Közölték, hogy a biztosítónak december végéig számot kell adnia a legtöbb kérdésben a jogsértések megszüntetéséről.

A jegybank megállapította, hogy a biztosító informatikai rendszerénél nem volt megfelelő a jogosultságellenőrzés, az üzletmenet-folytonossági tervek és a licenckezelés. Hozzátették: az életbiztosítási termékek szerződési feltételei kapcsán is több jogszabályi meg nem felelést tárt fel, így azokban például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékekhez kínált eszközalapok esetében az MNB a befektetési politikától való szabálytalan eltérés lehetőségét azonosította. A biztosító termékfelülvizsgálati folyamatai tekintetében pedig az éves érdemi felülvizsgálat elmaradását, illetve annak nem megfelelő dokumentálását állapították meg.

Hiányos volt ezen felül a biztosító panaszkezelési szabályzata, valamint a honlapján nem szerepelt az online vitarendezési platformra mutató link. Nem válaszolták meg továbbá minden esetben határidőben az ügyfélpanaszokat, illetve nem teljeskörűen tájékoztatták a fogyasztókat a panasz elutasítása esetén a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről – sorolta az MNB.

A vizsgálat hiányosnak találta továbbá a biztosító újonnan belépő alkalmazottjaira irányadó oktatási szabályzatait is.

Az MNB a bírság kiszabásakor mérlegelte a cég pénzügyi adatait, piaci részesedését, a jogszabálysértések súlyát, lehetséges hatását, enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a biztosító együttműködő magatartása – írták a közleményben.

Fotó: NN Biztosító

Az MNB-Ingatlan közleménye szerint a jegybank 2020-ban kezdte el kortárs gyűjteménye építését, elsősorban a magyar geometrikus absztrakt és a neoavantgárd irányzat művészeire fókuszálva, akik a hatvanas-hetvenes években együtt haladtak a világ legprogresszívabb irányzataival. A gyűjteményezés azóta kiegészült a középgenerációs és a legfiatalabb korosztály munkáival.

Mint felidézik, a tárlat anyaga a Pesti Műhely alapító tagjaira koncentrál, akik 1971 és 1988 közt szitanyomó tevékenységgel foglalkoztak, és a korszak meghatározó művészeti közösségét alkották. A Pesti Műhely minden tagjától (Bak Imre, Fajó János, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Mengyán András és Nádler István) több fontos alkotás is szerepel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében, ezekből válogatott Sárvári Zita kurátor, kiegészítve a Fajó Alapítvány saját anyagával és kölcsönzött művekkel – áll a közleményben.

A közlemény idézi Hamvai Kingát, a gyűjtemény gondozásáért felelős MNB Arts and Culture divízió vezetőjét, aki elmondta, hogy a divíziónak nincs saját kiállítótere, de folyamatosan keresik a lehetőséget, hogy gyűjteményüket láthatóvá tegyék a nagyközönség számára is. Az MNB gyűjtemény nemzetközi bemutatása nemcsak a bank, hanem az ország imázsát is pozitívan befolyásolja – hangsúlyozta a divízió vezető.

Mint írják, az MNB Arts and Culture által gondozott gyűjtemény missziója: a hazai közönség mellett külföldön is láthatóvá tenni az MNB kortárs gyűjtemény anyagát. A kiállítás-sorozat Kína számos nagyvárosában augusztus 19-től szeptember 17-ig lesz látható.

Fotó: Fajó művek az MNB Arts & Culture kiállításán (Fajó Alapítvány/Facebook)

Az ÁSZ alapvetően megalapozottnak tartja a jövő évi költségvetést, de néhány gyenge pontra felhívja a figyelemet. Bevételi oldalon a jövedéki adó esetében lát 53 miliárd forintnyi kockázatot. Sokkal rosszabb a helyzet kiadási oldalon, ugyanis számos intézmény esetén a kiadási előirányzat alacsonyabb, mint a várható infláció, így a terv csak extrém takarékossággal tartható. A helyi önkormányzatok esetében 7,4%-os csökkenés várható reálértékben.

A legkomolyabb kockázat azonban a Magyar Nemzeti Bank kapcsán merül fel. A jegybank a „2022. év után 2023-ban is súlyos veszteséget kénytelen majd elkönyvelni, melynek mértéke 1 855 milliárd forint körül alakulhat. Ennek bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 166. §-a értelmében a saját tőke és a jegyzett tőke különbözetét a központi költségvetésnek öt éven belül, évente egyenlő részletben az MNB eredménytartaléka javára közvetlenül meg kell térítenie. A térítés – hatályos jogszabályok szerinti – 2024. évi összege várhatóan eléri a GDP 0,5 százalékát, amely nagyságrendileg 430 milliárd forintot tesz ki” – írja a Portfolio.  Vagyis az MNB vesztesége miatt a 2024-es büdzsében 430 milliárd forintnyi bevételnövekedésre vagy költségcsökkentésre van szükség.

„Az elmúlt három év eseményei – a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítása, illetve a döntően külső okokból megjelenő inflációs nyomás – a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB tevékenységére is komoly hatást gyakoroltak” – kezdi friss tanulmányát az MNB. A jegybank emlékeztet arra, hogy a negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében számos központi bank jelentős mértékű eszközvásárlást hajtott végre: a sikeres hazai válságkezelésben kulcsszerepet vállalva a jegybank több mint 11 000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a gazdaságnak a kritikus időszakban, ami célzottan segítette a súlyos válsághelyzet elhárítását és a gazdaság gyors kilábalását.

Az MNB számítása szerint az általuk tett intézkedések összesen 10 százalékponttal növelik a GDP szintjét 2020 és 2024 között, szerintük ezzel nagyban elősegítették a gazdaság gyors kilábalását. Majd emlékeztetnek arra, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében meg kellett indítani a jegybanki kamatemeléseket – írja az MNB jelentése kapcsán Szabó Gyula.

A jövő évi költségvetésben a kormány a GDP-t 85 255 milliárd forintra prognosztizálja. Innen könnyen ki lehet számolni, hogy a költségvetésnek idén 341-425 milliárd forint terhet jelen Matolcsy Györgyék kamatpolitikája. De mivel ez csak az ötöde az egész veszteségnek, és figyelembe véve azt is, hogy a saját tőkéje 256 milliárd forint pluszban volt, az idei veszteség meghaladhatja a 2000 milliárd forintot.

Részletes elemzés az Index cikkében. 

A főbb magyar sajátosságok:

• Világjelenség a magas infláció, de Magyarországon kiemelkedően elszaladt,
• a magyar infláció fáziskésésben van (máshol már mérséklődik), illetve
• nálunk évek óta növekszik az áremelkedés üteme.

Az IMF elemzése rámutatott arra is, hogy a koronavírus hatásainak enyhítése végett a lazításban élen járt Magyarország.

• A vizsgált jegybankok közül arányaiban csak a török bővítette jobban a mérlegét, mint az MNB 2020 eleje és 2022 novembere között, GDP-arányosan még az EKB-nál is nagyobb volt a magyar mennyiségi lazítás.
• Hasonló volt a helyzet a költségvetésben is, ahol a magyar kormány jelentősen elengedte a hiányt, amihez a járvány mellett a 2022-es parlamenti választások is közrejátszottak.

A háború kitörése és a nyersanyagárak elszállása nemcsak közvetlenül érintette a magyar gazdaságot, hanem az energiaárak emelkedése a külső finanszírozást is megnehezítette, emellett a szigorodó globális pénzügyi körülmények és az Európai Unióval folytatott viták befolyásolták a magyar eszközök kockázati megítélését, a forint gyengülése pedig fokozta az importált inflációt – mutat rá az IMF.

Azt is rögzítik, hogy a magyar deviza 2022-ben nagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben, mint a többi feltörekvő piac fizetőeszközei. És becslések szerint egy százaléknyi forintgyengülés önmagában 0,3 százalékpontot adhat hozzá az inflációhoz – írják.

Fotó: Stephen Jaffe/IMF via Getty Images

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).

Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak

a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg, de még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány. Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a szocialista kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.

A mostani bravúrt a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat – írják. A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el. Továbbá az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel – teszik hozzá.

A 2022-es év egészében a az államháztartás nettó finanszírozási képessége (az Eximbank egyenlegével együtt) a GDP -6,1 százaléka volt (-4093 milliárd forint). Ez megfelel a kormány tavaly ősszel megemelt hiánycéljának. A végleges költségvetési hiányt majd április elején publikálja a statisztikai hivatal, ami eltérő módszertannal készül a ma publikált pénzügyi statisztikához képest.

