A szülők jelentős részének (42 százalék) a gyermekek felügyeletének megszervezése jelenti a legfőbb problémát a nyáron – derül ki az Erste felméréséből. Sokan nehezen tudják ellátni a munkájukat (38 százalék), amíg otthon vannak a gyerekek, de a programokhoz szükséges anyagiak előteremtése, illetve ezek kitalálása és megszervezése is sokak számára okoz fejtörést (36 illetve 35 százalék). Mindössze tízből egy szülő mondta azt, hogy számára nem okoz nehézséget ez az időszak.

A nyári programok és táborok számottevő, és egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. A válaszadók nagy része (42 százalék) úgy véli, hogy a költségek idén valamelyest magasabbak lesznek, mint tavaly, a fővárosban élők körében pedig ez az arány még magasabb (57 százalék). Míg tavaly a válaszadók legnagyobb aránya (27 százalék) a várható költségeket 25 ezer és 50 ezer forint közé becsülte, idén már jóval kevesebben gondolják úgy, hogy ennyiből megússzák a nyári szünidőt (16 százalék). Ezzel szemben a 80 ezer és 100 ezer forint közötti összeget tavaly még csak 14 százalék jelölte meg, idén viszont ez az arány jelentősen, 21 százalékra emelkedett.

A nyári szünettel járó plusz kiadások kihívást jelentenek a családok számára. A válaszadók 39 százaléka szerint anyagilag kifejezetten megterhelő ez az időszak, és csupán 3 százalék válaszolta azt, hogy semmilyen problémát nem jelentenek számára a szünidő költségei. Az Erste tavalyi felmérésének eredményeihez hasonlóan idén is a válaszadók 40 százaléka tudatosan, időben félretesz és tartalékol a nyári táboroztatással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére. Ugyanakkor a gyorshitel felvételében gondolkodók aránya az előző évi 1-ről 5 százalékra, míg a rokonoktól és ismerősöktől kapott támogatás mértéke 11-ről 15 százalékra nőtt.

Korosztálytól függetlenül ezért sok családban a nagyszülők segítségére támaszkodnak ebben az időszakban (48 százalék), illetve jellemző megoldás még, hogy a szülők felosztják egymás között a gyerekek felügyeletét (39 százalék). Dobogós megoldás a napközis tábor (29 százalék), illetve minden negyedik válaszadó elhasználja a szabadságát ebben az időszakban (23 százalék). A drágább ottalvós táborokat viszont kevesebben választják (18 százalék).

A felmérés szerint a munkáltatók jellemzően nem törekszenek rá, hogy megkönnyítsék ezt a helyzetet, a válaszadók fele semmilyen támogatásra nem számíthat a munkahelyétől (48 százalék). A szülők 14 százaléka számolt be arról, hogy plusz szabadságot kap a nyári iskolai szünet idejére, 12 százalék beviheti gyermekét a munkahelyére, míg 11 százalék anyagi támogatást kap erre az időszakra. Tábort, nappali programot vagy felügyeletet a munkáltatók kevesebb mint tizede biztosít.

„Az Erste idén is hozzájárul a gyerekek nyári táborozásának költségeihez. A 15. életévüket még be nem töltő gyermekek után a pénzintézet minden dolgozója igénybe veheti a támogatást, amely bármely, a szülők által választott tábor díjához ad hozzájárulást. A közel 400 gyermek táboroztatását segítő támogatás összegét a bank idén harmadával megemelte. Emellett nagy segítséget jelent a nyári gyerekfelügyelet megtervezésében, hogy az Ersténél a home office aránya havi szinten 60 százalék, ami azt jelenti, hogy a legtöbb területen egy hónapban több mint két hetet dolgozhatnak otthonról a munkatársak. Mindezek mellett jól jöhetnek ilyenkor a bank lojalitás programjában, az Erste Care-ben adott extra szabadnapok, vagy hosszabb rekreációra fordítható 1, 2, 4 hetes plusz szabadságok is” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) a tavalyi évben negyedik alkalommal írta ki Employer Branding Awardot, azaz a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját. Az MPRSZ Employer Branding tagozata (EB tagozat) a pályázatot azzal a célkitűzéssel hirdeti meg minden évben, hogy a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza, bemutassa és megismertesse a szakmai közönséggel.

