A hazai diákok továbbra is az átlagvásárlónál nagyobb tudású, újabb, drágább készüléket választanak, a legnépszerűbb típusok esetükben idén február óta a 2021-es iPhone 13, a tavaly óta kapható iPhone 15, illetve a 2019-es iPhone 11 felújított példányai voltak.

Ez az eladási toplista a Diverzum Magyarország diákplatform által kibocsátott kuponokkal megrendelt készülékekből állt össze, ezekkel ugyanis kizárólag tanulói jogviszonyban álló ügyfelek vásárolhatnak a Rejoyon.

“Az okostelefon termékkategória a Diverzum kedvezményei között az egyik legnépszerűbb választás, mivel a hazai diákok erősen technológiai fókuszúak, ezért az igényeiknek megfelelő elektronikai eszközök megvásárlása kiemelten fontos számukra. A  Z generációról szóló kutatásunkból kiderült, hogy bár a nagyobb tudású mobilok magas árkategóriába tartoznak, a diákok továbbra is szívesen költenek ezekre, mert a megbízhatóság és a fejlett funkciók elsődleges szempontnak számítanak. A diákok a Rejoy és a Diverzum együttműködésével eddig 13.5 millió forintot spóroltak az elektronikai eszközeiken, és azon leszünk, hogy ezeket egyre elérhetőbbé tegyük számukra” – mondta el Gyarmati Fanni, a Diverzum alapítója.

Bizonyítványosztás után rendelték a legjobb mobilokat a diákok

Az általános iskolai, középfokú vagy felsőoktatási tanulmányokat folytató ügyfelek idén júniusban vásárolták a legdrágább rejoyos készülékeket. Az átlagos kosárértéknél csaknem ötödével magasabb volt a diákvásárlók átlagos kosárértéke.

Sokan nyilván a jó bizonyítványért, érettségiért, felvételi eredményért kapott ajándékpénzt költhették a korábbi telefonjuknál fejlettebb készülékre a nyaralás előtt: ennek megfelelően júniusban különösen sokan rendeltek a Rejoynál fejlett kamera rendszerrel szerelt okostelefont, köztük iPhone 13 Pro és iPhone 15 Pro modelleket. A legnagyobb forgalmat a promóciós Okos Sulikezdés kampánya alatt generálták a diákkedvezményes ügyfelek a Rejoynál, ami dupla akkora növekedés jelent júniushoz, és közel másfélszeres emelkedést jelent júliushoz képest.

“A Diverzumhoz hasonlóan a Rejoynál szívügyünk a hazai diákok támogatása, akik egyben az egyik legfontosabb vásárlói bázisunkat is jelentik. A diákkupont felhasználó Z és alfa generációs vásárlói csoport sajátossága a Rejoynál, hogy csaknem teljesen azonos körükben a férfi és női ügyfelek aránya, míg a teljes vásárlói körben a férfiak 60 százalékos részarányukkal kissé felülreprezentáltak a vállalatnál” – kommentálta a hazai diákok rejoyos készülékvásárlási szokásait Blaumann Bence, a Rejoy.hu ügyvezetője.

„A Samsung összehajtható termékcsaládja képviseli a vállalat jövőalkotó filozófiáját, a készülékekkel a mobilélmény terén hoz jelentős újításokat – mondta TM Roh, a Samsung Electronics elnöke és a Mobile eXperience (MX) üzletág vezetője. – Szöul maga az innováció és kultúra, valamint az utóbbi években az összehajtható mobiltechnológia központjává is vált. Éppen ezért bír kiemelkedő jelentőséggel számunkra, hogy idén ez a város ad otthont a Galaxy Unpacked eseménynek.”

Az első Galaxy Unpacked bemutatót 2010-ben Las Vegasban tartották, később olyan fővárosokban rendezték meg, mint New York, London, Berlin, vagy épp Barcelona. A korábbi lokációk egytől egyig népszerű kulturális trendeket meghatározó városok voltak, ezt a hagyományt viszi tovább és emeli egy új szintre Szöul, ahol a 27. Galaxy Unpacked eseményt rendezik meg.