Az államadósság-ráta a tavalyi év végére a kiköltekezés ellenére is csökkent

Az államháztartás adóssága (szintén az állami hátterú Eximbankot is beleszámítva) a GDP 72,9 százalékát érte el 2022 végén. A harmadik negyedévben ennél még magasabb, 75,2 százalék volt a ráta.

Fotó: Forbes

Közölték: a biztosítói törvény nem-életbiztosítási termékekre vonatkozó kárrendezésével kapcsolatos új előírásai tavaly június 26-án léptek hatályba. Az új kárrendezési szabályok szerint a biztosítónak részletes kártérítési ajánlatot kell elküldenie a károsultaknak legkésőbb 15 nappal azután, hogy ő eljuttatta neki a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges dokumentumokat, és így az igénybejelentését megalapozottnak találta vagy esetleg (indoklással) elutasítja. A károsultnak egy hónapon belül akkor is meg kell kapnia a kárrendezési javaslatot, ha nem küldött el minden szükséges dokumentumot a biztosítónak.

A biztosítóknak a honlapjukon közzétett kárrendezési tájékoztatóikban emellett be kell mutatniuk, hogy milyen csatornákon (emailben, postán, személyesen) adhatják be kárigényüket az érintettek, és a biztosító mennyi idő alatt és milyen módokon fizethet.

A jegybank fogyasztóvédelmi témavizsgálatot folytatott az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél, a Generali Biztosító Zrt.-nél, a Groupama Biztosító Zrt.-nél, az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél, az Uniqa Biztosító Zrt.-nél és a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.-nél.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a piaci szereplők a nem-életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kárrendezési gyakorlatukba megfelelően beépítették-e a jogalkotó és a jegybank szoros együttműködésével bevezetett új jogszabályi rendelkezéseket, valamint az új szabályok betartásával – különös tekintettel az ügyfelekkel való kommunikációra és a határidőkre vonatkozó előírásokra – folytatják-e le a kárrendezést.

Az MNB vizsgálata szerint a biztosítók a nem-életbiztosítási szerződésekre vonatkozó új jogszabályt döntően megfelelően alkalmazzák, és beépítették kárrendezési gyakorlatukba. A biztosítói honlapokon kötelezően közzéteendő kárrendezési tájékoztatókkal kapcsolatban ugyanakkor kisebb hiányosságokat, pontatlanságokat azonosított a vizsgálat. A jegybank feltárta azt is, hogy a biztosítók a kárrendezés során a jogszabályban előírt egy hónapon belüli kötelező tájékoztatást döntő többségében – ám nem minden esetben – megadják ügyfeleiknek.

Kiemelik: elsősorban a biztosítók által a károsult ügyfelek részére nyújtott tájékoztatások minőségével kapcsolatban fogalmazott meg kifogást a jegybank. A tájékoztatások több esetben ugyanis nem tartalmaztak kellően részletezett kártérítési javaslatot, illetve amennyiben a szolgáltatási kötelezettséget nem ismerték el vagy összegszerűen még nem állapították meg, a válasz nem tartalmazott a jogszabály által elvártnak megfelelő indokolást.

A jegybank határozatokban kötelezte az érintett biztosítókat a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A jogsértések miatt az MNB összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az érintett piaci szereplőkre.

Fotó: JESHOOTS.COM/unsplash.com

„A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, amivel versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50% környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági sémák. Ez jó hír a magyar felhasználók számára” – avatott be Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.

Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. A hazai infrastruktúra fejlesztését a Magyar Nemzeti Bank végzi, és jelenleg egyeztetési fázisban tart az iparág szereplőivel.

„Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsájtott pénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában található meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsájtott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz. Ha megnézzük ezt a versenyt, látszik, hogy az állam jelentős lemaradásban van, mert még mindig az előző évszázadnak megfelelő, materializált eszközkészlettel próbálja a gazdaság folyamatait támogatni. Ebben is változás érkezik. Nagyon sok jegybank közösen is és önállóan is dolgozik azon, hogyan tudná digitalizálni a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat használni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent” – ismertette a szakember.

A virtuális fizetőeszközök vonatkozásában egy állam nélküli pénzről beszélünk, ami veszélyt jelent az államra, ezért az államnak is versenyre kell kelnie és dematerializálnia kell a pénzt. Ezáltal a számlavezetés is egyfajta közszolgáltatás lehetne, hasonlóan, mint a víz, gáz és a villany, hiszen a technológia lehetővé tenné, hogy a jegybank vezessen számlát az állampolgároknak. Így gyakorlatilag feleslegessé válna a kétszintű bankrendszer.

