Magyarországon a nemzetstratégiai célkitűzések között is szerepel a hazai utazások ösztönzése, a 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kiemelt iránya a hazai régiók, mint desztinációk vonzerejének növelése. Mindezzel összefüggésben pedig egyre több település ismeri fel annak jelentőségét, hogy tudatos tervezéssel közelítsenek turisztikai lehetőségeik kiaknázásához.

Fókuszban az identitás mai kontextusban

A MITTE Communications kutatást végzett nemzetközi és hazai példák körében annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a marketing és kommunikációs jógyakorlatokat, amelyekkel hatékonyan erősíthető egy kisváros ismertsége és népszerűsége.  A sikeres stratégiák a települések identitása, értékei köré épülnek, amelyek mai köntösben, modern arculati elemekben köszönnek vissza az online csatornákon, a pr-kommunikációban és az eseménymarketing eszközökön egyaránt. A város identitása pedig a legtöbb esetben négy fő adottságból bontakozik ki: a település történelmi és kulturális örökségéből, természeti értékeiből és gasztronómiájából. Kulturális imázsépítés szempontjából kiemelt lehetőség, ha a városhoz író, költő vagy a művészet területén ismert személy köthető.

Nemzetközi környezetben élenjáró példa a horvátországi Trogir és a csehországi Ostroh, a hazai színtéren többek között Veszprém, az Egri Borvidék, Zalakaros és Kiskőrös szolgálnak jó példaként a sikeres városmarketing területén.

Városmarketing és városfejlesztés kéz a kézben

A hosszú távon is eredményes városmarketing megvalósítása során fontos az integrált szemlélet, azaz, hogy különböző eszközökkel, különböző csatornákon keresztül szólítsuk meg a célcsoportokat. Az egységes vizualitás, az intézmények és online platformok arculata, a közösségi média kommunikáció, a városi rendezvények promóciója és támogató sajtómegjelenések egymást erősítve tudják a legnagyobb hatást kiváltani.

A városmarketingnek köszönhetően számottevően növekszik a település ismertsége, turisztikai vonzereje, amely olyan mutatókban is visszaköszön, mint a városban töltött vendégéjszakák száma, rendezvények látogatottsága. Mindezeken keresztül pedig növekszik a turizmusból fakadó bevételek mértéke is. A kutatás eredményei megerősítették azt a nemzetközi színtéren is fennálló összefüggést, miszerint a városmarketing versenyképességi szempontból is jelentősen bővíti a települések lehetőségeit, érdemes tehát marketingalapú gondolkodással a város értékeit a külvilágnak megmutatni.

A stratégia kialakításában pedig a városvezetés, valamint a marketing és PR szakemberek közös gondolkodásának kulcsszerepe van, szoros együttműködéssel lehetséges a városfejlesztési szempontokat is hatékonyan támogatni a kommunikáció eszközrendszerén keresztül.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el: https://mittecomm.com/kisvarosi-turizmusfejlesztes/

A Europa Capital és a ConvergenCE közös projektjeként megújul a Széchenyi rakpart, az Arany János utca és az Akadémia utca által határolt, korábban Akadémia Business Center néven ismert épület.

A ház arculata elsőként a név kapcsán módosult: az újrapozicionálás és az identitás átalakításának kezdő lépéseként Academia néven születik újjá. Az új elnevezés a korábbira utal, de az egytagú szóalakkal és a latin stílusú írásmóddal frissíti és klasszicizálja is azt, letisztult keretek közé helyezve a klasszikus és modern épületszárnnyal is rendelkező ingatlant.

Az új névhez társuló, a kortárs megjelenést az időtálló eleganciával ötvöző logót az épület címe – Akadémia utca 6. – inspirálta. Az “A6” rövidítést megjelenítő embléma két egyedi tervezésű, azonos formavilágú betűtípusból épül fel. Két tükrözött karakterével, valamint a logóban megjelenő arany színvilággal és szürkészöld háttérrel egyszerre szimbolizálja a ház tradicionális, XIX. századi és modern szárnyát. Az új név első és utolsó betűje a karakterek formai világának köszönhetően szintén megjelenik a logóban.

Az Academia jelenleg felújítás alatt áll, a helyszíni táblák és márkaelemek a munkálatok előrehaladtával fokozatosan cserélődnek.

A MITTE Communications a fenntartható építészet és design mellett elkötelezett ügynökség. Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik kreatívipari és építőipari projektek brandépítésében és kommunikációjában.