Az első, 2019-ben bemutatott Galaxy Fold óta a vállalat folyamatosan fejleszti összehajtható készülékeit és az általuk biztosított felhasználói élményt. Az évek óta tartó kutatás-fejlesztésen és beruházásokon alapuló, összehajtható termékcsalád következő generációjával a Samsung célja, hogy tovább népszerűsítse a kategória széles körű elterjedését, és megszilárdítsa pozícióját az iparág vezető gyártói között.

Szöul a Samsung dinamikus növekedésének dobogó szíve. Itt gyökerezik a vállalat nyitottságának filozófiája és újításra törekvő víziója, amely a jövőképét is meghatározza. A város alig fél évszázad alatt figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, így a technológiai fejlődés és a kultúra aktív központjává vált. Az élvonalbeli technológiák központjaként Szöul folyamatosan alakul, a hagyományokat és értékeket megőrizve ötvözi a múlt eredményeit és a jelen kulturális trendjeit – írják.

A szöuli Galaxy Unpacked esemény kiváló lehetőség arra, hogy a vállalat bemutassa legújabb fejlesztéseit, bepillantást nyújtson a jövő digitális trendjeibe és kifejezze elköteleződését a technológiai irányok folyamatos fejlesztése mellett. 2022-ben az összehajtható telefonok termékkategóriájára a koreai piac rendkívül pozitívan reagált, a felhasználók által megjelölt elfogadottsági arány 13,6 százalékos volt, ezzel növelve az összehajtható készülékek arányát az éves okostelefon szállítási adatokban és erősítve a termékkategória nemzetközi népszerűségét – teszik hozzá.

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték. A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százalékuk küld naponta, magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chat programok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis, aki gyakrabban chat-el, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Fotó: Adem AY/unsplash.com

Támogatást magyarországi lakhellyel rendelkező természetes személyek kaphatnak – tehát cégek nem. Emellett rendelkezniük kell egy meghatározott követelményeknek megfelelő mobilkészülékkel, amit új, korszerűbb, legalább 4G képes mobilkészülékre cserélnek. A támogatást elnyerők kötelesek régi készüléküket – SIM kártya nélkül – leadni megsemmisítésre annál a kereskedőnél, akinél az új, támogatott mobiltelefont megveszik. A leadott mobilkészülékről a gyári beállítások visszaállításával minden személyes adatot el kell távolítani, ami adatbiztonság szempontjából mindenképpen célszerű is.

Milyen készülékkel lehet pályázni?

A program első szakaszában (február 14. és május 08. között) kizárólag az aktív 3G használók pályázhatnak, a második szakaszban (május 9. és július 17. között) 3G és 2G készülékek egyaránt cserélhetők, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig. Fontos feltétel, hogy a telefont valóban használták is a 2021. július 1. és 2021. december 31. közti időszakban valamely magyarországi 3G vagy 2G hálózaton. Ezt a támogatás igénybevételénél a telefon ún. IMEI száma alapján ellenőrzik.

Fontos megemlíteni, hogy egy felhasználó egy mobilkészülék cseréjére veheti fel a maximum bruttó 20 ezer forintos támogatást egy legfeljebb 120 ezer forint fogyasztói áru, új, 4G vagy 5G képes telefon megvásárlásához. Természetesen amennyiben a „csere” készülék ára, kevesebb, mint 20 ezer forint, akkor a támogatás összege a teljes bruttó árral egyezik meg.

Mit kell tenni a támogatás igénybevételéhez?

A pályázatot kizárólag a regisztrált kereskedőkön keresztül lehet benyújtani, az általuk kitöltött adatlapokon. A pályázati portálon az IMEI szám megadásával ellenőrizhető, hogy a birtokunkban lévő készülékkel igénybe vehető-e a pályázat. Ez nem kötelező, de elkerülhetjük, hogy esetleg az üzletben derüljön ki, hogy mégsem pályázhatunk. Szintén nem kötelező, de nagyban meggyorsítja az ügyintézést, ha az adatainkat már otthon megadjuk a portálon, és a rendszer által kiállított azonosító szám birtokában megyünk el az üzletbe.