Vasas József szerint az elektronikus fizetéssel kapcsolatos változások jelentős átalakulást okozhatnak mind a háttér infrastruktúrákban, mind a mi fizetési szokásainkban. Számunkra ezek a változások abban fognak megjelenni, hogy egy vásárlás során nem kell majd kasszához állnunk, nem kell senkivel sem kapcsolatba lépnünk. A rendszer képes lesz megállapítani, hogy ki, mikor, hol, mit fogyasztott, majd ezek alapján automatikusan történik meg az ellenérték levonása.

„Ennek vannak veszélyei, ugyanis nem tart még ott az infrastruktúra, hogy azt mondhassuk, ez teljesen biztonságos. Mindenesetre a jövő ebbe az irányba vezet. Az, hogy a fizetőeszköz mögött mi lesz, egy digitális jegybank pénz, számlapénz vagy virtuális fizetőeszköz, az a végfelhasználó számára nem lényeges” – tette hozzá az 4SPEND operatív igazgatója.

„A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy egy úgynevezett deeplinken keresztül ébresszük fel a netbank alkalmazásunkat és ott egyenlítsük ki a számlát azonnali fizetéssel, a hazai azonnali fizetési infrastruktúrát használva” – sorolta Vasas József. Érdekes újdonságként említette az Amazon Go Store-okat, amelyekből már teszt jelleggel üzemel néhány Magyarországon is. Ezek a kassza-nélküli boltok személyzet nélkül képesek végig kísérni a vásárlás teljes folyamatát, így kedvező választ tudnak nyújtani az egyre fokozódó munkaerőhiányra.

„Elmondható, hogy az azonnali fizetés területén a magyar infrastruktúra globálisan élen jár, emellett a megfelelő állami támogatás is megvan a mögött, hogy elektronikus irányba forduljon a fizetések döntő többsége” – zárta gondolatait a szakember.

Fotó: CardMapr.nl/unsplash.com

Áprilisban jogerősen felmentették  a 24.hu munkatársát, Nagy Gergely Miklóst abban a rágalmazás vétsége miatt folyó büntetőperben, amelyet Kárász Róbert, az ATV műsorvezetője mint magánvádló indított ellene.

Mint írják, két éve tárták fel, hogyan került Kárász cégébe azoknak a közpénz millióknak egy része, melyek a Magyar Nemzeti Banktól érkeztek a műsorvezető jótékonysági alapítványába. Amint az a 24.hu által közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumokból kiderült: a Kárász vezette Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány évek alatt közel 40 millió forint támogatást kapott az MNB-től, és ebből az ATV-s műsorvezető cégéhez, a GAP Médiához is jutott némi megrendelés.

Noha Kárász Róbert helyreigazítást nem kért a 24.hu-tól, jó hírnevének megsértése miatt személyiségi pert indított a portál kiadója ellen, a cikk szerzője, Nagy Gergely Miklós ellen pedig rágalmazás miatt tett feljelentést magánvádlóként.

A polgári peres eljárás, amelyben Kárász kétmillió forint sérelemdíjat követel, még folyamatban van, mivel a bíró a büntetőügy lezárultáig felfüggesztette az eljárást – írják.

Ami a büntetőpert illeti, az ATV-s műsorvezetőt érzékenyen érintette nyilvánosság, a tárgyaláson ugyanis arról panaszkodott, hogy sok kárt okozott neki a cikk, még a munkatársai előtt is magyarázkodnia kellett, sőt „vezetői elbeszélgetést” is hoztak neki az alapítványáról és cégéről megjelent információk – teszik hozzá.

A tavaly októberi első fokú, a 24.hu munkatársát felmentő ítéletet Kárász nem fogadta el, megfellebbezte. Az április 1-jén született másodfokú ítélet szerint ugyanakkor a Kárász által sérelmezett cikkben szereplő kifejezések és kijelentések „a vélemény és kritika határain belül maradva, öncélú és inadekvát tematikájú becsmérlést nem tartalmaztak.” A törvényszék ítélete azt is leszögezte, hogy „a büntetőjog (…) nem lehet eszköze az újságírói stílus büntetéssel történő megregulázásának és határok közé szorításának”. Ezentúl a jogerős ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a cikk szerzője „teljesítette a korrekt újságírói tájékoztatás legalapvetőbb kritériumait, ugyanis a magánvádló által sem vitatottan felvette vele a kapcsolatot a cikk megjelenése előtt azért, hogy lehetőséget adjon neki a saját álláspontjának kifejtésére.”

