Szerző: Dickinson Andrea | vezető tanácsadó | Dickinson Consulting

E-mail: pda@dickinsonconsulting.hu

Manapság egyre többet spekulálunk a jövőről, az AI jövőbeli szerepéről, veszélyeiről és lehetőségeiről, valamint a fenntarthatóságról is. Egy olyan korszakban, amelyben a környezettel kapcsolatos aggodalmak fokozódnak, és a vállalati elszámoltathatóság iránti igény is növekszik, a marketing szerepe a jövőbeli fenntartható fogyasztói magatartás előmozdításában mind fontosabbá válik.

Ahogy a fogyasztók egyre tudatosabbak lesznek vásárlási döntéseik ökológiai vonatkozásaival kapcsolatban, a vállalkozások egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy stratégiai marketinggyakorlatokkal befolyásolják ezeket a döntéseket.

A fenntartható marketing központi üzeneteként a környezetbarát termékek fontosságát hangsúlyozza, a jelenlegi környezetvédelmi narratívák azonban elsősorban a cégek ESG-kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódó zöld átállási és dekarbonizációs törekvések kommunikációját helyezik a középpontba.

A greenwashing árnyékában

A fogyasztókat bombázzák a gyakran még a cégvezetők számára is nehezen értelmezhető ESG-riportokkal, 2050-ig tartó vállalati transzformációs stratégiákkal, szakpolitikai vitákkal, az NGO-k ártalmakat hangsúlyozó vészteljes üzeneteivel, távoli országokban végzett intervenciókkal és, legyünk őszinték, a részlegesen műanyagmentes csomagolást mint fő fenntarthatósági kezdeményezést bemutató greenwashinggal.

Kevesen értik azonban annak a módját, hogyan lehet a környezetbarát márkaépítést a mindennapi marketingbe integrálni úgy, hogy az túlmutasson a nehezen alátámasztható zöldüzeneteken, melyek inkább eltántorítják a zöldkommunikációtól a greenwashing vádjától rettegő marketingeseket.

Pedig a vállalatok kommunikációja óriási szerepet játszik a zöldebb fogyasztási minták felé való elmozdulásban, és talán még ennél is fontosabb szerepet kap a fenntarthatóság értékrendjének és társadalmi normáinak kialakításában.

Kulturalista nézőpontból nézve – és én innen közelítek ehhez a témához – a fenntartható fogyasztói viselkedésformák kialakításának alapja a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékek és értékrend népszerűsítése. Az új nézőpontok, az új gondolkodási és viselkedési minták bemutatása, új lehetőségek, új megoldási utak „megbeszélése”, egy új pozitív jövőkép megteremtésének promóciója – vagyis új vállalati narratíva létrehozása.

A fenntarthatóság nem csak a szén-dioxid-kibocsátásról szól, és az embereket általában nem érdeklik a fenntarthatósági riportok, a vállalati nagy stratégiák.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése magával hoz rettenetesen sok új innovációt, digitális transzformációt, új munkahelyeket, új építészeti találmányokat, másképp kialakított munkahelyi környezetet, új vásárlási módokat, a mobilitáshoz való viszonyunk újragondolását, az úgynevezett work-life balance felülvizsgálatát, új, eddig sosem látott termékeket és szolgáltatásokat, egészségtámogató technológiákat és még számos, a jelenlegi társadalmi létezésünket és életmódunkat alapjaiban megváltoztató megoldásokat, melyeknek magalkotásában szinte minden vállalat a maga módján közreműködik.

Az ESG-kommunikációból hiányzik a lélek

Látjuk, értjük a fenntarthatósági erőfeszítéseket, de nem látjuk és nem értjük mindennapi életünkre gyakorolt hatásukat, nem érezzük a jövő izgalmát, hogy itt most valami valóban reményteli és pozitív dolog történik, és legfőképpen nem oldják félelmeinket, szorongásainkat.

A Policy Solutions 2023-as Zöld kommunikáció Magyarországon kutatása egyértelműen kimutatta, hogy „az embereket az életminőség keretezésű üzenetek érdeklik és motiválják” legjobban.

A fogyasztói döntéshozatali folyamatokban rejlő érzelmi kapcsolatok és társadalmi hatások kihasználásával a marketing-szakembereknek olyan motiváló narratívákat kellene létrehozniuk, amelyek kiemelik a fenntartható döntések előnyeit és az általuk vizionált új világképet keretezik pozitívan – természetesen saját tématerületükön belül. Erről kellene vitázni, beszélgetni, és ezt kellene bemutatni.

David Ogilvy nagy mondása volt, amit nehéz frappánsan magyarra fordítani: „You cannot bore people into buying your product, you can only interest them in buying it.” Sose volt ez igazabb, mint most, a figyelemgazdaság idején, nem untatni kell a fogyasztókat, hanem felkelteni az érdeklődésüket, ha el akarjuk adni nekik a termékünket. Ehhez azonban kreativitásra, vizionálásra, jövőbe látásra, kísérletezésre, dialógusra lenne szükség.

