Idén július 16-án lépett életbe a mikromobilitási eszközök kötelező biztosítására vonatkozó előírás: a K&H pedig elkészítette az első néhány hónap mérlegét.

Többezres rajt

Július közepétől augusztus végéig közel 6 és fél ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást a K&H-nál, ezeknek a 70 százaléka szól az elektromos meghajtású mikromobilitási eszközökre. A szóban forgó kötelező biztosítások éves átlagos díja 6224 forint a pénzintézetnél.

Mivel a mikromobilitási eszközöknek nincsen hatósági jelzése (rendszáma), ezért minden ilyen járművet használónak rendelkeznie kell biztosítási szerződéssel. Így, ha például valaki kölcsönkér mástól egy olyan eszközt, amelyre vonatkozik a biztosítási kötelezettség, ám nem rendelkezik szerződéssel, akkor neki kell erről gondoskodnia.

Veszélyesek lehetnek

A mikromobilitási eszközök és az egyéb, manapság használt elektromos rollerek már egy segédmotorkerékpár sebességével vetekednek, így jelentős kárral járó balesetet is tudnak okozni. Ezért is fontos, hogy az ezen eszközeiket, köztük a villanyrollerüket használók fontolják meg a kiegészítő balesetbiztosítás megkötését, amely egy jelentősebb baleset során plusz fedezet nyújt” – hívta fel a figyelmet Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A szabály bevezetése óta is vannak félreértések, hogy pontosan mely járművekre kell vagy nem kell biztosítást kötni, illetve többször felmerült az elektromos rásegítésű kerékpárok kérdése is, ez utóbbiakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

Photo by 𝕶𝖚𝖒𝖆𝖘 𝕿𝖆𝖛𝖊𝖗𝖓𝖊 on Unsplash

Többéves szakmai egyeztetés eredményeként született meg április 27-én az a fővárosi rendelet, amely az első lépés a közösségi mikromobilitási eszközök fővárosi helyzetének rendezésében. Bene Márk, az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője foglalta össze az új szabályozással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Csak kijelölt helyeken lehet lerakni az e-rollereket

A rendeletmódosítás egységes keretet teremt a mikromobilitási szolgáltatások budapesti működésének szabályozásához. A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-k), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatóak. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik. Ezeken túl az előírások meghatározzák a szolgáltatás működtetésének egyéb feltételeit is:

• A szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50 és 1000 forint között mozog e-rollerek esetén az elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, míg a külvárosban – az ottani felhasználók kiszolgálását ösztönzendő – a Főváros 50 forintos havidíjat határozott meg.
• A díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, illetve, ha felhasználási adatokkal segíti a BKK-t az utazásszervezésben.
• A szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, amely a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
• Az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.

Mely eszközöket érinti a rendelet?

A rendelet definíciója szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).

Milyen időrendben valósul meg?

A jogszabály fokozatosan lép hatályba, mivel időbe telik a mikromobilitási pontok kialakítása, határaik felfestése. Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás: az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos, míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.

Következő lépések: kerületi szabályozás, KRESZ módosítás

Az aktuális rendelet csak az első lépés a mikromobilitási eszközök hazai helyzetének rendezésében, azt követően, hogy 2019 májusában megjelent a fővárosban az első e-roller szolgáltató. A mostani, fővárosi tulajdonú közterületeken létesítendő MMP-k helyzetének rendezését követően a tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között). Bene Márk szerint így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot (csak a keret és az alapelvek fixek), valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat. A szakértő szerint a most elfogadott szabályozás nemcsak azért szakmai siker a szolgáltatóknak, szabályozó szerveknek és az egyeztetési folyamatban résztvevő szakértőknek, mert hosszú távon rendezheti egy újszerű szolgáltatás működését, hanem azért is, mert példát mutat arra, hogy a különböző szakmai, önkormányzati és más érdekek eredményesen egyeztethetőek.

A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök, például e-rollerek szabályozása két területet érint: az egyik a közterület-használat, a másik pedig a rájuk vonatkozó közlekedési szabályok. Ezúttal az első kérdésben történt előrelépés: meghatározták azokat a fővárosi mikromobilitási pontokat (MMP), ahol a használaton kívüli eszközök elhelyezhetőek, valamint a szolgáltatás működtetésének alapelveit. Ugyanakkor az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját egy KRESZ-módosítás keretein belül kell meghatározni, ami viszont évek óta húzódik, és amelyet feltehetően az új Országgyűlés fog majd tárgyalni. A leendő KRESZ szabályok elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd.