Az összesen 1600 döntéshozó bevonásával készült kutatás szerint az adóosztályok jelenleg egyszerre néznek szembe példátlan geopolitikai feszültségekkel, szabályozói nyomással és a munkaerőhiányból adódó nehézségekkel. Tízből nyolc válaszadónak a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb jogszabályi kihívást, ami véleményük szerint összességében növelni fogja az adóterhelésüket. Ugyanakkor csupán töredékük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésére. A megkérdezettek többsége szerint az adatok és az MI összehangolt kezelése hozhatna valódi áttörést az adózásban, de alig több mint a válaszadók felének van hosszú távon működőképes terve ennek eléréséhez.

A kutatás résztvevői úgy látják, az új technológia nagyban hozzájárulhat az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány enyhítéséhez is. A válaszadók közel kétharmada szerint a tapasztalt adószakemberek nyugdíjba vonulása jelentős hatással lesz a mindennapi működésükre. Sokan attól tartanak, hogy a pályakezdő könyvelők csökkenő száma miatt nehezebb lesz pótolni a kieső tudást. A szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az MI segítségével viszont több mint kétszeresére növelnék az olyan stratégiai tevékenységekre szánt időt, amelyekhez átfogó iparági ismeretre van szükség.

„A mesterséges intelligencia önmagában nem csodafegyver, hiszen akkor teremt valódi értéket, ha felkészült szakemberek strukturált adatok és átgondolt működési modellek alkalmazásával jól meghatározott célokra használják ki a képességeit. Azok a vállalatok, amelyek most időt és pénzt fektetnek az adózási és pénzügyi funkciók átalakításába, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. A kérdés ma már az, hogy a cégek hajlandók-e elég gyorsan és bátran dönteni ahhoz, hogy ne csak kövessék, hanem formálják is a piaci változásokat” – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.

A válaszadók a piaci elvárásoknak megfelelően jelenleg MI-képességekkel rendelkező csapatokat alakítanak ki. Szinte minden cégnél a meglévő munkatársak átképzését tartják a legfontosabb feladatnak, a válaszadók közel háromnegyede adatkutatókat és adótechnológiai szakértőket is toboroz, tízből nyolcan pedig külső szakértőkre is támaszkodnak. A társaságoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik egyszerre értenek az adózáshoz, az adatelemzéshez, a technológiához, és képesek a szervezet átalakításában is részt venni.

Vállalati oldalon az egyik legfontosabb módosítás a környezetbarát beruházások ösztönzése, amelynek érdekében új adókedvezmények is megjelennek. Ezek közé tartozik az energiaellátók jövedelemadójában az új energetikai beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmény, valamint társasági adóban – uniós implementáció révén – a tiszta technológiák gyártási kapacitásának bővítését támogató adókedvezmény, amely egy már meglévő adókedvezmény kiváltását szolgálja és Budapesten 15, vidéken akár 35 százalékos támogatási intenzitással érhető el. A jogosultság ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött: bármilyen környezetvédelmi határérték-túllépés végleges kizárást és a teljes támogatás késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését vonja maga után. A másik új kedvezmény a környezeti károk felszámolására és természetvédelmi beruházásokra fókuszál, ahol a támogatási intenzitás 70 vagy akár 100 százalék is lehet, legfeljebb 30 millió euró összegig. A jogosultak köréből kifejezetten kizárják a környezetkárosodás okozóját, és a NAV három éven belül kötelező ellenőrzést végez az első igénybevételt követően.

Jelentős változás érkezik a kiskereskedelmi adóban, ahol a megemelt sávhatárok miatt körülbelül 3500 vállalkozás számolhat alacsonyabb adóteherrel januártól: az adómentes sáv a korábbi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintig tart, a legfelső kulcs pedig 150 milliárd forint felett lép életbe. Átláthatóbb szabályozást jelent, de egyben a kisebb vállalkozások számára adókönnyítést is céloz az a módosítás, hogy a töltőállomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól.

A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A NAV a jövőben az összesítő jelentésben nemcsak a számlákban szereplő levonható áfát, hanem a ténylegesen levont adót is számlaszinten kéri feltüntetni, adómérték és arányosítás szerinti bontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek magas adatminőség és pontosság mellett kell a bevallási és a könyvelési adataikat összehangolni. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor a bevezetés első időszakában komoly adat-előkészítési feladatokat jelent a társaságoknak. Ezzel párhuzamosan három év alatt 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.

