Megtarthatja a bűnös vagyont a minisztériumi korrupciós ügy kulcsfigurája

Tokaji Tamás — Mon, 01 Sep 2025 09:45:45 +0000

A minisztériumokon átívelő korrupciós bűnügyben korábban 190 millió forint vagyonelkobzásra ítélték a pályázatírót, ám a Fővárosi Ítélőtábla szerint a legális munkájának az ellenértéke, illetve a neki kifizetett korrupciós összegek nem különíthetők el egymástól, ezért megtarthatja a teljes pénzt – írja a 24.hu. Az Ügyvédkör elnöke szerint a történtek rávilágítanak a vádalku intézményének árnyoldalaira.

Noha tavaly októberben két és fél év fogházra ítélték a Pénzügyminisztériumon és a Miniszterelnökségen átívelő korrupciós botrány kulcsfiguráját, a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a bűncselekményből származó vagyont megtarthatja az elítélt – tudta meg a 24.hu. H. Anita pályázatírót – akivel vádalkut kötött az ügyészség – az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék a fogházbüntetés mellett 190 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. H. Anita az utóbbi döntés ellen fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig a minap úgy határozott, hogy mivel a pályázatíró legális munkát is végzett, amelynek ellenértéke, valamint a befolyásáért kért korrupciós pénz nem különíthető el egymástól, a vagyonelkobzás megállapítása téves volt.Az ítélőtábla indoklása szerint a befolyása érvényesítéséért kért összeg ugyan bűncselekményből származó vagyon, de az kétséget kizáró bizonyossággal nem számszerűsíthető, ezért a fenti összegekre (190 millió forint) tévesen rendelt el vagyonelkobzást az elsőfokú bíróság. Ezen ítélet alapján tehát a bűncselekményből származó vagyont megtarthatja H. Anita, akivel szemben végül csupán 475 ezer forint vagyonelkobzást állapítottak meg.

További részleztek a 24.hu cikkében.

Jogerősen kötelezte a bíróság a Miniszterelnökséget az „LMBTQ-propaganda” ellen tett intézkedésekről gyűjtött adatok kiadására

Kovacs Geza — Sat, 07 Jan 2023 04:35:46 +0000

Ahogyan 2022-ben arról a Háttér Társaság hírt adott, a bíróság elmarasztalta és az adatok kiadására kötelezte Gulyás Gergely minisztériumát. Ezt az ítéletet hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla és immár jogerős ítélet kötelezi a Miniszterelnökséget az adatok kiadására.

2021 márciusában kiszivárgott, hogy a Miniszterelnökség sürgős kérdéssel fordult az önkormányzatok felé. A koronavírus-járvány harmadik hullámának tetején a Gulyás vezette minisztériumnak a legfontosabb azt volt tudnia, hogy fellépnek-e az önkormányzatok és intézményeik az “LMBTQ-propaganda” terjesztése ellen.

Az elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a Miniszterelnökség azon védekezését, hogy a kért iratok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. A törvényszéki ítélet alapján három munkanapon belül meg kellett volna küldenie a Háttér Társaság számára a kért adatokat. A minisztérium ez ellen a döntés ellen fellebbezett.

Az Ítélőtábla, az Alkotmánybíróság gyakorlatra hivatkozva, hangsúlyozta: az információszabadság egyaránt magában foglalja a közfeladatot ellátó szervek és személyek azon kötelezettségét, hogy a közfeladatok ellátásával
összefüggő adatokat nyilvánosságra hozzák, valamint mindenki jogát arra, hogy ezeket az adatokat megismerje. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés csak kivételesen, a törvényben meghatározott keretek között van lehetőség. A Miniszterelnökségnek kellett volna bizonyítania, hogy az adatkérés megtagadása jogszerű. Már az elsőfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy nincs olyan közérdek, amely igazolhatná az adatok visszatartását – az Ítélőtábla osztotta a törvényszék indokolását. A konkrétumokat nélkülöző, az alkotmánybírósági alapelvekre általánosságban hivatkozó fellebbezés nem győzte meg a másodfokú bíróságot. Mivel a kért iratok rendelkezésre állnak, hiszen azokat a perben a Miniszterelnökség benyújtotta, a jogerős ítélet fenntartotta a teljesítési határidőt is: január elején várja a Háttér Társaság a kért iratokat. A másodfokú ítéletből egyértelmű: a fellebbezés
csupán időhúzás volt, amellyel a Miniszterelnökség megpróbálta elodázni az adatok kiadását. Eljárása nemcsak az adatkérő Háttér Társaság, hanem a bíróság idejét is csak rabolta – írják.

A másodfokon hozott döntés értelmében a bíróság fenntartja a három napos határidőt és további ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezi Gulyás Gergely minisztériumát. A döntést 2022. december 28-án vette át a Háttér Társaság jogi képviselője, dr. Kollarics Flóra, a TASZ ügyvédje, így a miniszterelnökségnek januárban rendelkezésre kell bocsátania az adatokat.

“A kért adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy feltérképezzük a kormányzat LMBTQI emberekkel szemben folytatott hadjáratának tényleges hatását és bemutassuk, hogy már a propagandatörvény elfogadása előtt is jelentősen korlátozták az állami intézményeken keresztül az LMBTQI tartalomhoz való hozzáférést” – kommentálta a döntést Dr. Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com

Újabb súlyos korrupciós ügy az EU-pénzek körül

Tokaji Tamás — Mon, 09 May 2022 07:44:38 +0000

Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető került rács mögé, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett – írja a 24.hu. Az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon. A kormánytisztviselő akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.

Pénzügyminisztériumi tisztségviselőkön kívül a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő hivatali vesztegetési ügynek. A 24.hu megtudta, hogy a tárca egyik főosztályvezetőjéről van szó, akit le is tartóztattak a hatóságok.

A Magyar Közlönyben korábban megjelent hivatalos információk szerint a tisztviselőt 2016 elején helyezték a Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának állományába. Itt aztán az RRF Terv Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára került, Leveleki Zsolt helyettes államtitkár beosztottjaként.

További részletek a 24.hu cikkében.