A Financial Times cikkében bemutatott narratíva a Toyota és más autógyártók hibrid technológiájára való összpontosításáról és annak növekvő elismeréséről szól, ami a tisztán elektromos járművek (BEV) piacának kihívásaival és lassulásával kapcsolatos aggodalmak közepette történik. Az elmúlt évtizedben a Toyota hibrid járművek fejlesztésébe történő jelentős befektetései – amelyek kombinálják a hagyományos belsőégésű motorokat és az akkumulátoros elektromosságot – kritikákat váltottak ki, különösen a befektetők és a környezetvédők körében. Ezek a kritikák abban az érvelésben gyökereztek, hogy a cég nem tesz eleget a teljes elektromos mobilitás felé való átállás érdekében. Azonban, ahogy a BEV-k iránti piaci lelkesedés Európától az Egyesült Államokig csökken a magas árak és az elégtelen töltőinfrastruktúra miatt, a Toyota hibrid stratégiája újraértékelésre került, és most már sokan úgy látják, hogy előrelátó volt.

A cikk megemlíti Adam Jonas, a Morgan Stanley elemzőjének korábbi álláspontját, aki bocsánatkéréssel fordult a Toyotához, elismerve, hogy a hibrid piacot túl hamar írta le. Ez az elismerés azt jelzi, hogy a hibrid technológia továbbra is fontos szerepet játszik az autóiparban, különösen mint a teljes elektromos mobilitás felé vezető átmeneti megoldás.

A hibridek – beleértve a konnektoros hibrideket (PHEV) és az öntöltő hibrideket – különböző fogyasztói igényeket szolgálnak ki, lehetővé téve az autógyártók számára, hogy kínálatukban rugalmasak maradjanak, miközben csökkentik a károsanyag-kibocsátást és fenntartják a nyereségességet. Bár a cikk kiemeli, hogy az iparág hosszú távú célja továbbra is a BEV-technológia fejlesztése, a hibridek jelenlegi népszerűsége és nyereségessége jelentős támogatást nyújthat az átmenet során.

Az amerikai piacon a hibrid eladások növekedése, valamint a General Motors és a Ford által bejelentett stratégiai lépések – amelyek magukban foglalják a hibrid technológiák újbóli bevezetését és az eladások növekedésére vonatkozó előrejelzéseket – tovább erősítik a hibrid járművek iránti növekvő érdeklődést.

A cikk arra is rávilágít, hogy a hibrid technológia fejlődése nem jelenti az elektromos járművek piacának elutasítását, hanem inkább egy kiegészítő stratégiát kínál, amely segíthet az autóiparnak fenntartani a nyereségességet és fokozatosan áttérni az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású technológiákra.

Árokszállási Zoltán júniustól irányítja a több mint harminc éves Equilor Befektetési Zrt. elemzői csapatát. A szakember korábban az Államadósság Kezelő Központ ESG elemzőjeként dolgozott, ezt megelőzően pedig a Morgan Stanley országkockázati csoportvezetői feladatait látta el.

Pályafutását az Erste Befektetési Zrt. elemzőjeként kezdte, és az Erste csoportnál töltött több mint tíz év során számos pozíciót töltött be itthon és Ausztriában egyaránt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász MSc diplomát, 2016 óta pedig a CFA Institute Charterholderje. Szabadidejében szívesen olvas, kosárlabdázik és gitározik.

A Startup Safari egy olyan országokon átívelő kezdeményezés, amelynek köszönhetően világszerte megismerhetik az emberek a közelükben működő startupokat, innovatív vállalkozásokat és azok legújabb fejlesztéseit. A budapesti csapat is általában kétnapos belvárosi fesztivállal összekötve mutatja be a startup ökoszisztéma hazai és regionális képviselőit. Ilyenkor előadásokkal, workshopokkal, irodalátogatásokkal, meetupokkal töltik meg a várost. Az esemény célja a tudásmegosztás, inspiráció, egymás megismerése, új üzleti és emberi kapcsolatok kialakítása, a közös fejlődés.