Az egyik lehetséges eszköz, ami a vállalatokat ebben támogatni tudná, a spekulatív dizájn.

„Soha nem ültem még olyan széken, ahol ennyire élek! A Full Grown bebizonyítja, hogy a jövő a biogyártásról fog szólni, nem a gyártásról, inkább a türelemről, mint a termelésről” – mondta Lisa White, a 2019-es saint-étienne-i dizájnbiennálé kurátora, amikor beült abba a székbe, ami már szinte székként nőtt a fán. Igen, van ilyen.

Egy kis dizájncég, a Full Grown a mesés Derbyshire közepén azzal kísérletezik ugyanis, hogyan lehet gyönyörű és használható bútorokat növeszteni egyenest a fán. A cég multidiszciplináris spekulatívdizájn-projektje egyelőre még dizájninspirációként jelent meg a londoni Sloane Street-i Louis Vuitton-üzlet kirakatában, erőteljesen pozicionálva a márkát mint innovatív és a fenntarthatóság iránt elkötelezett céget, multidiszciplináris megközelítésük azonban extrém módon kitágítja a lehetőségek határait, és a gyakorlatban mutatja be azt a jövőt, amiben semmi sem lehetetlen, ha kreativitásunkat és technológiai tudásunkat ötvözzük. Nagyon izgalmas és inspiráló dizájn és nagyon inspiráló narratíva ez a Louis Vuittonnak.

A MOME Future Materials konferenciája számos ehhez hasonló izgalmas spekulatívdizájn-kutatást mutatott be itthon is, melyek az egyetemek, a kutatás és a biznisz (ebben az esetben gyártócégek) együttműködéséből született, jövőt vizionáló spekulatívdizájn-eredményeket demonstráltak az úgynevezett advanced craft területein.

Ezek a spekulatívdizájn-tervek döntő szerepet játszanak a pozitív jövő inspirálásában azáltal, hogy olyan lehetséges forgatókönyveket képzelnek el, amelyek gondolkodásra és párbeszédre késztetnek arról, hogy mi lehet. Mi sem lehet izgalmasabb téma a márkáknak a tartalomra éhes online térben.

Mire jó a spekulatív dizájn?

Íme néhány kulcsfontosságú érv amellett, hogy miért érdemes a márkáknak olyan spekulatívdizájn-projektekkel foglalkozniuk, melyek a jövőképhez kapcsolódnak, de a márkatörténet-mesélésbe és kommunikációjába már ma is integrálhatók.

A jövő vizualizálása kézzelfogható módon: A spekulatív tervezés arra ösztönzi az embereket, hogy gondolkodásukban haladják meg a jelenlegi korlátokat, és képzeljenek el innovatív megoldásokat a társadalmi kihívásokra. A különböző jövők vizualizálása kitágítja a lehetséges perspektívát, ami mindig érdekfeszítő. A márkák futurisztikus narratívákat dolgozhatnak ki, amelyek tükrözik alapvető értékeiket, küldetésüket és törekvéseiket. Azáltal, hogy olyan márkatörténeteket hoznak létre, amelyek egy jobb világot képzelnek el, amit az erőfeszítéseik alakítanak ki, a márkák inspirálhatják a fogyasztókat, és hűséget építhetnek. Például be lehet mutatni azt a jövőt, ahol már minden körkörös és hulladékmentes.

Karakterfejlesztés: A spekulatív tervezés lehetővé teszi a márkák számára, hogy rokon karaktereket alkossanak, amelyek megtestesítik eszményeiket, vagy képviselik célközönségük új vágyott személyiségét az elképzelt jövőben. Ezek a karakterek a márka üzenetének nagyköveteiként szolgálhatnak, így a fogyasztók számára új ideálként jelennek meg, a márkát még vonzóbbá téve.

Alternatívák feltárása: A márkák több forgatókönyvet is létrehozhatnak, amelyek a mai döntéseiktől függően különböző jövőket mutatnak be. A pozitív és a negatív eredmények feltárásával a márkák demonstrálhatják a fogyasztói döntések hatását, és hangsúlyozhatják szerepüket egy jobb jövő előmozdításában. Olyan forgatókönyveket mutathatnak be, amelyek ellentétben állnak a jelenlegi trendekkel, új ötleteket kínálva a technológia, a kultúra és a társadalom fejlődésére vonatkozóan. Bemutatásra alkalmas prototípusokat készíthetnek. Ez a felfedezés ösztönözheti a kreatív problémamegoldást, inspirálhatja a proaktív gondolkodást, és dialógust idézhet elő a márkát érintő kérdésekről, ami segíti a közösségépítést.

