A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2021-2025 című éves felmérése idén 22. alkalommal jelent meg. A felmérés 53 országban a fogyasztók és a hirdetők E&M kiadásainak elemzését és előrejelzését tartalmazza.

Hosszu Gábor, a PwC Magyarország telekommunikáció, média és technológia szakértője szerint a világjárvány 2020-ban lelassította a szórakoztató- és médiaipart, de felgyorsította és felerősítette az iparágat már korábban is átalakító változásokat:

„Legyen szó akár a mozijegybevételek streaming platformokra költözéséről, a mobil eszközök dominanciájáról a tartalomfogyasztásban vagy a tartalomkészítők, a producerek és a forgalmazók közötti egyre összetettebb kapcsolatokról, az iparágon belüli dinamika és erővonalak folyamatosan változnak. Felmérésünk azt mutatja, hogy a tartalom iránti igény, a technológia folyamatos fejlődése, valamint az új üzleti modellek és az értékteremtés új módszerei az elkövetkező öt évben és azon túl is az iparág növekedését fogják szolgálni.”

A felmérés főbb megállapításaiból:

• A globális E&M bevételek 3,8%-os csökkenése – a 2019. évi 2,1 ezer milliárd dollárról 2020-ra 2,0 ezer milliárd dollárra – a legnagyobb éves csökkenés az Outlook 22 éves történetében. A fogyasztói kereslet változása miatt azonban számos E&M szegmensben voltak reménykeltő eredmények.
• A globális E&M bevételek 2021 és 2025 között előrejelzésünk szerint 5%-os összetett éves növekedési ütemben (CAGR) fognak emelkedni, így az iparág bevételei 2025-re elérik a 2,6 ezer milliárd dollárt.
• A hagyományos tv továbbra is a legnagyobb E&M fogyasztói szegmens (219,0 milliárd dollár), de a következő öt évben tovább fog zsugorodni (-1,2%-os CAGR). Mindeközben Magyarországon továbbra is nagyon magas az előfizetéses tv aránya, részben ennek köszönhetően nem növekedtek olyan dinamikusan az OTT szolgáltatások, illetve a nagy szolgáltatók a közelmúltban jelentek csak meg itthon.
• A videó streaming 2020-ban fellendült és növekedési pályája továbbra is folytatódik. A mozi és az előfizetéses videószolgáltatás (SVOD) az előrejelzések szerint 2025-ig 10,6%-os CAGR-rel fog növekedni, ami egy 81,3 milliárd dolláros iparágat eredményez. Eközben a mozik bevételei az előrejelzések szerint 2021-ben a korlátozások enyhülésével fellendülnek, de legalább 2024-ig nem érik el a járvány előtti szintet.
• A videójátékokból és az esportból származó bevételek továbbra is gyorsan emelkednek: 2020-ban elérik a 147,7 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 5,7%-os CAGR mellett a szegmens 2025-re közel 200 milliárd dolláros (194,4 milliárd dollár) üzletággá bővül.
• A virtuális valóság (VR) a leggyorsabban növekvő E&M szegmens, jóllehet kisebb alapról indul. Bevételei 2020-ban 31,7%-kal, 1,8 milliárd dollárra emelkedtek, és az előrejelzések szerint a következő öt évben több mint 30%-os CAGR-t fognak elérni, és 2025-re elérik a 6,9 milliárd dollárt.
• Az élőzenei bevételek 2020. évi nagyarányú, 74,4%-os visszaesését követően a zenei ágazat erőteljes növekedésre számíthat. Várakozásaink szerint a teljes zeneipari bevétel 12,8%-os CAGR-rel fog növekedni a következő öt évben, egyrészt a digitális streamingnek köszönhetően, amely 2025-re 29,3 milliárd dolláros üzletággá bővül, másrészt azért, mert ismét lehet majd élő koncerteket tartani.
• Az internetes reklámra fordított kiadások először előzték meg a nem internetes reklámkiadásokat ­ – 336 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban, és ezzel, és az előrejelzések szerint a következő öt évben 7,7%-os CAGR-rel erőteljesen növekedni fognak.
• Az internet-hozzáférés 2020-ban az E&M kiadások 34%-át tette ki, ami a 2020-as 694 milliárd dollárról 2025-re 4,9%-os CAGR-rel 880 milliárd dollárra fog növekedni. A mobilinternet-hozzáférés lesz a piac növekedésének motorja: a bevételek 6,1%-os CAGR-rel, a 2020-as 449 milliárd dollárról 2025-re 605 milliárd dollárra emelkednek, amit az 5G elterjedése, a mobiltelefon-technológia fejlődése és a prémium tartalomcsomagok erősítenek. Magyarországon továbbra is erős a vezetékes és mobillefedettség és magas az előfizetői kör. A mobil itthon is dinamikusan növekszik, a szakértők szerint a következő nagy kérdés az 5G hálózatok bevezetése lesz.

