A hidrogén technológiák vezető fejlesztőjének számító, korábban 5700, a zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat a versenytársaival ingyenesen megosztó Toyota kifejlesztett egy hidrogéntároló modult járművek számára, amely több, a Mirai személyautóban már sikerrel alkalmazott műgyantából készült, nagynyomású, 70 MPa-os hidrogéntartályt és olyan biztonsági berendezéseket integrál, mint például a hidrogénérzékelő és az automatikus leválasztó.

A Toyota ehhez a modulfejlesztéshez kapcsolódva folytatja a hidrogénszállítás biztonságának és a hidrogéntárolók kapacitásának vizsgálatát a különböző autóversenyeken történő rugalmas felhasználásuk, valamint egyéb szempontok szerint.

A japán autógyártó elkötelezett a zéró emissziós hidrogén alapú társadalom iránt

A Toyota közel negyed évszázada dolgozik olyan a hidrogénalapú társadalom megvalósítására irányuló kezdeményezéseken, mint például az hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautók, buszok, kis- és nagyteherautók, targoncák, vagy épp a rugalmasan, több területen, például az épületenergetikában, netalán a vízi és vasúti közlekedésben felhasználható üzemanyagcellás modulok fejlesztése és értékesítése. Ennek keretében az autók számára kifejlesztett, 70 MPa-os, műgyantából készült, nagynyomású hidrogéntartályra ma már sokan igényt tartanának – például a vasúti, hajózási, kikötői rakománykezelésben, valamint FC generátorokban szeretnék használni. A tartályok különböző területeken történő használata ugyanakkor eltérő biztonsági előírásokat és a különböző körülményekhez való alkalmazkodást igényel, ezért a felhasználási lehetőségek széles tárháza ellenére a gyakorlati alkalmazás területei még korlátozottak. A hidrogén széleskörű felhasználásának elősegítésére létrejött Hidrogén Tanács, valamint több ország, köztük Japán egy sor tanulmányon dolgozik a hidrogén korai bevezetésének elősegítése érdekében, miközben garantálja a biztonságot, míg a Toyota és üzleti partnerei készek együttműködést és támogatást ajánlani. A Toyota úgy fejlesztette ki ezt a hidrogéntároló modult, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek és segítsen bővíteni a hidrogén felhasználási körét.

Kezdeményezések a nagynyomású hidrogéntartályok használatának elősegítésére

A tavalyi évtől a Toyota a Super Taikyu sorozatban – amelynek legfőbb célja, hogy „egyre jobb, motorsport-megoldásokat felhasználó autókat készítsenek” – folyamatosan ellenőrző teszteket végez üzleti partnereinek segítségével a gyártás, a szállítás és a felhasználás teljes folyamatában. Ez is összefügg azzal, hogy megalkották ezt az új tárolómodul koncepciót. A Toyota idén is azon dolgozik majd, hogy új üzleti partnerekkel lépjen kapcsolatba, és ellenőrző teszteket hajtson végre a hidrogénfelhasználás szélesebb körű használatának elősegítse érdekében. Ezen a versenyen azt vizsgálták, hogy egy hidrogén üzemanyagcellás elektromos teherautó miként tud autók számára, műgyantából készült, nagynyomású hidrogéntartályokat szállítani nagyobb mennyiségben (2 darab 16 tartályból álló csomagot), amelyek 45 MPa-on vannak töltve. Mindez a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium tanúsítványát követően történt, ami bővíti a hidrogén használatára irányuló lehetőséget körét. A japán kormány tanulmányaival lépést tartva a Toyota továbbra is kihasználja majd a Super Taikyu versenyekhez hasonló lehetőségeket, hogy igazolja, képes a 70 MPa-os nyomás kezelésére, amely egyelőre csak autókban engedélyezett.

A sorozatgyártású Mirai személyautóban használt, műgyantából készült, nagynyomású hidrogéntartályok háromféle kapacitása mellett olyan nagy modulok is szerepelnek a kínálatban, amelyek megnövelt kapacitású tartályokat használnak.

A hidrogén tárolása és szállítása

Az autókban használható, biztonságos, műgyantából készült hidrogéntartályokat tartalmazó modulok különféle biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, amelyek automatikusan figyelik a működést és az aktuális állapotot, így biztosítva a modul rendkívül biztonságos működését. Mivel a hidrogén biztonságosabb és hatékonyabb tárolása, valamint szállítása megoldható nagy kapacitású hidrogénterheléssel, lehetségessé válik a hidrogén alapú energia felhasználása számos olyan helyen, ahol a hidrogén töltése nehézkes – például kikötőkben vagy hegyvidéki területeken.

A hidrogén felhasználása

Ha a Toyota által 2021 márciusában kiadott hidrogén üzemanyagcellás rendszermodullal kombinálva használnák a hidrogént üzemanyakgként az üzemanyagcellás termékekhez, akkor számos területen lehetővé válik a biztonságos és egyszerű használat – beleértve a mobilitást, például a teherautók és buszok mellett a vonatokon és hajókon is, valamint a kikötői rakománykezelés és az üzemanyagcellás generátorok terén is.

A világ legzöldebb (és egyben legnagyobb) autógyártója által a különböző kategóriákban benevezett hét Toyota és öt Lexus modell között öt öntöltő hibrid elektromos, egy plug-in hibrid elektromos, három akkumulátoros elektromos és egy hidrogén üzemanyagcellás elektromos modell kapott helyet.

Az immáron hazánkban is több mint 50%-ban környezetbarát öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő, és nem régiben a világ első sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás elektromos autóját hazánkban is bemutató Toyota, és a mára Magyarországon gyakorlatilag 100%-ban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő Lexus az elmúlt években és idén tapasztalható piaci szárnyalását nagyban segítette a piac legszélesebb környezetbarát modellportfóliója.

Az elmúlt időszakban és a a következő hónapokban érkező modellek sora várhatóan még tovább erősíti majd a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon mintegy másfél éve piacvezető szerepet betöltő pozícióját, és egyben történelmi lehetőséget biztosított az autógyártó számára, hogy az Év Magyar Autója megmérettetésen eddig páratlan számú területen megméresse magát.

A Magyar Év Autója díja a Toyota a kisautó kategóriában az ősszel érkező, és váratóan a szegmenst alaposan átformáló vadonatúj Yaris Crosst nevezte, míg a szabadidő autók kategóriájában a még csak nemrégiben a piacon debütált, ám máris szegmensének meghatározó szereplőjének számító Highlander száll harcba az elismerésért. A kishaszongépjármű szegmensben a hazai pickup szegmenst gyakorlatilag letaroló Hilux képviseli a Toyotát, míg a sportautó kategóriában a teljes autósajtót és az autórajongókat egyaránt lázban tartó GR Yaris méreti meg magát.

