2016. november 5-én mutatták be a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, azóta 1 millió 350 ezer liter vizet töltöttek a Fűvészkert tavát jelképező medencébe, 1000 csomag gittet helyettesítő rágó fogyott, számos üveggolyó elgurult a színpadon, és hamarosan az 500. zászlórudat is eltöri Áts Feri. „A régi történeteket és igazságokat mindig új formákon keresztül kell elmondani a közönségnek, mert akkor érzik az emberek, hogy azok valóban hozzájuk szólnak. Horváth Csaba koreográfussal együtt az elejétől fogva nem egy zenés darab hagyományos mozgásvilágára gondoltunk, hanem valamire, ami drámai, dramatikus, gomolygó formában végigkíséri az egész művet, és az egész előadásnak egy alapvető, korszerű nyelve lesz. Ebből alakult ki aztán a színpadképre – Khell Csörsz munkája – vonatkozó gondolatrendszer is, azaz, hogy mindössze pár elemből kell kibomlania mindennek: az utcának, a grundnak, az osztályteremnek, a felemelkedve üvegházzá váló hídnak.” – emelte ki egy 2017-es interjúban Marton László, az előadás rendezője.

„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak. A zeneszerzés viszont magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg. Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik. Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel.” – idézi fel Dés László.

Mára közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, és generációk éneklik közösen az előadás dalait. „Nemrégiben sok száz ember előtt, elénekeltük kettesben Wunderlich Józsival a himnusszá lett nagy dalt. Az esten nem a Pál utcai volt a téma, mégis átsuhant az angyal a terem fölött. Ez a varázslat jut eszembe erről a jubileumról. Egyszerűen a szív, az identitás legmélyére ment ez a darab és ez a zene.” – meséli Grecsó Krisztián, a darab írója. „Büszke vagyok rá, hogy én lehettem az első Rácz tanár úr, aki humorral, szigorral, némi szórakozottsággal és sok-sok szeretettel kíséri és figyeli ennek a fiatal társaságnak a küzdelmeit, a harcait, a felnőtté válását. Sokkal több született, mint egy nagy sikerű, hosszú évekig futó zenés előadás. Pedig az sem lenne kevés! Egy igazi ügy, egy fontos találkozás jött létre a Vígszínház és mindenkori közönsége között.” – teszi hozzá Fesztbaum Béla.

Wunderlich Józsefet is a premier óta láthatjuk Boka szerepében: „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre. Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért. Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni.”

Geszti Péternek a jubileum kapcsán az a kérdés jut először eszébe, hogy Molnár Ferencnek vajon tetszene-e a zenés adaptáció. „Remélem, igen, és jó lenne vele kezet fogni, egy szelfit csinálni, beülni a Víg büféjébe dumálni. Megtiszteltetésnek érzem a mai napig, hogy közöm lehet ennek a halhatatlan műnek az újra gondolásához. A titkai nyilvánosak. Maga az eredeti regény nagyszerűsége, a jól megírt szövegkönyv, az eltalált dalok, a remek koreográfia, a remek szereplők, és az olyan rendezői döntések, mint az, hogy kimaradt a színpadi változatból minden, ami a kisrealizmus felé tolta volna a darabot, így Rácz tanár úron és Janón kívül nem szerepelnek benne felnőttek, ami miatt kizárólag a srácok szinte kortalan történetévé vált az előadás.”

Az 500. előadás különleges mérföldkő a Vígszínház és az alkotók életében, és ünnepe a közönségnek is, akik estéről estére megtöltik a nézőteret. Hiszen a történet mindannyiunkat ugyanarra a fontos kérdésre emlékeztet: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián

A Pál utcai fiúk

zenés játék két részben

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán a színpadi változatot készítette: Grecsó Krisztián

Török Sándor feldolgozását felhasználva, a színpadi változat létrehozásában közreműködött: Marton László, Radnóti Zsuzsa