A díj közvetetten azt is célozza, hogy munkahelyeink minél örömtelibbek, igényesebbek és egészségesebbek legyenek. Az MPRSZ EB Tagozatának célkitűzései között szerepel továbbá a kommunikációs és HR-szakma közelítése, általános szakmai edukáció és keretrendszer biztosítása, valamint a tudatos munkáltatói márkaépítés elterjesztésének segítése a magyar munkáltatók körében. Ennek fontos eleme az Employer Branding Award.

„Az idei pályaművek áttekintése során egyértelműen kirajzolódik a trend, hogy a pályázók sokkal tudatosabban építik munkáltatói márkájukat, mint eddig bármikor. A bevonzásban egyértelműen a social média megoldások tarolnak, míg a megtartásban pedig egyre nagyobb szerep jut a munkavállalói élményeknek, illetve a belső kommunikációnak, amely a munkavállalói közösség fontos formálójává lépett elő. A pályázatok száma jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest, a díjátadón mintegy 150 döntéshozó vett részt, ami jelzi a téma iránti érdeklődés növekedését, illetve a díj presztízsnövekedését. Ma már nem szükséges magyaráznunk, mit jelent az Employer Branding Award és miért volna érdemes indulni rajta” – mondta el Kádár Balázs, az MPRSz Employer Branding tagozatának vezetője, a díj létrehozója.

A szakmai zsűri alapos munkát végzett, 10 szempont mentén értékelte a pályázatokat két kategóriában (Éves Employer Branding Stratégia és Employer Branding Kampány) és kiválasztotta a 2018-as év legjobbjait.

Az idei zsűri tagjai voltak:

Dr. András Klára (Egis) – Humánerőforrás-igazgató

Árr Mariann (Generali)  – Head of Marketing & Customer Experience

Bocskai István (Takarékbank) – Kommunikációs vezető

Dulin Judit (Lidl) – HR-cég-vezető

Hornyacsek Zoltán (Continental) – Országos vállalati kommunikációs vezető

Jobbágy Eszter (Hewlett Packard Enterprise) – Business HR Partner for CEEMA Inside Sales

Mihók Krisztina (Erste Bank) – Emberi Erőforrás Management vezető

Virágh Adrienn (Siemens) – Kommunikációs igazgató

Vogronics Krisztina (Phoenix Pharma) – HR és vállalati kommunikációs vezető

Kádár Balázs  – MPRSZ Employer Branding Tagozat vezetője és elnökségi tag, a zsűri elnöke

A Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját a 2018-ben a következő vállalatok nyerték el:

Fődíj (kategóriák feletti):

Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Employer Branding Kampány kategória– Közepes vállalat:

Különdíj: Ringier Axel Springer Magyarország Kft.  – Digital Media Campus (belső képzési program)

Employer Branding Éves Stratégia kategória – Közepes vállalat:

Arany minősítés: Roar Kft. – Fiatalokhoz szóltunk. Sikerült!

Ezüst minősítés: Geometry Global Hungary Kft. – Vibe Manager a Geometry Groupnál

Bronz minősítés: Celanese Magyarország Kft. – Ahol működik a kémia

Employer Branding Kampány kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Ezüst minősítés: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. – Bridgestone Movember a Te bajuszod, a Te egészséged

Bronz minősítés: Dreher Sörgyárak Zrt. – Dreher Inside – Employer Branding a 2018-as DreherFeszten

Employer Branding Éves Stratégia kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: OTP Bank Nyrt. – OTP Bank – Közelebb a céljaidhoz!

Ezüst minősítés: NN Biztosító Zrt. – Inspiration – Integrált Employer Branding Stratégia

Bronz minősítés: BP Business Service Centre Kft. – Employer Branding Éves Stratégia

Az OfficeUp különdíját a Celanese Magyarország vehette át a bevonáson alapuló különleges irodakialakításának köszönhetően.

Újdonság, hogy az Employer Branding Award bekerült a Kreatív által jegyzett PR Toplistába, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei  (ügynökségek) számíthatnak utólagos pontjóváírásra.

Az Employer Branding Award 2019 kiírása ez év őszén várható.