Akár elvégezzük ezeket a lépéseket, akár nem, a legfőbb dolgunk, hogy felkeressük az általunk kiválasztott regisztrált kereskedőt, jelezve a támogatás iránti igényünket, ezt követően kiválasztani az igényeinknek – és a feltételeknek – megfelelő új készüléket. Az üzlet a szükséges adatokat felviszi egy pályázati adatlapba, és leadja a pályázatot. Ezt követően megtörténik az elbírálás, és ha megkaptuk a támogatást, átvehetjük az új készüléket, a régi leadásával egyidőben.

Közel 3000-en vettek részt abban az online felmérésben, amelyből kiderült, a magyar lakosság 3 százaléka nem alkalmaz semmilyen védelmet okostelefonján, 19 százalék csak mobiltokot használ, több mint felük (57%) viszont telefontokkal és védőfóliával is védi eszközét. 10-ből csupán 1 ember nyújt teljes védelmet szeretett kütyüjének; tokkal, védőfóliával és készülékbiztosítással is óvja okostelefonját.

Márpedig van mitől védeni, merthogy a felmérés szerint meglehetősen ügyetlenek vagyunk: kezdjük azzal, hogy nem éppen a legbiztonságosabb helyen tartjuk a telefonunkat. A férfiak, nem meglepő módon, többnyire csak zsebre vágják a telefont, 81 százaléknak ez a legkényelmesebb megoldás. A hölgyeknél inkább a táskában lapul a készülék, 41 százalék válaszolt így, de a körükben is elég gyakori a zsebben való tárolás, a nők egyharmada teszi ezt.

Az a fránya gravitáció

A magyar telefonhasználók túlnyomó többségnek a gravitáció a legnagyobb félelme: tízből kilenc ember, nők és férfiak egyaránt, a leesés miatti kijelzőtöréstől tartanak a leginkább. Ezt követően a beázást (7%), ill. a táskában/zsebben történő kijelző karcolódást szeretnék elkerülni (5%). Érdekes módon a gyerekek által okozott esetleges sérülésektől nem félünk túlzottan, csupán a válaszadók 2 százaléka gondolja, hogy gyermeke kárt tehet a telefonjában.

Az okostelefonok, bár megjelenésükben egyre inkább alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez, ezzel együtt meglehetősen csúszósakká is váltak, így könnyen kiejthetjük őket a kezeink közül. A válaszadók 13 százaléka megszámolni sem tudja, hányszor ejtette le tavaly készülékét. 24 százalék egy év alatt legalább négyszer, 41 százalékuk pedig legalább kétszer dobta le véletlenül a mobilt. A nők és férfiak között nincs számottevő különbség, hasonlóan vagyunk ügyetlenek, vagy éppen óvatosak. A legóvatosabbak kisebbségben vannak, az ‘Okostelefon balesetek’ felmérés válaszadóinak csupán 22 százaléka mondta azt, hogy tavaly egyszer sem ejtette le telefonját.

Az okos ember nem a saját kárából tanul, így nem árt észben tartani, hogy az okostelefonokat ért sérülések jelentős része fizikai munka (20%), nadrágzsebből kiesés (19%), illetve szórakozás (17%) közben következett be. A sérüléstípusok széles spektrumát mutatja, hogy a készülékek 42 százaléka egyéb helyzetben rongálódott.

Karc, amin nem segít a sebtapasz

Ha már a leejtésnél tartunk, a balesetek fele járt kijelző- vagy burkolatsérüléssel. A válaszadók ötöde pedig legalább két sérülést szerzett telefonján tavaly. A szerzett sérülések is színes képet mutatnak: a karcolódás volt a leggyakoribb sérüléstípus, az összes válaszadó közül 39 százalék szembesült ezzel az elmúlt évben. Az emberek 8 százaléka a karcolás mellett roppanást is hallott, ott bizony törtek is az elemek.

