Többéves szakmai egyeztetés eredményeként született meg április 27-én az a fővárosi rendelet, amely az első lépés a közösségi mikromobilitási eszközök fővárosi helyzetének rendezésében. Bene Márk, az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője foglalta össze az új szabályozással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Csak kijelölt helyeken lehet lerakni az e-rollereket

A rendeletmódosítás egységes keretet teremt a mikromobilitási szolgáltatások budapesti működésének szabályozásához. A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-k), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatóak. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik. Ezeken túl az előírások meghatározzák a szolgáltatás működtetésének egyéb feltételeit is:

• A szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50 és 1000 forint között mozog e-rollerek esetén az elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, míg a külvárosban – az ottani felhasználók kiszolgálását ösztönzendő – a Főváros 50 forintos havidíjat határozott meg.
• A díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, illetve, ha felhasználási adatokkal segíti a BKK-t az utazásszervezésben.
• A szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, amely a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
• Az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.

Mely eszközöket érinti a rendelet?

A rendelet definíciója szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).

Milyen időrendben valósul meg?

A jogszabály fokozatosan lép hatályba, mivel időbe telik a mikromobilitási pontok kialakítása, határaik felfestése. Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás: az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos, míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.

Következő lépések: kerületi szabályozás, KRESZ módosítás

Az aktuális rendelet csak az első lépés a mikromobilitási eszközök hazai helyzetének rendezésében, azt követően, hogy 2019 májusában megjelent a fővárosban az első e-roller szolgáltató. A mostani, fővárosi tulajdonú közterületeken létesítendő MMP-k helyzetének rendezését követően a tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között). Bene Márk szerint így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot (csak a keret és az alapelvek fixek), valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat. A szakértő szerint a most elfogadott szabályozás nemcsak azért szakmai siker a szolgáltatóknak, szabályozó szerveknek és az egyeztetési folyamatban résztvevő szakértőknek, mert hosszú távon rendezheti egy újszerű szolgáltatás működését, hanem azért is, mert példát mutat arra, hogy a különböző szakmai, önkormányzati és más érdekek eredményesen egyeztethetőek.

A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök, például e-rollerek szabályozása két területet érint: az egyik a közterület-használat, a másik pedig a rájuk vonatkozó közlekedési szabályok. Ezúttal az első kérdésben történt előrelépés: meghatározták azokat a fővárosi mikromobilitási pontokat (MMP), ahol a használaton kívüli eszközök elhelyezhetőek, valamint a szolgáltatás működtetésének alapelveit. Ugyanakkor az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját egy KRESZ-módosítás keretein belül kell meghatározni, ami viszont évek óta húzódik, és amelyet feltehetően az új Országgyűlés fog majd tárgyalni. A leendő KRESZ szabályok elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd.

A két vállalat erőforrásainak egyesítésével Európa legnagyobb és legváltozatosabb mikromobilitási szolgáltatója jött létre, amely négyszáznál is több városban van jelen, több mint 250 000 járművel. A nextbike 2004 óta üzemeltet kerékpárkölcsönző rendszereket, többnyire a városok kizárólagos szolgáltatójaként, és 17 éves fennállása során jövedelmező, mobilitási eszközök megosztásán alapuló üzleti modellt alakított ki. A nextbike-kal együttműködve a TIER teljes mobilitási portfóliót építhet. A kerékpárokat, e-kerékpárokat, teherbicikliket, e-rollereket és e-mopedeket dokkolómentes, állomáshoz kötött és hibrid megosztási rendszerekben egyaránt működtetik. Ez jelentősen megkönnyíti a felhasználók számára, hogy saját autójuk használata helyett a rendelkezésre álló közlekedési lehetőségek közül a legmegfelelőbbet kiválasztva tegyék meg útjukat.

„A nextbike felvásárlásával annak piaci tapasztalata és több száz városra kiterjedő kapcsolatrendszere is a rendelkezésünkre áll. Ez egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a kerékpármegosztást új szintre emeljük, még több közlekedési alternatívát kínáljunk az autóhasználat helyett, és a leginkább fenntartható mobilitási megoldást kínáljuk. Mindig is bíztam a kerékpárok városokat átalakító szerepében, és nagyszerű látni, hogy a kerékpárpiac gyorsan növekszik. Közös értékeink közé tartozik a fenntarthatóság és a városok iránti tisztelet. Ezekhez társul a TIER erős pénzügyi háttere és költséghatékony működése. Így valóra válthatjuk közös küldetésünket, a mobilitás átalakítását” – mondta el Lawrence Leuschner, a TIER Mobility vezérigazgatója és társalapítója.

„2004 óta naponta több százezer ember számára biztosítunk fenntartható mobilitási megoldásokat, és világszerte a tömegközlekedés részévé tettük a kerékpármegosztást. Azért döntöttünk úgy, hogy a TIER partnerei leszünk, mert vállalati kultúránk azonos. Elsősorban az a közös küldetés köt össze bennünket, hogy mobilitási szolgáltatásainkkal élhetőbbé tegyük a városokat, és megoldást kínáljunk a forgalmi torlódások, a környezetszennyezés és a zaj okozta problémákra” – hangsúlyozta Leonhard von Harrach, a nextbike vezérigazgatója.

Az akvizíció jelentős mérföldkő a TIER eddigi sikeres működésében. A vállalat a magyarországi, hollandiai és bahreini piacra lépéssel immár 16 európai és közel-keleti országban van jelen. A TIER októberben zárta le 200 millió dolláros, D sorozatú tőkebevonását. A jelenleg 2 milliárd dollárra értékelt vállalat eddig összesen 660 millió dollárnyi saját és külső forrásból származó tőkét gyűjtött.

A nextbike is eseménydús évet tudhat maga mögött, és tovább erősítette piacvezető pozícióját a kerékpármegosztás területén. A Covid ellenére 50 százalékkal nőtt a nextbike-kerékpárok használata. Az elmúlt 18 hónapban 17 országban, összesen 60 projekthez biztosítottak új kerékpárokat. Kiemelendő a kölni KVB bike korszerűsítése 3000 új kerékpárral, a budapesti, bilbaói és göteborgi hálózatbővítések, valamint az olaszországi és montenegrói piacra lépés. Szeptemberben Bécs városa is a nextbike-ot bízta meg az új, több mint 3000 kerékpárra kiterjedő „WienMobil Rad” megvalósításával.