Rácz tanár úr: Fesztbaum Béla | Gados Béla | Seress Zoltán

Boka: Wunderlich József | Medveczky Balázs | Sándor Péter | Ertl Zsombor

Nemecsek: Vecsei H. Miklós | Hajdu Péter István | Dino Benjamin | Kerek Dávid

Áts Feri: Józan László | Ember Márk | Brasch Bence | Horváth Szabolcs

Geréb: Csapó Attila | Juhász Bence

Csónakos: Király Dániel | Darvasi Áron | Gyöngyösi Zoltán | Csiby Gergely | Rábaközi Gergő | Liber Ágoston

Barabás: Zoltán Áron | Krasznai Vilmos

Kolnay: Tóth András | Turi Péter | Molnár András

Az idősebb Pásztor: Ember Márk | Nádas Gábor Dávid | Ertl Zsombor | Bölkény Balázs | Tóth Dominik | Laczkó Bálint

A fiatalabb Pásztor: Nádas Gábor Dávid | Kovács Tamás | Kövesi Zsombor | Tóth Dominik | Bálint Barna

Csele: Medveczky Balázs | Takács Zalán | Reider Péter | Csiby Gergely | Nánási Attila

Weisz: Szántó Balázs | Kurucz Ádám Konrád | Nemes Tibor | Nánási Attila | Varga Szabolcs

Richter: Csiby Gergely | Kurely László | Nánási Attila | Nyomárkay Zsigmond | Steenhuis Raul

Leszik: Kovács Olivér | Takács Zalán | Nánási Attila | Fülöp Kristóf

Szebenics: Tóth Máté | Virág Péter

Janó, a Grund őre: Gados Béla | Borbiczki Ferenc | Kern András

Kiss: Takács Zalán | Darvasi Áron

valamint: Adamovich Ferenc, Ánosi Gábor, Aranyi András Csaba, Bálint Barna, Balogh Csongor, Bárányos Márton, Barna Krisztián, Besenyi Nándor, Besenyi Norbert, Birta Márton, Bodó Zsombor, Buzási Patrik, Deák Gábor, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Norbert, Forczek Ágoston, György László, Hegedűs Dániel, Hoffmann Zsombor, Horkay Barnabás, Jónás Roland, Károlyi Krisztián, Kenyeres Bendegúz, Kóbor Balázs, Kolozsvári Ádám, Kopácsi Attila, Kovács Mátyás, Kovács Tamás, Kurucz Ádám Konrád, L. Nagy Attila, Leviczky Dávid, Lugosi Fábián, Mákszem Bálint, Mezei Ábel, Mező Máté, Miskolczi Renátó, Mocsár Patrik, Nádas Zalán, Nagy Csaba, Nánási Attila, Orosz Gergő, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Perjési Patrik, Pupics Levente, Rábavölgyi Tamás, Reiszner Dárió, Sándor Dániel Máté, Szabó András, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Szeifert Máté, Szelle Marcell, Szigethy Norbert, Tóth Arnold, Tóth Keve, Valkó Bence, Viola Péter, Virág Péter, Virtics Norbert

zeneszerző: Dés László

dalszöveg: Geszti Péter

díszlettervező: Khell Csörsz

jelmeztervező: Benedek Mari

szcenikus: Krisztiáni István

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

kreatív munkatárs: Dés András

koreográfus: Horváth Csaba

koreográfus munkatárs: Horkay Barnabás

világítástervező: Madarász János

zenei munkatárs: Gebora György | Komlósi Zsuzsa | Mester Dávid | Kovács Adrián | Gellért-Robinik Péter

ügyelő: Kuti László | Wiesmeyer Erik | Csepeli Sándor László | D. Mucsi Zoltán | Schmidt Róbert | Röthler Balázs | Görög Zoltán | Varga Miklós |Kabai Márta | Terjék Attila

súgó: Kertes Zsuzsa | Gál Tünde | Mészáros Csilla | Apjok Rodica | Szarvas Éva | Kéner Gabriella

rendezőasszisztens: Várnai Ildikó | Frigyesi Eszter | Egyed Mónika | Patkós Gergő

rendező: Marton László

A történet egy színészházaspárról szól, akik kezdenek elhidegülni egymástól. A férj úgy érzi, hogy felesége, az ünnepelt színésznő már nem szerelmes belé, – egy testőrről ábrándozik – és alkalomadtán képes lenne őt megcsalni. Elhatározza, hogy próbára teszi felesége hűségét, maga öltözik testőrnek és udvarolni kezd a saját nejének.  Élete legnehezebb alakítása megmentheti, de akár tönkre is teheti a házasságát.

