A Bayer aláírta a megállapodást, amelynek értelmében 5,9 milliárd euróért elad bizonyos Crop Science üzletágakat a BASF részére.

A Monsanto tervezett felvásárlásának fényében a Bayer aláírt egy megállapodást, amelynek keretében 5,9 milliárd euróért elad bizonyos Crop Science üzletágakat a BASF-nek. Az eladni kívánt eszközök körülbelül 1,3 milliárdos nettó árbevételt termeltek 2016-ban. „Lépéseket teszünk az esetleges szabályozói aggályok eloszlatására, hogy ezáltal sikeresen lezárhassuk a Monsanto ügyletet” – mondja Werner Baumann, a Bayer AG igazgatótanácsának elnöke. „Ugyanakkor örömünkre szolgál, hogy a BASF-ben olyan erős vevőre találtunk, amely ki fogja elégíteni a termelők igényeit, és hosszú távon lehetőségeket fog biztosítani alkalmazottaink számára.” Az ügyletre szabályozó hatósági jóváhagyások vonatkoznak, valamint függ a Monsanto felvásárlásának sikerétől is.

Az eladni kívánt eszközök között megtalálható a Bayer globális glufozinát-ammónium üzlete és a kapcsolódó LibertyLink gyomirtószer-tolerancia; lényegében a vállalat összes szántóföldi vetőmaggal foglalkozó üzletága és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A vetőmagokkal foglalkozó értékesített üzletágak között megtalálható a globális gyapotmag-üzlet (India és Dél-Afrika kivételével), az észak-amerikai és európai repcemag üzlet és a szójababmag-üzlet. Az ügylet része a kapcsolódó szellemi tulajdonok és létesítmények, valamint több mint 1800 alkalmazott átadása (elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, Kanadában és Belgiumban). A megállapodás részeként a BASF kötelezettséget vállalt arra, hogy az állandó alkalmazottakat az ügylet lezárását követő legalább három évben hasonló feltételek mellett tovább foglalkoztatja.

„Rendkívül hálásak vagyunk az alkalmazottainknak, akik az évek során kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy ezek az üzleti területek sikeresek legyenek” – mondta Baumann. „Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy foglalkoznunk kell a Bayer és Monsanto összevont termékportfóliójában található átfedésekkel.” A Bayer továbbra is szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, annak érdekében, hogy a Monsanto tervezett felvásárlása 2018 elején megvalósuljon.

„A felvásárlással megragadjuk annak lehetőségét, hogy vonzó eszközöket vásároljunk a kulcsfontosságú területeken. Izgatottan várjuk, hogy kiépítsük ezeket az innovatív és jövedelmező üzletágakat, illetve köreinkben üdvözöljük a növényvédelem, vetőmagok és fajtajellegek tapasztalt és elhivatott szakértői csapatát. Ezek az üzletágak tökéletesen illenek a BASF csoport portfóliójába” – mondta Dr. Kurt Bock, a BASF SE ügyvezetőigazgató-tanácsának elnöke.

„Nagy örömömre szolgál, hogy a Bayer a BASF személyében egy olyan vállalatot választott felvásárlónak, amely társaságunkhoz hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a partnerkapcsolatokra, valamint megbecsüli alkalmazottait. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy a BASF kötelezettséget vállalt arra, hogy a miénkhez hasonló foglalkoztatási feltételeket kínáljon dolgozóink számára” – nyilatkozta Oliver Zühlke, a Bayer központi üzemi tanácsának elnöke.

Az adásvétel lezárulásáig az üzletágak a Bayer tulajdonában maradnak, üzemeltetésüket és fenntartásukat a vállalat látja el. A tervezett Monsanto felvásárlás lezárulását követően a Bayer e területeken a Monsanto meglévő programjainak, termékeinek és megoldásainak köszönhetően továbbra is aktív marad.

Az 5,9 milliárd eurós vételár nem tartalmazza a nettó működő tőke értékét, és a tranzakció lezárulásakor a szokásos korrekció keretein belül még módosul, többek között a BASF-nek átadott bármely készlet értékével. A vállalat az elidegenítésből származó nettó bevétel egy részét a Monsanto tervezett felvásárlásának refinanszírozására fordítja majd. A Bayer a Monsanto felvásárlástól várt teljes szinergiákkal kapcsolatban legkésőbb a tranzakció lezárulásakor további tájékoztatást nyújt.

A Bayer pénzügyi tanácsadóiként a BofA Merrill Lynch és a Credit Suisse, jogi tanácsadóiként pedig a Sullivan & Cromwell, a Dentons, a Cohen & Grigsby, valamint a Redeker, Sellner & Dahs járnak el.

(A képen a Bayer és a Monsanto vezérigazgatói a megállapodás tavalyi bejelentésekor.)

Az összeolvadásról aláírt megállapodás értelmében a Bayer részvényenként 128 dollárt fizet készpénzben a Monsantoért – ez az első ajánlatot megelőző napi, 2016. május 9-ei záróárhoz képest 44 százalékos prémiumot jelent.

Werner Baumann, a Bayer AG vezérigazgatója a megállapodást jelentős lépésnek nevezte, amely megszilárdítja a vállalat Crop Science üzletágának helyzetét, valamint a Bayer egészének pozícióját, mint az élettudományok terén élen járó innovatív vállalkozás.