A pénzügyi szektor 2026-tól azonban szigorúbb feltételek mellett adózik: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.

A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható. A lakosság számára érzékelhető változás, hogy 2026-tól a marhahús és egyes belsőségek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak, többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.

A reklámadó felfüggesztése 2026. június végéig meghosszabbodik, ezt követően azonban visszatér, annyi könnyítéssel azonban, hogy az első, rövidebb adóévre csupán az előleg felét kell megfizetni a vállalkozás által választott időpontban. Bár az intézkedés viszonylag szűk iparágat érint, a szabályozás változása hosszabb távon hatással lehet a médiapiac szereplőire.

„Az adócsomag egészét tekintve jól látható, hogy a változások köre széles spektrumot ölel fel, és ezért a következő időszakban minden vállalkozásnak érdemes áttekintenie a folyamatait és adózási gyakorlatát” – emelte ki Módos András, az EY Adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

„A változó adófizetési kötelezettségek, az új áfa bevallási elvárások és a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó, jelentős összegű kedvezmények mellett a kisebb területeket érintő módosítások – így például a jövedéki adó halasztása, a tartós megbízási jogviszony bevezetése, a szocho számításának egységesítése vagy a transzferár-korrekciókra vonatkozó szabályok finomítása – szintén a felkészülés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tudatos tervezés nemcsak a megfelelés miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy a vállalatok ki tudják használni a változásokban rejlő lehetőségeket, és ezáltal javítani tudják a pénzügyi eredményeiket és piaci versenyképességüket” – tette hozzá Módos András.

Az első adócsomag legjelentősebb változásai közvetlenül érintik a családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat. Egyszerűsödik az anyák adókedvezményének érvényesítéshez szükséges nyilatkozat, az folytatólagossá válik, és a 30. életévüket év közben betöltő anyáknak sem kell arányosítaniuk a kedvezményt, ami jelentős adminisztrációs könnyítést jelent. Emellett az elektronikus fizetéssel kapcsolatos visszaélések miatt a bankok által önkéntesen adott kártérítések adómentessé válnak, ami a digitális pénzügyi tranzakciók biztonságát növeli.

„Az első adócsomagban számos technikai és adminisztratív módosítás is megjelenik, amelyek a mindennapi működést és az adózási folyamatokat is érintik. Ezek pontos hatásai sokszor csak alapos szakértői értelmezéssel válnak egyértelművé, ezért a vállalatoknak mindenképp érdemes külső tanácsadóval konzultálniuk, hogy elkerüljék a hibákat és kihasználják az adódó lehetőségeket” – hangsúlyozza Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.

A vállalkozásokat érintő változások között érdemes kiemelni a tartós megbízási jogviszony bevezetését, amely a munkaviszonyhoz hasonló biztosítotti jogállást eredményez, és új járulékfizetési szabályokat hoz. Az áfa-bevallásban pontosabb adatszolgáltatási kötelezettség jelenik meg a levont adóval kapcsolatosan, a csoportos áfa alanyok felelőssége bővül, és szigorodnak a kutatóintézetekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési adókedvezmény feltételei is.

A második csomag várható intézkedései

„Míg az első csomag költségvetésre gyakorolt hatása igen mérsékelt, várhatóan sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd ebből a szempontból a második. Különösen, ha annak része lesz a szociális hozzájárulási adó tervezett 1 százalékpontos csökkentése is, amely önmagában 200-220 milliárd forint adóbevétel-kieséssel járhat” – emelte ki Módos András.

További tehercsökkentési elemként értelmezhető, hogy a tervek szerint a kiskereskedelmi adó általános sávjainak értékhatárait megemelnék, a legfelső, 100 Mrd Ft-ot meghaladó adóalapra vonatkozó sáv 120 Mrd Ft-ra, a középső pedig 30 Mrd Ft-ról 50 Mrd Ft-ra nő majd az előzetes kommunikáció alapján.

Az év végi második adócsomag további várható intézkedései:

1. Új környezetvédelmi fejlesztési adókedvezmény lenne elérhető.
2. Bevezetnék a CISAF (Clean Industrial State Aid Framework) keretszabályait, amelynek célja a tiszta technológiák fejlesztésének és az ipari zöld átállás támogatása 2030-ig. Ezzel összefüggésben a kormány környezetvédelmi célú beruházások célzott támogatását tervezi.
3. Hálózatfejlesztési támogatás kerülne bevezetésre az energiaszektorban az elosztóhálózat-üzemeltetők (DSO-k) számára.
4. A jövedéki adó infláció szerinti emelését elhalasztanák.
5. A KIVA értékhatárait várhatóan megduplázzák, ezzel is segítve a kisvállalkozásokat.