„Hatalmas ajándék és nagy élvezet ez a szerep. Molnár elragadóan formálja meg a karaktert, bemutatva a női lélek sokrétűségét. Szeretet, bölcsesség, humor, nőiesség, huncutság van ebben a figurában, remek lehetőség a színészi játékra. A romantika, a szerelmi évődés egyébként is hálás terep, a vígjátéki fordulatok pedig garantálják a kikapcsolódást. A tét nagyon is valóságos: a másik elvesztésének a lehetősége, a szerelmes férj küzdeni akarása, az asszony vágya, hogy a férfi figyelmének a középpontjában maradjon. A mindennapokból ismerős feszültségek a ma nézőihez is közel hozzák a történetet.”– mondta Balsai Móni.

Ágoston Katalin hozzátette: “Mi történik, ha egy házasságban elhalványul a másik iránti kíváncsiság? Mikor a saját boldogságunk, a szabadságunk fontosabbá válik, mint a kettőnkre szánt figyelem. Azt hisszük, a “mi” úgyis adott és elfelejtünk dolgozni érte. Vajon tud-e újra lobogni az a bizonyos tűz, ami a színészeknél talán még “nagyobb lánggal ég, ha meggyújtják? Zolival mindig jó együtt dolgozni, de házasként még nem játszottunk házaspár szerepet. Ki tudja, lehet, hogy ez a csodálatos darab új dolgokat tanít majd nekünk egymásról .”

 „A testőr a küzdelmet mutatja meg, amit a férfi a nő szerelmének megtartásáért vív. Szól a kapcsolatok fontosságáról, a házasság erejéről, a féltékenység és a csábítás hatalmáról. Molnár rendkívül szellemesen meséli el a történetet. Csakúgy, mint a Játék a kastélyban című művében, ebben a darabban is a színház a főszereplő, miközben a központi szál maga a szerelem. A férfi-nő kapcsolat hétköznapokban is megjelenő, sokakat érintő kihívásait tárja a nézők elé, miközben az elsöprő erejű, áldozatoktól sem mentes szerelem mindenkit elvarázsol.” – nyilatkozta Schmied Zoltán.

Amikor valaki megkérdezte Molnár Ferenctől, lehetséges-e, hogy a Színésznő nem ismerte fel a jelmezben a férjét, ő állítólag ezt válaszolta: „A színház létezése a hazugság – kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni. El fogja hinni, hogy a feleség nem ismerte fel saját férjét, mivel én azt állítom, hogy nem.”

Molnár Ferenc klasszikusát Ujj Mészáros Károly rendezésében Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta nagy sikerrel és sziporkázó tehetséggel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársakkal, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kárpáti Enikő.

A történet egy színészházaspárról szól, akik fél évvel az esküvő után kezdenek elhidegülni egymástól. A férj úgy érzi, hogy felesége, az ünnepelt Színésznő már nem szereti őt, és alkalomadtán képes lenne őt megcsalni. Gyanúja nem hagyja nyugodni, ezért elhatározza, hogy próbára teszi felesége hűségét. Színészként adott a terv: magát testőrnek kiadva, parókába és egyenruhába bújva elkezd udvarolni saját nejének.  Élete legjobb alakítása megmentheti, de akár tönkre is teheti a házasságát.

Tanulságos az az anekdota, amelyben a felismerés dilemmáját magával a szerzővel próbálták egyértelművé tetetni. Amikor valaki megkérdezte Molnár Ferenctől, lehetséges-e, hogy a Színésznő nem ismerte fel a jelmezben a férjét, ő állítólag ezt válaszolta: „A színház létezése a hazugság – kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni. El fogja hinni, hogy a feleség nem ismerte fel saját férjét, mivel én azt állítom, hogy nem.”