A kritikus párbeszéd ösztönzése: A kézzelfogható tárgyak, az új prototípusok vagy vizuális forgatókönyvek létrehozásával a spekulatív tervezés ösztönzi az értékekről, az etikáról és a jövőbeli döntések következményeiről szóló vitákat. Ez a párbeszéd nemcsak tájékoztatja a fogyasztókat, de behozza a kommunikációs térbe a legfontosabb etikai dimenziókat. Edukál.

Rejtett feltételezések azonosítása: A spekulatív tervezés segít feltárni és megkérdőjelezni a jövőre vonatkozó vélt vagy valós feltételezéseket, szembesít félelmeinkkel, de lehetőségeinkkel is, ami a status quo kritikus vizsgálatát érintő vitában megelőző szerepet is játszhat a stakeholdermenedzsmentet illetően, hiszen azt is bemutatja, hogy milyen komplex maga a probléma azoknak is, akik ellenállók vagy szkeptikusak. Egy biztonságos „jövőbeli” térben lehet vitatkozni. Ez a nyitottság azonban változásra ösztönözhet, és cselekvésre egy kívánatosabb jövő érdekében, továbbá véleményformáló ereje is van.

Az érintettek felhatalmazása: A spekulatív dizájn gyakran sokféle közösséget von be a tervezési folyamatba, hangot adva a különböző nézőpontoknak és tapasztalatoknak. Ez az inkluzivitás igazságosabb és reprezentatívabb jövőképet eredményezhet.

Az innováció ösztönzése: A hagyományos tervezés és problémamegoldás határainak feszegetésével a spekulatív tervezés olyan új termékeket, szolgáltatásokat és politikákat inspirálhat, amelyek hozzájárulhatnak az egész vállalati vagy intézményi kreativitás színvonalának növeléséhez. Mindez direkt módon is támogatja a versenyképességet, hiszen ezáltal jobban fel lehet készülni a piaci környezetben előforduló különböző eshetőségekre.

Jövőközpontú kampányok: Ha bevonják a fogyasztókat a spekulatív tervezési folyamatba, akár online, akár offline, a márkák visszajelzéseket gyűjthetnek arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók hogyan képzelik el a hozzájuk való viszonyukat, ami megalapozhatja a márkák stratégiáját. A különféle workshopok, kiállítások és fogyasztói részvételen alapuló aktivitások elősegíthetik a közösség érzésének kialakulását, és arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy a márkával az élen képzeljék el a jövőjüket.

És végül, de nem utolsó sorban: a figyelemgazdaság tartalomra éhes világában a márkák olyan izgalmas látványelemeket mutathatnak be, melyek nemcsak életre keltik a narratívát, de elkapják és fenntartják a figyelmet, kíváncsiságot ébresztenek.

A képzeletbeli termékek, a futurisztikus környezetek vagy a jobb felhasználói élmények hatékonyan illusztrálhatják a nehezen elképzelhető jövőt, és tényleg inspiráló, egyedi és feltűnést keltő, izgalmas módon tudják átadni a márka saját pozicionálását, vagyis a differenciálást megteremteni és a cég saját innovációs kapacitását érdeklődést felkeltően demonstrálni.

Összefoglalva, a spekulatív projektek marketingbe való integrálásával egy új hatékony eszközzel bővül a kommunikáció, ami elősegíti a párbeszédet, és kialakíthat egy stakeholderekkel közösen megalkotott jövőképet.

A spekulatívdizájn-projektek a vállalat belső kohézióját is erősíthetik, hasonlóan a dinamikus pénzügyi növekedések előrejelzéséhez vagy a vizionált regionális terjeszkedés ambíciójához, de sokkal erősebben és az érzelmi elköteleződés mentén adnak értelmet mindennek. Olyan gazdag narratívákat hozhatnak létre, amelyek nemcsak a közönségüket ragadják meg, hanem a szélesebb társadalmi törekvésekhez is átfogóan igazodnak.

Ez a megközelítés arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy olyan jövőt képzeljenek el, amely pozitív, elérhető, számukra vonzó, és amelyet saját döntéseik és az általuk támogatott márkák alakítanak.

Ez az írás eredetileg a Márkamonitor 2024/4. számában jelent meg. 

Köszöntőjében Kun Zsuzsanna, a MOME vezérigazgatója kiemelte a verseny sokszínűségét, hiszen a CheckINN Revitalizátor többek között szociológus, építész, bölcsész, közgazdász és urbanisztika szakos hallgatókat is megmozgatott. Hozzátette, hogy azért csatlakoztak örömmel az ötletpályázathoz, mert a MOME missziójának tekinti a közösség szolgálatát, és szívesen keresi a jó válaszokat a jelen kihívásaira.

Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója elmondta, hogy a versenykiírásra 26 pályamű érkezett, ami – új koncepcióról lévén szó – örvendetesen magas szám. „A CheckINN négyéves történetében ez már a sokadik versenyünk, de mindig igyekszünk feszegetni a határokat, szeretünk kilépni a komfortzónánkból, ezért számunkra minden egyes ötletpályázat nagyon izgalmas. Szívesen aposztrofáljuk magunkat turisztikai hubként, ezzel együtt keressük a különböző szakmai területeken átívelő lehetőségeket, a közös koncepcióalkotást, az ebben rejlő szinergiák kihasználását. Ez volt a célunk a rozsdaövezetek újjáélesztését és a turizmust összekapcsoló hallgatói ötletpályázat kiírásával is” – hangsúlyozta.