A sportautók között indul emellett a hatalmas várakozások övezte és számos dizájn díjat elnyert, de 477 lóerős V8-as motorja révén nem csak a lenyűgöző formák szerelmeseinek szívét megdobogtató Lexus LC Convertible is. A prémium elektromos autók mezőnyében számít erős jelöltnek a Toyota Mirai, míg az elektromos és hibrid haszongépjárművek kategóriájában két Toyota modell, a Proace Electric és Proace City Electric is komoly esélyes lehet.

A nagyméretű SUV-ok mezőnyében a vadonatúj, történetében először a világ legfejlettebb öntöltő hibrid elektromos hajtása mellett plug-in hibrid elektromos hajtással is elérhető Lexus NX képviseli a japán autógyártót, míg az üzleti autók kategóriájában két a felsővezetők körében rendkívüli presztízsnek örvendő Lexus modell, az megújult ES és LS felsőkategóriás luxuslimuzinok képviselik a világ legzöldebb prémium autógyártóját. Végül pedig az elektromos szabadidőautók kategóriájában a Lexus első akkumulátoros elektromos modellje, az UX Electric kompakt SUV igyekszik majd meggyőzni a zsűri tagjait.

A Toyota növekedése folytatódott a második negyedévben is, így az első félében összesen 598.888 Toyota és Lexus modellt értékesítettek, amely továbbra is rekordmértékű, 6,6 százalékos piaci részesedést jelent. Mindez 41 százalékos növekedést jelent 2020 hasonló időszakához képest, de még 2019-hez képest is plusz 4 százalékot tesz ki. Mindez elsősorban az alacsony CO₂-kibocsátású, hibrid hajtású Toyota- és Lexus-modellek iránti erős keresletnek volt köszönhető A TME hibrid mixe újra rekordot döntött: Európában 59 százalék, Nyugat-Európában 70 százalék és Kelet-Európában 27 százalék.

„Az ügyfelek által márkáink irányában támasztott erős kereslet alapján már módosítottunk is 2021-es értékesítési előrejelzésünkön. A tervezett 1,15 milliós értékesítést rekordnagyságú, 200.000-es előrendelésünkre alapozzuk, de természetesen mindez függ az iparágat érintő beszállítói problémáktól is. A karbonsemlegességet szem előtt tartó, multitechnológiás elektrifikációnk lehetővé tette, hogy eleget tegyünk az ügyfelek kívánalmainak, miközben meghaladjuk az Európai Unió által előirányozott széndioxid-kibocsátási célokat.” – avat be Matt Harrison, a Toyota Európa elnök-vezérigazgatója.

Egyes márkák és modellek teljesítménye

A Toyota értékesítési mennyisége 42 százalékkal, 559.718 darabra nőtt az első félévben, 6,2 százalékos piaci részesedést érve el, ami 0,4 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest a személyautók mezőnyében. A márka legkelendőbb modelljei a Yaris, a Corolla család és a RAV4 voltak, amelyek a teljes értékesítés 61 százalékát tették ki, miközben összesített hibrid mixük 64 százalék volt. A Toyota összesített hibrid értékesítése 64 százalékkal nőtt a tavalyi első félévhez képest (326.420 darab, 58 százalék összesített hibrid mix). Az új RAV4 PHEV és a Mirai FCEV iránti kereslet folyamatosan növekszik, miközben a Toyota leleplezte az akkumulátoros elektromos bZ4X SUV tanulmányt, jelezve a márka további terjeszkedését a tisztán elektromos hajtású járművek kategóriájában.

A Lexus 39.170 autót értékesített az első hat hónapban, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A márka teljes európai hibrid mixe 62 százalék volt, ami Nyugat-Európában elérte a 93 százalékot. Az összes eladás 84 százalékát a SUV-kínálat tette ki (RX, NX, UX, GX és LX), és a SUV-modellek 60 százaléka kelt el hibrid hajtással. A tavalyi első negyedévhez képest a legnagyobb növekedést az UX (+55 százalék) és az ES (+51 százalék) érte el. A márka első tisztán elektromos járműve, az UX 300e, az idei évtől elérhető, és már 10 százalékát képviseli az UX teljes értékesítésének.

A Toyota Európa eladásai 2021. január-június között

• Összesített értékesítés: 598.888 (+41% a tavalyi első félévhez képest)
• Piaci részesedés: 6.6% (+0,5 százalékpont a tavalyi első félévhez képest)
• Összesített hibrid értékesítés: 350,753 (+61% a tavalyi első félévhez képest)
• Hybrid mix: Nyugat-Európa: 70% – Kelet-Európa*: 27% – Összesen: 59%

A Toyota márka európai eladásai 2021. január- június között

• Toyota értékesítés: 559.718 (+42% a tavalyi első félévhez képest)
• Legkelendőbb: Yaris (118.258); Corolla család (114.841); RAV4 (88.963)
• Legkelendőbb hibridek: Yaris Hybrid (92.979); Corolla Hybrid család (89.130); Toyota C-HR Hybrid (66.875)
• Összesített hibrid értékesítés: 326.420 ( +64% a tavalyi első félévhez képest)
• Hybrid mix: Nyugat-Európa: 69% – Kelet-Európa*: 27% – Összesen: 58%

A Lexus márka európai eladásai 2021. január-június között

• Lexus értékesítés: 39.170 (+32% a tavalyi első félévhez képest)
• Legkelendőbb: UX család (10.658): NX család (10.606); RX család (9.182);
• Legkelendőbb hibridek: UX Hybrid (9.083); NX Hybrid (7.645); RX Hybrid (3.050)
• Összesített hibrid értékesítés: 24.333 (+30% a tavalyi első félévhez képest)
• Hybrid mix: Nyugat-Európa: 93% – Kelet-Európa*: 8% – Összesen: 62%

(1) A Toyota Európa felelős az értékesítési tevékenységekért minden Nyugat-, Közép- és Kelet-Európai piacon, beleértve Törökországot és Oroszországot, akárcsak Izraelt és több közép-ázsiai piacot is (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia és Kazahsztán).

 * A kelet-európai eredmények magukban foglalják Oroszország, Kazahsztán, a kaukázusi régió, Ukrajna, Törökország és Izrael értékesítési eredményeit is.

(2) Az EU flottaszintű CO2-kibocsátási értékei az EU28-ban, valamint Izlandon és Norvégiában regisztrált autók emissziós átlagát jelenti. A Toyota + Lexus eladásokra vonatkozó, itt jelzett referenciaértékek az előzetes belső adatok alapján, az Európai Bizottság számára szolgáltatott hivatalos adatainak közzététele előtt értendők.

