Egy hazai kutatókból álló csapat 2021 májusa végén, amikor már a legtöbb oltásra várakozónak jutott az első dózisból, országosan reprezentatív felmérést végzett a 18 éven felüliek körében. Arra kérték a válaszadókat, hogy minden vakcinát értékeljenek egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1: a vakcina elfogadhatatlan, 5: a vakcina a legjobb). Emellett a válaszadóktól megkérdezték, hogy milyen vakcinát vettek fel, és előtte utasítottak-e vissza másik vakcinát, és ha igen, melyiket. A válaszokból kirajzolódik egy kinyilvánított vakcina-preferencia hálózat, amelyben a nyilak az elutasított vakcináktól a helyette később elfogadott irányába mutatnak, és minél több ilyen eset volt, annál vastagabb a nyíl.

A válaszadók 18%-a úgy oltatta be magát, hogy előtte visszautasított egy másikat. Közülük legtöbben a Pfizerre vártak, de 5,5%-uk mRNS vakcinát utasított vissza azért, hogy később Sputnik, AstraZeneca, vagy Sinopharm vakcinát vegyen fel.

A kérdőívben a kutatók rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú forrás tanácsát fogadja el a válaszadó a vakcinákkal kapcsolatban. A vakcinákkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben hívők kimutathatóan nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatatlannak az mRNS-vakcinákat, míg a politikusok tanácsát követők nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatónak a vektoralapú (AstraZeneca és Szputnyik) vagy az elölt vírus típusú vakcinákat (Sinopharm). Mindez arra utal, hogy az EU beszerzésben nem szereplő vakcinákról szóló kormányzati kommunikáció sikeres volt. Az eredmények egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a vakcinák elutasítását erősítő álhírek elsősorban a legújabb technológiákat célozzák.

A felvett vakcina megítélése minden vakcina típus esetén magasabb volt azok körében, akik visszautasítottak egy másikat, a teljes lakossághoz viszonyítva. Ez az eredmény a szabad vakcina választás fontosságát hangsúlyozza, ami szélesítheti a vakcinák elfogadottságát a társadalmakban.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy hosszú távon a vakcinák elfogadottságát elsősorban azok hatékonysága, illetve egészségre gyakorolt hatása határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára.

A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem, az ELKH, a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a CEU és az amerikai Rice Egyetem kutatói vettek részt. A tanulmány jelenleg lektorálás alatt áll. Az előzetes verzió részletei:

Kutasi Kristóf, Koltai Júlia, Szabó-Morvai Ágnes, Röst Gergely, Karsai Márton, Biró Péter, Lengyel Balázs (2021) Can hesitancy be mitigated by free choice across COVID-19 vaccine types? arXiv preprint.

A közleményben szereplő ábrát Tóth-Zs Szabolcs készítette.

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak. A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz, és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok. Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.