Molnár Ferenc vígjátékainak varázsa abban rejlik, hogy képesek egyszerre szórakoztatni és gondolatébresztők lenni. A testőr is pontosan ezt az eleganciát és finom iróniát hordozza magában: az összekuszálódott szerelmi szálak és a színpadi bonyodalmak garantáltan felkavarják a közönség érzelmeit. „Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája.” – jellemezte a darabot A Hét című folyóirat munkatársa az 1910-es vígszínházi ősbemutató idején.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Az idő komoly tényező ebben a darabban, kétszer is üt az óra nyílt színen, ami feltétlenül rámutat arra, hogy az egyes jelenetek akkor váltják be a fentieket, ha olajozott, finom szerkezetként, pontosan, mondatról mondatra, jó ritmusban működnek – persze a könnyed természetesség látszatát keltve. Ez hálás lehetőség, ugyanakkor komoly kihívás. Az persze segít, hogy a szereposztás – korabeli jelzővel, illetve – parádés. Az idővel függ össze az is, hogy némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, a Játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is – mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól…” – mondta Ujj Mészáros Károly.

Molnár Ferenc klasszikusát Ujj Mészáros Károly rendezésében Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kárpáti Enikő.

Augusztus 5. és 10. között esténként 20.30-as kezdéssel Molnár Ferenc egyik leghíresebb, de biztosan legsikeresebb darabja, a Játék a kastélyban lesz látható Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán főszereplésével, Puskás Tamás rendezésében. Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.”

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot” – vallja az előadás rendezője, Puskás Tamás.

Augusztus 13-án 20.30 órakor pedig A testőr premierje lesz Szigligeten. Az ismert színésznő egy fess testőrtisztre vágyik. A színésznő férje tudja, ha egy ilyen érzéki asszonynak egy testőrre támad gusztusa, akkor az a testőr előbb utóbb besétál az ajtón. Ha viszont besétál, és a férj viseli azt az egyenruhát, az nemcsak a férj színészi képességeit és felesége hűségét teszi próbára, de a közönség rekeszizmait is. Molnár Ferenc klasszikusát Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva, Ujj Mészáros Károly rendezésében.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, A játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is – mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól…” – mondta Ujj Mészáros Károly. Az előadást a budapesti bemutató előtt augusztus 13-20. között a Szigliget Várudvaron láthatja először a közönség.

A jubileum kapcsán a Vígszínház alagsori büféjében kiállítás mutatja be a három vígszínházi rendezést, valamint a kuriózumnak számító Petőfi színházi zenés változatot. A tárlat 2025. február 8-ig látogatható.

Az üvegcipő 1924-es vígszínházi ősbemutatója annak idején két okból is jelentős, illetve érdekes eseménynek számított. Jelentősnek azért, mert Molnár két korai, kiemelkedő műve, A Pál utcai fiúk és a Liliom józsefvárosi környezetéhez és hangulatához tért vissza, érdekesnek pedig azért, mert Az üvegcipőben Molnár állítólag saját magánéleti válságát „írta ki” magából. A cselekményben Irma, a 19 éves kis cselédlány, a „józsefvárosi Hamupipőke”, bátorságával, őszinteségével, tisztaságával végül elhódítja szívszerelmét, Sipos urat panziósnő szeretőjétől, Adéltól. A 46 éves Molnár éppen akkoriban szakított Fedák Sárival, a híres-hírhedt primadonnával és kötötte össze sorsát a 22 éves Darvas Lilivel, Irma első alakítójával. Túl e magánéleti pikantérián, a vígjáték önmagában is egyike Molnár Ferenc legszellemesebb, legegyénibb hangú műveinek. Nem véletlen tehát, hogy 1978-ban, az író születésének 100. évfordulója alkalmából a Vígszínház Az üvegcipő felújításával adózott Molnár Ferenc emlékének. A Kapás Dezső rendezte előadás főbb szerepeit Pap Vera – debütáló főiskolai hallgatóként –, Szegedi Erika, Benkő Gyula és Szakácsi Sándor játszották. Kiemelkedő siker övezte a Petőfi Színház 1962-es zenés változatát is, amelyben Domján Edit, Sennyei Vera és Agárdy Gábor léptek színpadra.