Az elmúlt fél évtizedben világszintű, európai és magyarországi értékesítéseit és piaci részesedését egyaránt folyamatosan növelő japán autógyártó ugyanis nyerő helyzetből várta a tavalyi évet: a világ legszélesebb, szinte minden személyautó szegmenst lefedő környezetbarát öntöltő hibrid elektromos modellkínálata révén a Toyota és a Lexus könnyűszerrel felelt meg a szigorodó európai emissziós határértékeknek, és ezek miatt sem áremelésekre, sem hajtásláncok és modellek megszüntetésére nem kényszerült, aminek meg is lett az eredménye. A Toyota ugyanis 2020-ban 14008 új autó értékesítésével, 15,8%-os értékesítés bővülést és 12,3%-os piaci részesedést (3,8 százalékpontos növekedés) elérve végzett az első helyen az egyébiránt 20,6%-al visszaeső kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon. A 684 új autót értékesítő Lexus ugyan 7,7%-al kevesebb autót adott el a kivonásokkal tisztított hazai újautó piacon, mint 2019-ben, piaci részesedését azonban még így is 0,1 százalékponttal, 0,6%-ra tudta növelni.

A teljes, még a később kivonásra kerülő autókat is figyelembe vevő piacon a Toyota 14579 új autó értékesítésével, 9,7%-os piaci részesedéssel  a harmadik helyen végzett a márkák rangsorában, a 700 darabot értékesítő Lexusszal együtt 15279 új autó eladásával még 2006-ban felállított történelmi rekordját is megdöntötte a két márka hazai értékesítéséért felelő Toyota Central Europe Kft. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly a hazánkban regisztrált autók mintegy 24%-a, azaz gyakorlatilag minden negyedik regisztrált új autó kivonásra került a forgalomból, érdemes megvizsgálni a valóban magyarországi forgalomban maradó autók számát mutató kivonásokkal tisztított újautó piacot is, ahol még ennél is jobban remekelt a Toyota: a környezetbarát öntöltő hibrid elektromos modelljeiről ismert japán autómárka 14008 új autó értékesítésével, 12,3%-os piaci részesedést elérvel végzett az első helyen, magyarországi történetében először, úgy, hogy januárban megszerzett vezető pozícióját mindvégig megtartotta.

A koronavírus-járvány okozta általános piaci visszaesés ellenére, azzal szembe menve tehát minden várakozást felülmúlt a tavalyi évben a Toyota teljesítménye, amely az egyetlen autómárka volt a TOP10 legnépszerűbb autómárka között, aki növelni tudta eladásait 2020-ban a kivonásokkal tisztított újautó piacon. A magánvásárlók körében egyébiránt így 2020-ban a Toyota volt a második legkedveltebb márka 7001 új autó értékesítésével, éppen csak lemaradva az első helyről, míg a flottapiacon 7008 új autó értékesítésével a harmadik legnépszerűbb márkává lépet elő. Ha külön-külön vizsgáljuk a személyautó és a kishaszongépjármű piacot, akkor előbbin a Toyota 12259 új autó értékesítésével zárt az első helyen, míg utóbbin 1749 új autó értékesítésével a harmadik helyen végzett. A Lexus értékesítései ugyan 7,7%-al mérséklődtek a kivonásokkal tisztított újautó piacon, ám még így is jóval a piaci átlag felett teljesített, így piaci részesedését 0,6%-ra tudta növelni, a prémium piacon pedig 5,1%-os részesedést szerzett és ezzel megőrizte ötödik helyét.

A Toyota modellek egyébiránt szegmens szinten is remekeltek: a Hilux 38,5%-os, a Yaris 25,1%-os, a Corolla 24,5%-os míg a RAV4 21,9%-os szegmensrészesedéssel végzett kategóriája legkedveltebb autójaként, az Aygo 21,5%-os, a Proace Verso 17,3%-os, a Proace City Verso 16,8%-os, a C-HR 12,4%-os részesedéssel lett szegmense második legnépszerűbb modellje, a Land Cruiser pedig 15,2%-os részesedéssel végzett a harmadik helyen kategóriájában. A Toyota tehát 2020-ban gyakorlatilag mindent vitt Magyarországon, és minden esély meg van arra, hogy 2021 legalább ennyire sikeres legyen a márka számára.

„Hatalmas elismerés számunkra, hogy vásárlóink a koronavírus sújtotta tavalyi évben is kitüntettek bennünket bizalmukkal, amelynek köszönhetően 2020 a Toyota magyarországi történetének eddigi legszebb eredményét hozta: a kivonásokkal tisztított hazai újautó piacon piacvezető helyet szereztünk, amiért őszinte köszönettel tartozunk. Köszönet és elismerés illeti ugyanakkor a regionális központunkban dolgozó kollégáinkat és magyarországi márkakereskedői hálózatunkat is, akik minden korábbinál nehezebb körülmények között bizonyították ügyfeleink legmagasabb kiszolgálása iránti elkötelezettségüket.” – fogalmaz László Richárd, a Toyota Central Europe Kft. magyarországi országigazgatója.

„A 2020-as magyarországi történelmi rekord eléréséhez természetesen legalább ilyen mértékben járult hozzá az a modellinvázó is, amely a 2021-es évben tovább folytatódik. A tavaly tavasszal megérkezett vadonatúj Proace City és Proace City Verso, amely ősszel a vadonatúj Yaris, GR Yaris, és RAV4 Plug-in Hybrid követett, év végén pedig debütált új Hilux ás új Land Cruiser, amelyekhez  már 2021 elején csatlakozik majd a vadonatúj Highlander és Mirai de jövőre érkezik a vadonatúj Yaris Cross is, hogy csak néhány kerüljön megemlítésre a soron következő újdonságok közül. Természetesen a tavaly a vadonatúj LC Convertible és az új LS modellekkel bemutatkozó Lexus háza táján is várhatóak majd újdonságok, amelyek közül egyről, az akkumulátoros elektromos UX-ről már le is rántottuk a leplet, de hamarosan további fontos új modellek érkezéséről számolhatunk majd be. Minden adott tehát ahhoz, hogy 2020-hoz hasonlóan 2021 is a Toyota és a Lexus éve legyen, különösen ha, ahogyan azt mindannyian reméljük a koronavírus helyzet csillapodásával életünk mihamarabb visszatérhet a megszokott kerékvágásba” – teszi hozzá László Richárd.

