Kampánycél: A MOHU az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre a hulladékudvar-hálózatban: egységesített rendszer, több leadható hulladéktípus, hosszabb nyitvatartás és ingyenesen elérhető szolgáltatás országszerte. A cél, hogy minél többen megismerjék és használják a korszerű létesítményeket, ugyanis így a hulladék visszatérhet a körforgásba, csökkentve a lerakás mennyiségét, és elősegítve egy fenntarthatóbb jövőt.

Üzenet: A hulladékod most aranyat ér!

Kreatív koncepció: A kampány középpontjában egy aranyszínű kuka áll, amely az értéktelen tárgyak és az értékes jutalmak kontrasztját szimbolizálja. Az ikonikus tárgy augusztusban 12 hulladékudvarban bukkan fel, ahol a látogatók hulladék leadásával és a QR-kód beolvasással heti nyereményekkel vagy akár 250.000 forintottal is gazdagodhatnak.

„Abból a felismerésből indultunk ki, hogy a lakosság fejében még mindig sok a kérdés a hulladékudvarokkal kapcsolatban. Egyből tudtuk, hogy ide egy olyan ötlet kell, ami valóban megmozgatja az embereket – nem csupán egy promóció, hanem egy valós aktivitás, ami bevon, elgondolkodtat és cselekvésre késztet. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy újra előtérbe kerültek azok a kampányok, amelyek nem magasztos eszméket hajszolnak, hanem kézzelfogható értéket kínálnak, és magát a szolgáltatást vagy terméket helyezik a középpontba. Az Aranykuka ezt teszi: figyelemfelkeltő és szimbolikus formában üzeni, hogy a hulladék érték lehet, ha jó helyre kerül.” – Alberti Rita kreatívigazgató, Republic Group.

„Az Aranykuka koncepció tökéletesen passzolt a célkitűzéseinkhez: egy olyan friss, figyelemfelkeltő megoldás született, ami kézzelfoghatóvá teszi a körforgásos gazdálkodást a lakosság számára. Más üzletágainkban is azt tapasztaltuk, hogy az egyszerű, egy-két lépéses nyereményjátékok a legnépszerűbbek, ezért is választottunk könnyen érthető mechanizmust. Örülünk, hogy a Republic-kal közösen látványos, ugyanakkor értékteremtő kampányt valósítunk meg.” – Molnár-Bencze Rita, Marketing Kommunikáció, Insight, Retail Partnering Vezető, MOL Csoport.

A kampány elemei:

• Országos online promóció
• Lokális outdoor felületek
• Rádió
• Bannerkampány
• Ambient megoldások a hulladékudvaroknál
• Influencer együttműködések

Extra érdekesség: A kampány egyik első állomása a Republic irodája volt, ahol a csapat maga is kipróbálta az Aranykuka mechanikáját. Leadták mindazt az irodai lomot, amit „jó lesz még valamire” alapon tároltak – ezzel személyesen is csatlakoztak a körforgásos gazdálkodás ügyéhez.

További információ a játékról és a nyereményekről a mohuaranykuka.hu oldalon olvasható.

Alkotók listája:

Megbízó: MOL Nyrt. Társasági Kommunikáció és MOHU Zrt.