A darab 2023. szeptember 23-án a Mohácsi testvérek átiratában tért vissza igazi otthonába, a Vígszínházba. Az élő zenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs látható. A Vígszínház kiállítása, amely az előadások előtt, után és szünetében látogatható, 16 tablón mutatja be Az üvegcipő százéves történetét, kitérve az alapjául szolgáló – Molnár Ferenc, Fedák Sári és Darvas Lili közötti – szerelmi háromszögre is. A közte és Darvas Lili közötti huszonnégy évnyi korkülönbségről az író egyébként tréfálkozó kedvében azt jegyezte meg, hogy ha ő száznegyvennyolc éves lesz, Lili pedig százhuszonnégy, a különbség nem lesz szembeötlő.

Fotó: Dömölky Dániel

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.

Molnár talán legszemélyesebb komédiáját 1926-ban írta, mikor Budapestet elhagyva Bécsbe ment, és feleségül vette a nála huszonnégy évvel fiatalabb Darvas Lili színésznőt, akivel a bécsi Hotel Imperialban laktak. A darab alaphelyzetét is az élet szülte: az újdonsült – harmadik – feleség németül tanult, és a némettanárának olvasott fel szerelmi vallomást gyakorlás céljából, amit a szomszéd szobában tartózkodó író és barátja meghallott.

Kosztolányi Dezső így írt Molnárról: „Darabjai egy kis ötlet mustármagjából sarjadzanak. Ez hirtelen hajtani, lombosodni, terebélyesedni kezd, alakok nőnek ki belőle, s ő kedvére elmulat velük. Erőssége nem a színpadi ezermesterség, mint sokan hiszik, hanem az a gyermeki kedvesség, amellyel oda tudja adni magát egy történetnek, az a gátlást nem ismerő bátorság, amellyel követni tudja ösztöneit. Egy költő erénye ez. Micsoda szabad, féktelenül szeretetreméltó szókimondás, a huncutság micsoda őszintesége, a tiszteletlenség micsoda üdesége.”

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot”– vallja a rendező, Puskás Tamás.

A Turait alakító Alföldi Róbert elmondta: „Én mindig zavarban vagyok Molnár Ferenccel, mert minden egyes alkalommal amikor találkozom vele, teljesen rájövök, hogy semmit sem tudok a színházról, ő meg mindent tud. Úgyhogy küzdünk egymással :-))))”.

A díva, Annie szerepében Balla Esztert láthatjuk, aki hozzátette: “Színésznőnek színésznőt játszani, szerepben szerepet alakítani igazán szórakoztató és izgalmas feladat. Mindig nagy rajongással olvastam vagy néztem Molnár Ferenc darabjait. Nagyon boldog vagyok, hogy most először magam is játszhatok az egyik leghíresebb vígjátékában és fantasztikus kollégákkal léphetek színpadra!”

A Játék a kastélyban rendezője Puskás Tamás, a főszereplői Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Szakács Györgyi. Az előadásban a nézők Nino Rota zenéjét hallhatják a Budapest Bár tolmácsolásában.

Fotó: Centrál Színház, Horváth Judit

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

A hagyományokat követve a Vígszínház 126. születésnapján ismerhette meg a közönség a 2022/23-as évad bérletes előadásait és újdonságait. A Vígszínházban a Valló Péter rendezésében és Rudolf Péter főszereplésével már bemutatott Barátom, Harvey mellett két bérletes premiert terveznek. Franz Kafka A kastély című regényének új színpadi változatát Bodó Viktor rendezi a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Az “elkafkásodás egy részben álszünettel” műfajú előadásban ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Orosz Ákos, Kovács Patrícia és Radnay Csilla is látható lesz majd. Decemberben Rudolf Péter rendezésében mutatják be Shakespeare utolsó, nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel tűzdelt vígjátékát, a Szeget szeggelt. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Wunderlich József, Márkus Luca, Seress Zoltán, Fesztbaum Béla és Ötvös András lép színpadra.

A Pesti Színházban október 22-én Nick Payne Inkognitó című színművét mutatják be Szőcs Artur rendezésében, Nagy Ervin, Kovács Patrícia, Márkus Luca és Horváth Szabolcs szereplésével. Az előadás egy különös kutatás története, amelynek tárgya a 20. század talán legnagyobb géniuszának, Albert Einsteinnek az agya. Az Egy szerelem három éjszakája ma már igazi klasszikusnak számít, különös hangzású, költői betétdalai az idők során népszerű slágerekké váltak. A zenés drámát ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor és Varga Járó Sára lesz látható. Tennessee Williams fülledt hangulatú, Macska a forró bádogtetőn című műve egy házasság, egy család széteséséről és megmentéséről szól. A Valló Péter rendezte előadásban Szilágyi Csengét, Brasch Bencét, Hegedűs D. Gézát, Igó Évát, Radnay Csillát és Telekes Pétert láthatjuk majd 2023 tavaszán a Pesti Színházban.

