Ez a támogatás arra törekszik, hogy kiemelje a tehetséget, az elszántságot és az akadályok leküzdésének képességét, amelyet a Speciális Olimpia sportolói rendkívüli erővel és inspirációval példáznak – írják.

Az átadási ünnepségre a Toyota Motor Italia római központjában került sor, Miroslaw Krogulec, a Speciális Olimpia Európa/Eurázsia sportért felelős alelnöke, Luca Dicillo, a 2025-ös Torinói Téli Világjátékok helyi szervezőbizottságának szponzorációs ügyfélkapcsolati menedzsere és Alberto Santilli, a Toyota Motor Italia vezérigazgatója jelenlétében.

 „Azzal, hogy a Toyota Motor Italia a Speciális Olimpia 2025. évi Torinói Téli Világjátékok idejére járműflottát bocsát rendelkezésre, a sporteseményen keresztül erőteljes üzenetet küld a szolidaritásról azokkal az emberekkel, akik túl gyakran szorulnak a perifériára. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek az élet szinte minden területén akadályokba ütköznek, és a Toyotával való globális partnerségünk azt mutatja, hogy a vállalatok segíthetnek abban, hogy a világ hozzáférhetőbbé, befogadóbbá és tiszteletteljesebbé váljon” – fogalmaz Miroslaw Krogulec, a Speciális Olimpia Európa/Eurázsia sportért felelős alelnöke a támogatás kapcsán.

„A Toyota Motor Italia támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy világszínvonalú sporteseményt rendezzenek az értelmi fogyatékkal élők számára. Egy olyan multisportesemény, mint a Téli Világjátékok, heroikus együttműködést igényel az iparágak között. A Toyota Motor Italia által biztosított elektromos meghajtású járműflotta kritikus hozzájárulást jelent a Téli Világjátékokhoz, amely professzionális és fenntartható módon támogatja a szállítási igényeket” – teszi hozzá Luca Di Cillo, a Speciális Olimpia 2025-ös Torinói Téli Világjátékok helyi szervezőbizottságának szponzorációs ügyfélkapcsolati menedzsere.

„Számunkra nagyon fontos, hogy a járműflotta átadásával megkezdjük az utat a 2025-ös torinói esemény felé, és ezzel egy olyan együttműködést hívunk életre, ahol a technológia és az értékek egyesülnek, hogy támogassanak egy olyan eseményt, amely a befogadást és a bátorságot ünnepli. A játékok rendelkezésére bocsátott flotta a legjobban képviseli többtechnológiás megközelítésünket. Az innovatív és elektrifikált technológiai megoldások – full hibrid, plug-in hibrid és full elektromos – kombinációjának köszönhetően fenntartható, biztonságos és hozzáférhető mobilitást kínálunk, amelyet úgy terveztünk, hogy támogassa ügyfeleink és a nagy sportesemények változatos mobilitási igényeit. A Speciális Olimpia mellett állni számunkra nagy büszkeség: a sportolók az elszántság, a bátorság és az erő példáját képviselik. Ugyanezek az értékek inspirálnak minket nap mint nap arra, hogy olyan technológiákat fejlesszünk, amelyek képesek javítani az életminőséget és biztosítani a mozgás szabadságát mindenki számára, senkit sem hagyva hátra” – avat be Alberto Santilli, a Toyota Motor Italia vezérigazgatója

Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat” – nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője. „A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon” – emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. „Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni” – fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna. Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője (Forrás: Bosch)

Sorozatos lezárások a világjárvány miatt, globális gazdasági-politikai bizonytalanság, súlyos félvezetőhiány és energiakrízis, jelentősen átalakuló fogyasztói igények – ez a piaci környezet még a legstabilabbnak gondolt járműipari óriásokat is megrengette. A kihívások ugyanakkor egyfajta digitalizációs versenybe kergették a gyártókat, mellyel nem csak piaci pozíciójukat erősíthetik meg a konkurenciával és az új belépőkkel szemben, de minden eddiginél kényelmesebb és zöldebb utazási élményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ez a szemlélet pedig nem csak a tervezést és a gyártást, de a karbantartást és üzemeltetést, sőt, még az értékesítési- és a marketing gyakorlatot is érinti.