“Az adatokból kitűnik, hogy az emberek zöme vállalkozó szellemű, és előszeretettel rakja fel otthon magának a megvásárolt kijelzővédő fóliát, ám ez korántsem olyan egyszerű. Elég egy apró mozdulat, és máris ferdén kerül a telefonra, amit újból már nem lehet felhelyezni. Ez nem csak bosszúságot, de plusz költséget is jelenthet. A minél magasabb vásárlói élmény érdekében érdemes technikusaink segítségét kérni a szakszerű védőfólia felhelyezésében.  Áruházainkban újonnan vásárolt Cellect márkájú üvegfóliák esetében mindez díjmentes” – mondta Oláh Gergő, a MediaMarkt szolgáltatásmenedzsere.

“100 megapixeles, ultramodern kijelzős telefonunk akkor nyújt maximális felhasználói élményt, ha nem pókhálósra törött kijelzővel kell használnunk. Óvatosabb készülékhasználat és tudatosabb védelem; a kosárba ezt is tegyük a mobil mellé” – tette hozzá Biró Gyula, Cellect Hungary mobiltelefon kiegészítőket forgalmazó cég ügyvezetője.

Mennyit és hogyan tartjuk a kapcsolatot szeretteinkkel?

A Telenor országos reprezentatív kutatása[1] szerint tízből négy magyar érzi úgy, hogy a mindennapokban kevesebb időt tud szánni a szeretteivel való kapcsolattartásra, mint szeretné. Ez az arány a 40 alattiak körében magasabb (mintegy 45%) a 40 felettiekhez képest (38%), és a 60 év fölöttiek körében a legalacsonyabb (30%). Összességében pedig az is megállapítható, hogy a fiatalabbak intenzívebben kommunikálnak, mint az idősebbek.

A családon belüli kapcsolattartáshoz ideális megoldás lehet a HiperCsoport szolgáltatás, amelyben több kedvezmény mellett a tagok ingyen beszélhetnek egymással. A Telenor adatai szerint a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek kihasználják ezt az előnyt: átlagosan 34,3%-kal többet beszélnek egymással – egyaránt több hívást indítanak és kapnak –, mint a csoporthoz való csatlakozás előtt.  Kifejezetten magas ez az arány azok körében, akik egy már meglévő csoportba lépnek be: az újonnan csatlakozók 75,8%-kal többet hívják a többieket, mint a belépést megelőzően.

A Telenor kutatása szerint, ha személyes találkozásra nincs lehetőség, a megkérdezettek többsége a telefonhívást választja például a szöveges üzenettel vagy a videóhívással szemben, és a legtöbben (70%) a mélyebb, tartalmas beszélgetésekre is ezt a formát választják inkább, amelyet a chat (53%) és a videóhívás (31%) követ. A korosztályi különbségeket tekintve jól látszik, hogy az idősebbekhez képest a 40 év alattiak erre a célra sokkal gyakrabban használják a videóhívást (24% vs. 18,4%) illetve a chatet, szöveges üzenetváltást (11,1% vs. 8,4%). A generációk közti eltérés még hangsúlyosabb abban a helyzetben, amikor valaki csak röviden érdeklődik, hogy a másikkal minden rendben van-e: a 40 év alattiak ilyenkor sokkal nagyobb arányban (38,1% vs. 30,1%) írnak üzenetet vagy indítanak videóhívást (13,9% vs. 6,6%) az idősebbekhez képest.

A közel két éve tartó járványhelyzet a kommunikációs szokásokra is hatással volt. A Telenor kutatása szerint a magyarok a járvány előtti időszakhoz képest intenzívebben telefonáltak mobilon (29%), és a chatalkalmazásokat is gyakrabban használták a tavaly év végi adatfelvételkor. Utóbbit szöveges üzenetek küldésére 31%, videóhívásra 19%, hanghívásra pedig 18% használta többet. Ebben az esetben is erős eltérés mutatkozik az idősebb és a fiatalabb korosztály között. A hagyományos eszközök (vezetékes telefon, mobiltelefon, email és SMS) használata az idősebbeknél gyakoribb, míg az online digitális eszközök (online chat- és konferencia appok) használata inkább a fiatalabbaknál jellemző. Míg a járványhelyzet az idősebbek használati szokásain kevésbé változtatott, a fiatalabb generációkra jellemzőbb, hogy – a vezetékes telefonon kívül – minden eszközt gyakrabban használnak.