A két, összesen 23 milliárd euró árbevételű cég profilja eltérő, de egymást jól kiegészíti. A Monsanto elsősorban a vetőmag és talajerőpótlás, valamint az éghajlathoz való alkalmazkodás (Climate Corporation) terén aktív, míg a Bayer a növényvédelemben erős. A két szervezet együttes K+F költségvetése mintegy 2,5 milliárd dollár, a jövőben pedig elsősorban a digitalizált földművelés terén kívánnak fejleszteni. A cél az, hogy megfeleljenek a jövő mezőgazdasága által támasztott hatékonysági és fenntarthatósági kihívásoknak.

Az ügylet lezárása 2017 végére várható.

(A képen Werner Baumann, a Bayer AG vezérigazgatója és Hugh Grant, a Monsanto elnök-vezérigazgatója)

Érdekes tanulmány jelent meg a Fast Company-n: állítása szerint a Nike ugyan a világ egyik legértékesebb márkája, ha a társadalmi hasznosságát vizsgáljuk, akkor a Toms cipőgyártó – melynek teljes cégértéke töredéke a Nike évi 3,2 milliárd dolláros marketingköltésének – jobban szerepel nála. A szerző (nem mellékesen a kutatást végző cég, az Enso vezetője) szerint a fiatalabb célcsoportok számára már kiemelten fontos, hogy egy vállalat a profiton túl nagyobb, társadalmi vagy globális léptékű céllal is rendelkezzen, ráadásul ez a cél érthető és hihető legyen. Állítja, hogy a fogyasztók egyre erősebb pozíciója és egyre jobb tájékozódási és kommunikációs lehetőségei oda vezetnek majd, hogy a márkák jövőjét is befolyásolni fogja a cél megléte vagy hiánya.

Az Enso 149 (részben amerikai) márkát listázó kutatásából következik néhány meglepő és számos várható eredmény:

• A listát egy különleges vállalkozás vezeti: a Goodwill Industries International nonprofit cég a XX. század eleje óta használt termékek begyűjtésével, javításával és értékesítésével foglalkozik, miközben képzést, munkaerőpiaci és közösségi szolgáltatásokat nyújt, kiemelt célként kezelve a munkakeresők életminőségének és méltóságának növelését, külön figyelve olyan csoportokra, mint a fogyatékkal élők, az idősek, a veteránok vagy épp a börtönviseltek.
• A márkaérték-rangsorokban jellemzően az élbolyban szereplő technológiai cégek némelyike – az Amazon és a Google – hasznosság szempontjából is jól teljesít, az innováció mellett feltehetően a fogyasztók/felhasználók életét jelentős mértékben megkönnyítő szolgáltatásoknak köszönhetően. A többiek már inkább csak a középmezőnyben kaptak helyet, az olyan, elsősorban B2B-fókuszú és a felhasználók számára „nem látható” cégek, mint a Cisco pedig lemaradtak. Érdekesség, hogy a közösségi gazdaság egyik úttörője, az Airbnb egészen haszontalan a megkérdezettek szerint.
• Az FMCG multik közül az egészségmegőrzést kommunikálók (Kellogg’s, Kraft, Johnson & Johnson) kerültek az élbolyba, no meg az egyre inkább CSR-fókuszú Dove. (Anyacége, az Unilever viszont csupán a 116, míg a nagy rivális P&G a 45.)
• Az amerikai fogyasztók a célorientáltásg tekintetében kifejezetten rossz véleménnyel vannak a dohányról és a GMO-éllovas Monsantoról (ez eddig nem meglepő), az európai autómárkákról, a sörökről, a pénzintézetek egy részéről, de szúrja a szemüket a média frontján a VICE magazin és a Snapchat is. A Red Bull kitaszítottsága annak ellenére érthető, hogy sok érdekes és hasznos dolgot szponzorál, míg a jóga- és edzőruhákat forgalmazó lululemont elsősorban a nagyobb méretekkel rendelkező hölgyek diszkriminációja miatt sújtja a közönség haragja.

A listát elnézve – a módszertani buktatók, például a B2B cégek kezelése mellett – az látszik, hogy az egyes cégek sajtója nagyban befolyásolja azok társadalmi hasznosságának vagy haszontalanságának megítélését, de még a patriotizmus is fontos szerepet játszhat. Az újszerűség sem feltétlenül erény önmagában, még akkor sem, ha a frissen alakuló cégek – mint a Toms is – gyakran épp egy „ügy” köré szerveződnek, míg a régóta piacon lévő mamutok kihívásokkal küzdhetnek, ha értelmes, hihető és a vállalati kultúrához is illeszkedő nemes célokat kell beemelni a működésükbe. Ugyanakkor ez egyrészt sokuknak meglehetősen jól sikerült, másrészt kommunikációs eszközökkel is gazdagon el vannak látva ahhoz, hogy ezt a fogyasztókkal is megismertessék. A társadalmi hasznosság fontos, lassan megkerülhetetlen – de azért nem temetném még a régi nagy márkákat sem.

(Kép: Enso)