Marketing kommunikáció, Insight, Retail partnering vezető: Molnár-Bencze Rita

Marketingkommunikációs vezető szakértő: Pappné Erőss Ágnes

Marketing vezető szakértő: Csuhai Viktória

Szóvivő és kommunikációs szakértő: Ozoli Gábor

PR szakértő: Lovas Eszter

Ügynökség: Republic Group

Kreatívigazgató: Alberti Rita, Ónodi Szabó Mátyás

Head of art: Bács Levente

Art director: Pusztai Balázs, Szép Tamás

Szövegíró: Mészáros Péter, Balassa Tünde

Account: Tardi Kinga, Sztancsek Mónika, Ódor Soma

A Sziget Fesztivál, amelynek szervezői a minőségi szórakozáson kívül a fenntarthatóság iránt is elkötelezettek, idén is otthont adott a Coca-Cola Magyarország immár hagyományos, környezettudatos szemléletformáló sajtóbeszélgetésének. Az idei eseményen a csomagolási innovációk, a visszaváltási rendszer eddigi eredményei, a kapcsolódó kormányzati szerepvállalás és célkitűzések, valamint a lakosság fenntarthatósági attitűdje kerültek terítékre, kiemelve a közös felelősség és a kollektív cselekvés fontosságát.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint „A kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött a gyártók, a kereskedelmi szereplők, a hulladékkezelési szakemberek és a fogyasztók közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagvállalatai büszkék arra, hogy aktívan hozzájárulnak ezekhez a sikerekhez, és elkötelezettek amellett, hogy a hazai eredmények összhangban legyenek az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.”

A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit. A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,5 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a RePont automatákba vagy kézi átvételi pontokra. Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót. A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul  majd a  90 százalék feletti érték. A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.

„A visszaváltási rendszerért felelős MOHU zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé” – mondta el Runtág Tivadar.

„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb fontos lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöld átállásban. A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékos gazdálkodása, valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. 

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: “Az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében együttműködünk partnereinkkel, valamint a kormányzat szereplőivel is. Fogyasztóinknak szintén kulcsfontosságú szerep jut a csomagolóanyagokat érintő stratégiánkban, ugyanis az ő aktív részvételükre, is szükség van ahhoz, hogy ezek a csomagolások visszajussanak az újrahasznosítást és újrafelhasználást elősegítő rendszerekbe.”

„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk. A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója.

Még több újrahasznosítás jön a Sziget Fesztiválon is

A Green Sziget Center évről-évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.

„A Sziget Fesztiválon minden évben újabb elemekkel bővítjük fenntarthatósági programunkat, és ebbe partnereinket, támogatóinkat is törekszünk bevonni. Az olyan szponzorok, mint a Coca-Cola szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően csökkentsük a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Dominus Ákos.

Jelentős a szemléletváltozás a magyar lakosság körében 

Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.

„A visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is – utóbbi kapcsán a válaszadók 42%-a említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban” – mondta Sági Ferenc.

A Consumer Panel Hungary felmérése* szerint a magyar háztartások 34%-a kifejezetten nagy figyelmet fordít a fenntarthatóságra mindennapi döntéseikben. 2023-ban a hazai háztartások egyharmada volt úgynevezett öko-aktív, vagyis olyan vásárló, aki a lehető legtöbbet teszi a hulladékcsökkentés érdekében, és felelősséget érez az iránt, hogy fenntarthatóbb életmódot folytasson. A magyarországi háztartások szerint a fenntartható élelmiszer-ellátási rendszerek biztosításához a két legfontosabb teendő a pazarlás csökkentése (85%) és a hulladékcsökkentés (79%). Az újrahasznosítás a legtöbb háztartásban szinte mindennapos, bevett gyakorlat, a kutatás szerint 87% rendszeresen törekszik erre, vásárláskor pedig 79% választja tudatosan az újrahasznosítható csomagolásokat.

„Az embereknek határozott elképzelésük van arról, hogy mit kell tenniük a fenntarthatóság érdekében, és az újrahasznosítás jó gyakorlata is egyre inkább beépül a hétköznapokba. Ugyanakkor a háztartások még mindig viszonylag keveset tudnak arról, hogy a fenntarthatóság mennyire szerteágazó terület: többnyire pusztán a környezetvédelemmel azonosítják. A tudatosság és tájékozottság növelésére tehát fokozott hangsúlyt kell fektetni” – mondta el Turcsán Tünde, a Consumer Panel Hungary ügyvezető igazgatója.