A második fordulóba tíz csapat jutott tovább. Ebben a szakaszban részletesebben kellett bemutatni a választott helyszínen található barnamezős építészeti objektumokat egy üzleti terv keretében, és az is a feladat része volt, hogy a versenyzők a javasolt koncepciót építészeti szempontból is kidolgozzák és ábrázolják. Emellett vizsgálniuk kellett az új funkció környezeti hatását, a fenntarthatóságot, valamint a marketing- és kommunikációs lehetőségeket.

A munka során Eke Dániel építész, a MOME alumnusa, a Pálma építészközösség tagja, Guba Sándor építész, a MOME doktorjelöltje, a GUBAHAMORI építészstúdió alapítója és Takács Márton, a Moore Global hotel és turizmus nemzetközi iparági vezetője mentorálással segítették a csapatokat.

A nyertes ötletek: búvárbázis és „gyári” hajókirándulás

Két kategóriában hirdették ki a győzteseket: Épület és Lépték kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak csapata, a DiveIn (Deák Ádám, Kovács Veronika, Varga Csenge) csapata érte el a legmagasabb pontszámot a „Merülj el a Budai-hegyekben!” című projekttel, amelyben búvárbázis és Malom-tó bisztró kialakítását tervezték meg a volt Népgőzfürdő és a volt bisztró, illetve a Molnár-barlang felhasználásával.

Terület és Telek lépték kategóriában a MOME hallgatóiból formálódott Cruisin’ (Dresch Katalin Anna, Mihály Regina és Szabolcs Kira) csapata végzett az élen, ők egy új funkciókkal, koncertekkel kiegészített hajótúra koncepcióját dolgozták, amely a Batthyány térről indulva érintené a Hajógyári szigetcsúcsot, utána az Óbudai Gázgyár rakodóját, majd végül a Népszigetet.

A nyertesek három-hárommillió forintos díjazásban részesülnek, a tíz döntős csapat pedig bemutatkozási lehetőséget kap a Turizmus.com felületein, illetve a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány igény szerint szakmai kapcsolatokkal és tanácsadással is segíti a hallgatókat.

A fiatalabb korosztályt célzó rövidfilm az extrém sportok veszélyességét és a dohányzást állítja párhuzamba. Az online és közösségi felületeken látható spotban megismerjük a két szereplőt; a minden extrém sportot kipróbáló és egészséges tüdővel élő Dude-ot, és a fürdőköpenyes Dudeket, akik hétköznapjaik során más-más szenvedélyüknek hódolnak. A dohányzás jelenlétét és káros hatásait képletesen megmutató spotot egyetlen helyszínen forgatták, ami azt is szimbolizálja, mennyire közel, akár velünk egy térben is élnek dohányos barátaink, családtagjaink. A spot ezen a linken nézhető meg.

A kampányról:

Az „Élj tiszta tüdővel!” kampány célja, hogy a már csak megszokásból dohányzó embereket ráébressze, mekkora szabadságot hozhat számukra a dohányzás elhagyása és motiválja őket a leszokásra. A digitális és közterületi kampány főként a városi, egészségtudatos, aktív életet élő, dohányzó fiatalok és felnőtteket célozza meg, akik annak ellenére, hogy fontos számukra a testi és lelki egészség, mégsem tudják vagy akarják feladni káros szenvedélyüket – mindezt olyan élethelyzetek bemutatásával teszi, amelyekkel a dohányzók maguk is könnyen azonosulnak.

A kezdeményezéssel, valamint a leszokással kapcsolatos további információ: www.eljtisztatudovel.hu

Fotó: Pawel Czerwinski, Unsplash

Január végén mutatták be a Vodafone Magyarország pénzügyi és szakmai támogatásával megvalósult kurzus legjobbjait, amelyen a MOME 24 aktív és alumni hallgatója vett részt összesen 8 projekttel. A tárgy keretein belül a diákok egy londoni–los angeles-i startup, a Hypersurfaces forradalmi, szabadalmaztatott, mesterséges intelligencia segítségével rezgéshullámokat felismerő IoT eszközéhez kerestek új, előremutató és hasznos felhasználási módokat.

A hallgatók segítséget is kaptak, hogy ötleteik minél jobban kibontakozhassanak. Tanultak értékajánlat tervezésről, értékláncokról, skálázhatóságról és technológiai alapokról. Több konzultáción is részt vett Bruno Zamborlin, a Hypersurfaces alapítója, de a Vodafone szakértői is folyamatos segítséget nyújtottak abban, hogy a hallgatók ötletei minél inkább üzleti szemléletűek és piacorientáltak legyenek.