Ajánlatok változatos igényekre szabva

A különböző mobilhasználati igényekre megoldást kínálnak a Telenor Hiper tarifái, legyen szükség korlátlan belföldi beszédpercekre, nagy méretű vagy korlátlan mobilnet-keretre, illetve akár mindkettőre. Az egyes korosztályok eltérő hívás- és mobilnet-igényeire pedig ideálisak az ún. családi tarifák. A HiperCsoport szolgáltatás a családi kapcsolattartást könnyíti meg: HiperCsoport már két, azonos ügyfélszámon lévő, aktív, hűségben lévő Hiper tarifa összevonásával létrehozható, a tagok pedig csoporton belül korlátlanul, 0 forintért hívhatják egymást belföldön, mindezt ráadásul 10%, három Hiper előfizetéstől kezdődően pedig 15%-os havidíjkedvezmény mellett.

[1]A kutatást a Telenor megbízásából az Impetus Research készítette 1000 fő megkérdezésével 2021. október 26. és november 3. között. A minta reprezentatív a 18-69 éves magyar lakosságra nem, életkor, régió és településtípus alapján.

Míg néhány éve alapvetéssé vált, hogy online jelenlét nélkül nem létezik üzleti siker, ma már ezt a különböző platformokra feltöltött videós tartalmak kapcsán is elmondhatjuk. Ezzel párhuzamosan rohamléptekben fejlődnek a kapcsolódó technológiák, hiszen az e-kereskedelemben vagy éppen a digitális rendezvénypiacon is sorsdöntő lehet a minőségi képi anyagok készítése, a dübörgő influenszer iparról nem is beszélve. Ezt felismerve hívta életre a RECnGO-t az Ustream-től érkező Schwarz Gábor alapító társával, Szél Gergellyel, hogy egy olyan forradalmi innovációt hozzanak az élő közvetítések piacára és a produkciós műsorgyártásba, amely költség- és időhatékonyság szempontjából is verhetetlen. Applikációjuk segítségével a felhasználók saját okoseszközeikből egy akár 6 kamerából álló hálózatot is létrehozhatnak, ezzel új dimenzióba repíthetik az élő streamingek és az időzített videós tartalmak gyártását.

RECnGO: komplex videós szakértelem egy applikációban

A mobilos tartalomgyártás száguldó világában gyakorlatilag naponta érkeznek a fejlesztések, ráadásul az új generációk számára gyermekjáték az “élőzés” és a közösségi platformokra tölthető videók készítése. A RECnGO alkalmazása azonban nem csupán egyszerűvé és gyorssá teszi a tartalmak előállítását, de egyedülállő megoldásaival stúdióminőségű képi anyagokat hozhatnak létre a felhasználók. A videósnak elegendő letöltenie az applikációt készülékére és azt összekötni többi okoseszközével, így akár a távolból is lehetősége lesz kiválasztani a megfelelő kameranézetet, és beszerkeszteni azt az élő közvetítésbe. Ez ráadásul rendkívül költséghatákonnyá teszi az egész produkciót, hiszen nem lesz szükség további kábeles csatlakozásra vagy stream hardver eszközökre, de vágó és szerkesztő is lehet egyszerre a felhasználó – akár valós időben.

“Régen elmúltak már azok a napok, amikor egy rövid céges bemutatkozó videóhoz vagy online beszélgetéshez egy komplett videós vállalkozást hívtunk segítégül. A fiatalok szinte már készségszinten készítik a videókat és a streameket, mi pedig olyan eszközt szerenénk a kezükbe adni – legyen szó szabadidős vagy üzleti alapon működő videósokról –, mely még profibb tartalmak előállítását teszi lehetővé. A 6 kamerás, élőláncos megoldás mellett a RECnGO applikációval előre felvett vágóképeket vagy videóbetéteket is az élő közvetítésbe szerkeszthetnek a felhasználók, az anyagokat valós időben megoszthatják a közösségi oldalakon, de későbbi felhasználásra is félretehetik. Ezzel nem csak a minőség javítható jelentősen, de a felvételt követően a vágással töltött hosszú óráktól is elbúcsúzhatunk”  –  mondja Schwarz Gábor, a RECnGO egyik alapítója.

