A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait” – mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára” – mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.

Az adóhivatal jelenleg a 100 000 forintos áfaösszeget elérő számlák adatait látja online, jövőre azonban újabb előrelépés történhet a gazdaságfehérítés területén. 2020. július 1-től már a belföldi áfaalanyok részére kiállított valamennyi számláról, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyeknek nyújtott számlákról is online riportot kell majd küldeni a NAV-nak a Parlament által megszavazott gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvény szerint.

Az eddigi áfaértékhatár megszűnése látványosan növelheti az érintett adóalanyok és az általuk digitálisan jelentett számlaadatok volumenét. A szabályváltozás a jövő évtől olyan számlakategóriákat is lefed, mint a belföldi fordított áfa és egyes áfamentes ügyletek, így minden cégnek számolnia kell a fejlesztéssel. A magánszemélyeknek kiállított számlák esetében a 2021-től életbe lépő intézkedés az online kasszán kívüli ügyletekre vonatkozik, azonban így is széles körnek kell felkészülnie a változásra.

“Bevezetése óta az online számla adatszolgáltatási rendszer jelentősen csökkentette az áfarést, fellendítette a cégek digitalizációját és erősítette a hazai vállalkozások jogkövető magatartását. A következő években kibővülő adatbázisra támaszkodva az adóhivatal a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti, ami elsősorban adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet megoldást” – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs az EY konferenciáján. A NAV főosztályvezetője hozzátette, megkezdték a standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) bevezetésének előkészítését is, ami egy szélesebb egységesített adatátadási kötelezettséget jelent majd a magyar cégek számára.

Ez a fajta riportálási rendszer bizonyos eltérésekkel már több országban, például Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában is működik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlása alapján magyar specifikumokkal kiegészített standardok (SAF-T_HU) konzultációja 2019. decemberében vette kezdetét. Bevezetés esetén, NAV ellenőrzés során az adózóknak ebben a formátumban kell majd adatot szolgáltatniuk például könyvelés, számlaforgalom, törzsadatok, tárgyi eszközök és készletmozgások kapcsán.

„Újabb hatékony eszközhöz jut a NAV az adócsalás elleni küzdelemben a SAF-T leendő bevezetésével, amely a teljes számlakört lefedő online számla rendszert kiegészítve elősegítheti a gazdaság további fehéredését és a digitalizációt. A SAF-T egyelőre egy pilot-projekt keretében indul el hazánkban, aminek célja, hogy egy széles körű, standardizált bejelentési rendszert valósítson meg. A kísérleti időszak után akár már 2021-től élesben működhet. Külföldi tapasztalatok alapján a bevezetés nehézségei elsősorban abból adódnak, hogy több különböző helyről, akár különböző IT rendszerekből kell majd beszerezni azokat az információkat, amelyeket később egy standard formátumban kell a hivatalnak átadni. Ez többlet erőforrást és alapos felkészülést igényel majd a cégektől” – hangsúlyozta Molnár Péter, az EY adószakértője.