Feltalálása óta volt, aki a teljes társadalmat összetartó szocializációs eszközt látott a tévében, egy médiaművész pedig Buddha-szobrot ültetett elé, hogy az a készülékre szerelt kamera élő képén szemlélhesse önmagát. A tévé volt már népnevelő eszköz, majd minden emberi érték elpusztítója. Megölte a mozit, aztán mégse, cserébe széttördelte a filmeket, elértéktelenítette a történeteket, majd újraélesztette a sorozatgyártást, s ezzel elhozta a minőségi történetek reneszánszát. A mágikus doboz ma is szinte naponta lesz bűnbakból kegytárggyá – majd ugyanez visszafelé, s aztán ismételve a végtelenségig.

A műsort megszakítva, a február 13-i Most Fórum érdemi vizsgálatnak vetette alá a XX. és XXI. század talán legfontosabb kulturális jelenségét, a televíziózást. A kerekasztal-beszélgetés vendégei, Varga Attila, Sixx újságíró, a C:C blog szerkesztője, Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Rajki Annamária, a Telekom tévés ágazatának vezetője arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen lesz a televízió jövője; eljött a vége, vagy új aranykor kezdődik.

„A nézők ma szenvedélyesen szeretik és kikövetelik a sorozataikat. Ez lett az új nagyregény. Egy sikeres sorozat legnagyobb védjegye, hogy a rajongók olyan szinten részeseivé válnak a történetnek, hogy számukra már sokszor eltűnik a fikció és a valóság, a karakter és a színész között a határvonal. 25 éve televíziózom, de ezt a szenvedélyes rajongást, ami ma a nézőktől egy-egy sorozatunk kapcsán felénk árad, soha korábban más műfajnál nem tapasztaltam” – jelentette ki a beszélgetés során Hámori Barbara, tévés producer, showrunner, rendező és forgatókönyvíró.

A televízió társadalomra gyakorolt hatásának egy másik aspektusát emelte ki Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, egyetemi oktató is. Véleménye szerint a tévézés egyik figyelemre méltó társas hatása, hogy szomszédok, családtagok, ismerősök gyakran hosszabb ideig beszélgetnek a műsorról, mint ameddig az tartott. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van.

Sixx, aki újságíróként évtizedek óta foglalkozik a tévézéssel, úgy látja, napjaink új digitális műsorszolgáltatói olyan bonyolulttá teszik a palettát, hogy az már elrettentően hathat, és ez a klasszikus rendszerű csatornák malmára hajthatja a vizet. „A bármikor, bárhol elérhető tartalom túlkínálata, a digitális bőség zavara akár azt is eredményezheti, hogy a nézők visszatérnek a lineáris tévézéshez” – mondta.

Rajki Annamária, aki a kezdetek óta a magyar kábeltévépiacon végbemenő digitalizációs folyamat kulcsembere, másként látja a helyzetet. Véleménye szerint soha nem létezett olyan, hogy „hagyományos” televízió, hiszen az szolgáltatás kialakulásától fogva folyamatos átalakulásban van. A médiában mindenki által csak Ramka néven ismert szakember hitvallása szerint a műsorterjesztők feladata, hogy az ügyfeleik számára élményt biztosítsanak, és az ügyfélérdekeket képviselve csokorba kössék az esetenként túlburjánzó csatornakínálatot és egyéb tartalmakat. A lényeg, hogy a tartalmakat könnyen elérhető és érthető módon tárják a nézők elé, akik utána szabadon, hangulatuk, kedvük és élethelyzetük szerint dönthetik el, hogy az élő adással egy időben, később felvételről vagy akár on demandként, otthon vagy akár útközben nézik meg az általuk kiválasztott filmet vagy követik nyomon kedvenc sorozatukat.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő, márciusra tervezett kerekasztal-beszélgetés a nők munkaerő-piaci helyzetével és a női vezetők témájával foglalkozik majd.

Szenzorok, szerverek, villámgyors alkalmazások és gigabites hálózatok veszik körül a 21. század emberét. Ami 10- 20- vagy 50 évvel ezelőtt még a tudományos-fantasztikus filmek fantázia szülte világa volt, az ma már a valóság. A digitalizáció nem csak átalakítja megszokott rutinjainkat, de vadonatúj kulisszát is teremt mindennapi életünk számára. A MOST Fórum célja, hogy feltérképezze és otthonossá tegye ezt az új környezetet, mely napról napra egyre inkább meghatározza életmódunkat. Vajon valóság lesz-e az, amit ma elképzel az emberiség a sci-fi alkotásokban? Milyen lesz az emberiség digitálisan kreált, új élete 10 vagy 50 év múlva? A jövőbe néztek a MOST Fórum érdeklődő vendégei és meghívott előadói.