Tőkebefektetésből terjeszkedés: irány az angolszász piac

Habár a két alapító már 2015-ben megkezdte a közös munkát, a RECnGO 2019-ben kapta meg első körös, 50 millió forintos befektetését a Hiventures inkubációs programjának köszönhetően. Saját fejlesztésű alkalmazásuk elérhetővé vált a Google Play áruházban, és már biztos visszatérő ügyfelekként tudhattak olyan rendezvényóriásokat, mint a CESA (Central European Startup Awards). A RECnGO idén bekerült a TOP100 magyar digitális fejlesztést bemutató kiadványba, nyáron pedig értékesítési partneri együttműködést írtak alá a Catawikivel, Európa egyik legnagyobb digitális piacterével. A második születésnapját ünneplő startup ráadásul 2021-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a Hiventures magvető programjából további 250 millió forintnyi tőkebefektetéshez jutott. Hogy merre vezet a mobilos élő közvetítéses piacot innováló magyar cég útja?

“Még idén szeretnénk előrukkolni a RECnGO applikáció iOS verziójával, amivel természetesen a terjeszkedés, újabb piacok meghódítása a cél. Jelenleg az USA és az Egyesült Királyság tűnik a legérdekesebbnek számunkra, szeretnénk minél alaposabban felmérni a lehetőségeinket, de abban biztosak vagyunk, hogy az iOS-re fejlesztett alkalmazás megjelenése komoly előrelépést jelent majd ebbe az irányba. Tervezünk még további verzió frissítéseket, valamint izgalmas új funkciók beépítését is. A tőkebevonásnak köszönhetően a csapatot is bővíteni tudjuk, ezzel pedig nem csak a jelenlegi B2C célcsoportunk elérését növelhetjük, hanem nyitni tudunk B2B irányba is, hogy a vállalati ügyfeleink kiszolgálását is erősíthessük”– vázolja a jövőbeli terveket Szél Gergely, a RECnGO ügyvezetője.

A GKI Digital piackutató cég Online Retail Big Picture Magyarország kutatása szerint Magyarországon 1,55 millió ember, a magyar internetezők 25 százaléka használ valamilyen online vásárláshoz kapcsolódó applikációt, de ha csak a 18-29 éves korosztályt vizsgáljuk, ott az arány ennél is magasabb, 35 százalék körüli.

Az okostelefont használók 37,3 százaléka szokott online vásárolni mobil eszközről. Bár online vásárolni például a mobil böngészőjéből is lehetséges, a legtöbben azért telepítenek kereskedői appot a mobil weboldal használata helyett, mert kényelmesebb, egyszerűbb, és könnyebb a használata – derül ki a GKI Digital kutatásából. A mobil appok térhódítását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy idén az eMAG alkalmazásból egy vásárló már megrendelt és ki is fizetett egy 3,5 millió forint értékű rendelést.

Az eMAG appjával a legelégedettebbek a magyar felhasználók

A felmérés eredményei szerint az eMAG mobilalkalmazása az egyike a két olyan online vásárlási alkalmazásnak, amelyeket a legtöbb magyar felhasználó próbált ki. A GKI Digital adatai szerint az eMAG appot havonta vagy gyakrabban a felhasználók 71 százaléka használja. Az e-kereskedelmi appok közül pedig az eMAG-éval a legelégedettebbek a magyar felhasználók.

Az eMAG hat éve, 2015 május közepe óta teszi lehetővé a magyar vásárlók számára, hogy a cég saját androidos vagy iOS-es alkalmazásból érjék el az online áruházat. Az applikáció igazi áttörése 2019-ben ment végbe, amikor a magas arányt elérő okostelefon-penetráció és a Black Friday kampány nyomán az appos felhasználók száma megsokszorozódott.

