A Kőrösi Csoma Sándor-díj a turizmus szakma legmagasabb állami kitüntetése, amelyet 2019-ben hívott életre a Magyar Turisztikai Ügynökség az ágazat területén végzett kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésére. A világhírű utazó, nyelvtudós nevével fémjelzett kitüntetést idén is azok kapták, akik tevékenységükkel előbbre viszik Magyarország turizmusát. Életművük, munkájuk és értékteremtő életük példát mutat a szakma és a jövő generációja számára. 2020-ban a pandémia sok más mellett a díj átadását is felülírta, de idén ismét lehetőség nyílt a díjak átadására. 2021-es kitüntetések odaítélése jelzi azt is, hogy az ágazat újraindult, ami többek között a díjazottak szakmai tevékenységének is köszönhető. Maga a díj egy látványos alkotás, amely Kőrösi Csoma Sándor életútjához kapcsolódóan egy vándorbotot ábrázol, rajta a következő idézettel: „Keressetek, kutassatok…”. Az elismeréseket Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára és Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese adták át.

DÍJAZOTTAK

Életműdíj kategóriában

Dr. Csizmadia László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának volt főigazgatója posztumusz elismerésben részesült a magyar vendéglátás szakmai fejlődéséért, a magyar turisztikai felsőoktatás megújításáért, a nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítéséért, a hazai falusi turizmus érdekképviseletéért végzett példamutató és kiemelkedő tevékenységéért.

Nagydíj kategóriában elismerésben részesült

Fazekas Lajos, az Aquaticum Debrecen Kft. ügyvezetője Debrecen és az ország turisztikai szakterületi irányításában betöltött szerepéért, a szálláshely-szolgáltatás és az egészségturizmus területén elért eredményeiért, a szakmai szempontok megingathatatlan képviseletéért.

Fekete-Dombi Ildikó magyar szakos általános iskolai tanár, művelődési és felnőttképzési menedzser, a gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóterekért felelős ügyvezető igazgatója. Közművelődési szakértő, a Közművelődési Szakmai Minősítő Testület, valamint az EMMI Közművelődési Akkreditációs Bizottságának tagja a kulturális turizmus menedzsmentben betöltött több évtizedes kiemelkedő szakmai munkájáért, Gyula város kulturális örökségi helyszíneinek turisztikai szempontból kimagasló, látogatóbarát irányításáért, a város kulturális-turisztikai kínálatának fejlesztéséért és megismertetéséért végzett munkájáért.

Dr. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti-nevelési Osztály nyugalmazott vezetője a Balaton-felvidék természeti értékeinek turisztikai szempontok szerinti fejlesztéséért és bemutatásuk kidolgozásáért, tapasztalatának és tudásának az ökoturisztika terén történő kimagasló hasznosításáért, a turizmus szakmai és a környezeti nevelés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Dr. Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, egyetemi tanár – Budapesti Corvinus Egyetem, MTA doktora a turizmus területén végzett tudományos kutatási tevékenységéért, a turisztikai szakképzés és oktatás fejlesztéséért, a tehetséggondozásban végzett példamutató és kiemelkedő tevékenységéért.

Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Apátság perjele a lelkipásztori ellátása alá tartozó települések templomainak megújításáért, a Tihanyi Bencés Apátság turisztikai szempontokat messzemenően figyelembe vevő fejlesztése során képviselt hozzáállásáért, a vallásturizmus és a magyar örökség kiemelkedő helyszínének előremutató irányításáért.

Mihályi László mestercukrász, a Mihályi Patisserie alapítója a francia cukrászati stílus hazai megteremtéséért, a hazai cukrászat nemzetközi színvonalú képviseletéért, a fiatal hazai versenyzők felkészítésében végzett példamutató és kiemelkedő tevékenységéért.

Az imázsfilmmel a Magyar Turisztikai Ügynökség célja, hogy reményt és bizakodást keltsen a turizmus és vendéglátás területén dolgozókban. A kisfilmben a szakma ismert személyiségei szerepelnek, mint Széll Tamás séf, Gianni Annoni étteremtulajdonos, Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Reviczky Gábor színművész, Tóth Vera énekesnő és párja, Pauli Zoltán étteremtulajdonos, Csetvei Krisztina borász, Mihályi László cukrász és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát.

A filmben valamennyien arról beszélnek, hogy ez a váratlan helyzet korábban ismeretlen kihívások elé állította őket is, az ő életüket is alapjaiban változtatta meg a koronavírus-járvány. Ám mindvégig hittek abban, ami most végre valósággá vált, a vendéglátásban dolgozók újra fogadhatják a vendégeiket, a szállodák ismét megtelnek élettel.

A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia. A zárt térben történő erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-monoxid érzékelőberendezés beszerzése, amely azonnal jelez, ha baj van.

Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a „szimpla” tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza. Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjuk, és lehetőség szerint ne tároljunk ott az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat.

Szemfényvesztő, kerítésszaggató, körömlakklemosó és a magzamat

Az utóbbi idők legtragikusabb, néhány médiumban tévesen „pálinkás”-nak aposztrofált balesete Dámócon történt, ahol többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak. Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez. A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő- és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Élvezeti értéke, a körömlakklemosóra emlékeztető illata (erről jól felismerhető) és csípős, kellemetlen íze miatt viszonylag csekély, ezért a kihozatali arány fokozásán túl semmi nem indokolja a középpárlatba engedését. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellett is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is.

A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül dolgozzuk fel a kérdéses gyümölcsöt. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyon káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. Ennek elkerülése érdekében a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlását ajánljuk!

A tárolás veszélyei

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek. Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyag kannáról, rosszabb eseten saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.

Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá!

Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Párlat nem egyenlő pálinka

A párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszes ital, például a pálinka is.

Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszes italt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.