A Telekom innovációs rendezvénysorozatának ezúttal egy, a társaság székházának aulájában berendezett hálózattechnológiai kiállítás adott otthont, betekintést engedve az ügyfelek számára egységes, műszaki értelemben mégis rendkívül komplex hálózati szolgáltatás motorházteteje alá. Hol lépünk be, és milyen utakon bolyongunk, mikor az internetet használjuk, telefonálunk vagy tévét nézünk? A Kiss Imi YouTuber által megnyitott kiállításon bárki kipróbálhatta, hogy működik egy élő 5G hálózat, és képet kaphatott arról, mi mindenre van szükség 5,3 millió mobil, 1,3 millió vezetékes hang előfizető vagy éppen a vezetékes internet piacának közel negyven százalékának kiszolgálásához.

„A fejlett technológiák átalakítják az egészségről alkotott nézeteinket, de az számít, hogy egy kulturális átalakulás zajlik, nem csak technológiai” – mondta dr. Meskó Bertalan orvos-jövőkutató annak kapcsán, hogy a mindennapi életünkbe szervesen beépülnek majd a digitális szolgáltatások és lehetőségek sokfélesége. A beszélgetés résztvevői szerint ez a változás jól jellemezhető azzal a mondattal, hogy a homo sapiens után a homo digitalis lesz a következő korszak emberének neve.

„Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a “science fictionből” “science fact” – mondta Frankó-Csuba Dea innovációs coach, több jó hírű tudományos intézet munkatársa.

„Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni az emberek munkáját. A mesterséges intelligenciát használó emberek fogják elvenni a mesterséges intelligenciát nem használó emberek munkáját” – mondta Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője. A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek.

„A telekommunikáció átalakul, a végfelhasználók ügyfélből haszonélvezőjévé válnak a rendszernek, míg az ügyfelek üzleti szereplők lesznek. Az infrastruktúraépítés háttértevékenységgé válik, a klasszikus távközlési termékek pedig komplex megoldások részeként köszönnek vissza” – utalt a hálózati kiállításra Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere.

„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.

A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik.

Az elmúlt évtized startup-forradalma megmutatta, hogy napjainkban a digitalizáció és egy jó ötlet akár egy garázscéget is pillanatok alatt a nemzetközi sikerig repíthet. Bár a lehetőségek ma már szinte mindenki számára nyitottak, egy nemrég elvégzett kutatás[1] szerint Magyarországon a kis- és középvállalkozások 72 százaléka semmilyen informatikai fejlesztést nem végzett az elmúlt két évben. A számok tehát azt mutatják: óriási versenyelőnyre tehet szert az a vállalkozás, amely idejében felismeri a digitalizációban rejlő értékeket.

A z üzleti érvényesülésnek azonban nem egyedüli kelléke a korszerűség – a valós eredményekhez ennél többre van szükség. Barabási Albert László hálózatkutató szerint bárki, életének bármely szakaszában képes lehet elérni a sikert, amennyiben hajlandó újra és újra próbálkozni, míg el nem jön az áttörés. Hogy a kitűzött cél elérésének – a folyamatos próbálkozás mellett – milyen egyéb összetevői vannak, azt az októberi Most Fórumon olyan résztvevők igyekeztek megfejteni, mint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures ügyvezetője, a Telekom Tettre-kész díjas Muhi Kristóf, az Innobie Tech  ügyvezetője és vezető fejlesztője, Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm tulajdonosa, illetve Papp Norbert, a Voiz Hangoskönyvtár alapítója.

A beszélgetés során a meghívottak mind megerősítették azt az alaptézist, hogy napjainkban a különböző okoseszközöknek és online vállalkozásfejlesztési lehetőségeknek köszönhetően sokkal elérhetőbbé válhat az üzleti siker, mint akár egy-két évtizede. „A startupoknál és a hagyományos vállalkozásoknál egyaránt fontosnak tartom, hogy minél több digitális eszközt használjanak, hiszen manapság már helyi szinten is ezek segítenek láthatóvá tenni a céget a potenciális vevők felé, vagy épp a működésük egyszerűségére, hatékonyságára vannak jótékony hatással, lassan nélkülözhetetlenül” – mondta Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures ügyvezetője.