Generációváltás: a fiatalok szolgálatában

Nem meglepő, hogy sok fiatal fogyasztó kevéssé követi a hagyományos médiát, és kevéssé érdeklődik iránta. Másrészt viszont fellendültek a fiatal fogyasztóknak szánt, illetve a kisebb produkciós költségvetéssel készülő, de hiteles tartalmakat szolgáltató médiaplatformok. A játékipar központi szerepet játszik a fiatalok körében és az adatfogyasztás jelentős hajtóerejévé vált – sőt, e tekintetben a leggyorsabban növekvő tartalomkategóriává válhat, miután 2025-re a teljes globális adatfogyasztás 6,1%-át adhatja (2020-ban ez az arány 4,7% volt).

Szabályozási változások: a platformok visszaszorítása

A tech óriások szabályozói ellenőrzése újabb változást jelent, amely hatással van a szórakoztató- és médiaiparra. A trösztellenes nyomást fokozzák a nagy technológiai platformok feldarabolására irányuló törekvések és az új médiaszabályozásra vonatkozó kormányzati javaslatok. A jelenlegi szabályozási rendszerek megváltoztatása elkerülhetetlen, ezért létfontosságú, hogy a szektor szereplői a szabályozási kockázatokat beépítsék a tervezési folyamataikba.

Fotó: Mahrous Houses, Unsplash

1993 augusztusában eredményt hirdettek: mindenki meglepetésére az esélytelennek látszó Pannon GSM skandináv gyökerű konzorcium nyerte az első GSM-koncessziót Magyarországon. Szeptemberben még csak egy ember dolgozott a Pannon GSM-nek. Novemberben bejegyezték a koncessziós társaságot, amelynek 5 külföldi távközlési vállalat és 3 magyar cég volt a tulajdonosa.

1994

Kigördül a szerelőcsarnokból az első Boeing 777-es utasszállító repülőgép. Megalakul a Rammstein német zenekar. Michael Schumacher megnyeri élete első Formula–1-es világbajnoki címét. Három nappal megelőzve versenytársát, 22 bázisállomással indította el Magyarországon az első kereskedelmi GSM-szolgáltatást a Telenor – akkor még Pannon GSM néven. A mobiltelefon ebben az időszakban még státuszszimbólum volt és csak beszélgetésre használták. Míg az első magyar GSM-hálózat indulásakor csak beszédhívás volt, még az SMS is csak később indult, ma már a forgalom legnagyobb hányada mobilinternetezésből származik.

A hangtól az adatig

25 év alatt folyamatosan és rohamos tempóban fejlődött a mobilkommunikáció. 1997-ben az országban először a Telenor vezetett be tesztüzemben feltöltőkártyás konstrukciót. A prepaid előfizetések fénykorukat 2003-ban élték, amikor 78,8 százalék volt az arányuk az aktív előfizetések között. Azóta – köszönhetően a mobilinternet és az okostelefonok térhódításának – folyamatosan csökken a feltöltőkártyás előfizetések aránya: 2017-ben ez mindössze 43 százalékot tett ki.