Tavaly a Szigeten már a PET hulladék közel 70%-át visszagyűjtötték

A Coca-Cola a korábbi évekhez hasonlóan idén is együttműködik Sziget Fesztivál fenntarthatósági kezdeményezéseiben. Most is kihelyezik a korábbi évekből ismert nagyméretű szelektív hulladékgyűjtő konténereket és önkéntesekkel is segítik a későbbi újrahasznosítás megvalósulását. Mindez összhangban van a vállalat World Without Waste (Hulladékmentes Világ) globális fenntartható csomagolási törekvésével, amely a csomagolás teljes életciklusára összpontosít; kezdve a palackok és dobozok tervezésétől a gyártáson keresztül egészen az újrafelhasználásig és újrahasznosításig.

„A Sziget Fesztiválon továbbra is nagy energiát fordítunk a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra: hiszünk abban, hogy szervezők, együttműködő partnerek és fesztiválozók közösen képesek vagyunk elérni, hogy a rendezvény ökolábnyomát hatékonyan csökkentsük. Ennek részeként többek között arra törekszünk, hogy minden újrahasznosítható tárgy a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljön és így a körforgás részévé váljon. A tavalyi évben kalkulációink szerint, 7,71 tonna PET hulladék keletkezett a Szigeten, és ebből 5,2-t sikerült visszagyűjteni, ami a teljes mennyiség 68%-a. Erre mindannyian büszkék lehetünk. Nagyon örülünk annak, hogy a Coca-Colában olyan partnerre találtunk, amely évről-évre hozzájárul ezekhez az eredményekhez” – mondta el Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatósági menedzsere.

Még több újrahasznosítás jön a visszaváltási díjas csomagolásoknak köszönhetően

A fesztiválon megrendezett kerekasztal-beszélgetésen szó esett a július 1. óta érvényben lévő visszaváltási rendszerről (Deposit Return System – DRS) is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nem visszaváltható, de újrahasznosítható csomagolóanyagok visszagyűjtése mellett a DRS hatékonyan segíti az újrahasznosítást. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára szerint a rendszer itthon is látványos eredményeket hozhat. „A visszaváltási rendszerek magas visszagyűjtési arányt értek el azokban az országokban, ahol már bevezették őket. Tiszta, egységes folyamat révén kiváló minőségű, élelmiszer-minőségű újrahasznosított anyagot biztosíthatnak, emellett hozzájárulhatnak az EU a klímával kapcsolatos célkitűzéseihez is, például azáltal, hogy a zárt körfolyamatú újrahasznosításnak köszönhetően csökkentik az új alapananyagok iránti igényt. Tagvállalataink üdvözlik a visszaváltási rendszer hazai bevezetését, melyet követően folytatnunk kell a véleményformálást, a tudatosság erősítését, ráadásul közösen, a lehető legszélesebb célcsoportot elérve.”

A DRS hazai, júliusi indulása kapcsán Runtág Tivadar, a MOHU operatív vezetője hozzátette: „Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a DRS az egyik leghatékonyabb módszer az italcsomagolások visszagyűjtésének növelésére. A fogyasztók kényelmét jelenleg országszerte mintegy 1600 üzlethelyiségben 3000 visszaváltó automata szolgálja és már több mint 1200 regisztrált kézi visszaváltó pont is várja őket. A kézi visszaváltó pontok és a HORECA (vendéglátók) esetében 83 darab járműbe épített visszaváltó automata (mobil RVM) végzi a visszagyűjtést az ország 7 regionális telephelyéről. A kereskedői visszaváltást egyébként a Szigeten is ezek a mobil RVM-ek is segítik. Már teszteljük a fesztiválokra vihető gépi visszaváltást is: azt tervezzük, hogy jövőre a Szigetre is elhozzuk. Ami a rendszer eddigi eredményeit illeti, augusztus elejére a visszaváltások száma már napi négymillióra rúgott. Nagyjából minden ötödik visszaváltásnál használták eddig a REpont alkalmazást, saját bankszámlára utalva a visszaváltási díjat, naponta több mint 300 ezer sikeres tranzakció történik.”