A Denyo és a Toyota bejelentették, hogy sikerült közösen kifejleszteniük egy üzemanyagcellás áramfejlesztő járművet, ami hidrogénnel termel áramot. A mobil (szállítható) generátorok egyik vezető gyártójaként a Denyo a Toyotával közösen dolgozik majd a berendezés tesztelésén, hogy később forgalomba hozhassák azt, ezzel is segítve egy fenntartható társadalom kialakítását. A projektet a  Japán Környezetvédelmi Minisztérium  „alacsony széndioxid-kibocsátási technológia kutatás-fejlesztési programnak” minősítette.

Mind a Denyo, mind a Toyota aktívan foglalkoznak globális környezetvédelmi kezdeményezésekkel, mert mindkét cég fontosnak tartja e problémák kezelését. Ennek megfelelően abban a meggyőződésben fejlesztették ki az áramfejlesztő járművet, hogy a CO₂-kibocsátás további mérsékléséhez fontos az üzemanyagcellás technológiák alkalmazása a haszongépjárművekben és ipari járművekben is. Emellett a két cég közösen vizsgálja azokat a lehetőségeket, hogy miként használhatók az elektromos járművek nagy teljesítményű áramforrásként, ott és akkor fejlesztve áramot, ahol éppen szükséges, például a természeti katasztrófák miatt áramellátás nélkül maradó területeke, vagy éppen szórakoztató rendezvényeken, például a szabadtéri koncerteken.

A jelenleg áramfejlesztésre használt járművek jelentős részben dízelmotoros hajtást használnak és dízelmotoros generátorokkal termelnek áramot. A fosszilis üzemanyag felhasználása miatt ezek  környezetre káros anyagokat bocsátanak ki, többek közt üvegházhatású gázokat, széndioxidot (CO₂) és  nitrogénoxidot (NOx).  Ezzel szemben az üzemanyagcellás áramfejlesztő jármű üzemanyagcellával termeli az áramot, így kiküszöböli a környezetre káros anyagok emisszióját, és képes mintegy három napon keresztül folyamatos áramellátást biztosítani, illetve – az áramfejlesztés melléktermékeként – többféle célra felhasználható vizet is előállít.

A Toyota/Denyo közösen kifejlesztett üzemanyagcellás áramfejlesztő járműve a Toyota Dyna kisteherautóra épül, amit a áramforrásként a Toyota  Mirai üzemanyagcellás jármű (FCEV) hajtási rendszerével szereltek fel, az áramfejlesztő egység pedig a Denyo által a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával kifejlesztett üzemanyagcellás rendszer. Emellett a jármű  65 kg hidrogént is szállít ( 27 tartályban), amivel jelentős távolságot tehet meg, és hosszabb időn keresztül is tud áramot fejleszteni.  A jármű tesztelése már múlt hónapban megkezdődött. Ennek  során összehasonlítják működését a hagyományos, belsőégésű motorral működő generátorokéval, hogy ellenőrizzék az üzemanyagcellás áramfejlesztő jármű különleges jellemzőit, beleértve a különféle rakományokra gyakorolt hatását és a CO₂-kibocsátás csökkentését is.

Társadalmi felelősséget vállaló cégként a  Denyo aktívan foglalkozik olyan üzleti tevékenységekkel, melyek a környezettel harmóniában folynak, és a mobil (szállítható) generátorok vezető gyártójaként továbbra is aktívan fejleszti az üzemanyagcellás termékeket. A Toyota célja a közúti CO₂-kibocsátás radikális mértékű csökkentése; ennek érdekében a cég a jövőben továbbra is keményen dolgozik majd az elektromos járművek fejlesztésén és alkalmazásuk elterjesztésén.

A Toyota/Denyo üzemanyagcellás áramfejlesztő jármű fontosabb műszaki adatai

A Toyota az október 24. és november 4. között megrendezésre kerülő 2019-es Tokiói Autószalononj mutatja be először a forradalmian új, nulla károsanyag-kibocsátású Mirai üzemanyagcellás autó (FCEV) új modellgenerációját. A fejlesztés végső fázisát tükröző „Mirai Concept” modell a legfontosabb ázsiai autókiállítás részeként megrendezett „Jövő Expo”-ban lesz megtekinthető. A teljes egészében áttervezett Mirai újabb fontos lépést jelent az FCEV-k megjelenése és a hidrogénalapú társadalom létrejötte felé, hiszen sokkal nagyobb hatótávolsága, élvezetesebb menetteljesítménye, elegáns és sportos formavilága, tágasabb utastere és magasabb szintű kényelme miatt kifejezetten praktikus, teljes értékű autónak számít.

„Olyan autót akartunk készíteni, amit az emberek mindig örömmel vezetnek majd: egy autót, ami mutatós és vonzó, és amelynek menetdinamikája és készséges gázreakciói azonnal mosolyt csalnak a vezető arcára.” – avat be Yoshikazu Tanaka, a Mirai főmérnöke. „Szeretném, ha a vásárlók azt mondanák, hogy ’Azért választom a Mirait, mert egyszerűen kell nekem ez az autó, ami ráadásul még FCEV is’. Tovább folytatjuk a fejlesztőmunkát, méghozzá éppen erre az érzésre összpontosítva, és nagyon reméljük, hogy az új Mirai révén fontos segítséget nyújthatunk a hidrogénalapú társadalom megszületéséhez.”

A 2014-ben bemutatott első generációs Toyota Mirai bebizonyította, milyen lehetőségeket rejt a hidrogén a tiszta energia és a fenntartható mobilitás szempontjából, hiszen az autó hatótávolsága és feltankolási ideje ugyanolyan, mint egy hagyományos járműé – miközben az emissziója kizárólag víz. Azóta világszerte mintegy 10.000 darab Mirai talált gazdára, kitaposva az ösvényt a hidrogénalapú társadalom létrejötte felé, amely alacsony károsanyag-kibocsátással, diverzifikált energiaforrásokkal működve is globális gazdasági növekedést hozhat. A tervek szerint az autó forgalmazása 2020-ban kezdődik, először Japánban, Észak-Amerikában és Európában. A második generációs Mirai nem csupán egyszerű öko-autó, hanem az FCEV-technológia új mérföldköve is. Az üzemanyagcellás rendszer magasabb teljesítménye és a nagyobb hidrogéntároló kapacitás révén az új Mirai akár 30 százalékkal is nagyobb hatótávolságot kínál. Ráadásul a Toyota prémium hátsókerékhajtású TNGA-platformjára épített autót teljesen áttervezték, így a remek vezetési élmény és az élvezetesebb teljesítmény mellett karcsúbb és elegánsabb lett.