Az sms 1996-ban vált igazán népszerűvé; ekkor nagyjából havi százezer üzenetet váltottak az ügyfelek. Az elmúlt 25 évben összesen több mint 9 milliárd SMS ment át a Telenor hálózatán. Az elindított hívásperceket illetően már 1996-ban átlagosan tízmilliós nagyságrendű percet beszéltek a magyarok, a havi forgalom pedig 2002 körül érte el a százmilliós nagyságrendet. 2008 óta átlagosan havonta 400 millió percet beszélnek az ügyfelek, de a korlátlan csomagoknak köszönhetően ez ma már közelít az 500 millióhoz.

A telefonálás 2019-ben már csupán egy a sok funkcióból, amire a mobilokat használják. Míg a 90-es években a hangátvitel, ma már az adatforgalom a domináns. 2011-ben jelent meg az első olyan csomag a Telenornál, amely mobilinternetes adatforgalmi keretet is tartalmazott. 2012-ben átlagosan havi 1 millió gigabájt feletti az adatforgalom, 2017 óta pedig tipikusan 5-7 millió gigabájt havi adatforgalom megy át a Telenor hálózatán. A mobilinternetes adatforgalom évek óta folyamatosan növekszik a Hipernet hálózatán; 2018-ban közel kétszer magasabb volt az adatforgalom 2017-hez képest; júniusban már átlépte a havi 10 millió gigabájtot (azaz 10 petabájtot).

Az 5G kapujában

A Magyarországon működő 4G hálózatok sebessége világszinten is kiemelkedő, Európában pedig a harmadik legjobb, és a lefedettséget tekintve is a top 3-ban van az ország. A jelentős beruházások eredményeképp ma már a magyarországi lakosság 99 százaléka hozzáférhet a Telenor 4G szolgáltatásaihoz.

„25 évvel ezelőtt a magyar távközlési piacon a verseny a Pannon GSM piacra lépésével indult el. Ezzel egy időben jelentek meg olyan fogalmak, mint az ügyfélkiszolgálás, ügyfélközpontúság. Habár az évek alatt érkeztek olyan új trendek, amelyek alapjaiban változtatták meg a piacot, a lakossági és üzleti ügyfélkörünk magas szintű kiszolgálására építő szemléletünk azóta sem változott. Eredményeinket e téren nemrég egy független szervezet több díjjal is elismerteˮ – mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telenor elmúlt években végzett fejlesztéseinek köszönhetően az elérhető legmodernebb technológiákat (4G, 4G+) használó mobilinternet-hálózatának szolgáltatásaihoz jelenleg a magyar lakosság 99,5 százaléka férhet hozzá. Az akár 300 Mbps-os letöltési sebességet biztosítani képes 4G+ technológia már több mint ezer bázisállomáson érhető el a szolgáltatónál, amellyel akár a 4G-nél kétszer gyorsabb letöltési sebesség is elérhető a technológiát támogató készülékekkel.

„Az 5G-re való átállás kapujában a mobiltechnológia olyan mértékű változás előtt áll, mint amit korábban a 3G-ről 4G-re való átállás jelentett. A minőségi paraméterek javulásával olyan új szolgáltatások, alkalmazások jelenhetnek meg, amelyeket jelenleg még nem ismer a piac. A szolgáltatók szerepe pedig egyre fontosabb lesz abban, hogy képessé tegyék a piaci szereplőket az új technológiára épülő termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Mobilszolgáltatóként ma már azt is fontos feladatnak tekintjük, hogy segítsük és képessé tegyük a piaci szereplőket a mobilhálózatokban rejlő lehetőségek kiaknázására – legyen szó az üzleti ügyfelekről vagy az oktatást támogató fejlesztésekrőlˮ – mondta el Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese.