A kurzus végére szerteágazó megoldások születtek. Míg egyes csapatok logisztikai, termelési vagy egészségügyi problémákra kerestek megoldást, addig mások a sportolást vagy a mindennapi életet szerették volna egyszerűbbé tenni. A koncepciók között volt magzatok fejlődését monitorozó és értékelő, rakományok biztonságát, illetve gyümölcsök érettségét és minőségét ellenőrző rendszer, de ambient kültéri marketingfelület, és egy teniszbírót helyettesítő megoldás is.

A csapatok közül végül három győztest hirdettek. A Smart Routines fantázianévre hallgató projekt olyan okosotthont álmodott meg az eszköz segítségével, ami nemcsak megismeri a lakók szokásait és napi, heti rutinját, de alkalmazkodik azokhoz és tanul is belőlük, így téve kényelmesebbé, és akár energiatakarékosabbá az otthonokat. A Wayfinding for the Visually Despaired egy plázákban, állomásokon és reptereken alkalmazható, a látássérültek tájékozódását segítő rendszer, amely kis eszközigényének és egyszerű működésének köszönhetően a forgalmas létesítményekben is jól használható. A harmadik győztes, a Muuve Forward nevű csapat pedig egy olyan rendszert dolgozott ki a kisméretű és családi gazdaságok számára, ami már kezdeti stádiumban felismeri az állatok egészségügyi rendellenességeire utaló jeleket. Így nem csupán hatékonyabbá teszi a kisgazdaságok működését, de az állatok jólétét is szolgálja.

„A Vodafone évek óta nagy hangsúlyt fektet a fiatalok digitális edukációjára, hiszen a jó ötletek csak megfelelő szakértelem és kellő tapasztalat mellett tudnak megvalósulni és a társadalom érdekét szolgálni. Büszkék vagyunk rá, hogy segíthettük a fiatal hallgatókat projektjeik kidolgozásában” – mondta Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

„Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink a tudás mellett tapasztalatot is szerezzenek egyetemi éveik alatt, erre pedig remek lehetőséget biztosítanak azok a kurzusok, ahol piaci szereplők aktuális témáikkal foglalkozhatnak. Most is teljesült ez a cél, és azt is reméljük, hogy a kurzus keretében kialakított koncepciók továbbfejlesztésére is lehetősége lesz az alkotóknak” – emelte ki Fülöp József, a MOME rektora.

„A kurzus célja a hallgatók a design üzleti vonatkozásában szerzett tudásának és tapasztalatainak elmélyítése volt. A hallgatók számára a technológiai irányból induló innováció tervezése jelentette a legfőbb kihívást. Ez sokkal nehezebb, mintha piaci vagy felhasználói igényre közvetlenül készülne valami. A félév során mind a tanulóktól, mind a résztvevő szakértőktől sok pozitív visszajelzést kaptunk, így sikeresnek éltük meg a kísérleti-innovációs kurzust. Eltérő célcsoportokat szolgáló, ígéretes és hasznos ötletek bontakoztak ki a 14 hét alatt. A három győztes csapatnak pedig ezúton is gratulálunk! – tették hozzá a kurzus vezetői, Fogarasy Tamás és Krizsán Norbert.

Nehéz a sok kreatív szakember különböző látásmódját, technikáját összehasonlítani. Egyre változatosabb paraméterek mentén mérlegeli a központi csapat az ajánlott fotósok portfólióit, akik nem pusztán képeket rögzítenek, hanem történeteket mesélnek el. A természet és más esztétikai témák mellett társadalmi problémákat is megmutathatnak a nagyközönségnek, és ezzel a megoldásukat is elősegíthetik.

A márkanagykövetek különböző területekre specializált fotósok, hiszen a Canon termékportfóliója is lefedi a különböző fotósigényeket, és minden termékkategóriában széles választékot kínál a kompaktoktól a tükör nélküli gépeken át a komplex digitális tükörreflexes fényképezőkig. Igyekszünk különböző stílusú szakembereket magunk köré gyűjteni, hogy a fejlesztésekhez minél több információt nyerjünk.

A változatosság első számú rendezőelv ebben a kreatív iparágban. A küldetésünk a vizuális történetmesélés, ehhez keressük a legjobb közvetítőket. A jelöltek között a technikai tudás mellett a merészséget és az egyéni stílust keressük. A fotósok szakosodnak témákra (természet, portré, esküvő, közélet stb.). Törekszünk a változatosságot fenntartani témaválasztásban is, új nagykövetek kiválasztásánál ez is szempont.