Az eMAG mobilalkalmazását a legtöbben Budapesten, Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében használják a legtöbben. Szimultán a legtöbb felhasználó a Black Friday-en, illetve a kiemelt akciós kampányok (például Készletkisöprés, Boxing Day) indulásakor érkezik az alkalmazásból, mivel ilyenkor sokan push-üzenetben értesülnek az akció indulásáról. Ennek nyomán az, hogy az appból mikor érkeznek tömegesen látogatók, nem napszaktól, hanem inkább attól függ, hogy mikor indul egy-egy akciós kampány, amelyről értesítést kapnak a felhasználók.

Sosem áll meg az app fejlesztése

“Jelenleg négyszer annyian használják az eMAG-appot androidos eszközön, mint iPhone-on, de mindkét platformot szimultán kell frissíteni, új funkciókkal bővíteni. Az anyacég bukaresti központjában lévő fejlesztők által kidolgozott új funkciók általában két héten belül megjelennek a magyar alkalmazásokban is. Azok az ügyfeleink, akik használják a mobil alkamazásunkat, elkötelezettebbek az eMAG márka iránt és gyakrabban is vásárolnak nálunk” – mondta Szauter Zsolt, az eMAG marketingigazgatója.

A magyar e-kereskedelmi piac folyamatosan fejlődik, amelynek nyomán az eMAG applikációja is változik: miután egyre többen rendelnek gyorsan forgó fogyasztási cikkeket, például mosó- és mosogatószert, tartós élelmiszert, nemrég egy “Vásárolj újra” menüpont került az alkalmazásba, amellyel egyszerűen lehet újrarendelni a kifogyó otthoni készleteket. Az eMAG idei appfejlesztései terén leginkább a személyre szabhatóságot biztosító funkciók kerülnek a fókuszba: az egyik fő cél az adott vásárló érdeklődéséhez még jobban passzoló termékeket ajánljon az alkalmazás, illetve az eMAG.hu oldal is.

Annak ellenére, hogy kevés szereplője van a hazai mobilszolgáltató-piacnak, a széleskörű kínálat miatt sokszor a bőség zavarában érezheti magát a felhasználó, ha a mobil-előfizetési csomagok kerülnek terítékre. Jelenleg több mint ezer tarifa érhető el a piacon, amelyek összehasonlítása emberfeletti erőfeszítéseket követel, alapos mérlegelés nélkül ugyanakkor a fogyasztó azt kockáztatja, hogy a szükségesnél többet költ mobil-előfizetésre. A kérdés pár éve a hatóság fókuszába is bekerült, ezért 2015 eleje óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) próbál megoldást nyújtani az általa minden hónapban összeállított általános havi költségmutatóval (ÁHK), amelynek célja, hogy segítsen eligazodni a vezetékes- és mobiltarifák, valamint a szolgáltatók kínálata között. Ennek ellenére a felhasználók bizonytalansága láthatóan nem igazán csökkent. Sok hívás és kevés adatforgalom vagy sok adatforgalom és kevés hívás? Vannak a csomagban ingyenesen vagy kedvezményesen hívható számok, akár korlátlan lehetőségek? Mely szempontokat és milyen súllyal veszik figyelembe a magyar vásárlók a mobilcsomagról való döntésben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a mobilcsomagok transzparens összehasonlítását zászlajára tűző BillKiller friss, reprezentatív kutatása.