TUDTAD?

– 1994-ben, a cég nevébe az induláskor azért került bele a GSM, mert akkoriban a GSM nagyon modern technológiának számított, sokkal jobb hangminőséget biztosított az analóg mobiltelefonoknál, és a GSM-készülékek is sokkal kompaktabb méretűek voltak analóg társaiknál, különösen az antennájuk méretét tekintve.

– 2002-ben lehetett először fotót küldeni egyik mobilról a másikra.

– 2018-ban, a futball-világbajnokság időszaka alatt a Telenor online tévészolgáltatásán, a Telenor MyTV-n összesen több mint 130 évnyi időt töltöttek a meccsek nézésével a felhasználók.

– 2019-ben akkreditációt nyert és meghirdette első képzését a Telenor HiperSuli programja, ezzel a hivatalos akkreditált tanárképzés már minden pedagógus számára elérhető. Míg a kezdetekkor a Telenor csupán szolgáltatást indított, ma már a mobiltechnológia társadalmi szerepére is fontos hangsúlyt helyez.

– A kezdetektől napjainkig összesen több mint 76 milliárd híváspercet indítottak az ügyfelek a Telenor hálózatából.

– A Telenor hálózatán a mai napig több mint 316 millió gigabájt adatforgalom történt. Ha ennyi adatot zsebben hordozható méretű, 4TB-os merevlemezeken szeretnénk eltárolni, ehhez körülbelül 77 ezer darabra lenne szükség.

Mérföldkövek: 2G-től az 5G-ig – gyorstalpaló

Ugyan már a kilencvenes évek közepén is lehetett néhány készülékkel mobilinternetezni, ekkor még 1 megabájt adat letöltése majdnem negyedóráig tartott, ráadásul még percdíjat is kellett érte fizetni. A Telenor 2001-ben fektette le a napjainkban is használt mobilinternet alapját jelentő csomagkapcsolt adatátvétel alapjait: a még 2G-snek számító GPRS technológia bevezetésével a mobilos internetezésért számított percdíj megszűnt. Ugyanebben az időszakban megjelentek a kamerás és színes kijelzős mobilok, így lehetővé vált akár az is, hogy fotót küldjünk a telefonunkról.

A 2005-ben elérhetővé vált kereskedelmi 3G szolgáltatás alkalmazásával jelentősen felgyorsult az adatátvitel; egy megabájt adat letöltése negyedóra helyett már csak 20 másodpercet vett igénybe. 2005 végére a 3G Budapest nagy részén elérhetővé vált. Mindössze kilenc év alatt ezerszeresére nőtt a mobilinternet sebessége: 1999-ben még csak 14,4 kilobit/s-mal lehetett letölteni, 2008-ban viszont már 14,4 megabit/s-os sebességet kínált a Telenor.

2012-től napjainkig tart a 4G szolgáltatás fejlesztése és bővítése. Bevezetésével lehetővé vált, hogy olcsó havidíjért bárki olyan Hipernetre fizessen elő, amelyet egész hónapban intenzíven használhat. 2012-ben a Telenor ügyfelei számára Budapest teljes metróhálózatán elérhetővé vált a Hipernet. Egy évvel később a Telenor duplájára növelte a 4G szolgáltatás által kínált sebességet, 2015-ben pedig minden ügyfele számára elérhető tette a 4G szolgáltatást maximális, 150 Mbps-os letöltési sebességgel – megfelelő készülék és SIM-kártya használata esetén.

Míg korábban egy új korszakot nyitó technológia kiépítése, a szolgáltatás bevezetése volt a mobilszolgáltató legfontosabb feladata, ma már a Telenor a mobilkommunikáció lehetőségeit kihasználva termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek és egyúttal hangsúlyt helyez a mobiltechnológia társadalmi szerepére is.