A két csomag elfogadása várhatóan november végén ér össze, de addig még be kell nyújtani a törvényjavaslatokat, megtörténik a két körös vita és a módosító javaslatokat is megtárgyalják, melyek közül elsősorban az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának javaslatait érdemes szemmel tartani. A teljes folyamatot az EY szakértői is követik és elemzésekkel, tájékoztatásokkal fogják elősegíteni az ügyfelek és szélesebb nyilvánosság jogkövetését.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Módos András 2014-ben csatlakozott az EY-hoz, ahol 2021 óta a nemzetközi adótanácsadási szolgáltatások vezetőjeként dolgozik, 2022 óta partner, valamint ő felel a transzferár tanácsadással foglalkozó területért is.

„András szakmai tapasztalata és bizonyított vezetői kvalitásai garantálják, hogy az EY ügyfelei továbbra is kiemelkedően magas színvonalú tanácsadási szolgáltatást várhatnak el tőlünk az adózás bármely területén. Gratulálok Andrásnak a megérdemelt kinevezéshez” – emelte ki Vékási Tamás, EY Magyarország vezérigazgatója, régiós adóvezetője.

Módos András határozott célokkal veszi át az EY Adó és Jogi tanácsadással foglalkozó üzletágát. Kiemelten fontos számára, hogy fenntartsa az egész vállalatra jellemző dinamikus növekedést, és tovább erősítse az adóosztály támogató közösségét. „Hiszem, hogy az EY-nál ma nem csak Magyarország legnagyobb adócsapata dolgozik, de az egyik legösszetartóbb is. Ez tesz minket képessé arra, hogy az egyre gyorsabb ütemben érkező változásokra, mint például a geopolitikai átrendeződés, a folyamatos jogszabályváltozások vagy a mesterséges intelligencia adózásra gyakorolt hatásai, mindig megfelelően reagáljunk, és minden helyzetben professzionális megoldásokkal támogassuk ügyfeleinket céljaik elérésében” – mondta el Módos András.

András az elmúlt több mint tíz évben széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatot szerzett elsősorban a közvetlen adózással kapcsolatos területén (például társasági adózás, nemzetközi adózás, transzferárazás), és kisebb mértékben ugyan, de a közvetett adózás (áfa) valamint az ágazati különadók terén is. Karrierje során dolgozott az Egyesült Államokban, a nemzetközi adózással foglalkozó globális EY hálózat részeként New Yorkban a Közép- és Kelet-Európai Üzleti csoport tagjaként. Bejegyzett adótanácsadó. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, nemzetközi tanulmányok szakirányon. Folyékonyan beszél angolul, spanyolul, és társalgási szinten németül is.

A jelenlegi 2 millió forintos összegről 5 millió forintra emelkedik a transzferár dokumentációs kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság. Míg az eddigi 4 millióról 10 millió forintra nő az ismételt jogsértés esetén maximálisan adható büntetés a költségvetés megalapozását szolgáló törvény szerint.

A magasabb bírságok mellett új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózókat. Nekik a jövőben már a társaságiadó-bevallásukban információt kell szolgáltatniuk a tranzakcióikról.

„Pontos részletek még nem ismertek, de várhatóan tranzakciós volumen, az eredményhatás és a szokásos piaci ár meghatározásának módszerére terjed majd ki az adatszolgáltatási kötelezettség” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY transzferár tanácsadással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, hogy a cégeknek mihamarabb el kell kezdeniük az új szabályokra való felkészülést mivel a jogszabály a jelenleg folyó adóévet is érinti.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség előírásait először a 2022. december 31. után benyújtott társaságiadó-bevallásoknál kell alkalmazni. A kiigazításra vonatkozó szabály majd a 2022-ben kezdődő adóévekre vonatkozik.

„A növekvő információigény és ezzel párhuzamosan a mulasztási bírság 150%-os emelése egyértelműen azt vetíti előre, hogy az Adóhatóság kiemelten fogja vizsgálni a transzferárazás területét. Az érintett cégeknek mindenképpen azt javasoljuk, hogy azonnal lépjenek és kezdjék meg a transzferár dokumentációs folyamatok áttekintését, illetve szükség esetén módosítását” – mondta Módos András, az EY Adópartnere.