„A digitalizációval a gyártók új termékeket vagy üzleti modelleket vezethetnek be, erősíthetik az élményfókuszú ügyfélkiszolgálást, optimalizálhatják az ellátási láncokat, növelhetik termelékenységüket és magasabb minőséget is nyújthatnak. Habár az autóipar a technológiai innovációk terén hagyományosan az élen jár, mégis gyakran nehezen valósulnak meg ezek a fejlesztések, mert a digitalizáció az egész szervezeten átívelő stratégiai funkció, csakis így lehet igazán hatékony. A járműiparban ez azonban sokféle tevékenységet és területet érint, ezért az erre irányuló vállalati szemlélet kialakítása is sokkal nagyobb kihívás” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kényelmesebb és zöldebb lesz az autózás, új szintre lép a mobilitás

Az autóipari innovációkat napjainkban leginkább két meghatározó tényező hajtja: a környezettudatossággal kapcsolatos elvárások és a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek fejlesztésére irányuló törekvések. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok és Kína komoly célokat tűzött ki a következő évtizedre a károsanyag-kibocsátás korlátozásával kapcsolatban, amely minden gyártó számára irányadó, az autonóm vezetés kapcsán pedig akkora az érdeklődés, hogy becslések szerint 2035-re ezek a rendszerek és megoldások 300-400 milliárd dollár közötti forgalmat generálhatnak majd csak a személygépkocsik piacán. A fogyasztók mindeközben azt várják, hogy ezek az előnyök számukra is könnyen elérhetőek legyenek, ráadásul egyre kényelmesebben és okosabban szeretnének utazni. Milyen technológiai újdonságokra számíthatunk tehát a következő években a járműiparban gyártói és fogyasztói oldalon?

1. Kijelzők mindenhol

Míg néhány éve igazi luxusként éltük meg, ha a műszerfalon elhelyezett kijelzőn követhettük az útviszonyokat valós időben, hamarosan ezt már nagyon kevésnek fogjuk érezni. A gyártók a vezetési élmény fokozása és az extra funkciók beépítése miatt egyre több és nagyobb képernyőt helyeznek majd a járművekbe, ezek viszont nem a figyelmünket vonják majd el, hanem a közlekedés és az autó szempontjából hasznos információkat osztanak meg velünk.

2. Beköszönt a valódi mobilitás kora

Habár sokan úgy ragaszkodnak az autójukhoz, mint a háziállatukhoz, hamarosan már nem egy-egy járműhöz kötődnek majd a személyre szabott beállítások: a gyártók arra törekednek, hogy a felhőszolgáltatások és a mobilintegráció bevetésével bármelyik kocsiba szállva ugyanúgy hallgathassuk kedvenc zenéinket vagy rögtön előhívhassuk a jól bevált útvonalainkat vagy dokumentumainkat.

3. Okos karbantartás, gördülékeny gyártás

A prediktív analitika számos iparágat forradalmasított, és a pontos menetrend szerint működő járműgyártásban még nagyobb hasznot hoz. A mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő szoftveres megoldásokkal előre megjósolhatóvá válnak a meghibásodások, tervszerűen és összehangoltan végezhető a gépek karbantartása, így a hirtelen leállások és megbénult gyártósorok rémképe egyre ritkábban fenyegeti a gyárakat.

4. Alternatív üzemanyagok kora

Az előírásoknak és a fogyasztó elvárásoknak megfelelő „zöldülés” a hibrid és elektromos járművek fejlesztése mellett arra ösztökéli a piaci szereplőket, hogy alternatív megoldások után nézzenek. Egyre több innováció fordul a biogáz-meghajtás felé, létezik már olyan traktor, amely ezzel a megoldással 90%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátásra képes.

5. Már a szalonba sem kell belépnünk

A legtöbb gyártónál már elérhető olyan konfigurációs alkalmazás, mellyel megtervezhetjük a számunkra ideális járművet, kiválaszthatjuk a színeket, extra funkciókat. Az egyre népszerűbb virtuális valóság-alapú fejlesztésekkel viszont új szintre léphet a járműmarketing, hiszen minden eddiginél valósághűbben szemlélhetjük meg a vágyott, jövőbeli autónkat.

