A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos megbízatása 2025. szeptember 25-én jár le. Az új biztos személyére a köztársasági elnöknek ezt megelőzően legkorábban kilencven napon belül, de legkésőbb a mandátum lejártát megelőző negyvenötödik napon kell javaslatot tennie az Országgyűlésnek. Civil szervezetek arra kérik Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy az új biztosjelöltet egy átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a részvételi elveket érvényesítő eljárásban válassza ki, így például folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel, a jelöltaspiránsokat pedig előre meghatározott, objektív és nyilvánosan hozzáférhető szempontok alapján értékelje.

A nyílt levél kiemeli: az alapvető jogok biztosát mint Magyarország emberi jogi intézményét 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI), vagyis külföldi kollégái leminősítették, „A” státuszból „B” státuszba sorolták. A GANHRI ezt elsősorban az alapvető jogok biztosa függetlenségének hiányával, a tevékenységével kapcsolatos súlyos aggályokkal indokolta, de a leminősítésben a kiválasztási és jelölési folyamat átláthatatlansága, nem megfelelő volta is szerepet játszott. A GANHRI kifogásolta, hogy a magyar szabályozás nem ír elő nyilvános pályáztatást, nem határoz meg egyértelmű és érdemi értékelési kritériumokat, és nem biztosítja a széles körű társadalmi részvételt a kiválasztási folyamatban.

A magyar jogszabályok továbbra sem kötelezik az államfőt például nyilvános, előre meghatározott értékelési szempontokat tartalmazó pályázat kiírására vagy a civil és szakmai szervezetekkel való konzultációra. A nyílt levél aláírói azonban rámutatnak arra, hogy az államfőt semmi nem akadályozza abban, hogy önként éljen ezekkel az eszközökkel, és az ombudsman kiválasztása során figyelembe vegye a nemzetközi követelményeket.

A civil szervezetek hangsúlyozzák továbbá, hogy az alapvető jogok biztosának leminősítését eredményező problémák továbbra is fennállnak: a civil szervezetek és a biztoshoz fordulók tapasztalatai alapján az alapvető jogok biztosa továbbra sem lép fel hatékonyan a kiszolgáltatott csoportok – például az etnikai kisebbségek, LMBTQI emberek, menekültek és migránsok – védelme és jogaik előmozdítása érdekében, és nem szólal fel például a médiapluralizmus csorbulása, vagy a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő támadások ellen sem. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy az ombudsmani hivatal hatáskörei az elmúlt években jelentősen kibővültek, miután az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladataik az ombudsmanhoz kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a diszkrimináció és az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni védelem szintje csökkent. Emellett az alapvető jogok biztosa kínzást megelőző mechanizmusként sem működik hatékonyan.

A civil szervezetek álláspontja szerint egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, az érdemeken alapuló kiválasztást biztosító és átlátható folyamat hozzájárulhatna az ombudsmani intézmény megfelelő, funkcióját betöltő működéséhez és az intézménybe vetett közbizalom helyreállításához is.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.

Az illegális migráció kiszűrését célzó rendőrségi akció hétfőn este vette kezdetét. A szlovák kormányfő, aki két miniszterével személyesen részt vett a bejelentett rendőrségi akció megindításán is, már délután jelezte, hogy „jelentős erőkkel” készülnek az illegális migráció megfékezésére.

A sajtótájékoztatón Robert Fico rámutatott: ez év kezdetétől több mint 46 ezer illegális migráns érkezett az országba, ami sokszorosa a korábban tapasztaltnak, s a kialakult helyzettel „muszáj kezdeni valamit”, mivel meglévő információik szerint már rövid távon is az illegális migráció fokozódására kell számítani. Robert Fico bírálta Ódor Lajos leköszönt szakértői kabinetjét, amely a rendőrségi kapacitások hiányára hivatkozva szerinte „nem tett semmit” az illegális bevándorlás megfékezésére.

A szlovák kormányfő a rendőrségi jelenlét megerősítésével kapcsolatban kifejtette: a mostani rendőrségi akció afféle – minden lehetséges műszaki eszköz bevetésével – indított erődemonstráció lesz a zöldhatáron, amellyel meg akarják mutatni, hogy a helyzet kezelhető. „Szlovákia kész az illegális migráció kezelésére” – szögezte le Robert Fico, hozzátéve: az illegális migránsokat célzó akció során együttműködnek a magyarországi hatóságokkal, és már a közeljövőben terveznek egy magyarországi látogatást is, amelyen a helyzet jövőbeli kezeléséről és az együttműködésről is tárgyalni fognak.

Matus Sutaj Estok belügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta a magyar hatóságokkal történő együttműködés fontosságát, és azt mondta: a mostani akció egyértelmű jelzés akar lenni az illegális migránsoknak és az embercsempészeknek, hogy az új kormány véget vet annak az időszaknak, amikor „szabadon jöhettek az országba”. Rámutatott: tavaly ötezer illegális migráns érkezett az országba, az idén pedig már mostanáig csaknem tízszer annyi, ami veszélyes növekedés, különös tekintettel arra, hogy a legújabb információik és a balkáni bevándorlási útvonalon történtek azt mutatják, hogy kapcsolat van az embercsempészek és egyes terroristacsoportok között. „Elsődleges az emberek biztonsága és az, hogy azt az üzenetet küldjük, hogy Szlovákia az itt élő emberek számára van itt és nem az illegális migránsoknak” – szögezte le Matus Sutaj Estok.

Juraj Blanár külügyminiszter hangsúlyozta: a schengeni térség veszélyben van, s nem lehet hagyni, hogy Magyarország – amely már eddig is rengeteget fektetett be a probléma orvoslásába – továbbra is egyedül foglalkozzon a helyzet megoldásával.

Forrás: MTI, Starovic Tibor

Fotó: Orbán Viktor és Robert Fico Brüsszelben, 2023. október 26., Miniszterelnöki Sajtóiroda