs világban: a kreatívkoncepció kidolgozása, a hatásos üzenetek kialakítása és a szerzett médián túli csatornák használata egyre inkább a PR-szakemberek feladata. A társadalmi ügyek kezelésében is kulcsszerepet játszunk, hiszen ez egyre fontosabb terület a vállalati reputáció hosszú távú építésében és védelmében” – mondta el Szántó Balázs, a zsűri elnöke, a Noguchi ügyvezető partnere.

“Idén is csak résztvevőként voltam ott az élő zsűrizésen és jó volt látni, hogy a szakmai érvek mennyire fontosak voltak az értékelés során. Egy szakmai szövetség lehetősége és felelőssége is, hogy a mennyiség mellett a minőségre figyeljen oda elsősorban és a kreativitás mellett a hitelesség, az üzleti tevékenység támogatása legyen a fő értékelési szempont. Bízom benne, hogy az MPRSZ ebben is magasra teszi a szakmai mércét” –foglalta össze Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Nemzetközi kategória arany díjasa az Avantgarde, de a többi helyezett is nagyobb eséllyel indulhat az APEX pr-toplistáján: az ezüst 20, az arany minősítés pedig 32 pontot ér, négyszeres súlyozással.

A versenyre a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is 13 kategóriában lehetett nevezni, az iparágak száma viszont bővült a vallásos szervezetek, egyházak, egyházi fenntartású intézmények csoportjával. Az Év Ügynöksége címet a zsűri pontszámai alapján ítélték oda, a PREXA fődíját pedig a legkiemelkedőbb kampány kapta. Az átadó a Telekom Székházában zajlott.

Beszámolója során Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi elnökségi ciklus fókuszában az utánpótlás képzése, illetve a pr stratégiai szerepe van.

Az utánpótlás területén a szövetség fontos lépéseket tett a fejlődés érdekében: „Az MPRSZ 2023-ban is részt vett az ICCO Next Generation globális PR-verseny szervezésében, amelyet itthon a HOLD Alapkezelő csapata nyert. Bevezettük a díjmentes diák-tagságot is, amelyre több mint 20 tag jelentkezett – ők aktívan részt vesznek a havi Drinks&Links eseményeinken is. Emellett igyekszünk minél többször platformot biztosítani a PR-képzésekkel kapcsolatos kihívások és lehetőségek megvitatására. Kulcsfontosságú, hogy a pályakezdők piacképes gyakorlati tudással kerüljenek be a szakmába, ebben pedig mi is szerepet tudunk vállalni” – mondta el a szakember.

A pr-szakma stratégiai fontosságát is több alkalommal emelte ki a szövetség: „Havi rendszerességgel szervezzük meg Drinks&Links szakmai rendezvénysorozatunk eseményeit elismert kommunikációs szakértőkkel, ahol a nagyvállalati és az ügynökségi szféra is képviselteti magát. A Marketing&Média szaklappal együttműködve létrehoztuk a TOP50 PR-szakember listáját, de a SignaturePR lista szakmai támogatói is mi voltunk. A Global Alliance-szel és az ICCO-val való együttműködéseken keresztül nemzetközi szinten is erősítjük a magyar PR-szakma elismertségét, emellett hazai szinten folyamatosan jelen vagyunk a legfontosabb eseményeken” – tette hozzá az MPRSZ elnöke.

Az MPRSZ szakmai munkájának eredményeit jól mutatja, hogy folyamatosan növekszik a tagok létszáma: a vállalati tagok száma a 2021-es 15-ről a tavalyi évben 23-ra bővült, az ügynökségi tagoké 23-ról 30-ra, az egyéni tagoké 59-ről 90-re, a diák tagoké pedig 0-ról 23-ra – írják.

Újabb örökös és tiszteletbeli tagokkal bővült az MPRSZ

Az örökös tagok közé választották Balaton Anitát, a FleishmanHillard Café (régebben Café PR) alapítóját és vezetőjét, aki 33 éve dolgozik a szakmában. Az MPRSZ elnöksége a szövetség tiszteletbeli tagjává pedig Sipos József kommunikációs szakembert választotta.