Stílusos és modern autó, még jobb vezetési élménnyel

A Toyota legújabb TNGA platformjára épülő Mirai Concept dinamikus karosszériáját mélyre húzott vonalak, elegáns arányok és karcsú, feszes formák jellemzik. Az autó erőteljes megjelenését hatásosan hangsúlyozzák a nagyméretű, 20 colos kerekek. Az újonnan kifejlesztett Force Blue Multiple Layers fényezés több színrétegből épül fel, így kivételes ragyogást és mélységet biztosít. Az utastérben a 12,3 col széles képernyővel felszerelt középkonzol és a műszeregység szinte körülöleli a vezetőt, letisztult, modern hangulatú, ugyanakkor otthonos és kényelmes környezetet teremtve. Az üzemanyagcellás rendszerrel felszerelt TNGA platform kialakításának köszönhetően a kabinban immár öten is kényelmesen utazhatnak (az első generációs Mirai négyszemélyes).

Sokkal jobb menetteljesítmény

A Toyota legújabb padlólemezét már a kezdetektől úgy tervezték, hogy minden hajtáslánchoz – így az üzemanyagcellákhoz is – alkalmazható legyen, ezért a Mirai Concept karosszériája merevebb lett, ami hozzájárul ahhoz, hogy az autó készségesebben reagál a gáz- és kormányparancsokra. Az új platform súlypontja is lejjebb került, így a Mirai még élvezetesebben és lendületesebben vezethető. Az üzemanyagcellás rendszer továbbfejlesztése nemcsak hosszabb hatótávolságot jelent, hanem lineárisabb és zökkenőmentesebb gyorsítást is. A kormányzás még a kanyargós utakon is könnyű és pontos, a nyílt úton pedig a vezető minden sebességtartományban érzi, hogy komoly erőtartalékok állnak rendelkezésére.

Az FCEV-technológia új mérföldköve

Az új generációs Mirai üzemanyagcellás rendszerét (így az üzemanyagcella-köteget is) teljesen áttervezték, ami jelentős teljesítménynövekedést eredményezett. A hidrogéntároló kapacitás növelésének és egyéb megoldásoknak köszönhetően az első modellgenerációhoz képest mintegy 30 százalékkal nőtt a hatótávolság. Az új Mirai magasabb teljesítményéről később tesz közzé részletes ismertetést a Toyota.

A Toyota kifejlesztett egy statikus hidrogén üzemanyagcellás generátort (FC generátor), aminél a Mirai hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműben (FCEV) alkalmazott üzemanyagcellás rendszert használják. Az FC generátort az Aichi prefektúrában található Honsha üzem területére telepítették, a próbaüzem már el is kezdődött. Az FC generátorhoz két darab, a Miraiban már alkalmazott FC rendszer elemeit használták fel – beleértve ebbe az üzemanyagcella-köteget, a vezérlőegységet (PCU) és a másodlagos akkumulátort. A Toyota a Mirai FC rendszer elemeinek felhasználásával szeretne egy megfizethető árú, nagy teljesítményű generátort létrehozni. A fejlesztést a Toyota és a Toyota Energy Solutions Inc. közösen végezte.

A próbaüzemhez kapcsolódó tesztelésnél az FC generátor által előállított áramot a Honsha üzemen belül használják majd fel; a generátor napi 24 órában üzemel és 100 kilowatt névleges teljesítményt ad le.  A tesztelés során felmérik a generátor energiahatékonyságát – ami az egységnyi hidrogénből előállított áram mennyisége –, az áramleadás egyenletességét, a berendezés tartósságát, illetve karbantartási igényét. A próbaüzem eredményeitől függően a Toyota egyre több üzemében szeretne FC generátorokat alkalmazni saját energiaforrásként. A generátorok az FC rendszer elemeinek gyártása során, illetve a tesztelési-kiértékelési folyamat során kibocsátott hidrogénnel üzemelnek majd. A Toyota célja ugyanis az, hogy olyan technológiákat fejlesszen és alkalmazzon, amelyek hatékonyan felhasználják a hidrogént, mint alapanyagot. A Toyota 2015-ben tette közzé Toyota Environmental Challenge 2050 nevű programját, melynek egyik eleme a ’Nulla CO₂-kibocsátású gyártás’ megvalósítása. Annak érdekében, hogy a vállalat elérje ezt a célt, tovább dolgoznak a jövőbeni gyártási folyamatok során kibocsátott CO₂-mennyiség csökkentésén. Az FC rendszer alkalmazásának kibővítéséhez a Toyota alaposan górcső alá veszi az FC generátor gyakorlati alkalmazását. Ezt a célt szolgálja a cég kutatási-fejlesztési tevékenysége, illetve olyan üzleti modellek kidolgozása, amelyek a generátort, mint terméket vonzóbbá teszik. Az előnyös tulajdonságokra alapozó vizsgálat tárgya az energiahatékonyság, a tartósság, a méret, illetve a csökkentett üzemeltetési költségek.

A Toyota mindeközben azonban már nem csupán sorozatgyártott hidrogénüzemanyag-cellás személyautót kínál (Mirai), de a vállalat Motomachi üzemében hadrendbe álltak a technológiával meghajtott targoncák, és sorozatgyártásra készek a vállalat hidrogénüzemanyag-cellás busz (Sora) és teherautó (Portal) prototípusai is. Előbbiek már jövőre, a tokiói olimpia során is a város tömegközlekedésének szerves részét képezik majd és a portugál Caetanobus is megkezdi a gyártásukat, míg utóbbiak elsőként Los Angeles és Long Beach teherkikötőinek forgalmát igyekeznek majd zölddé tenni a Paccarral együttműködve. Zárójelben megjegyzésre érdemes még az is, hogy a napokban bejelentett, a japán űrügynökség részére tervezett holdjárót is ez a technológia hajtja majd.

A Toyota ezenfelül számos a hidrogén széles körű felhasználását célzó kísérleti projektben van benne, az ipari és lakossági felhasználástól a hajózásig, és komolyan befektet a Japánban üzemelő hidrogéntöltő állomások számának növelésébe. A japán autógyártó ugyanis 2050-re új járműveinek átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, de nem titkolt cél a zéró emisszió elérése.

A Toyota bejelentette, hogy olyan kutatási projektbe kezd, amely az energiaipar kulcsfontosságú szereplőjévé teheti a hidrogént. A Toyota Európa a Holland Energiakutatási Intézettel (Dutch Institute for Fundamental Energy Research) együttműködve dolgozik egy olyan eszközön, amely napsugárzás hatására hidrogént állít elő párás levegőből. Ez a szilárdtest fotoelektrokémiai cella tökéletesítve és nagyobb léptékben megvalósítva akár otthonok vagy autók energiaellátására is alkalmas lehet. Ez egyike azoknak az ígéretes technológiáknak, amelyek a környezetet szennyező fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk enyhítésére a sokak által alkalmasnak vélt hidrogént mint energiaforrást igyekeznek hasznosítani. Szemben azokkal a folyamatokkal, amelyek szennyező energia felhasználásával állítanak elő hidrogént, a Toyota projektje – amely a holland tudományos kutatási szervezet pénzügyi támogatását is élvezi – ezt kizárólag napfény és levegő felhasználásával valósítaná meg. A kutatási projekt szorosan kapcsolódik ahhoz az újult erővel ébredő kezdeményezéshez, amivel a japán gazdaság a hidrogén felé fordul.