A pandémia első szakaszában a teljes lezárások azonnali reakciókra késztették a múzeumokat: az intézmények teljes tevékenységét át kellett szervezni, az online tér miatt pedig újfajta tartalomgyártásra kellett átállni azoknak, akik folyamatosan kapcsolatban kívántak maradni a látogatókkal. A fokozatos újranyitás során – főleg a távolságtartási szabályok miatt – a múzeumi terekben számos ponton új gyakorlatot kellett bevezetni, amelyek alapvetően határozták meg a látogatói élményt, s ezzel párhuzamosan az online fejlesztéseknek is tovább nőtt a szerepe. Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata (NEMO) 2021-es felmérése szerint tavaly a múzeumok 75%-a növelte közösségi média aktivitását, 53% pedig a videós tartalmak gyártását növelte vagy kezdte el a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanakkor a múzeumok 80%-a jelölte meg, hogy a digitális eszközök bővítéséhez és az átalakuláshoz további segítségre van szüksége.

Idén a világ nagy részében már nyitva vannak a múzeumok, a látogatók viszonya azonban részben átalakult: az online felületeken, különösképpen a közösségi média felületeken megnövekedett a múzeumi tartalmak fogyasztása a fiatal korosztály körében is. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok és a megváltozott látogatói igények tehát hosszú távon átalakítják a múzeumok működését: egyre fontosabb a digitális stratégia, az online tartalomgyártás és az, hogy ez miként van integrálva a szolgáltatás teljes folyamatába. Ezt az integrált folyamatot a service design fogja össze, így erre a szemléletre nemcsak a pénzügyi, a gazdasági vagy a magán egészségügyi szektorban, hanem a kulturális iparágakban is egy nagyobb igény mutatkozik.

„A service design a látogatói útvonal egyes pontjait veszi górcső alá tág eszköztárral, ami a UX designtól, a kommunikáción, a HR-en át akár belsőépítészetre is kiterjedhet. Majd ezeket a területeket összehangolva szervezi át a szolgáltatás egyes pontjait a legapróbb részletekre is figyelve. Ennek a tudatos tervezésnek a hatása sokszor nagyobb lehet, mint gondolnánk. Munkatársaimmal 2021 tavaszán a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi c. időszaki kiállítására készülve alkalmaztuk ezt a módszertant.  Service design szempontból külön kihívást jelentett, hogy a kiállítás a többség előtt még kevésbé ismert, nem bejáratott helyszínen valósult meg. Feltérképeztük a teljes látogatói útvonalat – a kiállításról való tájékozódástól a tényleges látogatásig és utána –, majd ezeket figyelembe véve terveztük meg az online felületet és jelenlétet, valamint a látogatói élményt támogató helyszíni eszközöket.  A sikert jól mutatja, hogy a tárlat 30.000-nél is több látogatót vonzott, és az online felületeken is kimagasló aktivitást értünk el” – emeli ki Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív vezetője, aki évek óta foglalkozik a kulturális területen alkalmazható service designnal, s tapasztalataival a hazai múzeumi szakembereket is segíti.

A service design tehát a látogatói élmény köré szerveződő problémák megoldására létrejött holisztikus megközelítés. Kiemelten vizsgálja, hogy látogatóként mit kapunk a személyes jelenléttel és hogyan válik például egy múzeumi látogatás kompromisszumoktól mentes élménnyé. Ma már szinte minden látogatás az online térben kezdődik: ott történik a bevonódás és az elköteleződés az iránt, hogy ellátogatok a múzeumba. Ebben a megközelítésben ezért kiemelt szerepe van az online eszközöknek, egészen onnan, hogy miként találkozik a látogató a kiállítás hírével a digitális térben, milyen az online jegyvásárlás élménye, odáig, hogy a kiállításról hazatérve mit oszt meg a közösségi média felületeken. A múzeumi térben pedig a látogatói irányítást és a térrendezést is befolyásolja: kiemelten fontos, hogy a használt megoldások összhangban legyenek a márkaidentitással és az urbanisztikai környezettel is. A különböző vizuális rendszereknek pedig nemcsak a szabályozás kell, hogy a célja legyen, hanem extra tartalmat is kell, hogy adjon a látogatónak.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs feladatait is a Mitte látja el. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Hatáskörébe tartozik a szerzői jog, az oltalmazás, a védjegy bejelentés, a K+F minősítési eljárások és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tájékoztatás is. A közös munka során a Mitte Communications feladatai közé tartozik a kommunikációs tevékenységek megtervezése, tanácsadás, média monitoring, a közösségi oldalak és a hirdetések kezelése, tartalomgyártás és sajtókommunikáció.