A probléma gyökere az átláthatatlanság

Az okostelefonok világában már széleskörű választékkal találkozunk a tracking applikációk terén, amelyekkel könnyen ellenőrizhetjük, hogy mikor és mennyit neteztünk vagy éppen telefonáltunk. Sőt, ezek az információk sokszor már néhány koppintással is kinyerhetők az eszközökből, mégis mindezek átböngészése, manuális vezetése, illetve mérlegelése megterhelő és időigényes az átlagfogyasztó számára. Főleg, ha még össze is kell vetni őket az aktuális tarifacsomag-ajánlatokkal. Habár a kutatási eredmények szerint majdnem minden ötödik válaszadó elégedetlen a jelenlegi tarifacsomagjával, nem mindenkinek megy egyszerűen a csere. Elsősorban a díjcsomagok átláthatatlansága tartja vissza őket a tarifacsomag-váltástól (35 százalék), 23 százalék úgy gondolja, hogy más szolgáltatóknál sem kapna jobb ajánlatot, a válaszadók valamivel több mint ötödét, 22 százalékot pedig az ügyintézés nehézkessége tántorít el. Nem meglepő módon a transzparencia hiánya elsősorban a 60 év felettieknél jelenti a legnagyobb problémát; érdekesség ugyanakkor, hogy a probléma súlya az iskolai végzettséggel növekszik. Ezzel összefüggésben a fogyasztók közel kétharmada, 65 százaléka nem is figyeli aktívan a szolgáltatók ajánlatait és nem is vált gyakran; csupán 5 százalék az, aki folyamatosan tájékozódik, és az új ajánlatok függvényében gyakran vált is új mobilcsomagra.

A kutatásból kiderült továbbá, hogy az ügyfelek főként a havi díj összegét veszik figyelembe a váltásnál, a válaszadók közel háromnegyede jelölte meg ezt döntési szempontként. De az ingyen vagy kedvezményesen hívható számok, illetve a korlátlan telefonbeszélgetés és/vagy adatforgalom is dobogós helyen áll (43-43 százalék) a mérlegelendő szempontok között, főleg a fiatalabb korosztály körében (18-39 évesek).

Sokat spórolhatunk, ha az almát az almával hasonlítjuk össze

Mindezekre nyújthat megoldást a most debütáló, független hátterű magyar startup, a BillKiller applikációja. Az androidos okostelefonokon használható alkalmazás a hazai és nemzetközi piacon egyedülálló módon, a felhasználók valós telefonhasználati adatai alapján kalkulálja ki másodpercek alatt az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő, legolcsóbb mobilcsomagot, a kalkuláció után pedig a felhasználók rögtön el is indíthatják a csomagváltást az adott szolgáltató honlapján. Jogi, adatvédelmi, GDPR és IT biztonsági területeken a BillKiller együttműködő partnere a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft (PwC).

„A BillKiller a telefon hívási-, SMS- és adatforgalmának mennyiségi mutatóit elemzi és veti össze a piacon aktuálisan elérhető összes ajánlattal. Mindezt egy egyedi fejlesztésű, összetett és intelligens algoritmus végzi, majd az adatokat összegezve megmutatja azokat a tarifákat, amelyek a felhasználó szokásaihoz illenek, valamint, hogy mennyit spórolhat meg egy esetleges váltással. Ez akár új árazási modellek létrehozását is szükségessé teheti a telekommunikációs szektorban” – magyarázta Halmai Attila, a cég társalapítója és ügyvezetője, aki mérnök-informatikusként korábban a bankszektorban szerzett több mint két évtizedes vezetői tapasztalatot.

„Évek óta foglalkoztat minket, hogy miként biztosítható, hogy a vásárlók tudatosabban döntsenek. Azt látjuk, hogy a fogyasztók jelentős része egyelőre még mindig nem a megfelelő információk birtokában választ, illetve a rengeteg, csak korlátozott mértékben összehasonlítható ajánlat közül nem tudják, melyik lenne a legjobb a számukra. Célunk nem kisebb, mint hogy a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával forradalmasítsuk a hagyományos értékesítési modelleket” – tette hozzá Sallai Ákos társalapító, közgazdász, aki 20 éves üzletfejlesztési tapasztalatot mozgósít a cégépítésben.

A BillKiller a bevezetés időszakában ingyenes az első 15.000 regisztráló számára. További információ: billkiller.com

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a BillKiller Kft. megbízásából. Az adatfelvételre 2021 áprilisában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.

Fotó: Rodion Kutsaev, Unsplash