Az idei évben a fesztivál ismét az élő találkozásoknak ad majd teret, központi helyszíne a Király utcában található HubHub és Twentysix House lesz – de a Startup Safari korábbi hagyományaihoz híven idén is kinyitja a kapuit néhány innovatív iroda is. A látogatók egy minden eddiginél színesebb programból válogathatnak az előadásokon, beszélgetésekben és workshopokon. Olyan, a Szilícium-völgyet aktuálisan lázban tartó témák kerülnek terítékre, mint a blockchain, a metaverzum, az NFT és a kriptovaluták, emellett az e-kereskedelem, a fintech, a legaltech, a kiberbiztonság és sok egyéb technológiai téma is előkerül. Ahogy a Safari-rajongók már megszokhatták, az érdeklődők emellett elmélyülhetnek az üzletfejlesztés, a marketing és a branding trendjeiben is – de szó esik majd olyan könnyedebb, ám fontos témákról is, mint a növekedő szervezetek kultúrája vagy mint a vállalkozói szkillek. Fókuszba kerül továbbá a hazai innovációs ökoszisztéma helyzete is, és bepillantást engednek a kulisszák mögé a hazai kockázatitőke-befektetők is – akikkel a startupperek személyes találkozókon is megbeszélhetik a kérdéseiket, dilemmáikat.

A Startup Safari több mint 150 előadója között megtaláljuk majd a nemrégiben történelmi jelentőségű befektetést kapott SEON alapítóját és  csapattagjait, a Revolut hazai képviselőjét, a Morgan Stanley, a Google, a Huawei, a Microsoft, a Vodafone, a McKinsey Digital Budapest, a Saltpay és a Shiwaforce előadói, de olyan fontos hazai ökoszisztéma szereplők is részt vesznek, mint az Express Innovation Agency, az OXO Holdings, a Design Terminal, CheckINN, a Hiventures, az INPUT Program, az MKB FintechLab, a TLF Capital és a Startup Hungary.

A kanadai média- és kutatócég minden évben több mint 6900 vállalatot vizsgál meg a világ minden pontjáról, hogy kiválassza a legfenntarthatóbban működő 1 százalékukat. A Global 100 módszertana 23 kulcsfontosságú teljesítménymutatóra épül, a végső pontszámban pedig 50 százalékos súllyal szerepel, hogy milyen arányt képvisel az egyes vállalatok forgalmán belül a fenntartható megoldásokból származó bevétel, illetve mennyit fektetnek be a fenntartható működésbe. Ha azt nézzük, hogy egy-egy cég mennyi bevételt ér el egy-egy tonna szén-dioxid kibocsátásra vetítve, akkor a Global 100 rangsorban szereplő társaságok több mint négyszer eredményesebbek, mint a Morgan Stanley összesítésében (MSCI All Country World Index) szereplő tőzsdei cégek átlagosan.

A Schneider Electric 2012 óta minden évben szerepel a Corporate Knights Global 100-as listáján, 2021-ben az első helyen végzett, idén pedig a negyedik lett a rangsorban.

„Nincs mágikus recept ahhoz, hogyan lehet többször is a legfenntarthatóbb vállalatok közé kerülni, ez arról szól, hogy jól és jót tegyünk. A környezetünkre jelentős hatással bíró cégként a fenntarthatóságra üzleti és egyben mindenki számára elérhető lehetőségként tekintünk. Ez része a működési modellünknek, a vállalati kultúránknak, stratégiánknak, és annak, ahogyan a munkatársakból, az ellátási lánchoz tartozó partnerekből és ügyfelekből álló teljes ökoszisztémánkhoz viszonyulunk, hogy nap mint nap teljesítsük a célunkat” – nyilatkozta Olivier Blum, a Schneider Electric stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítménye kapcsán 2021-ben négy globális elismerést kapott, szerepelt többek között a CDP Climate Change A listáján, illetve a Dow Jones Sustainability World Index-ben.