Az első fokú verdiktet végül – némi kiegészítéssel – a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta, Kárász fellebbezését pedig alaptalannak minősítette.

Fotó: Mohai Balázs /24.hu

Napelemes és fűtési rendszerek támogatása

A napelemek lakossági használata egyre közkedveltebb. A “Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázati felhívás keretében most lehetőség van tetőszerkezetre helyezett napelemes rendszer létesítésére, nyílászárók cseréjére, energiatároló rendszer telepítésére, és fűtési megoldások korszerűsítésére is. A vissza nem térítendő támogatás akár a projekt egészét is fedezni tudja. Pályázni idén decembertől egészen 2024 őszéig lehetséges.

A napelemes és fűtési rendszerek támogatásával kapcsolatban fontos tudni, hogy 2021. december 6-tól nyílik csak meg a pályázati ablak Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyékben, ezt követően, december 13-tól, 20-tól és 27-től a fennmaradó területeken is megnyílik. A pályázat nyitási ideje minden egyes hullámban 17 óra.

Otthonteremtési program – Lakásfelújítás támogatással

A gyermekes családok lakhatási körülményeinek javítását, valamint a hazai lakásállomány megújulását célba vevő otthonfelújítási támogatás 2022. december 31-ig igényelhető a Magyar Államkincstár honlapján. A támogatott felújítási munkálatok listája igencsak hosszú, szerepel rajta többek között fűtési rendszerek kialakítása, ezek korszerűsítése, valamint elemeinek cseréje. „Klímaberendezések, hőszivattyúk beépítése, valamint cseréje is támogatott. Ennek megfelelően a Panasonic hőszivattyú rendszerei és klímaberendezései is alkalmazhatóak, melyek megbízhatóan szolgálhatják a háztartást a vásárlást követő hosszú éveken keresztül. Érdemes hosszú távon gondolkozni és olyan készülékeket beszerezni, amelyek évekkel később is megbízhatóan és gazdaságosan teljesítenek” – hívta fel a figyelmet Bánhalmi Zoltán, a Panasonic fűtés-hűtés üzletágának kereskedelmi képviselője.

A támogatás egyik célja az elavult, régi berendezések cseréjére való ösztönzés, illetve a korszerű, biztonságos technológiák beépítésének támogatása a magyar ingatlanokba. Szintén támogatott a megújuló energiaforrások használata, valamint az energiatakarékos eszközök választása, ami egyrészt a pénztárcákat is kíméli, másrészt pedig fenntartható.

A fő kedvezményezettek azok a gyermeket nevelő családok, akik teljes vagy részleges lakásfelújítást végeztek az idei évben, vagy a munkálatokat 2022. december 31-ig tervezik befejezni. A szeptember 29-én módosult rendelet szerint szélesedik a jogosultak köre, illetve azon szolgáltatások listája is, amelyre igényelhető a költségek visszatérítése.

A fenti feltételeknek megfelelők a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhetik a támogatást. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. Az elektronikusan kitölthető és a papír alapon benyújtható formanyomtatványok a Kincstár honlapján elérhetőek.

A 2021. január elseje után megkezdett, valamint 2022. december 31. előtt befejezett munkálatokra igényelhető a visszatérítés. A kérelmek elbírálására a Kincstárhoz történő beérkezést követő 30 napon belül történik. Amennyiben a bírálat pozitív, a támogatás összegét az igénylő bankszámlájára öt napon belül utalják. Idén decemberben van lehetőség utoljára leadni a dokumentumokat, a jövő évi tervekről egyelőre pontos tájékoztatás még nem érkezett.

Zöld Otthon Program

A környezetbarát felújítások támogatására több intézkedés is született. A Magyar Nemzeti Bank 2021. októbertől 200 milliárd forintos összkerettel vezette be a “zöld lakáshitelt”, mely 70 millió forintig nyújt támogatást energiahatékony ingatlanok építésére vagy vásárlására. Az éves kamat mindössze 2,5%, de bizonyos esetekben akár kamatmentes alternatívát is nyújt.

A feltételek teljesülését természetesen igazolni kell, a szükséges dokumentumokról, illetve a program további részleteiről az MNB honlapján elérhető minden fontos információ.