* A felmérést a Consumer Panel Hungary végezte egy nemzetközi kutatás részeként. A felmérés Magyarországon 2023 júniusában készült online és offline panelon, 3,000 megkérdezett bevonásával.

Az italcsomagolások újrahasznosítására bizonyítottan a legeredményesebb módszer a kötelező betétdíjas rendszer bevezetése, amellyel nemzetközi tapasztalatok alapján néhány év alatt szinte teljesen hulladékmentessé tehető az iparág. A vállalatcsoport ezért régóta szorgalmazta a hazai betétdíjas rendszer bevezetését és örömmel számol be arról, hogy jóval a jogszabályban előírt, 2024. július 1-ig tartó türelmi időszak lejárta előtt, már április elején megkezdte a visszaváltható csomagolással ellátott termékeinek kiszállítását a boltokba.

Hatalmas változást jelent mindez a gyártóknak

A vállalat a tavalyi év elején kezdte meg a felkészülést a kötelező betétdíjas rendszerre történő átállásra, a szükséges változtatások végrehajtása azonban csak a jogszabály megjelenését követően, tavaly október közepén kezdődhetett el.

Nemcsak a belső rendszereket és munkafolyamatokat kellett ugyanis átalakítani, hanem a kereskedelmi partnerekkel is meg kellett egyezni logisztikai és pénzügyi elszámolási kérdésekben. Emellett több száz termék csomagolását kellett újratervezni a követelményeknek megfelelően. A Szentkirályi Magyarország számos nemzetközi terméket is forgalmaz, amelyek csomagolásainak megváltoztatásához ráadásul elengedhetetlen volt a különböző országok gyáraival történő egyeztetés is. Minden egyes új termékcsomagolást regisztrálni kellett a MOHU rendszerében is és ellenőrizni, hogy azokat valóban megfelelően elfogadják majd a visszaváltó automaták.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszert már bevezető országokban a palackok nagy többségét visszaváltják, ennek eredményeképp pedig megfelelő mennyiségű és minőségű másodlagos alapanyag marad a körforgásban. Így válik jelentősen fenntarthatóbbá az élelmiszeripar ezen ágazata és a palackból valóban palack lesz.

 „Rengeteg munkát jelent a vállalatunknak a kötelező visszaváltás bevezetése, de ezt nem érezzük tehernek, hiszen az új rendszer célja egybecseng vállalatcsoportunk fenntarthatósági törekvéseivel. Büszkék vagyunk rá, hogy gyártóként az elsők között lehetünk Magyarországon, akik már most több olyan termékekkel vagyunk jelen a piacon – mint például a Szentkirályi Extra Dús, illetve Egy Csepp Gyümölcs ásványvizek –, amelyek csomagolása megfelel a DRS kritériumainak. Arra bíztatnék minden vásárlót, hogy figyelje a termékek csomagolását és váltsa vissza azokat a palackokat, amiken már megtalálható az 50 forintos visszaváltási díjat jelző ikon” – mondta Buzási Dániel, a Szentkirályi Magyarország ügyvezetője.

A 2024-ben induló üvegvisszaváltási rendszer bevezetése miatt a visszaváltási díjjal forgalomba hozott egyszer használatos PET, fém és üveg italospalackokat, illetve italosdobozokat már a visszaváltási díjjal terhelten lehet megvásárolni. A hatályos jogszabályok értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzleteknek kötelező visszaváltó automatákat telepíteniük. A fogyasztók ezeknél adhatják le az érintett palackokat, leadáskor a visszaváltási díj a fogyasztó részére visszajár. Az ALDI valamennyi hazai üzlete 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű, a vállalat ezért az összes áruházánál üzembe helyezte a visszaváltó automatákat.