A februárban Las Vegasban megrendezett szórakoztatóelektronikai kiállításon (CES) mutatták be a Toyota és a Paccar teherautógyár által közösen kifejlesztett, hidrogénüzemanyag-cellás teherjárművet, amely az első a konténerkikötők károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó prototípusok sorában. Ezek a kezdeményezések egytől egyig annak az átfogó célkitűzésnek a részei, amelynek keretében Japán meg kívánja valósítani a tiszta energia álmát. A törekvés okait könnyű felismerni. Japán a világ első számú LNG (cseppfolyós földgáz) importőre, illetve a négy legnagyobb olaj- és kőszénimportőr egyike. A 2011-es fukusimai katasztrófát megelőzően atomerőművek biztosították az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát, ám a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következtében bekövetkezett üzemzavarok miatt az ország átmenetileg az összes atomerőművét leállította. Ez felgyorsította Japán átállását a fenntartható energiára. Az ország célja egy hidrogénalapú társadalom létrehozása, és már 2020-ban, a tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából demonstrálni szeretnék eredményeiket.

„Ahogy az 1964-es tokiói olimpia hagyatéka a széles körben alkalmazott sinkanszen gyorsvasút volt, a 2020-as játékok a hidrogén-infrastruktúrát hagyják örökségül az eljövendő generációknak” – fogalmaz magabiztosan Yōichi Masuzoe korábbi kormányzó, akinek a számos nemzetközi szakértő által osztott véleménye szerint az ambiciózus japán stratégiai energiaterv (amely 30 éves távlatban vázolja fel a gyártás, a közlekedés és a tárolás terén megvalósítandó célokat) más országok számára is modellként szolgálhat.

A legfontosabb leküzdendő akadályok

A változás folyamata természetesen nem nélkülözi az akadályokat, amelyekkel a 2014-es kezdetektől meg kell küzdenie az országnak (a hidrogén mint abszolút zöld energiahordozó autóipari és széles körű társadalmi felhasználását célzó fejlesztések terén a Toyota több mint két évtizedes múltra tekint vissza). A hidrogént elő kell állítani, ám éppígy meg kell oldani a szállításra és tárolására szolgáló infrastruktúra problémakörét, miközben az üzemanyagcella hatásfokán és előállításának költségszintjén is akad még fejlődési lehetőség.

A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium (METI) 2016-ban elhatározta, hogy 2020-ra mintegy 40 ezer hidrogénüzemanyag-cellás gépkocsinak (FCV) kell közlekednie Japán útjain, amelyek kiszolgálására 160 töltőállomást és 1,4 millió lakossági üzemanyagcellát (úgynevezett ene-farmot) kell telepíteni. A METI a várakozások szerint a 2020 márciusáig tartó, kétéves időszakban legalább 108 milliárd jennel (975 millió dollár) finanszírozza a hidrogénprojekteket. Ma, kevesebb mint másfél évvel az olimpiai nyitóünnepség előtt a hidrogénalapú társadalom álma még meglehetősen távolinak tűnik.

A mindennapokban most még csupán elvétve találkozhatunk hidrogénalapú energiával. Tokióban több mint 100 darab Toyota hidrogénüzemanyag-cellás buszt áll majd forgalomba a játékok kezdetére, ám jelenleg még csupán hét darab üzemel a tokiói pályaudvar és a Tokyo Big Sight konferencia és kiállítási központ között. Míg a töltőállomások száma jövőre országszerte elérheti a 120-at, a telepítési költségek egyelőre mintegy háromszor magasabbak, mint egy hagyományos benzinkút esetében, a kereslet pedig még változatlanul igen csekély, különösen a nagyvárosok közigazgatási határain kívül. Japán déli részén, Szaga prefektúrában például mindössze 16 üzemanyagcellás gépkocsi működik, az egyetlen, 2016-ban telepített töltőállomás naponta egy ügyfelet szolgál ki a helyi napilap, a Szaga Sinbun szerint.

Az újgenerációs járműveket népszerűsítő központ adatai szerint Japánban eddig nem egészen háromezer üzemanyagcellás gépkocsit adtak el, az összeladások 2020-ig pedig várhatóan elmaradnak majd a célként kitűzött 40 ezer darabtól, annak ellenére, hogy a rohamos ütemben bővülő hidrogén-infrastruktúra alapjaiban gyorsíthatja fel a folyamatot. Ami a háztartási üzemanyagcellákat illeti, számuk a BloombergNEF jelentése szerint 2018 júliusában negyedmilliónál járt.

A magánszektor kezdeményezései hozhatják az áttörést?

Valószínű, hogy az országnak nem sikerül maradéktalanul teljesítenie a 2020-ra kitűzött célokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy lassulna a hidrogén iránti érdeklődés Sőt, a privát szektor erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatos növekedésben van a technológia.

2018 márciusában tizenegy japán vállalat, köztük a Toyota, a Nissan és a Honda létrehozta a Japan H2 Mobility (JHyM) elnevezésű vállalkozást, azzal a céllal, hogy 2022-re nyolcvan hidrogéntöltő-állomást létesítsenek. A vállalat jelentése szerint mostanra csaknem tizenkét állomást adtak át.

Egy hónappal később a Kawasaki Heavy Industries más vállalatokkal egyetemben bejelentette, hogy Ausztráliában barnakőszénből kívánnak hidrogént kinyerni, amelyet cseppfolyós állapotban, hatalmas mennyiségekben szállítanának Japánba, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket.

Más cégek, köztük az olaj- és gáziparban tevékenykedő Chiyoda a világ első nemzetközi hidrogénellátó útvonalát igyekeznek létrehozni: jövőre ennek keretében akár 210 tonna hidrogént szándékoznak behozni Bruneiből – ez a mennyiség elegendő 40 ezer üzemanyagcellás gépkocsi tankolására.