Jelenleg 83 Canon márkanagykövettel dolgozunk az EMEA régióban, és 2019 elején szerződtünk az egyik legfiatalabb taggal, Martin Wandával. Büszkék vagyunk, hogy a fiatal magyar szakember különleges stílusa lenyűgözte az európai központunk döntéshozóit. Ahogy a programot vezető Luca Rocco mondta: „Nagy hatással volt ránk Wanda portfóliója, örülünk, hogy a magyar kollégáink őt is javasolták a friss jelöltek között. Különleges új értéket hozott a csoportba. Büszke lehet rá mindenki Magyarországon.” Wanda fotói évek óta megjelennek neves divatmagazinokban, világmárkák kérik fel kampányfotóik és rövidfilmjeik elkészítésére. A csillogó high fashion mellett az underground zenekarok extrém világát is megörökíti, nemcsak fotókon, hanem videókon is. Wanda igazi 21. századi stílusában a hajdani olajfestményeket idéző romantikus hangulat is megjelenik. Ez a különleges eklektika magával ragadja a szemlélőt. Több kiállítást is rendeztek már képeiből Budapesten és Európa-szerte is, és egyre többször kérik fel munkára az Egyesült Államokban is. Wanda az ELTE és a MOME diplomái után a londoni College of Fashion fotográfia szakát is elvégezte.

A Canon-márkanagykövetek, ahogy az elnevezés is jelzi, képviselik a Canont a médiában, eseményeken, oktatások és workshopok alkalmával a régióban. Az iparági seregszemléken és a közösségi médiában erre rengeteg a lehetőség. A megjelenések gyakoriságát keretek között tartjuk, hiszen nem várhatjuk el, hogy a szakmai munkájukat túlzottan alárendeljék ennek az együttműködésnek. Ezen a téren is érvényesül filozófiánk a Kyosei: együtt élni és dolgozni a közös jóért. A fotósaink tapasztalataikkal a termékfejlesztést is támogatják. Észrevételeiket figyelembe veszik a mérnökök és új termékeket ők tesztelnek az elsők között. Egymással is megosztják munkáikat és a témákat, amiért lelkesednek. Új barátságok köttetnek, a szakmai közösség inspirálja egymást.

Az amatőr fotózásnak is vannak szintjei, és sokaknál ez a hobbi hivatássá fejlődik. A Canon egy kreatív eszköztárt kínál, amellyel az egyszerűtől a komplexig, amatőr és profi fotós egyaránt megtalálja a jól használható képalkotó megoldásokat. A márkanagykövetek profi fotósok, akik az elkötelezett hobbifotósokat is taníthatják, fejleszthetik, ösztönözhetik munkáikkal vagy közvetlenül eseményeken prezentációikkal és útmutatásaikkal. Wanda mentorként is közreműködik, és külföldi munkái mellett Magyarországon is számíthatunk inspiráló közreműködésére.

Wanda aktuális képei láthatók az Instagram oldalán.

A hazai Mercedes-Benz Fashion Weeket megelőző Mercedes-Benz Design Napot a prémiummárka vezető tervezője, Gorden Wagener nyitotta meg. Az Iparművészeti Múzeumban megrendezett rendhagyó sajtótájékoztatón a vezető formatervező betekintést nyújtott a Mercedes-Benz formatervének jelenébe, valamint jövőbe mutató dizájnstratégiájába. Mindezek mellett a designer Magyarországon is bemutatta a nagyközönségnek a Vision Mercedes-Maybach 6 Cabriolet tanulmányautót. Az 5,7 méter hosszú járművet először tekinthette meg a magyar közönség a Design Nap során, ahol a résztvevők testközelből is szemügyre vehették a teljes mértékben elektromos hajtású modellt. Az egyedi autó mintegy 750 lóerő teljesítmény leadására képes, és mindössze 4 másodpercre van szüksége a 100 km/órás sebesség eléréséhez. A különleges elektromos töltési teljesítménynek köszönhetően pedig 5 perc alatt 100 kilométer megtételére képes töltést vehet fel az akkucsomag.

A modellben a belső fapadlót alumíniumbetétek díszítik, a klasszikus, vintázs hangulatot idéző formák mellett pedig a jármű belsejében a legmodernebb infotainment rendszerek kaptak helyet. A hagyományos értelemben vett nyomógombok helyett érintéssel, vagy akár hangutasítással is kommunikálhatunk az autóval.

A márka stratégiájában nem csupán a folyamatos fejlesztések, hanem a hosszútávú és inspiráló együttműködések, valamint a fiatal tehetségek támogatása is jelentős szerepet játszik. A Mercedes-Benz és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem immár 15 éve erősíti egymás munkáját. A jubileum apropóján a Design Napon Gorden Wagener személyre szabott konzultációt tartott a MOME Járműtervezési szakirány hallgatóinak.

Az Electrolux Design Lab célja, hogy felkeltse a fiatal tervezők érdeklődését a jövő otthonai iránt, és lehetőséget adjon nekik bemutatni tehetségüket a szakma és a nagyközönség előtt. A versenyre idén az „Egészséges, boldog gyerekek” témakörben lehetett nevezni, és 56 országból több mint 1500-an jelentkeztek.