Bár a technológia mindenki előtt megnyithatja az érvényesülés útjait, a kereteket továbbra is az egyénnek kell feltöltenie tartalommal, s ez most is – ugyanúgy, mint korábban – komoly tudatosságot és elkötelezettséget kíván a vállalkozótól. Ahogy Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm fiatal tulajdonosa megfogalmazta: „A titok az, hogy nem szabad elfelejteni dolgozni.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő esemény novemberben a gigabites hálózat, a mobiltechnológia és az 5G által megnyitott technológiai és gazdasági fejlődés témáját járja körbe.

[1] https://www.t-systems.hu/hirek-es-media/hirek/osszes-hir/versenyelony_a_digitalis_fejlesztes_a_kkv_szektorban_is

„Egy nyelvet beszélünk” – mondjuk, mikor azt érezzük, hogy valakivel van bennünk valami közös. Bár a család az egyik legszorosabb közösség a társadalomban, napjainkban mégis általános tapasztalat, hogy még ezen a szűk körön belül is változik a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció módja. A napról napra megújuló digitális eszközök és felületek új csatornákat teremtenek, melyeket a fiatalabb korosztályok „bennszülöttként” azonnal használatba vesznek, míg ugyanez az idősebb generáció számára kevésbé magától értetődő.

Az eNET 2019 májusában végzett online kutatása[1] alapján a felnőtt magyar internetezők kétharmada szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához, ugyanakkor a netezők több mint háromnegyedével előfordult már olyan eset, hogy úgy érezte, a digitális eszközök és az internet lecsökkenti a családdal tölthető időt. Mit kell tennünk azért, hogy az új technológiák ne gátat, hanem hidat képezzenek a családtagok között? Hogy érhetjük el, hogy mindenki beszélje a digitalizáció nyelvét, és ezáltal erősödjenek a családon belüli kötelékek? Többek közt ezeket a témákat járta körbe a Telekom szeptemberben újrainduló innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum. Az esemény D. Tóth Kriszta író, újságíró, a WMN magazin alapítója és testvére, D. Tóth András műsorvezető, producer beszélgetésével indult, majd kerekasztalhoz ült S. Takács András, az On The Spot egyik alkotója, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője, dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szülő-csecsemő konzulens, gyermekgyógyász szakorvos, valamint a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda.

Az eseményt megnyitó beszélgetésben D. Tóth András engedett bepillantást testvérével közös digitális életébe: „Mindig is jó tesók voltunk. Amióta viszont együtt dolgozunk, az online kapcsolatteremtésünk hatványozódott. Nem is tudjuk, mi lenne velünk, na meg a projektjeinkkel, ha nem lehetne táblázatokat megosztani egymással, vagy ne tudnánk a kommunikáció leggyorsabb formáit használni. Ránk nagyon igaz, hogy a digitalizált világ szorosabbra fűzte köztünk a kapcsolatot.”

A kerekasztal-beszélgetés során dr. Gyurkó Szilvia kiemelte: „Ma a családok egyik legkomolyabb kihívása, hogyan tudják az egymásra való odafigyelés, a bizalom és a kölcsönös megértés szolgálatába állítani a különböző okoseszközöket, s mindebben generációkon átívelően jól együttműködni egymással.”

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet: „Mielőtt a gyerekeink mobilozási szokásai miatt bosszankodnánk, előbb vizsgáljuk meg a saját digitális eszközhasználati szokásainkat és a gyerekeink irányába mutatott szülői odafigyelésünket, következetességünket, felelősségvállalásunkat.”

Szabó Melinda, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese szintén a digitalizáció által megnyitott lehetőségeket emelte ki: „A digitalizáció, a közélet és a gazdaság számos területéhez hasonlóan, a családban is óriási fejlődést hozhat. A digitális eszközök segíthetnek összetartani és szervezni a család életét, kialakítani a belső munkamegosztást, fenntartani a kommunikációt – akár egymástól távol élő családtagok között is. Mindez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a család, mint alapvető társadalmi közösség alkalmazkodni tudjon napjaink világához.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő eseményen, október 17-én a siker témaköre és digitális sikersztorik kapnak figyelmet.

[1]  eNet kutatás 2019 – az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.