A Tokyu Hotels szállodalánc tavaly megnyitotta a világ első, részben műanyaghulladékból kinyert hidrogénnel működtetett szállodáját. A köznyelvben csak Warehouse (raktár) néven emlegetett Kawasaki King Skyfront Tokyu REI Hotel üzemanyagcellája szén-dioxid-kibocsátás nélkül biztosítja a vendégszobák áram- és melegvíz-ellátását, áll annak a Toshiba Energy Systems & Solutions szolgáltatónak a jelentésében, amely uszodákban és áruházakban telepített már hasonló üzemanyagcellákat.

Japán emellett belföldi hidrogéntermelését is igyekszik felfuttatni: 2018 áprilisában mindössze 200 tonnára becsülték az előállított hidrogén mennyiségét, a gyártástechnológia fejlesztésével és a hidrogénimport rendszeresítésével a kormány a METI hidrogén alapstratégiájával összhangban 2020-ra négyezer, 2030-ra pedig 300 ezer tonnára kívánja növelni a megtermelt mennyiséget. Már előkészületben vannak a termelés növelését célzó projektek. A Toshiba Energy Systems & Solutions, valamint az új energia és ipari technológiai fejlesztési szervezet (NEDO – egy állami támogatású K+F központ) részvételével létrehozott konzorcium tavaly megkezdte egy olyan létesítmény építését Fukusimán, amely évente akár 900 tonna hidrogént is képes előállítani szél- és napenergia, valamint hálózati elektromos energia felhasználásával. Az itt megtermelt hidrogént üzemanyagcellás gépkocsikban, valamint Észak-Japánban és más területeken működő gyárakban fogják felhasználni.

Tokió kormányzója, Yuriko Koike szerint ugyancsak ezzel a hidrogénnel biztosítják majd a 2020-as játékok során az olimpiai falu energia-ellátását. A NEDO, a Kawasaki Heavy Industries és az Obayashi építkezési vállalat közös projektje 2018-ban a NEDO jelentése szerint a világon először megvalósította egy városi körzet tisztán hidrogénalapú hő- és elektromosenergia-ellátását. A cél, hogy hosszú távon megvalósítsák a közösségek energiaellátásának új módszerét.

„Az energiaipari átállás hosszú időt vesz igénybe. Még 2030-ban is csupán 800 ezer üzemanyagcellás gépkocsi járja majd a japán utakat. Mi magunk 2050-re előirányzott hidrogéntechnológiai célkitűzések megvalósításán dolgozunk. Számos feladat vár még ránk, a költségek csökkentésétől kezdve a hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására szolgáló technológiák tökéletesítéséig. A hidrogén népszerűsítése terén szerzett tapasztalatunknak köszönhetően Japán vezető szerepet fog betölteni ezen a területen. Emellett más országokkal együttműködve teremtjük meg a hidrogénalapú társadalmat” – véli Eiji Ohira, a NEDO igazgatója.

A Toyota az élen jár

Az üzemanyagcellás járművek iránt mutatott elkötelezettségével a Toyota kiemelkedik a hidrogént támogató japán vállalatok közül. A környezetbarát hibrid elektromos technológia több mint két évtizeddel ezelőtti bemutatása révén az elektromos autók forradalmát elhozó és ma is a világszintű részben vagy teljesen elektromos eladások mintegy 70 százalékát jegyző japán autóipari óriás több mint 25 éve kutatja az üzemanyagcellás technológiákat, első hidrogénüzemanyag-cellás elektromos (FCEV) koncepciójárművét 1996-ban mutatta be egy oszakai kiállításon. Az elmúlt években a Toyota egyre nagyobb összegeket ruházott be a hidrogénüzemanyag-cellás járművek technológiájába: csekélyebb költséggel gyártható, tömegpiaci személygépkocsikat és szabadidőjárműveket tervezett, a jobb méretgazdaságosság érdekében pedig teherautókba és buszokba is beépíti technológiáját.

A világ legnagyobb autógyártóit és energiaipari vállalatait tömörítő Hidrogén Tanács egyik vezető tagjaként pedig a Toyota aktívan részt vesz a hidrogénben mint zöldenergia-hordozóban rejlő össztársadalmi lehetőségek széles körű bemutatásában, nem utolsósorban pedig 5600, a hidrogénüzemanyag-cellás elektromos autók gyártásával kapcsolatos szabadalmát ingyenesen osztotta meg versenytársaival. A Toyota 2050-re új járműveinek globális átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, végső célja pedig a zéró emisszó. Az autógyártó 2014 decemberében bocsátotta piacra a világ első sorozatgyártású üzemanyagcellás gépkocsiját: a futurisztikus megjelenésű Mirai szedánt, amely egy feltöltéssel több mint 500 kilométert képes megtenni. Az autó forgalmazása egyelőre a hidrogénkút-hálózattal már rendelkező országokra korlátozódik, tesztprojektjeikben előszeretettel választják energetikai vállalatok, közigazgatási szervek és mobilitási szolgáltatók (taxivállalatok és közösségi közlekedési vállalatok). A Toyota jelentése szerint 2018 végéig több mint 7500 Mirai szedánt értékesítettek a világ mintegy 16 országában.

A hidrogénüzemű nyerges vontatók és buszok mellett a Toyota egyre nagyobb arányban alkalmaz hidrogénüzemanyag-cellás villás targoncákat a Toyota Cityben működő Motomachi autógyártó üzemében, valamint a Los Angeles-i teherkikötőben. A vállalat 2018-ban bejelentette, hogy 2020 után tízszeresére szeretné növelni üzemanyagcella-köteg és hidrogéntartály-gyártási kapacitását, valamint hogy a Japánban működő Seven-Eleven üzlethálózattal közösen üzemanyagcellás könnyű haszonjárműveket készülnek bevezetni. Reményeik szerint hamarosan évente több mint 30 ezer üzemanyagcellás gépkocsit adnak el. Ezek a járművek azonban csak egy részét képezik majd a számos különböző technológiájú elektromos gépkocsiból álló flottának. 2030-ra a Toyota célja, hogy éves szinten minimum 1 millió zéró emissziójú járművet értékesítsen (ebbe a hidrogénüzemanyag-cellás járművek mellett beletartoznak az akkumulátoros elektromos autók is, amelyek eladásai szintén felfuthatnak a hatótáv növelését és a töltési idő csökkentését lehetővé tévő szilárdtest akkumulátorok térnyerésével).

„A hidrogén hosszú távú felhasználása nem olyasvalami, amire pusztán törekszünk, ezt alapvető feladatunknak érezzük” – fogalmaz Hisashi Nakai, a Toyota vállalati és technológiai csoportjának munkatársa. „A szén-dioxid-emisszió csökkentése fontos feladat, energiafogyasztásunkhoz kapcsolódóan fokozatosan egyre kevesebb szén-dioxidot szabad kibocsátanunk. A hidrogén könnyebben tárolható és szállítható, mint az elektromos energia, és mivel az utóbbi könnyen átalakítható hidrogénné, alkalmas az elektromos energia átalakításával, szállításával és elosztásával kapcsolatos, gyakori problémák megoldására. Úgy véljük, a hidrogén energiaforrásként történő alkalmazása a járható út, ezért mindent megteszünk az üzemanyagcellás gépkocsik széles körű elterjesztése érdekében.”