Hasonló feladatokat lát el az ügynökség a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület esetében is. Az MFT legfontosabb feladatai közé tartozik a magyar designkultúra és a kreatív ipar támogatása. Az MFT osztja ki minden évben a Magyar Formatervezési és Design Management díjakat kiemelt rendezvényük, a Budapest Design Week keretében, ezen kívül évről évre a tanács gondozásában jelenik meg a Start Up Guide, a kreatívipari kis- és mikrovállalkozások igényeire szabott útmutató is. Ezen kívül minden évben meghirdetik a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat is.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület már 2008 óta küzd a hamisítók ellen. Legfontosabb feladataik közé tartozik a tudatosságnövelés, edukáció és felvilágosító kampányok szervezése. Ezeknek a kommunikációját is segíti a Mitte Communications.

Idén 18. alkalommal rendezték meg a Budapest Design Weeket október 8. és 17. között. A rendezvénysorozat központi témája a New Standards. Budapest mellett Szombathelyen, Sopronban, Pécsett és Debrecenben, mintegy 150 programmal – kiállításokkal, szakmai rendezvényekkel, városi sétákkal, kézműves workshopokkal, nyitott stúdiókkal – várták az érdeklődőket. A Mitte kiemelten fontosnak tartja a hazai kreatívipar támogatását – az ügynökség már több, mint 10 éve dolgozik ezen a területen, s ezúttal is szerepet vállaltak a Budapest Design Week sajtókommunikációjában, a közösségi oldalak és online felületek kezelésében, a tartalomgyártásban és a hirdetéskezelés lebonyolításának támogatásában.

A több mint 130 éves múltra visszatekintő Skanska a világ egyik vezető építőipari és ingatlanfejlesztési vállalata, melyet a Fortune “a világot megváltoztató” vállalatként is elismert, hiszen tevékenységét jelentős társadalmi és környezeti hatások elérésére használja. A Svédország és Dánia közötti Öresund-híd megépítése, vagy a New York-i LaGuardia repülőtér központi B termináljának nemrégiben befejezett felújítása csak néhány példa a Skanska ikonikus projektjeire. A Skanska globális célja, hogy fenntartható és emberközpontú építészeti megoldásai révén egy jobb társadalmat építsen és 2045-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ezeket a törekvéseket erősíti a vállalat által képviselt etikus üzleti magatartás, a biztonság és a közösségi beruházások iránti elkötelezettség. A svéd ingatlanfejlesztő óriás 33 éve van jelen a magyar piacon, ez idő alatt 9 projekt, azaz összesen 230.000 m² kereskedelmi célú ingatlan fejlesztésével járult hozzá a hazai irodaállomány fejlesztéséhez. Az első magyarországi WELL minősítésre törekvő irodaépületük, a Nordic Light Trio 2020 szeptemberi átadása után, már a következő jövőképes irodaház projektjük, a H₂Offices fejlesztésén dolgoznak. Az új projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatok már az új együttműködés keretében készülnek.

A MITTE Communications a fenntartható építészet és design mellett elkötelezett ügynökség, mely a hazai kommunikációs piaci szereplők között egyedüli módon, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik kreatívipari és építőipari projektek brandépítésében és kommunikációjában.

“Az új arculattal is szeretnénk kifejezni, hogy a kerület több városrészből álló színes egység, nem kizárólag a Budai Várra épül, hisz hangsúlyos része még a Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán és a Víziváros is. A jövőben a kerület neveként is a Budavárt használjuk majd, hisz egyszerűbb formában mutatja meg az öt kerületrészünk egységét, de önkormányzati hatáskörben is releváns elnevezés. Ezt a közös identitást és a kerület iránt érzett szeretetet mutatja be az új, lakossági bevonással, Tasnádi Iván helyi lakos által alkotott szlogenünk is: Szívünkben az első. Ebben a három szóban sokkal több van, mint elsőre látszik. A szívünkben tartjuk ezt a kis, pár négyzetkilométeres földdarabot, és az itt lakókat – mert a kerület nem házak, utcák sokasága, a kerület az emberektől olyan, amilyen” – mondta el Váradiné Naszályi Márta, Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat polgármestere.

Az arculatváltás azért vált szükségessé, hogy jobban kifejezze azt, ami a megújuló Budavári Önkormányzatot jellemzi: modern, digitális, a fiatalokat is megszólítani tudó kerület.