Az első helyezett Jordan Lee Martin terve, a Bloom egy olyan konyhai eszköz, amit a gyerekek és családjaik használhatnának. Lars Erikson, az Electrolux formatervezési igazgatója, a Design Lab verseny zsűrijének elnöke értékelésében méltatta, hogy a fiatal brit tervező valós igényekre és létező technológiára alapozta ötletét, így egy olyan koncepciót dolgozott ki, ami érzelmileg és fizikailag inspirálja, tanítja a gyerekeket.

Bloom

A zsűri – melynek tagja volt még Hanna Haris, a Helsinki Design Week programigazgatója és Fredrik Magnusson dizájner, a Roder Innovation vezérigazgatója – a második helyet az Airshield ötletének ítélte. A litván Domynikas Budinas babakocsija egészséges, tiszta levegőt biztosítana a legkisebbeknek. A harmadik helyet szerző koreai Jeongbeen Seoesetében a zsűri méltatta, hogy egy ikonikus, időtlen formát gondolt újra és alkalmazott a 21. századi igényekhez. Terve, a Q.H. egy hulahoppkarika, ami mozgás közben tiszítja a levegőt. Az idei közönségdíjas Larissa Trindade terve, a Weaver lett. A brazil tervező ötletét, egy környezetbarát ruhajavító és színfrissítő gömböt az elődöntősök közül választotta kedvencének a közönség.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem színeiben nevező Tobias Tsamimis a döntősök között prezentálta Future Classroom elnevezésű projektjét az október 15-én Helsinkiben rendezett döntőn.

Future Classroom

Az Electrolux idén megduplázta a díjakat, így a verseny győztese a cég globális tervezőközpontjában eltölthető hat hónapos fizetett gyakornoki állás mellett 10 000 euró jutalomban részesült. A második helyezettet 6000 euróval, a harmadik helyezettet pedig 4000 euróval díjazták. A közönségdíj nyertese 2000 euró jutalmat kapott ötletéért.

Az Electrolux Design Lab nyertes pályaművei megtekinthetők a verseny weboldalán és az Electrolux YouTube csatornáján.

A MOME 2002 óta működik együtt a Mercedes-Benzzel, amelynek dizájnrészlege minden szemeszterben új feladatot ad a diákoknak. 2015 tavaszán ez a feladat a jövő Maybach márkájú luxusautójának megtervezése volt, az elkészült munkákat és diplomadolgozatokat a vállalat képviselői, köztük a dizájnrészleg vezetője, Gorden Wagener véleményezték az egyetemen megtartott prezentáció keretében.

A fődizájner, aki 2009 óta viseli a MOME címzetes egyetemi tanár címét, hangsúlyozta, hogy évről évre számos tehetséget lát a magyar felsőoktatási intézményben, és a munkák színvonala folyamatosan nő az együttműködés kezdete óta, amelynek keretében több diák végezhetett már szakmai gyakorlatot a vállalat sindelfingeni dizájnközpontjában.

A Mercedes-Benz a világ szinte összes dizájnképzéssel foglalkozó intézményével kapcsolatban áll, hogy a legjobb tehetségeket megtalálhassa. Emellett fontosnak érzik a dizájnoktatás és a fiatal dizájnerek támogatását, valamint a szakma népszerűsítését is.

Az eseményen bemutatott munkák között volt Jónás Attilának okosszemüveget és virtuális sofőrt alkalmazó Aurora Vision 2075 terve, Varga László számos különféle textúrával és színnel elképzelt, a tulajdonos személyiségéhez igazítható Vision Coupe című projektje, Nagy Marcell Halley névre hallgató, mágneses csatornákon közlekedő privát luxusautó-formaterve, valamint Sándor Ádám Finding Darkness elnevezésű projektje, melynek célja egy a lehető legkevesebb fényforrást alkalmazó önjáró autó formatervének elkészítése volt. Gorden Wagener elmondta: a diákok munkáin számos, a Mercedes-Benz által magáénak érzett jegy volt felismerhető, látható, hogy a projektek elkészítésekor inspirációt nyertek a vállalat modelljeiből, ugyanakkor sok új megközelítés is körvonalazódott a hallgatók prezentációiból.

„A formatervezés egy rendkívül professzionális feladat. Először alaposan meg kell ismerned a márkát, amelynek dolgozol. Csak ezután hozhatod be a saját elképzeléseidet, amely a végső formatervbe ágyazva valóban formálni fogja a jövő luxusát” – fogalmazott.

„A vezetés remek szórakozás” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy szerinte a Google terveihez hasonló teljesen automatizált autók inkább a tömegközlekedés kategóriájába tartoznak, mintsem a valódi luxusautók világába. Mint fogalmazott, egy luxusautónak egyszerre kell kívánatosnak, gyönyörűnek és a legmagasabb színvonalú technológiát felvonultató terméknek lennie.