A gyártásban már hódítanak a robotok, felkészül a beszállítói szektor

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint ma már több mint 1 millió ipari robot tevékenykedik a globális autógyártásban – ez pedig az összes „dolgozó” robot harmada. Jelentőségük óriási, hiszen nagyban hozzájárulnak a környezettudatosabb modellek gyártására való átállásban. Dél-Koreában 2867 gépi alkalmazott jutott 10 000 humán munkavégzőre már 2021-ben, de a robotsűrűségben kiemelkedően teljesít Németország, az Egyesült Államok és Japán is. Egyelőre többnyire a legnagyobb szereplők engedhetik meg maguknak ezt a szintű automatizációt, de ahogy egyre kisebbek és elérhetőbbek lesznek a gépek az ipari folyamatokban, a beszállítók is szélesebb körben alkalmazhatják őket, ez pedig újabb lökést ad majd az autógyártásnak. „Ezek között a gépek között már szép számban megtalálhatók a kollaboratív robotok, vagyis cobotok, melyek valóban tökéletesen együtt tudnak működni az emberekkel. Jelenlétük a humán munkaerő számára teljesen biztonságos, ráadásul könnyen programozhatók különböző feladatok elvégzésére is, így óriási lehetőség rejlik bennük” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Annak érdekében, hogy minél több miskolci megismerje és kipróbálja a Bolt szolgáltatását, a vállalat az indulást követően első utazáshoz kötött promócióval várja utasait. A sofőrök szempontjából is kedvezményekkel készül az észt alapítású vállalat: az első hat hónapban 10%-os jutalékkal dolgozhatnak a Bolt rendszerén keresztül.

“Amellett, hogy Miskolc nyüzsgő egyetemi város, olyan népszerű turisztikai célpontoknak ad helyet, mint a Diósgyőri vár, a Lillafüredi vízesés vagy a Miskolctapolcai Barlangfürdő. Mind a miskolciak, mind a városba látogatók részéről nagy az igény arra, hogy lehetőségük legyen egy megbízható taxi szolgáltatóval utazni, ezért választottuk Borsod-Abaúj-Zemplém megye székhelyét a következő városnyitásunk helyszínének” – mondta Láng László, a Bolt magyarországi Country Manager-e a miskolci nyitás motivációival kapcsolatban.

A cég Miskolcon a budapesti, debreceni, pécsi és nyíregyházi működés mellett indítja el szolgáltatását, célja pedig, hogy újabb vidéki nagyvárosokkal folyamatosan tovább növelje országos lefedettségét.

Miért szeretjük az autómegosztó szolgáltatásokat?

Ha közösségi autószolgáltatót választunk, akkor minden a praktikum, az ár és a kényelmes használat mesterhármasán áll vagy bukik – fontos ugyanis, hogy a választott szolgáltató flottája elérhető, a szolgáltatás pedig megfizethető legyen és nem utolsó sorban a bérlés kényelmes, könnyen kezelhető applikáción keresztül történjen.

A carsharing új színfolttal gazdagította a többeszközös közlekedés palettáját

A carsharing az elmúlt évek alatt biztos helyet szerzett magának a városi közlekedés eszköztárában: a szolgáltatás használói közt népszerű kiegészítő opció a tömegközlekedés vagy akár a saját autó használata mellé, ezzel vérfrissítést hozva a többeszközös közlekedésben is.

A rendszeresen greengózók több mint fele jellemzően tömegközlekedik is, tehát az eszközök között magas a kereszthasználat. A saját autójukat rendszeresen használók közül 18% rendszeresen greengózik is, 42% pedig alkalomszerűen használja a szolgáltatást, derül ki a kutatásból.

A közlekedési eszközök kombinálása egyre trendibb világszerte, itthon a GreenGo használók közel 80%-a használ egyszerre 4-6 különböző közlekedési eszközt, mint például robogót, kerékpárt, rollert, saját vagy közösségi autót, tömegközlekedést.