A mai naptól országszerte minden ALDI-ban elérhetők az első visszaváltási díjas termékek. Az Aqua+ sajátmárkás Eper-rebarbara, Mangó-passiógyümölcs és Citrom-lime ízesítésű szénsavmentes üdítőital címkéjén már megtalálható a visszaváltási díjra vonatkozó logó, valamint a díj mértéke, amelynek összege a kasszánál automatikusan hozzáadódik a termék árához. A visszaválthatóság a polcokon kihelyezett ártáblán külön is jelölésre került. A vásárló a palackonként 50 forintos visszaváltási díjat a kiállítás helyén levásárolható kuponként kapja meg. A levásárlás mellett jótékony célra is felajánlható az összeg, a bankszámlára történő azonnali átutalás pedig – a MOHU tájékoztatása szerint – várhatóan áprilistól lesz elérhető.

A jövőben folyamatosan érkeznek a visszaváltásidíj-köteles termékek az ALDI áruházaiba. A vásárlók a csomagoláson található visszaváltási logó és az ártáblán található erre vonatkozó pluszinformációk segítségével azonosíthatják ezeket a termékeket.

2024. január 1-től 50 forintot kell majd fizetnünk az egyszer használatos, 0,1–3 liter űrtartalmú italcsomagolások (a PET-palack, az alumínium doboz és az üveg palackok, kivéve a tej és tejalapú italtermékek csomagolásai) után. Az összeget akkor kapjuk vissza, ha visszaváltjuk a csomagolásokat a nagyobb élelmiszerüzletekben elhelyezett mintegy 2000 automata egyikében. A legalább 400 négyzetméteres eladóterű boltok számára kötelező lesz az automaták üzembe helyezése esőtől, széltől védett helyen – a bolt nyitvatartási idejében. A visszaváltási pontokat meghibásodás esetén – akár kézi erővel is – kötelező lesz működtetni.

A csomagolásokon vonalkód és logó jelöli majd a visszaválthatóságot. Az újratölthető termékeknél (többutas üvegpalackok) más módon tüntetik fel a visszaválthatóságot, és a gyártók határozzák meg, mennyi pénz jár a fogyasztóknak, ha visszaviszik a palackokat. Az automaták a terméken elhelyezett vonalkódot olvassák le, ezért csak az ép csomagolásokat fogadják el, cserébe beváltható utalványt kapunk.

Nagy segítség lehetne a betétdíjas rendszer

A Humusz Szövetség üdvözli az új rendszer bevezetését, hiszen Magyarországon hatalmas mennyiségű újrahasznosítható hulladék került a kukákba. A Reloop 27 európai országot összesítő vizsgálata azt mutatta, hogy 2017-ben hazánkban volt a legmagasabb a nem a szelektív kukákba kerülő egyszer használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége. 2019-ben már fejenként évente 211 PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolással szennyeztük a környezetünket. A hatékony betétdíjas rendszerben ez akár 83 százalékkal is csökkenthető, és az új szisztémában jobb minőségű újrafeldolgozott alapanyaghoz lehet majd hozzájutni.

Ám a visszaváltási díjas rendszernek számos hátránya van, melyekre a Humusz Szövetség már több cikkben és állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, továbbá az illetékes minisztérium és a hulladékbegyűjtést végző MOHU felé is jeleztük meglátásainkat írásban, illetve személyes tárgyalásokon.

Az újrahasználható csomagolás lenne a megoldás

A visszaváltós rendszer nem támogatja az újrahasználható (többutas) csomagolóanyagok gyártását, forgalmazását, visszagyűjtését, hiszen a rendelet például nem írja elő a kiskereskedők számára, hogy kötelező telepítenie újratölthető palack visszaváltására alkalmas gépet is. A többutas palackokért nem csak hogy nem jár kezelési díj – ellenérdekeltté téve ezzel a kiskereskedőket a kezelésükben –, de csak azokban az üzletekben lehet majd visszaváltani a csomagolást, ahol árusítják is azokat. Mindez évtizedes távlatban megágyazhat annak, hogy megszűnjön az újratöltés.

A vissza nem váltott csomagolások után kifizetett 50 forintok a MOHU-nál maradnak, ami magát a koncesszort is ellenérdekeltté teszi a gyűjtés maximális felfuttatásában, vagyis a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentésében.