A gazdaságra váró feladatok

Egyes szakértők szerint Japánnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a hidrogénalapú jövő alapvető feltételeire. A hidrogénüzemanyag-cellás technológiára vonatkozó szabadalmak 60 százaléka japán kézben van, az ország 1974 és 2015 között közel 15 milliárd dollárt fordított a megújuló energiák, a hidrogén és az üzemanyagcella finanszírozására, írja Noriko Behling, az Elsevier Economic Analysis and Policy Journal hasábjain 2015-ben megjelent, Japán hidrogéniparáról szóló tanulmány társszerzője. Az üzemanyagcellának azonban olcsóbbnak, tartósabbnak és takarékosabbnak kell lennie, ha valódi változást kívánnak elérni

„Jóval nagyobb beruházásra van szükség a hidrogént, illetve az üzemanyagcella-technológiákat érintő kutatás és fejlesztések terén. Ehelyett azonban a japán kormányzat csökkenti K+F kiadásait” – világít rá Behling a kormány fogyatkozó költéseire.

Ahogy Martin Tengler, a tokiói BloombergNEF energiaipari elemzője kiemeli, számos kutató foglalkozik tökéletesített üzemanyagcellák tervezésével és hatékonyabb tárolási megoldásokkal – például fémhidridekkel –, ám ma még nem tudható, hogy ezek eljutnak-e a piaci bevezetésig. Japán hidrogénutópiájának életképessége végső soron a költségeken, illetve más országok részvételén áll vagy bukik.

„Ma még túl korai megmondani, a hidrogén életképes energiaforrás lehet-e Japán számára” – véli Tengler. „A jelenlegi becslések szerint 2025-ben a hidrogén importja kétszer olyan drága lesz, mint az LNG behozatala, a technológia azonban ma még gyerekcipőben jár. Ha az előállítás költsége ugyanolyan gyors ütemben csökken majd, mint a nap- és szélenergia technológiák esetében, akkor az ár a jelenlegi várakozásoknál jóval hamarabb mérséklődhet.”

A Lexus környezetbarát luxusautó és életmódmárkát is jegyző Toyota azzal a céllal fejlesztette ki a T–HR3 robotot, hogy az emberi tevékenységet különféle körülmények között – például otthon vagy az egészségügyi intézményekben – támogató partner robotot hozzon létre. A forgatónyomatékot (erőt) adagoló szervomodulok és a robot egész testét távvezérlő manőverező rendszer alkalmazásával a kezelő érzékeli a T–HR3-ast érő külső erőhatásokat, és azoknak megfelelően tudja mozgatni a robotot. A finom és egyenletes mozgás érdekében kulcsfontosságú volt minimalizálni azt a fáziskésést, ami a T–HR3 és a manőverező rendszer között futó vezérlő jelek átvitele során mérhető.

Ez idáig a T–HR3-kísérletek során viszonylag csekély fáziskését okozó, vezetékes vezérlést használtak. Ezúttal a gyakorlati alkalmazást szem előtt tartva, a T–HR3 távvezérlését a DOCOMO által kifejlesztett, kis átviteli idejű 5G kommunikációs technológia alkalmazásával végezték. A DOCOMO és a Toyota azt tervezi, hogy a technológiát a DOCOMO Nyílt Napok 2018, rendezvényen mutatják be, amit 2018. december 6-tól tartanak a Tokyo Big Sight területén. A DOCOMO és a Toyota a tervek szerint tovább folytatja a robot különféle felhasználási forgatókönyvek szerinti tesztelését, valamint a kapcsolódó technológiák és szolgáltatások kutatását/fejlesztését azzal a céllal, hogy 2020-ban elindulhassanak az 5G szolgáltatások, majd később a prosperáló mobilitási társadalom is kialakulhasson.

Az NTT DOCOMO

Több mint 77 millió előfizetőjével az NTT DOCOMO a legnagyobb japán mobilszolgáltató, és egyben a 3G, 4G és 5G mobilhálózati technológiák egyik élen járó fejlesztője a világon. Egy 2020 utánig érvényes, középtávú terv alapján a DOCOMO úttörője lesz az 5G hálózat alkalmazásának innovatív szolgáltatások működtetése céljából. A DOCOMO részvényeit a Tokiói Értéktőzsdén jegyzik.

A Toyota

A Toyota egy globális, mobilitásközpontú vállalat, amely 1997-ben mutatta be a Prius Hybrid modellt, majd 2014-ben az első sorozatgyártású üzemanyagcellás szedánt, a Mirait. A Toyota, melynek központja Japánban, Toyota Cityben található, 1937 óta gyárt autókat. A Toyota ma világszerte 370 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Évente 27 országban mintegy 10 millió autó kerül ki a vállalat üzemeiből, köztük nagy sorozatban gyártott modellek, luxusautók, miniautók, valamint teherautók és haszongépjárművek. Ezeket a járműveket több mint 170 országban értékesítik Toyota, Lexus, Daihatsu és Hino márkanév alatt.

Az Anilogue fesztiválra meghívást kapott minden olyan animációs film, amelyet a világ bármely pontján az elmúlt évben felállva tapsolt meg a közönség. Az idén tizenhatodik évadába lépő budapesti animációs seregszemlét egy legendás francia rendező, a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot személyesen nyitja meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, és egyúttal bemutatja a pesti nézőknek legújabb munkáját. A Dilili à Paris című film a századfordulós francia művészvilág karikatúrája, mely akár az új magyar animáció, a Ruben Brandt: a gyűjtő tükörképeként is szolgálhat. A két filmet elsőként a budapesti nézők láthatják egymás mellett.

Az Anilogue szervezői idén 300 animációs rövidfilmet és 10 egész estés filmet válogattak be a legjobbak közé, köztük Mamoru Hosoda legújabb filmjét, a Mirait. A nemzetközi fesztivál vetítéseit és kísérőprogramjait az Uránia Nemzeti Filmszínházban és városszerte több helyszínen, többek között a Francia Intézetben, a Lengyel Intézetben és a Három Hollóban tartják. Az Anilogue fókuszában idén Olaszország, Horvátország és Szlovénia állnak: a budapesti közönség idén az Adriai-tenger országaiban termett animációs filmekből kap gondosan válogatott ízelítőt.