Az innovatív megoldások viszik előrébb a carsharinget

A GreenGot egyértelműen szeretik jelenlegi felhasználói, többek között azért, mert az autók jó állapotúak, tiszták (90% feletti értékelés), egyszerű a bérlési folyamat és az applikáció is átlátható és könnyen kezelhető (83%), emellett az autók típusával is a válaszadók 92%-a elégedett. A weboldal, telefonos és e-mailes ügyfélszolgálat megítélése is egységesen pozitív volt. Az elégedettséget az is mutatja, hogy a használók elsöprő többsége ajánlaná másoknak a greengózást (a GreenGo által elért 8,98-as NPS, azaz Net Promoter Score érték szerint).

Amit pedig kíváncsian várnak a felhasználók a jövőre nézve, az a flotta további bővítése (90%), és a szolgáltatási zóna növekedése (86%). [1]

„Amikor a további fejlesztéseinken gondolkodunk, fontos, hogy mire vágynak az itthoni greengósok, az ő visszajelzéseiket is beépítjük a terveinkbe, Így nem meglepő, hogy idén további e-Skodákkal bővült a flotta és történt zónabővítés is. De e mellett mindig ránézünk azokra a városokra és az ottani tendenciákra, amelyek már előttünk járnak sharing economy terén. Reméljük, nemsokára tudunk meglepetést is okozni az ügyfeleinknek olyan fejlesztésekkel, amikről eddig nem tudták, hogy már vágytak rá.” – mondta Michaletzky Bálint GreenGo-alapító.

A GreenGo „Most téged kérdezünk” kutatás adatait 2021. március 24. és április 7. között rögzítették, több mint 1908 kitöltő részvételével: a válaszadók jellemzően fővárosiak voltak (93%).

[1] A felmérést követően a GreenGo 2021 júliusában közel nyolc négyzetkilométeres bővítéssel növelte jelenlegi budapesti zónáját, illetve folyamatosan dolgozik a további fejlesztéseken. A szolgáltató továbbá 18, az e-upokhoz képest dupla hatótávolságú elektromos Skoda CitiGo-val növelte flottájának létszámát.

A May Mobility egy olyan sikeres startup, amelynek célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az önvezető technológia révén átalakuljon a ma városi közlekedése egy biztonságosabb, zöldebb és hozzáférhetőbb világ érdekében. A kibocsátásban vállalt vezető befektetői szerepe mellett a Toyota úgy döntött, hogy a May Mobility társaságot választja egyik partnerének a „Közlekedés, mint szolgáltatás” önvezető technológia szegmensben a jövőbeli nyílt mobilitási platformokhoz. A May Mobility a jövő a mainál sokkal élhetőbb városairól szóló jövőképének megvalósításához jelenleg a közlekedési struktúra átalakítására fókuszál. Ennek keretében önvezető ingajáratokat állítottak forgalomba, amelyekkel az emberek biztonságosan és egyszerűen közlekedhetnek, és még az utazás is élvezetesebb. A társaság az USA-ban jelenleg az legelső és legutolsó szakaszára koncentrál, kiemelt figyelemmel a városközpontokra. Ezek a járatútvonalak a sűrűn lakott területeken segítik az utasokat és a városokat a dugók elkerülésében, a várakozási idők, a hozzáférés és az elérhetőség problémáinak megoldásában. A May Mobility elektromos járművekből álló flottája már több mint 170 000 fizetős utazást teljesített, és a járatok a magán- és állami ügyfelek számára egyaránt rendelkezésre állnak Detroit és Grand Rapids városaiban, valamint Providence-ben. Minden egyes új járat elindítása új meg új mobilitási igények megoldásával jár, így a vállalat folyamatosan gyarapítja technológiai tapasztalatait. A B sorozatú részvények kibocsátásával a társaság a mai napig összesen 84 millió dollár összegű befektetést gyűjtött, amivel ezzel tovább növelheti vezető szerepét az önvezető technológia területén.