A nyílt arculati tendert a MITTE nyerte. A pályázatra 18 pályázat érkezett, amelyből egyet a bírálati szakasz előtt a pályázó visszavont. A két körös bírálati folyamat bizottsági munkájában Váradiné Naszályi Márta polgármester, dr. Jeney Jánosné (Fidesz) és Tölcsér Borbála (Momentum) képviselők, valamint külső szakértőként Balla Dóra DLA habil grafikusművész, egyetemi docens (MOME) és Balogh Zsolt, a DDB Budapest kreatív igazgatója, továbbá Vámos Ágnes, a Budavári Önkormányzat kulturális tanácsadója vett részt.

A győztes pályázat bírálata során a vállalási ár és tevékenységek köre mellett kiemelt szempontot jelentett a pályázó releváns kulturális, turisztikai, egyházi vagy önkormányzati referenciája, a szakmai csapat igazolt művészetszakmai háttere, a kerületi branding ütemtervének részletessége és megvalósíthatósága, illetve a kerület lakóinak, civil szervezeteinek és intézményeinek bevonása.

A MITTE a branding munka keretében megvizsgálta a legjobb hazai hazai és nemzetközi példákat. Ezt követően a testület releváns munkatársainak bevonásával létrejött egy szakmai munkacsoport, a kerület és a városrészek új arculati rendszerének győztes ügynökséggel történő kialakítására. A szakmai workshopok tagjai voltak Váradiné Naszályi Márta polgármester, Csány Éva kerületi főépítész, Gulyás Gergely, a helyi Fidelitas vezetője, Tölcsér Borbála önkormányzati képviselő (Momentum), Csillag Gábor, a kerület stratégiai tanácsadója, illetve Csillag János, a Várnegyed című kerületi lap főszerkesztője. A közös szakmai munkát követő tervezés eredménye lett a logotípia, illetve a kerület egységesített nevének és kiemelt arculati színeinek meghatározása.

„A logó címerszerű kialakítást kapott, amely kapcsolódik a történelmi múlthoz és hagyományhoz, mégis modern szellemiségű. A lekerekített, pecsétszerű kialakítás egy barátságos és szerethető emblémát eredményez, mely jelleget tovább erősítenek az arculati színpaletta friss árnyalatai. Az ikonszerű kialakítás széleskörű felhasználást enged meg – a logó egyaránt helyt áll a hivatali kommunikáció dokumentumain, az információs táblákon vagy épp az ajándéktárgyakon. Az embléma melletti infoblokk alkalmas a kerület egyes városrészeit is azonosítani és egyúttal ernyőmárkaként összekapcsolni.” – fogalmazott Misetics Mátyás, a MITTE kreatív igazgatója.

Az arculattervezői munka folytatásaként az ősz folyamán létrejönnek az önkormányzat ügyviteli és hivatali anyagainak vizuális keretei, illetve teljes tartalmi és formai megújuláson esik át a kerület weboldala, amelyet a lakosság bevonásával, fókuszcsoportos kutatás keretében is megvizsgálnak. Végezetül pedig átalakításra kerül a Várnegyed című kerületi lap arculata, illetve az Önkormányzat irányítórendszere és ajándéktárgyai, utóbbiak esetében is a lakosság bevonására számít a helyi vezetés.

Az együttműködés keretében a MITTE látja el 2020-ban a Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj, illetve a Budapest Design Week teljes sajtó- és pr kommunikációját.  A megbízás keretében az ügynökség sajtórendezvényeket szervez, gondozza a márka social kommunikációs felületeit, illetve PR és sajtókapcsolati feladatokat végez.

A Budapest Design Week 2004-ben a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében azzal a céllal jött létre, hogy közreműködjön a design gazdasági és társadalmi szerepének tudatosításában, a design iránti bizalom növelésében és a terület szereplői közötti kommunikációban. A rendezvénysorozat kiemelt célja, hogy a társadalmi hasznosság mellett a design gazdasági jelentőségére hangsúlyt fektessen. A programsor elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a designban rejlő lehetőségekre mind gazdasági, mind pedig üzleti szempontból, megcélozva ezzel a gazdasági döntéshozók körét és a hazai vállalkozásokat. A 2020-as évben a Budapest Design Weeket hibrid módon rendezik meg, mely keretében programjai jelentős része az online térben valósul meg, néhány kiemelt esemény kivételével. A fesztivál megrendezése során kiemelt szerepet kap a környezetvédelem: a témaválasztás mellett az online lehetőségeknek köszönhetően jóval kisebb lesz a rendezvénysorozat ökológiai lábnyoma, kevesebb környezet terhet jelentenek majd az online programok.