„Mindig két dologgal játszunk, az egyik a meleg, érzelmi oldal, a másik a hideg, high-tech vonulat. Ezt a kettőt kell összehoznunk, a Mercedes erről szól” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elmúlt években a vállalat sikerrel vált hagyományos luxusautó-gyártóból a világ elsőszámú modern luxusautó márkájává.

(Forrás: MTI, fotó: Gorden Wagener, Daimler AG)

Az idén 100 éves magyar animációs film a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. Ennek kapcsán az „aranykort” és a jelenlegi alkotókat is bemutató, mintegy 250 műből álló, tematikus blokkokra osztott program utazik a fesztiválra, míg a versenyprogramban 3 magyar alkotás is megméreti magát (Gelley Bálint: Otthon, Bucsi Réka: Symphony no.42, Ruska László és Ringeisen Dávid: Papírvilág).

A fesztiválra mintegy 30.000 látogatót várnak, az 59 munkából álló versenyprogramot pedig 2500 nevezés közül válogatták össze. A magyar részvétel a zsűritagként is szerepet kapó Mikulás Ferenc kezdeményezésére, az NMHH, a Magyar Turizmus Zrt. és az MTVA támogatásával jött létre. A kiutazó delegáció célja, hogy – a Japánban már jól ismert zene és zeneoktatás mellett – a magyar animációsfilm-kultúrát is bemutassák a szigetországban, egyúttal kulturális gyökereinkre építve támogassuk a hagyomány és az örökség megújulását, valamint a piacképes kulturális modellek megtalálását is. A fesztivál alkalmat kínál a MOME bemutatkozására is – a magyar reklámanyagokat (szpot, roll-up és könyv) az egyetemen tervezték.

A filmfesztivállal párhuzamosan, augusztus 25-31. között az Uránia Nemzeti Filmszínház válogatást mutat be a magyar programból, az M2 gyerekcsatorna pedig főműsoridőben sugároz animációs műveket – részben a legutóbbi idők terméséből.

A Symphony no.42 trailere

Az Electrolux márka az elmúlt bő száz évben két alappilléren nyugodott: innováció és fenntarthatóság. Az előbbi alatt nem csupán a technológiai, de a design- és a marketingújítások is beletartoztak.

A Design Lab is ezen gondolatok mentén jött létre, mint „jó értelemben vett” PR-projekt: a nemzetközi metatrendek (mint például az urbanizáció, mobilitás, élménygazdaság, zöld gondolat) mentén, fiatal designerek bevonásával próbálja feltárni a jövő útjait. A kezdeményezés amellett, hogy a márka számára médiamegjelenést hoz és imázsépítő hatású, közvetlenül megszólítja a cég – mint munkáltató – egy fontos célcsoportját, a pályakezdő tervezőket is.

A Design Lab 2003-ban még meghívásos, európai rendezvényként indult, mára azonban a nagy érdeklődés hatására nemzetközivé vált. A magyar versenyzők hagyományosan jól szerepelnek – már az első alkalommal is hazai győztes született. Vető Péter, a MOME Design Intézet Formatervező Tanszékéről elmondta, hogy hallgatóikat igyekeznek nemzetközi megmérettetésekre ösztönözni, és ebből a mezőnyből is kiemelkedik az Electrolux versenye, amennyiben inkább a valódi munkákhoz közelebb álló fejlesztési folyamatot, semmint az egyszeri, látványos erőfeszítést értékeli. Igaz, maguk a tervek nem szükséges, hogy gazdaságossági vagy technikai megvalósíthatósági követelményeknek megfeleljenek, hiszen a jövőről beszélünk. A tavalyi magyar induló, Csernátony Réka is ennek a „sci-fi” elemnek, és egy ismert, sokak által használt márkának az összekapcsolódásában látja a verseny népszerűségének kulcsát. Pályakezdő tervezői szemmel egyébként a megmérettetésen túl az elérhető nagy publicitást tartja a projekt fő hozadékának.

Az idei versenyen szereplő két magyar induló, Koczka Kristóf (SPIC=, intelligens otthoni bioszféra) és Kovács Apor (PETE, PET palackból ruhát) az 1700 nevezőből már biztosan bekerült a legjobb 70 közé, mégpedig az online közönségszavazáson kaptak ehhez elegendő voksot. (Ebben komoly szerepet játszott a hazai online és blogoszféra támogatása is. Ezen a területen egyébként is erősnek tűnik Magyarország, lásd például az A38 hajó, mint a legjobb koncerthelyszín esetét.)

A továbbfejlesztett koncepciókra a következő fordulóban, június 15-28. között lehet szavazni, végeredmények pedig november második felében születnek. Egyelőre még a díjkiosztó helyszíne is ismeretlen – ezt hagyományosan szeptemberben szokták nyilvánosságra hozni.

Válogatás az eddigi és az idei pályamunkákból a mellékletben. A tárlat a Millenáris Parkban, a Teátrum épülete előtt is megtekinthető, 2014. május 20. és 2014. június 27. között nyitvatartási időben.