„Rendkívül izgatottak vagyunk, hogy együtt dolgozhatunk a Toyotával és a többi befektetőnkkel a társaság növekedésének következő fázisában.” – fogalmaz Edwin Olson, a May Mobility elnök-vezérigazgatója. „Ennek a befektetési körnek a segítségével gyorsabban haladunk a célunkhoz vezető úton, kihasználhatjuk a kategóriájukban legjobb szoftvercsomagok előnyeit és még komolyabb szereplővé válhatunk az USA 28 milliárd dollár forgalmú „első mérföld, utolsó mérföld” közlekedési piacán.”

„A May Mobility az USA-ban már számos önvezető járatot indított, és kitűnő lehetőségnek tekintjük, hogy ezen a területen egy nagy tapasztalattal rendelkező partnerrel dolgozhatunk együtt.” – mutat rá Keiji Yamamoto, a Toyota operatív igazgatója és a Toyota belső kapcsolt vállalkozásának elnöke. „A közös munka lehetővé teszi, hogy együttes erőfeszítéseinkkel gyorsabban valóra váltsuk a Toyota által kitűzött célt: Mobilitást mindenkinek!.”

A May Mobility

A May Mobility vállalatot azzal a céllal alapították, hogy az önvezető technológiával találjon megoldást a világ előtt álló különleges feladatra: a mobilitáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségének kiküszöbölése az egyre zsúfoltabb városokban. Az önvezetés segítségével a May Mobility csökkenteni kívánja a közlekedésben az emberi hibatényezőt és a légszennyezést, illetve nagyobb gazdasági előnyöket szeretne kínálni a közösségek és az utasok számára. A May Mobility jelenleg az egyetlen olyan közlekedési társaság, amely önvezető vállalati járatok segítségével napi szinten tranzitszolgáltatást nyújt az amerikai emberek számára.

Manapság a digitalizáció, a mobilitás és az IoT a legdivatosabb kifejezések közé tartoznak, ezek hátterében pedig minden esetben a konnektivitás áll, amelynek révén emberek és eszközök kapcsolódnak egymáshoz a hálózatokon keresztül. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. 3 év múlva pedig már 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, amelyek közül számos berendezés (robotok, gyártósorok, orvosi és oktatási eszköz) vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikál majd.

A Gartner jelentése azt vetíti előre, hogy 2020-ra az új IoT projektek 80%-a mobilnetre vagy vezeték nélküli hálózatokra épül majd. Ennek fényében jól érthető, hogy miért van szükség egy újragondolt vezeték nélküli szabványra, amely jobban igazodik a jelen és a jövő kihívásaihoz.

A Wi-Fi 6 üzleti hatása

„Az új szabvány megjelenését első lépésben a B2B területen várjuk, illetve itt hoz fontos újításokat” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „Többek között automatizált üzemcsarnokokban, a logisztikai iparágban, illetve az önvezető járműveknél fogunk vele találkozni. Egyszerre nagyszámú felhasználót képes kiszolgálni, ezért a technológia ideális a nagy befogadóképességű sport- és kulturális létesítmények, események esetében is. A rendkívül alacsony késleltetés miatt pedig az AR/VR-hoz kapcsolódóan, illetve az egészségügyben is új lehetőségeket nyit.”

Az internet indulása óta minden hálózati sebességhez köthető ugrásnak komoly hatása volt a technológiai innovációra: a 4G megjelenése az okostelefonok forradalmát hozta el, az 5G és a Wi-Fi 6 pedig az üzleti életet fogja átformálni. A Cisco szakemberei szerint a két utóbbi technológia együtt fog megjelenni a felhasználók életében, és nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

Egy kis WiFi történelem

1999-ben egy fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, létrehozták a Wireless Ethernet Compatibility Alliance szervezetet. Innentől számítjuk a vezeték nélküli hálózatok születését.

A hivatalos Wi-Fi logóval ellátott megoldások egységesen az IEEE 802.11-es adatátviteli szabványnak megfelelően működnek. Ezek a termékek a Wi-Fi Alliance hitelesítését viselik, amely garantálja a különféle vezeték nélküli eszközök kompatibilitását. Emellett a hálózati eszközök gyártói is sokat tettek a kompatibilitás érdekében. 2001-ben indult a Cisco Compatible eXtensions ingyenes licensz programja, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.

