A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa, és elősegítse a szorosabb képzőművészeti kapcsolatok kiépítését Magyarország és a nyugat-európai országok között. Mary McLoughlin és John Ward ír műgyűjtők, a Maurice Ward szállító és műtárgyszállító cég tulajdonosai által alapított díjra 72 darab érvényes pályázat érkezett. Egy nemzetközi művészeti szakemberekből álló, háromtagű zsűri választotta ki a hat döntőst, majd közülük a nyertest, Dezső Tamást. A győztes 6.000 euro összegű díjazásán felül – amelynek felhasználásával az adott művész egy külföldi kiállítást valósít meg – minden, a döntőbe jutó alkotó 1.000 euró honoráriumban részesült.

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj zsűrije minden alkalommal változik: olyan nemzetközi szakemberek alkotják, akik jellemzően nemcsak saját országuk művészeti közegére, hanem a globális színtérre is rálátással bírnak, a magyar művészeti szcénához azonban nem kötődnek. Mary Conlon az írországi Dock Arts Centre igazgatója és a Cultural Transformation Movement elnöke. Merve Elveren a 39. EVA International Ireland Biennal (2020–2021) vendégprogramjának kurátora, valamint a 17. Isztambuli Biennálén (2022) az In Time / On Ground című Women’s Library and Information Centerrel együttműködésben megvalósított projekt társkurátora is volt. Jure Kirbiš az UGM | Maribori Művészeti Galéria kortárs művészeti kurátora, kulcsszerepe volt az EKO 8 triennálé újraindításában, 2024-ben pedig az EKO 9 művészeti vezetője volt. A díjátadót megelőzően a zsűri tagjai műteremlátogatásokon vettek részt, hogy minél teljesebb képet kapjanak a díjra jelölt művészek munkásságáról.

„Minden egyes munkám egy-egy gondolatkísérlet az emberi és a növényi identitás alapvető kérdéseinek problematizálására. A kérdések különféle formákban öltenek testet: egy azori erdő, egy sövény, a világ legkisebb rovara, egy 4,6 milliárd éves meteoritdarab, 19. századi mikroszkóp-tárgylemezek vagy akár metronómok érzéki képén vagy valóságán keresztül” – emeli ki a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2025-ös nyertese Dezső Tamás. Munkáinak tárgya a személyes identitás és a növényi identitás, valamint az embernek a természethez, azaz a nem-emberihez való viszonya. Különböző műformákon és médiumokon keresztül – fotográfiák, kinetikus művek, installációk, szobrok -, valamint egyre bővülő elméletiháttérrel és kutatással foglalkozik azokkal a kérdésekkel és problémákkal, amelyeket az ökológiai válság élesen felvet. „Elengedhetetlenné vált, hogy a növényeket jelentőségüknek megfelelően kezeljük, és a folyamatosan mélyülő megkésettség gyötrő érzése mellett komoly erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy az emberi identitás mellett a törékeny növényi létezés kérdéseit is megértsük. És nem pusztán azért, mert tőlük függ és rajtuk múlik a saját létezésünk” – teszi hozzá a művész. A Kiscelli Múzeumban kiállított installációja gondolatkísérlet arról, miként állítjuk elő és tartjuk fenn azt a közös mérési és viselkedési rendet, amit időnek nevezünk.

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj hat döntősének –– Dezső Tamás, Fabricius Anna, Hajas Katinka, Kiss Adrian, Molnár Judit Lilla, Szalai Dániel – munkáiból rendezett kiállítás október 5-ig látogatható a Kiscelli Múzeum Templomterében. Fabricius Anna főként társadalmilag elkötelezett projektekkel foglalkozik fotó és videó alapú műveiben. Hajas Katinka érzékeny és minimalista festményei, installációi, fotó- és videómunkái külső és belső megfigyelések között képeznek hidakat. Az emberi psziché, és az ember környezete közötti kapcsolatot mutatja be műveiben. Nagyméretű, főként textil alapú installációiban és szobraiban Kiss Adrian azt vizsgálja, hogyan testesítik meg bizonyos anyagok az identitás, a hatalom és az ágencia egymást átszövő narratíváit. Molnár Judit Lilla nagyméretű installációiban, amelyek gyakran a játszóterek világát idézik, a felnőttkori dilemmák művészi feldolgozásával foglalkozik. Az ember-állat kapcsolatok, mint biopolitikai, társadalmi és ökológiai kérdések jelentik Szalai Dániel műveinek kiindulópontját. Az állatokkal való bánásmód vizsgálatán keresztül a természethez fűződő viszonyunkat és az emberi ellenőrzési rendszereknek való alávetettségünket kérdőjelezi meg.

Nyitó képünkön: Dezső Tamás és a Ward család

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj története:

2025 – A DÍJ NYERTESE: Dezső Tamás

Döntősök: Fabricius Anna, Hajas Katinka, Kiss Adrian, Molnár Judit Lilla, Szalai Dániel

2023 – A DÍJ NYERTESE: Fusz Mátyás

Döntősök: Albert Ádám, Asztalos Zsolt, Dezső Tamás, Hajas Katinka, Trapp Dominika, Vékony Dorottya

2021 – A DÍJ NYERTESE: Szabó Eszter

Döntősök: Balázs Nikolett, Farkas Roland, Kocsi Olga, Koós Gábor

2019 – A DÍJ NYERTESE: Ember Sári

Döntősök:

Asztalos Zsolt, Erdei Krisztina, Kútvölgyi-Szabó Áron, Molnár Zsolt, Tranker Kata

2017 – A DÍJ NYERTESE: Németh Hajnal

Döntősök:

Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Schmied Andi, Szabó Eszter

2015 – A DÍJ NYERTESE: Katarina Sevic

Döntősök:

Albert Ádám, Kerezsi Nemere, Kokesch Ádám, Kudász Gábor Arion, Puklus Péter

2013 – A DÍJ NYERTESE: Nemes Csaba

Döntősök:

Adamkó Dávid, Alpern Bernadett, Fabricius Anna, Kerekes Gábor, Péter Ildikó, Puklus Péter, Szabó Eszter, Szigethy Eszter

2011 –A DÍJ NYERTESE: Batykó Róbert

Döntősök:

Barakonyi Zsombor, Kis Róka Csaba, Szűcs Attila, Agnes von Uray, Vécsei Júlia