A hazai viszonyok között továbbra is kiemelkedő fizetésre számíthatnak a programozók, amit a többi között a Hays Salary Guide is alátámaszt, miközben az IVSZ tanulmánya szerint is legalább 22 ezren hiányoznak a piacról. Ezt mutatják a Progmatic számai is, hiszen a képzés után a diákok 400-450 ezer forintos bruttó átlagfizetéssel indulhatnak neki pályájuknak. Hogy mekkora a hiány képzett informatikusból, azt jól jelzi, hogy akár még a programozói iskola elvégzése előtt is kaphatnak állásajánlatot a tanulók. Ez a hihetetlen piaci igény pedig az előrejelzések szerint a belátható jövőben sem változik.

Jó a gazdaságnak, a természetnek és a családoknak

Az ágazat – amellett, hogy 2025-ig 200 milliárd euróval növeli Kelet-Közép-Európa GDP-jét – a fenntartható fejlődés motorja. Így kijelenthető, hogy a globális verseny szempontjából is létfontosságú, hogy a szakemberek Magyarországon maradjanak – vagy el se menjenek.

Itthon kezdenek új életet

A Progmatic összes eddigi tanfolyamán vettek részt nyugatról hazatérő diákok. „Tanulóink 12 százaléka külföldről jött vissza Magyarországra, hogy segítségünkkel új szakmába vágjon bele” – mondta el Muraközy Andrea. A programozóiskola ügyvezetője kiemelte: a diákok 3 százaléka érkezett azzal a szándékkal, hogy külföldre megy a megszerzett tudással.

Londoni McDonald’sból a budapesti Nokiához

A hazatérők motivációja a korábbi kiköltözésre igen változatos képet mutat, de van közös elem is. „Mindenki a pénzért megy ki” – mondta el Krisztián, aki a közszférát hagyta hátra, hogy az egyik londoni McDonald’s segítségével megvesse a lábát Nyugat-Európában. Sikerült hamar jobb munkát találnia, de ennek ellenére hazatért, hiszen minden Magyarországhoz kötötte. Egy idő után úgy érezte, nincsen más alternatívája itthon, mint a programozás kitanulása, hiszen nincsen nagyon másik szakma, melyben ilyenek a lehetőségek. Felvételizett az ELTE-re, ugyanakkor szüksége volt rá, hogy mielőbb el is tudjon helyezkedni, ekkor döntött a Progmatic öt hónapos kurzusa mellett. Elmondása szerint vér és verejték kellett a több fronton való teljesítéshez, de valódi sikersztoriról lehet beszélni, hiszen a nyár óta a Nokiánál foglalkoztatják.

Hamar megtérülő szakma

Az iskola egyik hölgy „visszatérője” az egyetem befejezése után kalandvágyból, nyelvtanulási szándékkal és némi pénz félretevésének reményében hagyta itt hazánkat. A német–amerikai munkavállalás ideje alatt autodidakta módon kezdte el képezni magát programozónak. A Progmatic mellett azért döntött, mert nem akart ismét hosszú éveket az iskolapadban tölteni visszatérése után – ami ráadásul nem is biztos, hogy megfelelő szakmát biztosított volna. Olyan munkára vágyott, amivel másoknak segíthet és ami folyamatos gondolkodást és önképzést jelent. A Morgan Stanley amerikai pénzintézet budapesti irodájában ezt sikerült is megtalálnia.

Visszatérés

Iván Gergely azzal a szándékkal érkezett a Progmatic tanfolyamára, hogy a megszerzett tudást külföldön kamatoztassa. A tanfolyam elvégzése előtt azonban már ajánlatot kapott egy hazai kkv-tól, ami miatt ideiglenesen le is mondott a kalandról, sőt később a programozóiskola mentora lett. A külföldi útra már inkább csak tapasztalatszerzésként tekint, hiszen mindenképp visszatérne hazánkba – húzta alá.