A MITTE Communication elkötelezett a hazai designkultúra támogatása mellett. Az ügynökség a hazai kommunikációs piaci szereplők közül egyedüli módon, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a kreatívipari márkákhoz kapcsolódó brandépítésben és kommunikációban.

A MITTE 2020 augusztusától egy évig ellátja a turisztikai és kulturális feladatokhoz kapcsolódó tartalom- és PR szolgáltatásokat. Az együttműködés keretében a BFTK részére magyar és angol nyelvű sajtóanyagokat készít, igény szerint pedig PR és sajtókapcsolati feladatokat végez. A fentieken felül szöveges és kreatív (infografikák, social videók) turisztikai tartalmakat gyárt a budapestinfo.hu oldalra, illetve intézi a szerzői, felhasználási jogokat az egyes kreatív tartalmakhoz kapcsolódóan

Az ügynökség kulturális profilú ügyfelei között szerepel a régió egyik legnagyobb műkereskedelmi intézménye, a Virág Judit Galéria, amelynek teljeskörű sajtókommunikációt biztosít a MITTE Communications. A felvezető kommunikációs kampánynak is köszönhetően magyar eladási rekorddal zárult a galéria 2019-es tavaszi aukciója, ugyanis hazai árverésen még soha nem kelt el magyar festőnő képe 100 millió forint fölött.

2019 során az ügynökség megújította a – Magyarország legrégebbi magánkézben lévő kortárs galériái közé tartozó – Várfok Galéria arculatát, ami a kortárs jelleg mellett is megtartotta a folytonosságot jelentő, közel 30 éves vizuális alapokat. Az újonnan választott karakteres terrakotta alapszínre épülő, minimalista arculat teret enged a jelenkori művészeti tartalomnak.

A professzionális műtárgybefektetési tanácsadással foglalkozó Artadvisory Budapest számára pedig átfogó szolgáltatást bemutató kiadványt készített a MITTE.

Az Óbudai Egyetem hazánk második legnagyobb, döntő mértékben műszaki képzést folytató felsőoktatási intézménye is a MITTE csapatát választotta, hogy egy új, minden célcsoporttal kommunikálni képes vizuális megjelenést tervezzen számára. Az Óbudai Egyetem arculati rendszere ernyőmárkaként fogja majd össze a karokat.

A Stay In Hungary Magyarország első és egyedüli ingatlantanácsadás, tervezés és projektmenedzsment fókuszú cégének kiemelt imázskommunikációs feladatait is a MITTE csapata végezte. A márka 10 éves fennállása alatt 2019-ben negyedik alkalommal nyerte meg az Év Irodája Díjat. Az ügynökség arculati elemek megújításával, a cég szolgáltatásait bemutató infografikák készítésével és PR, illetve social média eszközök segítségével erősítette a független ingatlantanácsadó cég márkaépítését.

A kommunikációs eszközök dinamikus megsokszorozódására és a látogatók széles körű, kreatív megszólítására egyre több innovatív válasz érkezik a művészeti intézmények világából. Számos nemzetközi tanulmány – mint a Branding in the New Museum Era – foglalkozik a kulturális intézmények márkaépítési trendjeivel, amiben kiemelt szerepe van az intézmények stratégiai szemléletű arculattervezésének és kommunikációs megoldásainak is. Három kitapintható vizuális trend formálódott az utóbbi években a művészeti intézmények világában, ami átfogó választ ad a fenti változásokra.

Városi ikonok

Ahogy egy épület, úgy egy arculat is az adott város kulturális ikonjává válhat: a könnyen értelmezhető, konzisztens és egyedi megjelenés ezenfelül az új látogatói közönség megszólításában is nagy szereppel bír. A European Transform Awards éves szemlén 2018 legjobb arculatváltásai között kiemelkedő helyet ért el a British Academy vizuális megjelenése, amely érzékletes példa a kulturális szcéna határozott, ikonszerű emblémáira. Az Only design stúdió karakteres, változatosan alkalmazható monogramot tervezett a humán tudományok brit intézményének, ahol az arculatváltás stratégiai célja, hogy az intézmény erősebben képviselje az akadémiai közeg megújítását és társadalmi szerepének kiszélesítését.