A bérletes bemutatók mellett tavasszal egy gyerekelőadással is készül a színház a nagyszínpadon: Presser Gábor közreműködésével a Pinokkió új zenés változatát Keresztes Tamás állítja színpadra. A Házi Színpadon az előző évadok hagyományát folytatva kortárs magyar drámák kerülnek színpadra. Az évad második felében elkezdődnek Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának próbái, amelyet Mohácsi János rendezésében tűz műsorra a színház a 2023/24-es évad elején.

A Vígszínház társulata Budapest egyik külső, erdős területén ökológiai restauráció keretében Vígerdő létrehozásába kezdett. A színház születésnapjához kapcsolódóan a tagok hagyományteremtő szándékkal 126 facsemetét ültettek el a 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával. Az őshonos és a klímaváltozással járó szárazságnak ellenálló facsemeték segítenek majd a területen a természetes vegetáció helyreállításában.

Újdonság, hogy a Vígszínház a 2022/23-as évadában ifjúsági bérleteket is hirdet általános és középiskolás fiataloknak, mellyel olyan közönségkedvenc színdarabokat tekinthetnek meg kedvezményesen az érdeklődő diákcsoportok, mint A Pál utcai fiúk, a „Kinek az ég alatt már senkinek sincsen…”, a Toldi, Az öreg hölgy látogatása vagy éppen a Lóvátett lovagok. A bérletes előadások mellett színházi nevelési foglalkozások segítik a diákokat a látottak értelmezésében, a színdarabok által felvetett kérdések feldolgozásában.

A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek átlagosan 20% kedvezménnyel tudják megtekinteni a legújabb előadásokat. A bérlettulajdonosok elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket is kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) 2018. november 12–16. között a világ 170 országához hasonlóan, Magyarországon már a XI. alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét.

A több mint egy évtizede megrendezésre kerülő Fiatal Vállalkozók Hetén olyan hazai vállalkozó nagyágyúk szólalnak fel, mint Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa, aki először vesz részt a rendezvényen. Itt mutatja majd be új vállalkozásait a Palásti József, a Fornetti alapítója, de találkozhatnak Hajas László mesterfodrásszal is.

A kiállítók standjain a résztvevők értékes információkat kaphatnak vállalkozásindítás és -fejlesztés, valamint karrierépítéssel kapcsolatos kérdéseikre, miközben Magyarország legújabb egészséges gyorsételét az első hazai digitális büféből fogják felszolgálni.

A budapesti Bálnában november 14-én, szerdán a Vállalkozz az életre napon főként arról lesz szó, hogyan válhat egy vállalkozó sikeressé és hogyan kezelheti, illetve vonhatja le a tanulságokat a sikerből. A nap kiemelt előadói Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország vezérigazgatója, valamint Marco Iannaccone, az UniCredit Bank vezérigazgató-helyettese lesznek.

Másnap, a Generációváltás napon érdemes azoknak figyelniük, akik egy családi vállalkozás átvételén gondolkoznak, hiszen rájuk válogatott hazai családi vállalkozások és szakemberek várnak. Előadást tart majd Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, valamint Molnár Ferenc, az idén 60 éves Ilcsi márkáról ismert Ilcsi Szépítő Füvek Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A Fiatal Vállalkozók Hetén további kilenc vidéki nagyvárosban párhuzamosan is zajlanak majd a konferenciák. Az érdeklődők Miskolcon, Szegeden, Győrben, Nyíregyházán, Gyöngyösön, Zalaegerszegen, Pécsett, Szombathelyen és Kecskeméten is ellátogathatnak a rendezvénysorozat programjaira.

A Fiatal Vállalkozók Hete ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a helyszín befogadó kapacitása miatt érdemes mielőbb bebiztosítani a helyet.