A Humusz Szövetség az önkéntes visszaváltási rendszerek működőképességének hosszabb távú megőrzése, bővítése érdekében több javaslatot tesz.

Humusz Szövetség: ez kellene, hogy legyen a megoldás a palackok visszaváltására

Az újrahasználatra kerülő üvegpalackok behozatala és első forgalomba hozatala legyen EPR-díjmentes (az EPR a kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése), de legalábbis biztosítson a kormány egy 50-80 százalékos kedvezményt! Ha az általa importált üvegpalackokat a belföldi forgalmazó visszaváltja, térítsék vissza számára az EPR-díjat! A kiskereskedők ne önkéntesen dönthessenek az újrahasználatra is alkalmas palackok visszaváltásáról, legyen ez kötelező számukra! A kiskereskedők ne csak a saját termékkínálatukban szereplő újratölthető palackokat visszaváltását tegyék lehetővé! Célszerű volna szabályozni, hogy az újratölthető palackok és rekeszek kezelésével és tárolásával kapcsolatos többletköltségeket a kiskereskedő az egyutas italcsomagolások kezeléséért kapott térítés mértékéig érvényesíthesse a gyártóval szemben. Szintén jogszabályban kellene rögzíteni, hogy azokban az ital szegmensekben, amelyekben elérhető vagy elérhető lesz újratölthető csomagolás, a kiskereskedő tartsa kötelezően választékban a termékeit – írják.

Ez azt jelenti, hogy például Magyarországon több mint 100 ezer tonna polipropilén alapanyagú műanyag termékhez, elsősorban szál, fólia és cső alkalmazások nincs sem elegendő mennyiségű, sem megfelelő minőségű regranulátum, de ugyanígy nincs elegendő mennyiség és minőség sehol Európában.

Ez a jelenség elsősorban a hosszú polimerláncú műanyagok esetében kritikus, amelyek az európai műanyagtermelés közel háromnegyedét teszik ki. Az említett kémiai törvényszerűség miatt például a polietilének esetében jelentősen megnő az regranulátum tartalmú fóliák vastagsága, így a csomagolások tömege is, akár kétszeresére. „A tét nagy, hiszen minden ipari gyártósor végén egy csomagológép áll. Ha a csomagológép leáll, a gyártást is le kell állítani. A műanyag a mai globalizált világunk jellemzője, enélkül sem a jelenlegi ipari és mezőgazdasági struktúrák nem működnének, sőt a városias életforma is ellehetetlenülne. A folyásindex zsarnokságával számolnunk kell együtt kell vele élnünk. Arra kényszerít bennünket, hogy megvalósítható és tartósan fenntartható célokat tűzzünk ki magunk elé” – húzza alá Bűdy László műanyagipari szakértő, a myCEPPI alapítója, a Central European Plastics Meeting főszervezője.

Mi a megoldás? A jelenleg létező és elterjedt műanyaghasznosítási mód, a mechanikai újrahasznosítás képes részben kezelni a problémákat, a megoldáshoz azonban nagyon szofisztikált hulladékkezelésre, válogatásra, és folyamatos, azonos minőségű hulladékáramra van szükség. Megoldás lehet az ipari méretekben még nem létező kémiai újrahasznosítás.

Felméri a régió igényeit az MMSZ és a MOHU

Az idei Central European Plastics Meeting megoldásokról lesz szó, szeptember 19-én és 20-án Budapesten. A résztvevők, közel 500 cég Közép Európa minden országából érkeznek. Az MMSZ, a MOL és a MOHU a konferencia során, felmérik a résztvevők jelenlegi és jövőben várható regranulátum igényeit. Létrejön a Közép Európai Újrahasznosítói Kerekasztal, mint lobby szervezet, amelynek célja a szabályozás és fizika törvényszerűségeinek összehangolása. Továbbá a közép-európai műanyagipari szövetségek találkozójára is sor kerül, hogy egyeztessék érdekvédelmi tevékenységüket – írják.