A MITTE Communications tervezőcsapata szintén egy ikonszerű emblémával és markáns színnel emelte ki a vizuális zajból a Capa Központot, hogy létrejöhessen Magyarország egyik első kortárs fotográfiára összpontosító intézménye, mely a szakma és az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt kiszolgálja. A minimalista és karakteres arculat a hazai mellett a nemzetközi közönség megszólítására is alkalmas. Az arculati szín és forma pedig könnyen felismerhető és emlékezetes jelként hangsúlyozza a kulturális központ szellemiségét.

Közös ernyő alatt

Különleges helyzetben vannak azok a múzeumok, amelyekhez több, kisebb kulturális intézmény is tartozik. A különböző egységek közös víziója a múzeumok újrapozicionálásában kiemelkedő szereppel bír, határozottabban képes megszólítani a szélesebb közönséget. A folyamat sikerességéhez az arculat is hozzájárul: egy kollektív szimbólum- és a színválasztás erősíti az intézmények összetartozását.

Tudatos vizuális kohézió mentén alakult ki – a Tate ikonikus arculatáért felelős – North design stúdió által 2017-ben újragondolt londoni Science Museum koncepciója, amelyet a folyamatos változás és progresszió inspirált. Anglia nagyvárosaiban – Schildonban, Bradfordban, Manchesterben és Yorkban – működő műszaki, ipari és közlekedési múzeumokat a gőzgépek, a mozgás és a gyorsaság fogalmainak vizuális leképzése egy dinamikus ernyőmárkaként funkcionáló logóban kapcsolja össze.

Hazánkban a megújuló budapesti Közlekedési Múzeum és – Miskolcon, Székesfehérváron, Várpalotán működő – tagintézményei esetén a vizuális megjelenés a közlekedés összefüggő rendszerét helyezi középpontba. A villamosok sárga színe, a vágányok, vasútvonalak, folyók vonalvezetése köszön vissza az ernyőmárka logójában melynek alapformájából és vonalaiból bontakoznak ki az egyes alintézmények tematikus emblémái is. A kialakított arculatban emellett hangsúlyos szerepet kapnak az ikonikus magyar közlekedési eszközök, mint például az Ikarus 260-as buszok, az UV villamos vagy a 424-es gőzmozdony felismerhető jellegrajzai.

A változó az új állandó

A kommunikációs eszközök bővülése kihat az intézmények megjelenésére. Megfelelő vizuális kommunikációs válasz lehet a sokrétű felületen egységesen alkalmazható moduláris arculati megoldások megjelenése. Interaktív logók, rugalmas alakzatok, változatosan beékelődő formák segítik a művészeti intézmények összetett megjelenési igényét.

2013 óta megkerülhetetlen és időtálló példa a Whitney Museum – a kulturális intézmények vizuális kommunikációjában fordulópontnak számító – reszponzív arculata, ami ma is aktuális.

A megannyi lehetőséget kínáló logó új helyzetet teremt azzal, ahogyan az adott felülethez, tartalomhoz idomul.

Ez a nyitott szemlélet jelenik meg a Radnóti Színház arculatában is. A kulturális intézmény vizuális megjelenésében a félbevágott, egyedi fontok a nézői interakcióval kiegészülve válnak teljessé – a színházra komplex jelként utaló „R” betű pedig modulárisan alkalmazható számos vizuális eszközön: a weboldal, a plakátok, műsorfüzetek és szóróanyagok szerves részévé válik.

Hasonlóan izgalmas megoldással törte meg a statikus homlokzati kialakítást a debreceni MODEM. Az épület homlokzatán egyedi megoldással olvasható a múzeum neve, amelynek betűi közé a múzeum kommunikációért felelős csapata beékelt egy időszakosan változó, az aktuális kiállítás témájához és megjelenéséhez igazodó LED falfelületet. A téglalap alakú platform a múzeum kiemelt eseményeiről informatív és hatásos mozgóképekkel kommunikál, de kikapcsolt állapotában is érdekes, gesztusként értelmezhető helyzetet teremt az épület homlokzatával és a MODEM betűivel.

A kulturális intézményekhez kapcsolódó arculati kommunikációs trendek nem egy évre szólnak. A kiemelt művészeti márkák számára hosszú távon fontosak azok az arculati megoldások, amelyek kiemelik őket a vizuális zajból, lehetővé teszik a fiatal kultúrafogyasztó célközönség megszólítását és megfelelnek intézményi missziójuk kompakt vizuális megfogalmazásának. Az ikonszerű megjelenés, a kombinálhatóság és a modularitás tendenciái még sok egyedi vizuális megoldást tesznek lehetővé.