A Wi-Fi technológia későbbi fejlesztései között szerepelt az interferencia kezelése és az adatátvitel stabilitásának növelése. Ezt a törekvést támogatja a Cisco által fejlesztett Flexible Radio Assignment, valamint a Cisco CleanAir. Ez utóbbi képes azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.

A jelen kihívásai és a jövő lehetőségei

A vezeték nélküli technológia egyik legelterjedtebb üzleti alkalmazása az irodai Wi-Fi. A dolgozók szabadon mozoghatnak az irodaterekben és bárhonnan hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges erőforrásokhoz. Egyre népszerűbbek a WiFi alapú elemzések és lokációs szolgáltatások is. Az IoT elterjedésével a WiFi a mezőgazdaságtól a gyártósorokig mindenütt megjelenik.

„A kecsegtető üzleti lehetőségek és széleskörű felhasználási területek mellett azonban minden piaci szereplőnek szem előtt kell tartania, hogy az IT csapatok munkáját rendkívül megnehezíti majd az eddigieknél lényegesen nagyobb összetettség, amit a rengeteg hálózatra kapcsolódó eszköz eredményez. A hatékony munkához tehát újra kell gondolni az IT architektúrákat – a hálózatok talán még sosem voltak ilyen fontosak, és sosem voltak még ekkora terhelés alatt” – tette hozzá Dalos Ottó.

A hálózati architektúrák újragondolását jelentős részben éppen a vezeték nélküli kapcsolatok ugrásszerű növekedése teszi szükségessé. Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan új technológiák, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás révén segítik az üzemeltetők munkáját. A Cisco DNA Assurance például automatizálja a hibakeresést. Elemzi a hálózat egészéről begyűjtött adatokat és azokat grafikus formában feldolgozza. Javaslatokat tesz a hibaelhárításra, illetve a hálózati teljesítmény optimalizálására.

A Pony.ai és a Lexus prémium márkát is jegyző, a robotika, a mesterséges intelligencia és az autonóm autózás fejlesztésének területén vezető szereplőnek számító Toyota egy önvezetési pilot-program keretében egyesítik erőiket. Az együttműködés célja, hogy felgyorsítsák az önvezető járművek fejlesztését, illetve bevezetését. A két vállalat közösen vizsgálja meg a lehetőségeket arra nézve, hogy biztonságos, mindenki számára elérhető mobilitási szolgáltatásokat nyújtsanak.

A Pony.ai az egyik olyan vezető cég, amely önvezetési technológiával foglalkozik Kínában. A vállalat küldetésének tekinti, hogy a legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb önvezető mobilitási megoldások kidolgozása révén forradalmasítsa a fuvarozási ágazat jövőjét. A Pony.ai 2018 vége óta teszteli a robottaxi-szolgáltatás PonyPilot nevű kísérleti változatát Guangzhouban. Ezzel a Pony.ai lett az első robottaxi-szolgáltatást működtető, illetve a fogyasztók számára önvezető fuvarokat kínáló vállalat Kínában. 2019 júniusában a cég Kaliforniában is megkapta a robottaxi-szolgáltatás végzésére feljogosító engedélyt, így megjelent a mobilitási szolgáltatások globális piacán. Az önvezető technológia a jobb fuvarozási rendszer kiépítésének kulcsa, aminek révén sokak számára lehet értéket teremteni. A fentihez hasonló együttműködések révén a Toyota és a Pony.ai mindenki számára közelebb hozza a biztonságos, hatékonyabb és élvezhetőbb mobilitás lehetőségét.

A Pony.ai

A Pony.ai egy Kínában és a Szilícium-völgyben működő startup cég, amely a legbiztonságosabb  és legmegbízhatóbb önvezető technológiák kidolgozásával foglalkozik. A 2016 végén alapított vállalatba ez év áprilisáig nagyjából 300 millió dollárt ruháztak be olyan elismert befektetők, mint például a Sequoia Capital China, az IDG Capital, a Legend Capital, a Morningside Venture Capital, a ClearVue Partners és az Eight Roads (a Fidelity Investments üzletága), így jelenleg ez a cég számít a legértékesebb önvezetéssel foglalkozó startupnak Kínában.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.