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.

A 2002-ben alapított ZTO Kína legnagyobb expressz csomagszállító cége, az iResearchadatai szerint 2015-ben 21 milliárd küldeményt közvetített. Ez másfélszerese az Egyesült Államok teljes éves csomagforgalmának. Piaci részesedése mintegy 14%, legfőbb ügyfelei az Alibaba és a JD.com. A 7700 hálózati partnerrel és 74 elosztóközponttal rendelkező cég forgalma tavaly elérte a 6,1 milliárd renminbit (915,8 millió dollár). 2015-ben egy befektetői kozorcium tagjaként a Hong Kong-i Hillhouse Capital Management és a Warburg Pincusmagántőke-társaság is beruházott a vállalatba.

Az amerikai piacra lépést a kínainál gyorsabb folyamat és a befektetések könnyebb monetizálhatósága indokolta. A hónap második felében 16,5-18,5 dollár közötti áron 72,1 millió papírt bocsátanának ki, ezzel mintegy 1,5 milliárd dolláros bevételre számítanak. A befolyó pénzből teherautókat, telkeket, üzemeket és felszerelést vásárolnának. A kibocsátást a Morgan Stanley és a Goldman Sachs szervezi.

(Forrás: Reuters)

Először rendezte meg január 30-án Budapesten a Tech Start Up Day című rendezvényét a Morgan Stanley. Az eseményen 9 technológiai start-up cég kapott lehetőséget a régióból, hogy a főként a szervező szakembereiből álló közönség előtt bemutassa tevékenységét. A kapcsolatépítés és szakmai tapasztalatszerzés mellett a vállalkozások számára komoly funkciója volt a prezentációknak, hiszen a három legjobbnak ítélt vállalkozás a Morgan Stanley jóvoltából részt vehet a londoni EMEA CTO Summit című rendezvényen 2014. február 20-án.

Az EMEA CTO Summiton a technológiai start-up szféra szereplői vezető technológiai vállalatok szakembereivel, menedzsmentjével és potenciális befektetőkkel találkozhatnak. A londoni találkozó az immáron 13. alkalommal a kalifornia Palo Alto-ban megrendezett CTO Summit and Tech Week európai testvérrendezvénye. A Tech Week története során több száz cég mutatkozhatott be olyan vezető cégek képviselői előtt, mint a Google, a ClearCube, a Cisco vagy a VMware.

A szakmai zsűri által kiválasztott három cég, az Arenim Technologies, a Be-Novative és a Tresorit már nem teljesen ismeretlen a magyar szakmai közönség előtt, hiszen több rangos elismerést is kaptak az elmúlt években, ám a londoni Summit egy újabb mérföldkő lehet a vállalkozások történetében. Az Arenim Technologies az általa kifejlesztett CryptTalk hazai fejlesztésű, egyedülálló hívás- és kommunikáció-titkosítási megoldásáról ismert. A Tresorit felhő alapú tárhelyre feltöltött kliensoldali titkosítási rendszerével szerzett hírnevet. A Be-Novative pedig egy olyan rendszert épített fel, amely egy intelligens, intuitív kezelőfelületen keresztül segíti a cégeket, hogy közösen dolgozzanak ki, majd értékeljenek ötleteket.

„A londoni CTO Summiton való részvétel legfőbb értéke számunkra, hogy olyan szakmai elitközönségnek tudjuk bemutatni a speciális titkosítási technológiánkat, melynek tagjai maguk is élesben, itthon nem elérhető méretekben használnak ilyen rendszereket. Az ilyen eseményekből származó visszajelzések rendkívül értékesek, és hálásak vagyunk, hogy a Morgan Stanley lehetővé teszi ezt számunkra” – mondta Megyeri Attila, az Arenim Technologies egyik társalapítója és műszaki vezérigazgatója.